Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-16 / 265. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 16. Kultúra 9 A lemezen borongós hangulatú balladák és elvadult, páratlan ritmikájú szerzemények váltják egymást Péter Szendőfi: triAngel Bosszantó, hogy vannak emberek, akik azt hiszik, amiről nem tudnak, az nem is létezik. Ennél már csak az bosszantóbb, ha ilyen szemléletet képviselő személy nyilvánosságot kap. A minap egy rádiós műsorvezető perceken át szidta a magyar zenei éle­tet, mondván: a honi zené­szek sosem fognak labdába rúgni nemzetközi társaik mellett. PUHA JÓZSEF Az igazság az, hogy már most labdába rúgnak. Persze a nemzet­közileg elismert magyar zenésze­ket nem az úgynevezett divatzene háza táján kell keresni, hanem a rétegműfajokban, mondjuk a dzsesszben. Gondolom, a minden­be belekotnyeleskedő, amúgy ze­nei berkekben (is) teljesen járat­lan műsorvezető még sosem hal­lott Szendőfi Péter dzsesszdobos- ról. Ahogy az ádagos zenehallgató sem igazán. így aztán minden bi­zonnyal a közelmúltban megje­lent szólóalbuma a külföldiek kö­rében jóval kelendőbb, mint oda­haza - ezzel indokolható, hogy a borítón először a keresztneve ol­vasható. A világhírű basszusgitá­ros, Gary Willis is közreműködik a korongon, ami egyértelmű bizo­nyíték arra, hősünk már letett va­lamit az asztalra. Elmondása sze­rint mély levegőt vett, küldött neki egy e-mailt, ízelítőt csatolt hozzá a készülő lemezéről, és felkérte, szerepeljen rajta. A sztár pedig - ahogy a mesében lenni szokott - igent mondott, sőt, még saját kompozíciókat is hozott magával, szám szerint hármat. Willis ’85- ben tűnt fel Wayne Shorter zene­karában, később Scott Henderson gitárossal közösen megalapította a Tribal Tech nevű együttest. De ki ez a Szendőfi Péter, aki a nagy nevű gitárost is levette a lábá­ról? 1968-ban született Budapes­ten. Zenész családból származik; édesapja, Szendőfi Attila hang­szerkészítő, édesanyja, Fekete Má­ria karmester, egyetemi adjunktus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola, valamint a Színház és Film- művészeti Főiskola tanára. Kezdet­ben képzőművészeti pályára ké­szült. Viszonylag későn, tizenhat évesen kezdett zenével foglalkoz­ni, a dobot választotta. ’89-ben érettségizett a miskolci Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépiskola Group néven működik. 2000 szep­temberétől a Dr. Lauschmann Gyu­la Zeneművészeti Jazz Szakközép- iskola tanszékvezető tanára. Jelen­leg is járja a nagyvilágot zenekará­val vagy a László Attila Banddel. Szendőfi Péter első szólóle­mezén Gary Willis mel­lett közreműködik másik nagy pél­daképe, Tony Lakatos is, aki tenorsza- xofonozik, Elek István szaxofono­zik, Bírta Miklós, Kor­mos János és László Attila gitá­ron, Nagy János és Romhányi Áron pedig billen­tyűs hangszereken játszanak. A ki­advány stilisztikai szempontból jó­val eklektikusabb, mint anyazene­karának csaknem egy évtized alatt kikristályosodott hangzása. Jólle­het, a jazz-fusion irányzat megma­radt, a kompozíciók mégis más szerkezetűek és hangulatúak. A szerző szavaival élve a balla- disztikus szerzeményektől a vadál­lat darabokig műiden megtalálha­tó rajta; a sztárvendégek névsorá­ból pedig szinte magától értetődik, a műfajra oly jellemző invenciózus hangszerszólókra sem lehet pa­nasz. Az album a hagyományo­sabb, akusztikus dzsessz kedvelői­nek ugyanúgy zenei csemege, mint a modernebb, funkysabb jazz-fusion irányzatot kedvelők számára. szikus tanszakán, majd a Zene- művészeti Főiskola dzsessz tansza­kán szerzett diplomát. Ekkor már ismert volt többek között az In Line, Katona Klári, a Babos Band és a László Attila Band muzsikusa­ként. Megalapította a Fusio Quartet nevű zenekarát, amely ki­zárólag a zenész saját kompozíció­it játssza. Már a bemutatkozó le­mezük, a Life Rhythm számos ne­ves külföldi szaklapban elismerő kritikát kapott, és azóta műiden egyes albumukat hasonló szakmai elismerések övezik. ’95-ben teljes körű ösztöndíjjal tanult a New York-i Drummers Collective nevű iskolában. ’99 szeptemberében egy újabb tag, Romhányi Áron billen­tyűs csatlakozásával a Fusio Quartet átalakult, azóta Fusio December 2-tól a Palace Cinemas hét termében száznegyven mozgókép közül válogathatnak a mozirajongók VII. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Pozsonyi Nemzet­közi Fümfesztivál túlélte az előd­jét, a Fórum Filmfesztivált, amely 1992-től hat évfolyamot élt meg. Ahogy a szemlét beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, biz­tató jel a jövőt illetően, hogy e mostani szemle hatnál nem ma­radt abba, a hetediket már bizto­san megtartják, december máso- dikán kezdődik. Hat évfolyama alatt 175 ezren voltak kíváncsiak a programon szerepelt 957 filmre, amelyeket 1470 vetítés során mutattak be. A látogatottság szempontjából a második mustra volt a legsikere­sebb; ennek látogatottsági inde­xe: 44 400. Ez Szlovákia legna­gyobb filmfesztiváljának eddigi statisztikája. Folytassuk az idei­vel: száznegyven mozgókép a vi­lág minden részéről. Az Aupark- ban lévő Palace Cinemas hét ter­mében vetítik majd ezeket, úgy, hogy egy néző - ha erős mozgó­képfogyasztó - naponta négy fil­met tud megnézni. Teheti ezt mozgóárú belépőkkel: az ötvenki­lenc koronás a legolcsóbb, a ki­lencvenkilenc a legdrágább. Az ár függ például a vetítés időpontjá­tól. A száznegyven produkciót ti­zenegy szekcióba sorolták be. A fő ezek között Az első és másodfil­mes rendezők munkáinak verse­nye: tizenhét film verseng majd a Grand prix-ért, a legjobb rende­zés díjáért, valamint a legjobb női és férfi főszereplő díjáért. A szek­ció összeállítója szerint úgy tűn­het, hogy a versenyfilmek esetleg nem olyan „erősek” vagy „húzó­sak”, mint tapasztaltabb rende­zők munkái, de ez nem így van. Olyan opusokat sikerült verseny­be állítani, amelyek több fesztivá­lon is szerepeltek, sőt díjat is sze­reztek, mivelhogy karizmatikus filmes egyéniség kézjegyét viselik magukon. A Made in Europe mára na­gyon sikeres szekció lett. A kate­gória összeállítója úgy véli, nem is olyan távoli az az idő, amikor dicsérték ugyafi az európai fil­met, értékhordozónak minősítet­ték, csak éppen nézni nem lehe­tett. Az európai film azonban ma reneszánszát éli, visszakapta presztízsét, és újra védjegy lett. Nemcsak azoknak az államoknak a filmjei hódítanak, amelyek ed­dig vitték a prímet, s rendszere­sen szerepeltek fesztiválokon, ha­A Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztiválon lan Krkhof mozgó­képművészetével is találkozha­tunk. Az EXTrémek című filmjé­nek egy kockája (Képarchívum) nem például az északi országok filmtermése vagy az orosz moz­gókép is feljött, és újabban a Bal­kán is „betört” a moziba. Az Euró­pai Filmdíjra jelölt alkotások kö­zül Pozsonyban ezúttal húszat mutatnak be. Az árral szemben szekcióban - ahogy a megnevezés is utal rá - olyan produkciók szerepelnek, amelyek nem éppen a közönség­film sémái szerint készülnek, el­lenkezőleg, a filmnyelv megújítá­sára törekednek. A kínálatba pél­dául lan Krkhof (az EXTrémek, A Mozart-madár rendezője) experi­mentális filmjei kerültek be. Ugyanebbe a szekcióba sorolják olyan rendezők alkotásait is, akik a szokványostól eltérő szemlélet­tel ábrázolják a mindennapokat. Mint például Kira Muratova, aki „filmes világával” szintén jelen lesz a szemlén. Világidő a címe annak a szekci­ónak, amelyben a világ olyan eg­zotikus helyeiről származnak produkciók, ahonnan a szemle idején nincsenek forgalmazásban alkotások, ezért ebbe a kategóriá­ba talán a legnehezebb megsze­rezni a filmeket. A Fókuszban ezúttal Anglia áll. Nagy-Britanniában évente több mint száz film készül. Ennek mindössze tíz százaléka jut el a szlovákiai mozikba. Peter Harnes filmkritikus azokból a produkci­ókból állított össze tízet - ebből csak egyet láthattunk eddig ná­lunk -, amelyeket Szlovákiában még nem vetítettek és nagy való­színűséggel nem is fognak. A szabad zóna: Making Money szekció a pénzzel, a pénz meg­szerzésének módjaival, továbbá azzal foglalkozik, milyen szere­pet játszik a pénz az ember éle­tében. A Különleges bemutató elneve­zésű szekcióba olyan alkotásokat válogatnak be az összeállítók, amelyek a szemle „különleges eseményének” számítanak. így került a programba az az'egye­dülálló dokumentumfilm, amely a világhírű osztrák rendezőről, Michael Hanekéről szól. Újdonság a Nemzeti filmsláge­rek szekció. Ide olyan produkciók kerültek, amüyenek ritkán jutnak el jelentős fesztiválokra, mivel nem igazán illenek a komoly must­rák profiljába. Közönségfilmekről van ugyanis szó, olyan munkákról, amelyek azokban az országokban, ahol készültek, felvették a versenyt a hollywoodi kasszasikerekkel, tó­dultak rá a nézők. A szemle és a filmművészet népszerűsítésére a szponzor is ki­talált néhány reklámfogást. A fesztiválstáb a belvárosban kije­lölt szórakozóhelyek vendégeit „teszteli” majd - vagyis „mini­kvízek” során kérdéseket tesz fel a mozgóképművészet területéről. Az amatőr filmesek pedig bekap­csolódhatnak egy reklámfilm-ké- szítő versenybe. És, még egy ,jó helyen és jó idő­ben jött reklám” is hozzájárulhat a VII. Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál nézőszámának emelésé­hez. A szemle idején tartják ugyanis a Harry Potter új részé­nek szlovákiai bemutatóját, s a varázslóinas soron következő sztorija bizonyára sokakat vonz majd a Palace Cinemas-ba. Akik megérezve a fesztiválhangulatot, talán bele is kóstolnak, s a szemle kínálatából is választanak né­hány produkciót. RÖVIDEN Twist Olivér Az árvaházban dolgozó és éhező fiúk sorsot húznak: ki áll­jon oda a marcona felügyelő elé azzal, hogy több ételt szeretne. Twist Olivér húzza a rövidebbet, így neki jut ki a hálátlan feladat. Az incidens miatt bajkeverőnek minősítik, és kirakják szűrét az árvaházból is, bárki magához ve­heti, akinek ingyen munkaerőre van szüksége. Mr. Sowerberry te­metkezési vállalkozó műhelyébe kerül. Rendezte: Roman Polanski (angol-cseh-francia-olasz) Spike Lee filmje a Katrina hurrikánról Filmet forgat Spike Lee New Orleansban a Katrina hurrikán pusztításáról. A 48 éves afro-amerikai rendező filmjének címe Ami­kor átszakadt a gát (When The Levee Broke) lesz. Ez a konkrét ese­mény mellett utalás egy híres blues-dalra, a When The Levee Breaksre, amelyet 1929-ben Memphis Minnie írt és énekelt a Mis­sissippi okozta, egy két évvel korábbi árvízről. A fiatalok is jól is­merhetik a dal szenzációs, 1971-es Led Zeppelin-féle feldolgozását. Az Amikor átszakadt a gát című filmet az HBO mutatja be. (MTI) A halott menyasszony A helyszín egy viktoriánus fa­lu. Két fiatal házasodni készül, noha azelőtt egyszer sem talál­koztak. Az Everglot család kész arra, hogy hozzáadja Victoriát a rettenetes Van Dort klán saljá­hoz, mert, ugye az újgazdag azért csak gazdag. Az üzlet meg­köttetik, és mindenki mérhetet­lenül boldog, a két házasulandó fiatalt kivéve. Rendezte: Tim Burton, Mike Johnson (angol animációs film) Négy filmmel köszönti a művészt az MTV Törőcsik a képernyőn AJÁNLÓ A hétköznapi ember számára úgy tűnhet, hogy egy-egy ismert művész életét jól ismeri. Alig létez­het ember Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta ré­gióiban, aki ne látta volna Törő­csik Mari alakításait, emlékezetes filmjeit, tévéjátékait. A Magyar Te­levízió úgy gondolta, a Nemzet Színésze kerek születésnapja al­kalmából bemutatja a nézőknek a színészt, az embert, a családanyát, a feleséget úgy, ahogyan azt eddig talán senki még. Törőcsik Marival Alföldi Róbert beszélget, aki egy kicsit másképp kérdez, mint aho­gyan eddig mások. A Törőcsik- portrét november 22-én 21.05-kor közvetíti az ml. Ezenkívül a különleges tehetsé­gű és személyiségű művészt négy filmjével köszönti a Magyar Televí­zió. A kiváló színésznő fantasztiku­san gazdag életutat tudhat maga mögött, filmen és színházban szin­te mindent eljátszott, amire csak vágyhatott. Húszéves volt, amikor bemutat­ták a Körhintát, Fábri Zoltán film­jét Párizsban. A premieren Jean Cocteau kezet csókolt neki, Fran­cois Truffaut írt róla. Másodéves főiskolásként sztár lett egy csapás­ra. Diploma után a Nemzeti Szín­házba szerződött akkor, amikor mindenki kötelezően vidéken kez­dett, és már az első három évben tíz filmben játszott. A Nemzetiben töltött 12 év után Győr, aztán a MAFILM társulata 10 évig, majd Szolnok, és nyeri a díjakat itthon és külföldön. A legjobb női alakítás díja Chicagóban, Karlovy Varyban, Cannes-ban, Taorminában, Saler- nóban, három alkalommal is élet­műdíj, itthon pedig két Kossuth- díj, Kiváló Művész-díj és a Nemzet Színésze. A hétvégén műsorra tűzött Há­zasságból elégséges című film után a Körhintában (november 20., ml, 19.30), a Déryné, hol van? című filmben (november 22., ml, 23.45) és a Szerelemben (december 17., m2,21.00) élvezhetik Törőcsik Ma­ri játékát a tévénézők, (mtv)

Next

/
Thumbnails
Contents