Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-16 / 265. szám, szerda
y/A SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. november 16., szerda 2. évfolyam, 46. szám Kádár Jánost az Amerikai Filmintézet egykori elnökét, a világhírű csehszlovák film rozsnyói rendezőjét jobban ismerték Amerikában, mint hazájában. Negyven éve kapott Oscar-díjat Josef Kroner Tono Brtko, az asztalos szerepében vázió akadályozta meg őket abban, hogy tovább dolgozzanak. Filmjüket húsz évig nem vetítették itthon. Míg Kádár Bécsbe, majd onnan az Egyesült Államokba szökött, Klos Csehszlovákiában maradt, ám dolgozni nem tudott, ezért inkább nyugdíjba vonult. Kádár az Amerikai Filmintézet elnöke volt haláláig, 1979-ig. Üzletbe zárt titok A nagysikerű film a nácikkal szövetséges Szlovákiában játszódik, egy igaz történetet dolgoz fel. Az áijásítás során egy zsidó özvegyasszony boltjába kijelölik Tono Brtko egyszerű asztalost üzletvezetőnek. A tiszta lelkű Tono csak szín- leg fogadja el ezt az abszurd eszmét, barátság szövődik közte és az öreg zsidó asszony között, és minden igyekezetével próbálja eltitkolni az imáiba menekülő, süket öregasszony előtt a valóságot. Vajon meddig tartható még titokban mindez abban az üzletben, amely a város főterén áll, a korzón, miközben odakinn egyre hevesebben és látványosabban folyik a zsidóüldözés? Csak addig, amíg jönnek a zsidótörvények, és Tono pánikba esik. Megtörik, s majdnem elárulja Laut- mannovát. Akaratlanul bár, de a halálát okozza az öregasszonynak, s mikor rádöbben tettének súlyosságára, már késő. Oscar-díj A film mint a legjobb külföldi alkotás kapott Oscar-díjat. Tono Brtko asztalos szerepét Josef Kroner játsza, az öreg zsidó asszonyt pedig Ida Kaminská lengyel színésznő. Amikor a rendező szereplőket keresett, Kronert már az első meghallgatás után felvette. A filmbeli Heinrich Lautmann özvegyének szerepét pedig szinte testre szabottan kaphatta meg Ida Ka- miriská, az a lengyel színésznő, aki a Varsói Zsidó Színházat 60 évig igazgatta. Lánya annak az Ester Rachel Kaminskának, aki a színházat 100 évvel ezelőtt megalapította. Ráadásul a zsidó üldöztetést saját tapasztalatai alapján játszhatta el. Maga Kádár is úgy nyüatkozott 1966-ban a New York Herld Tribu- ne-nek, hogy ezt a filmjét érzi magához a legközelebb állónak. Bár Kiosszál egyenrangú partnerek voltak, ezúttal Klos szabad kezett adott neki. Klos tudta, Kádár nem a hatmillió zsidó sorsán keresztül akarja bemutatni a történelmet, hanem az apjának, az apja barátainak, az anyjának és az ismerőseinek a sorsán keresztül. Nem általánosítani akart, hanem érzésekkel teli filmet készíteni. Ladislav Gro- man novellája, amelynek eredeti címe A csapda, s később kapta az Üzlet a korzón címet, e két emberen keresztül mutatja be a 40-es éveket. Bár a finom humor állandóanjelen van a filmben, a néző is és a novella olvasója is tudja, a szereplők élete ingoványon áll. A film a szlovák fasizmus különféle megnyilvánulási formáit ábrázolja minden társadalmi rétegben és szinten. S mivel egyes emberi karaktereket mutat be, ráhúzható bárkire a világon. Kádár szerint a film forgatása közben az emberek Sabinovban rendkívül segítőkészek voltak, és segítettek a részletek összerakásáKadárJános ban. „A helyi lakosok csodálatosak voltak. Fegyelmezettek és becsületesek a mindennapi munkájukban, és a forgatások idején statisztaként is. A hétköznapi emberek úgy játszottak a filmben, hogy nem is játszottak”. Szeben, ez a kisváros a hasonló házaival és főterével lép- ten-nyomon Rozsnyót juttatja az ember eszébe. Ebből is az érződik, hogy Kádár János mennyire ragaszkodott gyermek- és ifjúkora színhelyéhez. Ezektől az emlékektől filmjében sem tudott, és nem is akart szabadulni. Mindezek ellenére Rozsnyón nem sokan voltak kíváncsiak az Oscar-díjas filmre. Ján Kádár, vagy eredetileg Kádár János, az Üzlet a korzón című film rendezője mesélte Jin Menzelnek az 56-os események kapcsán, hogy az utolsó pillanatban hagyta el Magyarországot. A vámtisztek, miközben az útlevelét nézegették, meg is jegyezték: „Ha Kádár János is menekül, akkor itt nagyon nagybaj van!” KOVÁCS ÁGNES Az interneten Kádár János filmrendezőről kerestem egy fotót, s bizony gyakran bodottam Kádár János politikus nevébe. Bár nem ez volt az, ami zavart, hanem inkább az, hogy a keresőprogramban átlagban tíz cím közül, jó, ha egy szólt szlovák nyelven Ján Kádárról. Az összes többit angol nyelven írták. Csalódásom oka nem az idegen nyelv volt, hanem mert úgy látszik, a világhírű Oscar-díjas filmrendezőt a tengeren túl sokkal jobban ismerik, nünt idehaza. Rozsnyón, ahol nemrég emléktáblát avattak tiszteletére, eddig még alig hallottak néhányan felőle, holott ebben a városban töltötte gyermek- és ifjúkorát. Bár 1918-ban Budapesten született, számára mégis ez a kisváros jelentette a legtöbbet. Bizonyítja ezt az az igyekezete is, hogy az 1965-ben Oscar-díjat nyert alkotását, az Üzlet a korzón című filmet éppen Rozsnyón szerette volna forgatni. Ezt a tervét azonban az akkori városvezetés nem tartotta jó ötletnek, s ezért Kádárnak más helyszínt kellett választania. így lett a film helyszíne Szeben, az a város, ahol Csontvárynak patikája volt. Kádár János karrierje Eredetileg jogot tanult, de 1938- ban beiratkozott Karol Plicky pozsonyi fotográfiai és filmiskolájába. Kádár zsidó származása révén maga is megélte a náci munkatábort, s emiatt a Pozsonyi Filmakadémián folytatott tanulmányait sem fejezhette be. Munkássága a második világháború után indult. Eleinte asszisztensként dolgozott, majd kisfilmeket rendezett. Ezután Prágába ment, ahol találkozott Elmar Klos filmrendezővel. 1952-től a szigorú cenzúra ellenére együtt rendeznek és írnak a társadalmat cinikus hangvétellel kifigurázó dokumentumfilmeket. Még a díjnyertes alkotásuk előtt rendeztek egy filmet, A halál neve Engelchen címmel, amely a Moszkvai Filmfesztivál és a Los Alamos Béke Fesztivál díját nyerte el. A következő alkotásuk, az Üzlet a korzón Oscar-díjas lett. Ezután az 1968-as szovjet inAz öreg Lautmannová mit sem tudott a külvilágról A nyugdíjasotthon előtt álló alkotás Ferencz György munkája. A kővirágban elhelyezett, idős női arcot ábrázoló alkotás a művész ötödik köztéri kőszobra. Nagykaposon szobrot állítottak az idős emberek tiszteletére LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az Ung-vidék központjában a XIII. Copus Expo keretében leplezték le Ferencz György szobrászművész Tisztelet az öregkornak című alkotását. A nagykaposi nyugdíjasotthon előtt elhelyezett mészkőszobor felállítását az Otthon Nonprofit Szervezet kezdeményezte, az egyesület terve megvalósításához Csáky Pál miniszterelnökhelyettestől kért és kapott anyagi támogatást. Ósz Katalin, a nyugdíjasotthon igazgatója elmondta, a szobor megfaragásához szükséges 2 tonnás ladmóci mészkőtömbhöz is szimbolikus áron sikerült hozzájutni, ugyanis a bánya tulajdonosa szintén támogatásra méltónak ítélte a kezdeményezésüket. A kővirágban elhelyezett, idős női arcot ábrázoló alkotás Ferencz György ötödik köztéri kőszobra, a művésznek Vajánban, Nagykaposon és Nagytárkányban vannak hasonló művei. Ósz Katalin azt is elmondta, az idén több, a lakók kényelmét és a hasznos időtöltést szolgáló fejlesztést végeztek el a nyugdíjasotthonban. Az épület alagsorában építési munkálatok folytak, itt egyebek közt asztalosműhelyeket alakítottak ki. Az otthon körüli kerítést ugyancsak sikerült kicserélniük, és egy furgont is vásároltak. Az év végére készül el az az új épület- szárny, melyben kézművesműhelyeket hoznak létre. A létesítményben felállított 10 szövőszéken nemcsak az otthon lakói dolgozhatnak, hanem csökkent munka- képességű személyeket is alkalmaznak. Erre már csak azért is A nyugdíjasok munkáit több kiállításon, vásáron láthatták az érdeklődők. szükség van, mert a fogyatékkal élők a régióban szinte semmüyen munkalehetőséget nem találhatnak. Az otthonban évek óta foglalkoznak szövéssel, a nyugdíjasok munkáit több oktatási intézményben, kiállításon, vásáron és kulturális fesztiválon is láthatták az érdeklődők. Az igazgatónő elmondása alapján eddig számukra komoly gondot jelentett, hogy helyhiány miatt a téli hónapokban nem tudták hol felállítani a szövőszékeket. A műhely megnyitása után azonban már az egész év folyamán tevékenykedhetnek. Az új épületben üzlethelyiséget is kialakítanak, így az érdeklődők meg is vásárolhatják az itt készült egyedi és tetszetős termékeket. Ósz Katalin hangsúlyozta, a nagykaposi nyugdíjasotthonban alapítványi és állami támogatás nélkül a beruházások egyikét sem tudták volna megvalósítani, így a jövőben újabb, sikeres pályázatok elkészítésen dolgoznak majd. A szobor mögött látható új épületben az otthon lakói és a csökkent munkaképességű személyek dolgoznak (Szabó Bernadett felvétele)
