Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-16 / 265. szám, szerda
DIGITALIA 2005. november 16., szerda 9. évfolyam 45. szám Letartóztatták a 47 éves családapát Pedofilt buktatott le a lopott számítógép MTI-HÍR Rajtavesztett egy francia férfi azon, hogy megkerült a személyi számítógépe. Amikor ugyanis átvette a rendőrségen a PC-t, amelyet egy betörés során raboltak el lakásából, az a felettébb rossznak bizonyult ötlete támadt, hogy rá- klikkelve ellenőrzi a készülék állapotát. A gép kitűnően működött, és a rendőrök előtt megjelent a képernyővédő pedofil felvétel, majd némi kutakodás után számos hasonló, az internetről letöltött fotó a memóriából. A 47 éves családapát azonnal letartóztatták, bűnjelként a betörőktől visz- szaszerzett saját személyi számítógépe szolgál. A férfi lakásán a rendőrök találtak még nyolc pedofil CD-romot és 29 hasonló tartalmú videokazettát bizonyítékául annak, hogy nem a betörők töltötték le a pedofü felvételeket a személyi számítógépre. Egyike lesz a földkerekség legritkább ékszereinek A legdrágább mobiltelefon FELDOLGOZÁS A világ legdrágább mobiltelefonját készíti el egy ausztriai tervező közel 29 millió korona értékben. „A telefon borítása részben színaranyból van, 2950 kék gyémánt díszíti majd, és egyike lesz a földkerekség legritkább ékszereinek” - mondta a CNN televíziónak a főként luxuskiegészítőket tervező Peter Aloisson a közel 29 millió koronának megfelelő értékű mobilcsodáról, amelyet egy német gyáros megrendelésére készít. Aloisson pár év óta alakítja át a kereskedelmi forgalomban kapható mobilkészülékeket drágakövekkel és nemesfémekkel. „Tudtam, hogy a mobiltelefonok a mindennapi élet részeivé lesznek, mint az órák és a nyakkendőtűk, és úgy gondolom, a maroktelefonokból ugyanúgy lennie kell luxusváltozatoknak, akárcsak például az órákból” - mondta. Aloisson évente körülbelül három csoda mobilt készít, attól függően, hogy híres és gazdag megrendelői hányat kérnek tőle. Általában 1 millió koronának megfelelő angol font értékben készíti őket, így az aktuális 29 millió koronának megfelelő értékre szóló felkérése rekordnak számít. Bár a telefont jelenleg marketing célra tervezték, előbb-utóbb piacra dobják. (MTI) Egy ádagos alkalmazott 178 üzenetet (elektronikus levelet, sms-t, mms-t, faxot, stb.) küld, illetve fogad naponta Infománia a mindennapokban A Palo Altó-i Jövőkutató Intézet ötszáz vállalat közreműködésével nemrég végzett felmérése alapján kiderült, hogy egy átlagos alkalmazott 178 üzenetet (elektronikus levelet, sms- t, mms-t, faxot, stb.) küld, illetve fogad naponta. Óránként háromszor szakítja meg a munkáját azért, hogy válaszoljon. FELDOLGOZÁS Egy másik, a londoni King’s College Pszichiátriai Intézete által készített tanulmány kimutatta, hogy több feladat szimultán végrehajtása (multitasking) ideiglenesen csökkenti az IQ-szintet. A tesztalanyokat két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjainak teszt közben egyszerre kellett megnézniük elektronikus leveleiket és azonnali üzenetekre válaszolniuk (instant messaging). A másik mindennemű figyelemelterelés nélkül végezte a tesztet. Az eredmény: a második csoport (tíz ponttal) jobban teljesített. Mihelyt megszűnt a sokfeladatos szimultán tevékenység, a pontszámok közötti különbség is eltűnt. Mindez arra enged következtemi, hogy agyunkat nem a legjobban használjuk a ránk zúduló információáradat - a kultúrakritikus David Shenk szavaival „adat-szmog” (data smog) - értelmezésére, hasznosítására. Kettős kihívásnak kell eleget tennünk: korábban soha nem állt a homo sapiens rendelkezésére ekkora információmennyiség, és soha nem voltunk ennyire szűkében a feldolgozásra szánt időnek. Mennyire koncentráljunk? Hogyan kezeljük a King’s College Pszichiátriai Intézetének kutatói által infomániának nevezett jelenséget? Egyesek évente hetekre elvonulnak számítógépmentes környezetbe, mások egy-két órára korlátozzák napi computerhasználatukat. Az időlimitálás terjed a vállalatoknál is, a világ tíz legnagyobb szoftverfejlesztője közé tartozó (júliusban a Symantec-kel fuzionált) Veritas például e-mailmentes péntekeket vezetett be. Megint mások új típusú interfészeket javasolnak. Az információáradat egyik okaként a több szinten történő szimultán adatáramlást biztosító szoftvereket jelölik meg. Talán nem gépmentes órákban, napokban, hanem az egyszerre csak egy feladatra való koncentrálást garantáló képemyőke- zelő programokra lenne szükségünk. Természetesen nem mindig, hiszen legtöbb teendőnket agyunk maximális kihasználása nélkül, a plusz tíz IQ-pontról vígan lemondva is képesek vagyunk elvégezni. Meg kell különböztetnünk a teljes koncentrációt a Microsoft Virtuális Világok Csoportját vezető multimédia-úttörő Linda Stone által „folyamatos részleges figyelem”-nek (continuous partial attention) nevezett jelenségtől. A legcélszerűbb az lenne, ha számítógépünk magától tenné meg, s az adott álla- pot/munka függvényében váltana a két mód valamelyikére. Előbbire jelenleg a háttéralkalmazásokat, e- maileket, stb. ideiglenesen eltüntető teljes képernyő-mód (full-scre- en mode) tűnik a legalkalmasabbnak, utóbbira a megszokott képernyőnézet. Segítő programok De mi történik akkor, ha nem teljesen, hanem csak részben akarjuk .Jazárni” a külvüágot? Gépeink egyelőre nem jók az üyen jellegű filterezésben, képtelenek nyomon követni figyelmünk gyakori változásait. Egyes laptopokon ugyan hivatali (office) módról otthonira (home) válthatunk, de a koncentrációszintünkre vonatkozó hasonló megoldások még váratnak magukra. Például szívesen készítenénk preferenciákat arról, hogy egy feladatra fókuszálva, kinek az elektronikus levelét fogadjuk, kiét nem, kivel váltsunk üzenetet, kivel nem, és így tovább. A Microsoft fejlesztési stádiumban lévő (biztató teszteredményekkel rendelkező) Busy- Body szoftvercsomagjának rendeltetése, hogy magától derítse ki a felhasználó koncentrációjának különböző fokozatait, a „megszakítás költségét” (cost of interruption). Utóbbi teljesen más, ha honlapról honlapra nézelődünk a weben, mint amikor fontos munka közben tucatszám küldjük barátainknak a válaszüzeneteket. A szoftver aprólékos munkát végez, különböző adatokból következtet koncentrációszintünkre: percenkénti klikkelések száma, hány ablak van nyitva, beszélgetünk-e, stb. Aktivitásunk változásait monitorozza, árulkodó mintákat keres az adatok között, majd mindezek alapján megállapítja, mennyire összpontosítunk aktuális teendőinkre, illetve hogy „fókusz módban” vagyunk, vagy sem. Az mformációmennyi- ség növekedésével egyre több hasonló jellegű gépi segítőre lesz szükségünk. (Agent Portál) Az IBM által fejlesztett gép elérte a másodpercenkénti 280,6 teraflop számítási sebességet, ami azt jelenti, hogy 280,6 billió műveletet végez el másodpercenként A leggyorsabb szupergép ÖSSZEFOGLALÓ A Blue Gene/L immár harmadik alkalommal bizonyult a világ leggyorsabb számítógépének a Seatt- le-ben hétfőn nyilvánosságra hozott top 500-as vüágranglista tanúsága szerint. Az IBM és az amerikai nukleáris biztonsági minisztérium által közösen fejlesztett gép elérte a másodpercenkénti 280,6 teraflop számítási sebességet, ami azt jelenti, hogy 280,6 billió műveletet végez el másodpercenként. A szupergép így körülbelül 280 ezerszer gyorsabb az átlagos, 2 gigahertzes sebességű otthoni számítógépeknél. Ezt a számítókapacitást 130 ezer processzor segítségével érte el a szupergép, de ez még mindig nem minden: tervezői szerint ugyanis a folyamatos bővítés alatt álló típussal 367 teraflop/másodperces végsebességet lehet majd elérni. A világ leggyorsabb gépeinek ötszázas toplistáját évente kétszer állítják össze, és az előző lista első helyére még 136,8 teraflopos teljesítménnyel került fel a Blue Gene. Jelenleg nincs más olyan gép a listán, amely 100 teraflop fölötti számítási kapacitást produkálna, és a topl0-be való bekerüléshez 20 és fél tereaflopos sebesség szükséges. A fejlődés gyors ütemét a BBC körképe szerint jól érzékelteti, hogy az első tízből a fél évvel ezelőtti megmérettetés óta 4 gép esett ki. A szuperszámítógépek rangsorát sokáig a NEC földrengések kutatásához használt Earth Simulator nevű gépe vezette. Másodpercenkénti 35,86 teraflopos számítási kapacitásával ez a komputer egymás után ötször bizonyult a világ leggyorsabb gépének, de az IBM ezt a rekordot is megdöntheti. A BlueGene/L-ből a vüágon összesen két példányt építettek: az egyik egy kaliforniai, a másik egy New York-i laboratóriumban található. Európa leggyorsabb számítógépét ugyancsak az IBM építette, és Barcelonában található: a Mare Nostrum nevű szuperkomputer 27,9 teraflop sebességével az ötödik helyről a nyolcadikra esett visz- sza. (1, mti)
