Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-15 / 264. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 15. Nagyszünet 11 VIGYORGÓ Kis ember nagy fagyival jár (vicclap.hu) m Műveltségi hét lesz az érsekújvári magyar gimnáziumban, mely számos meglepetést tartogat Ellenőr- Jegyeket, bérleteket kérem fel­mutatni!-Egyik sincs!- Megbírságolom és felszólítom, hogy azonnal hagyja el a jármű­vet!- És akkor ki vezeti tovább a buszt?! Irodalomórán- Pistike, neked ki a kedvenc íród?- A papám. Ő szokta írni az iga­zolásokat, amikor nem jövök is­kolába. Nagy Pistikétől megkérdi az apukája:- Na fiam, mit fogsz csinálni, ha ilyen nagy leszel, mint én?- Fogyókúrázom. Közös barát Két barátnő beszélget egy étte­remben. Mondja az egyik:- Tudtad, hogy a te barátod ko­rábban az én barátom volt?- Hát, tudod, mesélte nekem, hogy a múltban követett el hibá­kat, de hogy pontosan miket, ar­ról nem beszélt. Tea-Jean, maga tökéletes inas! Már Praktikus szemellenző (vicdap.hu) harminc éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szo­bámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?- Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofa­zacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan vissza­köpöm. Szálka Kovács kifog egy aranyhalat a tó­ból, mire az megszólal:- Teljesítem egy kívánságodat, kérj bármit!- Jó! - mondja Kovács. - Legyen benned minél kevesebb szálka! Izgalmas lesz az idei diáknap Érsekújvár. Színházi elő­adással nyitják meg az idei műveltségi hetet november 21-én a helyi magyar tan­nyelvű gimnáziumban, ami­kor Petőfi Sándor A helység kalapácsa című darabjával ismerkedhetnek az iskola diákjai, és ezen a napon ta­lálkoznak az intézmény régi diákjaival is. SZÁZ ILDIKÓ Száraz Dénestől, a gimnázium igazgatójától ugyanakkor megtud­tuk, hogy az idei, november 22-i diáknap is számos meglepetést tar­togat az Érsekújvári és Nyitrai já­rás egyeden magyar gimnáziumát látogató fiataljai számára. Műveltségi vetélkedő lesz, amelyben egyes osztályok mérhe­tik össze erejüket, lesz teaház és ásványkiállítás, karaokéverseny és táncház. A gimnáziumba látogat Homák Otília grafológus. A vizuá­lis költészetről, az izgalmas perfor- mance-művészetről Juhász R. Jó­zseffel beszélgethetnek a diákok, Budinsky Katalin pszichológussal pedig a lelki gondjaikat oszthatják meg a kamaszok. A tardoskeddi Buják Vince a fa­faragás mesterségének szépségét A diáknapon senki sem siet majd haza a gimnáziumból ismerteti a gyerekekkel. Szabó András diák a hippi korszakról, Dobosi Viktória és Boldizsár Vik­tória diákok pedig a balettművé­szetet mint életstílust közelítik meg kortársaik számára. Csikós Csilla az iskola diákja a citerajáték örömére hívja fel a figyelmet. A megyei fenntartású Anton Ber- nolák Könyvtár igazgatóhelyette­se, Kecskés Ildikó is találkozik ezen a napon a diákokkal, a né­metországi iskolarendszerről pe­dig Struck Ingo Gustav beszél a gimnazistáknak. Teremfoci-bajnokság A kézművesmesterségek iránt érdeklődők is találnak ezen a na­pon érdekes bemutatókat, az üvegfestést és gyöngyfűzést az el­sős gimnazista Benkó Nikolett, a batikolást az ugyancsak elsős Haj­nal Henriett mutatja be. Cibulka Denisza, az érsekújvári városi tele­vízió főszerkesztője a műsorszer­(Csuport István felvétele) kesztés kulisszatitkaiba enged be­tekintést az érdeklődők számára. Azokat, akiket mindez netalán hidegen hagyna, részt vehetnek Szecho Lajos nagymester szimul­tán sakktornáján vagy az asztali­tenisz-tornán. Egyébként is, no­vember 23-án egész napos terem­foci-bajnokság lesz, Oros Tibor kupájáért. A gimnázium idén érettségiző diákjai pedig novem­ber 26-án készülnek a szalagava­tó ünnepségre. Agyamon ezernyi gondolat futott végig, miközben felvettük a nyúlcipőt Magyar magyart ver? Ez az új módi? Szárnypróbálgatók 2006 Pályakezdő alkotóknak Az Alföld Művészeti Egyesület, a Magyar írók Nemzetközi Szövet­sége és a Raszter Könyvkiadó pá­lyázatot írt ki pályakezdő és hiva­tásos íróknak, költőknek. A négy pályázat címe: Üzenet társainak; „Szárnypróbálgatók 2006”; Me­sék; Egypercesek. Beadási határidő: 2005. novem­ber 25. A pályázatok célja, hogy ösztö­nözze a hivatásszerűen, illetve kedvtelésből, de magas színvona­lon alkotó írókat, költőket és pálya­kezdő fiatal alkotókat egyes témák hagyományos, vagy újszerű megfo­galmazására, hogy a kortárs ma­gyar irodalom gazdagodhasson ér­tékes alkotásokkal. A pályázatokra szerzőnként maximum 3 írás küldhető be, ter­jedelmi korláttal (prózai íráson­ként max. 8000 leütés, Versenként max. 32 sor), de tematikai kötött­ség nélkül. (Az írásoknak egyéni­nek, eredeti jellegűnek és saját szellemi alkotásnak kell lennie.) A pályamunkákat szakértő zsűri ér­tékeli, bírálja el, s tesz javaslatot - esetlegesen - az évek óta periodi­kaként megjelenő kötetben törté­nő részvételre. Nevezési díjként egy szerzőnek - nevének megjelölésével - 800 Ft-ot kell befizetnie a KHB 10404247- 91333570-01000000 számú, elkü­lönített számlára. (Postai befizetés esetén: Alföld Egyesület, Góg János 6640 Csongrád, Szép u. 12. címre.) A pályamunkákat jeligével ellát­va kérjük beküldeni. Kéijük mellé­kelni - zárt borítékban - a pályázó adatait, rövid szakmai önéletrajzát, elérhetőségeit, valamint feltétlenül fontos jó minőségű arckép-fotót is mellékelni.) A pályázatok beküldendők 2 pél­dányban: ALFÖLD Művészeti Egye­sület, 6640 Csongrád, Szép u. 12. (Információ: Tel./fax.: 63/483-374, e-mail: raszter@invitel.hu ). (ú) A regény kifejezetten a kamaszokról szól Szabó Magda: Mondják meg Zsófikénak KÖNYVAJÁNLÓ Mit olvasol mostanában? Ne­hogy azt mondd, hogy nem tudod, melyik könyvért nyúlj! De ha még­is így van, akkor egy világszerte népszerű, nagyszerű írónőnk ifjú­sági regényét ajánljuk ma neked. Ismerkedj meg Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című könyvével! Az 1917-ben született írónő ed­digi életpályája során rengeteg lí­rai, drámai és epikai művel gazda­gította a magyar szépirodalmat. Élettapasztalata, világlátása, csa­ládábrázolása, emberszeretete egész Európában olvasottá és nép­szerűvé tette. Nem könnyed stüusú bestsellereket ír, hősei hús-vér em­berek általunk is átérezhető prob­lémákkal és nehézségekkel. Ma­napság talán a regényei a legismer­tebbek, és aki belekezd egybe, és megérinti Szabó Magda érzésvüá- ga, biztosan nem hagyja abba az első után. Ám szerencsére nem egyműves alkotóval állunk szem­ben: a rajongók bőven válogathat­nak az írónő művei között. Szabó Magda olyan író, aki min­den korosztálynak tud adni, felnőt­tek és gyerekek egyaránt értékes és szép élményekkel gazdagodhat­nak, ha elolvassák az írónő műveit. A Mondják meg Zsófikának című regénye pedig kifejezetten kama­szokról és kamaszokhoz szól. A mű kezdetén Nagy Gábor fő­orvos rendelés közben szívroha­mot kap és meghal. Utolsó fél mondata - „Mondják meg Zsófiká­nak...” - 11 éves kislányának szólt. Zsófi mindeháron meg akarja tud­ni a mondat másik felét is. Kinyo­mozza édesapja utolsó betegét, aki nem más, mint saját iskolájának barátságtalan portása. Pista bácsi bokatörés miatt éppen ágyhoz kö­tött beteg. Zsófi, leküzdve rémüle­tét, gondozni kezdi az öreget, aki kezdetben kétbalkezes, de szemfü­les, pénzsóvár gyereket lát benne. A kislány ugyanis senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja - s jól látja -, hogy senki sem érti meg. Legjobban az édesanyja ismeri fél­re, pedig ő az elméleti pedagógia tudósa. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas, szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik, és kever másokat is. A bonyodalmakból végül is általá­nos iskolai tanárnője menti ki. Édesapja csonkán maradt monda­tának hiányzó felét pedig új bará­tai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásá­ban, saját élményeiben és tapasz­talataiban találja meg. Olvasd el! Érdemes, (sn) GULYÁS LÁSZLÓ Múlt hét csütörtökön temették el Dániel Túpýt. A fiú talán rossz­kor, rossz helyen volt. Kinézete alapján tévesen ítélték meg. Csak­úgy, mint a minap (sajnos!) en­gem is, mikor szembekerültem né­hány egyénnel, kiket látszólag za­vart, hogy nem illek bele az ő uni­formizált világukba. Az egyik komáromi vendéglátó­ipari egységben hallgatták a faji diszkriminációra buzdító zenéjü­ket, miközben a barátnőmmel és egy szlovák ismerősömmel mit sem sejtve betettük lábunkat a törzshelyükre. Kezdeti megdöbbe­nésüket szinte abban a pillanat­ban a szitkok és az átkok váltották fel, melyekkel hármunkat illettek. Meglepődésem annál nagyobb volt, mikor a becsmérlő szavak anyanyelvemen, tehát magyarul hangzottak el. Agyamon ezernyi gondolat futott végig, miközben felvettük a nyúlcipőt, s gyáván tá­voztunk a kopaszok közösségéből. A megrázó eset szerencsére akkor ért véget, mikor kiléptünk a kocs­maajtón, s határozott léptekkel és keserű szájízzel inkább hazaindul­tunk. Egész úton tárgyaltuk az esetet. Egyszerűen nem értettem, hogy mi történt az emberekkel. Háta­mon végigfutott a hideg, ha bele­gondoltam, hogy a körülbelül húsz főből álló bőrfejűek csoportja utá­nunk ered, s jól helybenhagy. Né­hány óra elmélkedés kellett csak ahhoz, hogy megkérdőjelezzem az ifjak magyarságát. Magyar magyart ver? Köcsög­nek, értelmileg visszamaradottnak nevezik honfitársukat, s kitaszítják a magyar közösségből mindössze hosszú haja miatt? Ez az új módi? Sajnos, igen. Pedig a honfoglaló magyar férfiak legtöbbjének hosz- szú haja volt - legalábbis így ábrá­zolják őket a történelemtanköny­vekben. Úgy tűnik, ezek a fiatalok nem érték el azt a szintet, hogy Euró­pában európaiként elismerjék a más kultúrájú, nemzetiségű és hi­tű embereket. Fogadjuk el egy­mást! Élni és élni hagyni, hiszen összetartozunk. Úgy tűnik, ezek a fiatalok nem érték el azt a szintet, hogy Európában európaiként elismerjék a más kultúrájú, nemzetiségű és hitű embereket (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents