Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-15 / 264. szám, kedd

1 ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 15. Tudomány - hirdetés 13 www.flexiucet.sk • KONTAKT 0850 123 000 a 3 mód, ahogy a flexiszámla kölcsönt nyújt már csak a készre jöjjön. flexikölcsön elűzi a nagyobb vásárlások iránti éhségét , egészen 150 000 koronáig flexikártya eloltja a készpénz nélküli fizetés iránti szomját egészen 75 000 koronáig flexidebet mindig felélénkíti számláját, ha az nullán áll flexiszámla Csak a flexiszámlával kaphat ingyenesen személyi hitelvonalat - a pénzhez jutás állandó lehetőségét flexiköl csönnel, flexikártyával, lexidebettel. Jöjjön, és egyszerűen vegye fel. m bármikor - a pénz rendelkezésére áll, bármikor felhasználhatja, 0 igazolás nélkül - a hitelhozzáféréshez nem kell felmutatni a bevételéről szóló igazolást, 0 folyamatos áttekintéssel - a hitelvonalán levő aktuális helyzetet megtudhatja a számlakivonatából, vagy felhívhatja a KONTAKT szolgálatot: 0850 123 000, valamint internet bankingon keresztül is tájékozódhat. Nyisson flexiszámlát, és tudni fogja, mennyi pénzt kölcsönözhet. 150 000 elégedett flexiszámla-tulajdonos már tudja. A személyi hitelvonalat akkor aktiváljuk, ha teljesíti a teltételt, és 4 hónapig aktívan használja flexiszámlát. s máris felveheti a pénzt BP-5-14809 A csőr épsége első számú feltétele a tollazat tisztogatásának és ezáltal a madár egészségének Madarat tolláról, galambot csőréről MTI-JELENTÉS A madarak csőre univerzális esz­köz, amely nemcsak a táplálék fel­vételére alkalmas, hanem arra is, hogy az állatok alapos tisztítást vé­gezhessenek a tollazatukban - utóbbi pedig előfeltétele a vérszívó élősködők irtásának és egészségük megőrzésének. Különleges kiképzésű a galam­bok csőre, amelyet a Utah Egyetem tudósai vettek górcső alá, hogy a végére járjanak a tisztálkodás tech­nológiájának. E célból több tucat galambot fogtak be Salt Lake City háztetőiről, ahol ezrével élnek el­vadult házi galambok. Csőrük felső kávája valamivel hosszabb, mint az alsó, a vége enyhén görbült. A ku­tatók egyes galambokon lereszel­ték a felső csőrkávának az alsón túlnyúló hegyét. A madarak ettől még ugyanolyan hatékonyan tud­ták fölcsipegetni a földre szórt táp­lálékot, mint a nem amputált társa­ik. Ám tollazatukban rövid idő múlva háromszor annyi parazita (tolltetű) nyüzsgött, műit az ép csőrű galambokéban. A galambok rendszeres tisztoga­tással tartják féken a testükön élős­ködő vérszívókat. Ennek során minden egyes tollúkat kezelésbe veszik. A utahi tudósok szuper­gyors videokamerával rögzítették a tollászkodás mikéntjét. Lassított le­játszáskor azt tapasztalták, hogy a tollak között kurkászó madár má­sodpercenként 25-31 alkalommal mozdítja előre a csőr alsó káváját oly módon, hogy annak hegye a fel­ső káva görbült csúcsához nyomó­dik. Ez jelentős nyíró erők fellépé­sével jár együtt, amit nem csak a galambok csőréhez erősített nyú­lásmérő szalagok igazoltak. A nyíró erő nagyságáról tanúskodtak a „csípőfogóba” került tetvek is, ame­lyeket szabályosan lefejezett, vagy hosszában felhasított az egymás­hoz préselődő két csőrkáva. A csőr épsége tehát első számú feltétele a tollazat tisztogatásának és ezáltal a madár egészségének. A csőr végének kopása vagy sérülése esetén alkalmatlanná válik a tisz­tálkodásra, ami az élősködők gyors elszaporodásához vezet. Az ilyen galambok tollazata rendezetlen, boglyas, csapzott kinézetű, ami nemcsak látványnak csúnya, ha­nem ami még ennél is fontosabb: hideg ellen kevésbé védi a mada­rat, így könnyen esik áldozatul a té­li fagyoknak. A galambok csőre különleges kiképzésű (Reuters-felvétel) A lelet kultikus használati eszközként szolgálhatott A legrégibb héber ábécé Rendkívüli jelentőségű írástörténeti vonatkozása van egy új régészeti felfe­dezésnek. Az i. e. 10. szá­zadból származik egy, dél- jeruzsálemi ásatás során előkerült kődarab, mely­nek a felületén olvasható két betűsorról azt állítják a szakemberek, hogy az az eddig látott legrégebbi hé­ber ábécé lehet. ORIGO-TUDÓSÍTÁS Eddig csupán feltételezni lehe­tett, hogy az i. e. 10. századi Izrael lakói írástudók voltak; megdönt­hetetlen bizonyíték erre nézve nem állt a tudósvüág rendelkezé­sére. Az idei nyár óta zajló dél-iz­raeli ásatás során felfedezett kő­darab most egyértelműen alátá­masztja a találgatásokat. A kő egyik oldalán tál alakú vájat lát­ható, a kétsoros ábécé pedig a kő másik oldalán kapott helyet. A be­mélyedésből arra következtetnek a tudósok, hogy a lelet kultikus ri­tuálék használati eszközeként szolgált a Bibliában aranykorként ábrázolt 10. században. Ron E. Tappy régész, a Pitts- burghi Teológiai Papnevelde pro­fesszora egy épületmaradványba beágyazódva figyelt fel a különle­ges tárgyra. Az ebből levonható konklúzió arra az ősi felfogásra utal, miszerint a betű távol tartja az ördögöt. Néhány kutató szerint a kőbe vé­sett ábécé azt az átmeneti idősza­kot örökítette meg, amikor a betűk már nem jellemezhetők eredeti fö­níciaiként, még nem a végleges hé­ber írásjegyek, de már felismerhe­tően megközelítik azt. „Ez az idő­ben első ismert példánya a héber ábécének, s mint üyen, fontos vi­szonyítási alap az írás történeté­ben” - szól a szakértői vélemény. P. Kyle McCarter, az amerikai John Hopkins Egyetem közel-keleti írá­sokkal foglalkozó professzora óva­tosan fogalmaz, de ő maga is a fen­ti elmélet híve. „Föníciai típusú ábécé; protohébemek gondolom, de minden kétséget kizáróan nem tudom bizonyítani” - nyüatkozta. A héber betűírásról köztudott, hogy az jelentette az európai kultú­ra alapjául szolgáló görög jelzőrendszer alapját. A mostani felfedezés tehát abból (Képarchívum) a szempontból is jelentős, hogy sa­ját civilizációnk egyik legrégebbi nyomát is magán hordozza. A Tel Zayit-i lelőhely Izrael déli, hegyekkel borított területén fek­szik, körülbelül 30 kilométerre a szárazföld belseje felé az egykori füiszteus kikötőtől, Askhelontól. Az ásatás során felszínre kerülő épü­letegyüttes meglétének ténye arra a kijelentésre késztette a lelet felfe­dezőjét, hogy az ókorban fontos szerepet betöltő határtelepülésként értékelje a várost, amelyet a ter­jeszkedő, izraeli királyság alapítha­tott. Egy üyen méretű és üyen ma­gas kultúrával rendelkező város mindenképpen centralizált bürok­ráciát, politikai vezetést és az írás képességének ismeretét feltételezi. Szakemberek egy csoportja ugyan­akkor hangosan eüenzi, hogy Dá­vid és Salamon regnálásának idejét valóban aranykorként tarthatnánk számon. Néhány régészeti bizonyí­tékból arra lehet ugyanis következ­tetni, hogy Izrael két leghíresebb uralkodója alig volt több két törzsi vezetőnél. Valódi, pohtikai keretek közt kiépült áüamképződmény csupán jó egy évszázaddal később jött létre a területen. Az általánosan elfogadott bibliai nézettel Uy módon tehát szembe­helyezkedő társaság kijelentéseit Tappy sem cáfolja egyértelműen. Ő is beismeri: van némi eüentmon- dás abban, ahogy az ábécét tartal­mazó kő és más régészeti tárgyak korabeli jelentőségét jellemezte, valamint hogy milyen fejlettségi szintet feltételezünk egy 3000 év­vel ezelőtti társadalomról. Vagyis vigyázni keü egyes tárgyak és felfe­dezések korabeli jelentőségének túlhangsúlyozásával. Aítír több mint fél méterrel csökkent az idei nyári évszakban a Peru és Bolívia határán fekvő Titicaca-tó vízszintje. A szakembe­rek szerint a tó vizének apadása összefüggésben van a világmére­tű globális felmelegedéssel. (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents