Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-03 / 254. szám, csütörtök
/ ÚJ szó 2005. november 3. FÓKUSZBAN: A GYERMEKEK LELKI EGÉSZSÉGE 3 A családok fele csonka családnak számít, a gyermekek 20 százaléka házasságon kívül születik Egyre több a depressziós gyermek Boldog gyermekkor... Csak illúzió volna? (TASR-felvétel) A tizenéveseknek csak negyede sportol rendszeresen Se reggeli, se vacsora Pozsony. Egyre több gyerek depressziós, a tizennyolc éven aluliak egynegyede szenved különféle szorongásos betegségektől: a fóbia és a pánik valamilyen típusától, illetve a stressztől, hangzott el a pozsonyi kerületi pedagógiai-pszichológiai központok munkatársainak közelmúltban megtartott szakmai tanácskozásán. RÁCZ VINCE A gyermekek lelki egészségét nagyban károsítja a családok széthullása. A családok fele csonka családnak számít, a gyermekek 20%-a házasságon kívül születik. Egyre több szülő egyre kevesebbet foglalkozik gyermekével, mind több az olyan édesapa, aki hetente legfeljebb kilenc percet szán csemetéjére, figyelmeztetnek a szakértők. A kiskorúak mentálhigiénéjét szintén negatívan befolyásolja a nem megfelelő anyagi környezet. A tizenöt éven aluliak egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. Miron Zelina pszichológus, egyetemi tanár szerint gyakran előfordul, hogy a gyermekek egészen egyszerűen unalomból válnak kábítószer-fogyasztókká. A fiatalok többségének nincs úgymond hobbija. A felmérések kimutatták, a szóban forgó korosztály 60-70%-a egyáltalán nem sportol. Jarmila Gajdošová pszichológus szerint a fiúk 34,5, a lányok 40,8%-a szenved gyakori fejfájástól. Egyre több az önmagának ártó gyermek, a testképzavarral küszködő, kóros soványságban szenvedő kis- és fiatalkorúak aránya eléri a 4%-ot, a túlsúlyosaké az 5%-ot. A hiba mindkét esetben az agyban van, hangsúlyozzák a szakértők. Egyre több a tizenöt évesnél fiatalabb bűnelkövető. Minden tizedik bűncselekményt fiatalkorú hajt végre. Minden harmadik gyermeket zaklatnak a társai az iskolában. Egyre több a szorongó, depressziós, viselkedészavarral és drogproblémával küszködő gyermek. A hazai tizennyolc éven aluliak 15%-a lelki betegségektől szenved, melyek gátolják személyes, szociális fejlődését és társadalmi beilleszkedését. A pozsonyi kerületi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központok felmérése alapján egyre több a nyugtalan, „problémás gyermek”, aki komoly gondot okoz szüleinek a családban, és aki gyermekközösségbe, óvodába, iskolába kerülve igencsak megnehezíti a pedagógusok dolgát. Az említett korcsoport 1%-ánál állandó figyelmetlenség, koncentrációs zavar, kényszeres mozgás és viselkedés, valamint túlzott impulzivitás figyelhető meg. A tünetcsoport általában együttesen jelentkezik. Ők nagy valószínűséggel hiperak- tívnak tekinthetők. A gyerekek 5-15%-a szenved tikben, vagyis rángatja önkéntelenül szemét vagy száját. Minden negyedik-ötödik embernek vannak az életében hosszabb-rövi- debb ideig tartó időszakok, amelyeket az életvitelt is akadályozó kóros félelem, fóbia jellemez. A szorongásos megbetegedések leggyakrabban a gyermekkorból eredeztethetőek. A fóbiák jelentősen károsíthatják a szociális alkalmazkodást és a munkateljesítményt. A kezeletlen fóbiások döntő többségénél szövődmények is fellépnek: depresszió, alkohol- vagy gyógyszerfüggőség, öngyilkosság, illetve annak kísérlete. A korai felismerés és terápia jelentősen javíthatja a fóbiák prognózisát. A gyermekek nagyobb arányban mutatnak pszichoszomatikus tüneteket, mint a felnőttek. A lelki sérüléseik sok esetben testi megbetegedést váltanak ki. A gyermek betegsége ugyan nem feltétlenül, de gyakran a háttérben meghúzódó, családi patológiára utal. A kis- és fiatalkorúak fele lelki probléma miatt megy orvoshoz. A lakosság egyharmada-fele pszichoterápiával jól kezelhető, enyhébb depresszióban szenved. Sok esetben nem egyszerű megállapítani, hogy hol végződik a normális szomorúság, és hol kezdődik a klinikai depresszió. A kedélybetegség enyhébb formái közé tartozik a hangulatzavar, amely szintén évekig tarthat. Az enyhébb, ideiglenes vagy krónikus depressziós állapotokból egyes emberek esetében a későbbiekben súlyos depresszió is kialakulhat. A hangulatzavarban szenvedőknél bizonyos életesemények - egy szakítás, a szülőktől való elszakadás - mélyebb depressziót válthatnak ki. A súlyos depresszió, mely a lakosság 2-3%-át sújtja, biológiai, társadalmi és pszichológiai tényezők bonyolult összjátékának eredménye, az embert rendkívül érzékennyé teheti az életének egyes körülményei iránt, s minden kisebb kudarc mélységes, fekete kétségbeesésbe taszíthatja. A társadalmat alkotó egyének ijesztően romló lelki egészsége szorosan összefügg az öngyilkosságok számának növekedésével. 2003-ban 753-an vetettek önkezükkel véget életüknek Szlovákiában, közülük 56-an 15-24 évesek voltak. A balesetek után az ön- gyilkosság a második leggyakoribb halálok az országban. ÖSSZEFOGLALÓ A tizenévesek 4%-a szenved kóros soványságban. Az anorexia nervosa, az egyik legsúlyosabb pszichés megbetegedés, mely nemritkán halállal végződik. Lényege, hogy a beteg rendszerint helytelenül érzékeli saját testsúlyát, vagyis testséma zavarral küzd. Emiatt képtelen normálisan táplálkozni. Ezek a gyerekek teljesen elhagyják az étkezéseket, folyamatos bűntudatot éreznek, ha egyáltalán az ételre gondolnak. Főként a lányokat sújtja a betegség, mely személyiségzavarra is utal. Az önértékelést mások véleményére alapozzák, esetleg a reklámokból, filmekből visszaköszönő „tökéletes” hölgyekhez hasonlítják magukat. Ha a betegség már kialakult, a csontsovány leányzó akkor is túl kövérnek látja magát, amikor minden csontja látszik. Bulimia nervosában az említett korosztály 5%-a szenved. Erre az alapvetően pszichiátriai kórképre a kóros túlevés a jellemző. Bár a lelki tényezőknek meghatározó szerepük van, nem lehet kizárni a fiziológiás szabályozó tényezők „meghibásodását” sem. Alaptünete a falásroham, amelyre a kontroli- vesztés érzése jellemző. Érdekes ÖSSZEFOGLALÓ A demográfiai adatok negatív alakulása nem kizárólag Szlovákiában megfigyelhető jelenség, az egész Európai Unióra jellemző. A születések számaránya, vagyis az élve születettek száma ezer lakoshoz viszonyítva 9,5. Ezzel szemben a halálozási arány tíz az ezerhez. A felmérések szerint egyre később szülnek a nők, míg húsz évvel ezelőtt 21-22 évesen hozták világra első gyermeküket, jelenleg 26,5 évesen. A teljes családok átlagban ma 3,44 tagot számlálnak. A férfiak ádagosan 28,6, a nők 25,6 évesen házasodnak. Nagyon magas a csonka családok aránya (43,6%). A gyermekek durván egyötöde házasságon kívül születik. E két utóbbi tény komoly társadalmi probléma okozója, mivel negatívan hat a gyermekek és a fiatalok érzelmi nevelésére. Ezer lakosra jelenleg 5 házasság és 1,82 válás jut. A családban gyakran sérül a megfigyelés az is, hogy ugyanazon betegben mindkét kóros állapot előfordulhat. A fiatalok egyötöde pesszimistán ítéli meg az életet, 1,5%-uk egyáltalán nem látja értelmét, és élni sem akar. Háromnegyedük optimistának vallja magát, annak ellenére, hogy a 15-26 évesek 62,9%-a szegénységet érzékel maga körül és csak az alapvető szükségleteik kielégítésére futja. Csupán elenyésző, 2% érzi anyagilag teljes mértékben biztosítottnak magát. Bár a szülők nagyon gyakran rossz példával járnak elöl, a családok széthulló- ban vannak, a 15-22 éves korosztály legfontosabb törekvésének a családalapítást, a boldog családi életet tartja. A tizenéveseknek csak egynegyede sportol rendszeresen, mintegy 80%-uk a szabadidő passzív eltöltésének a híve. A szórakozási lehetőségeik általában kimerülnek a tévénézésben és a zenehallgatásban. Sokat elárul életmódjukról, hogy egyharmaduk egyáltalán nem reggelizik, 35-43%-uk pedig nem fogyaszt vacsorát. Egyharmaduk naponta legkevesebb két órát ül a tévé előtt. A diákok csaknem fele legfeljebb két órát szán a másnapi felkészülésre. A városi gyermekek 8, a falun élők 6%-a csak este tizenegy után tér nyugovóra, (-cz-e) gyermekek szabad véleményalkotásának joga. Általában az alacsonyabb képesítésű, a kistelepülésen, a legfeljebb kétezer lakost számláló falvakban élő szülők (47,3%) korlátozzák csemetéjüket a véleménynyilvánításban. A lelki bántalmazás szintén gyakori jelenség a családon belül. A mostohaszülők által nevelt gyermekek 50%-a, a csonka családokban élők 31%-a lelki gyötrelmekkel kénytelen szembenézni nap mint nap szülei részéről. A szlovákiai családok 15,1%-ában a gyerekek rendszeres testi fenyítésnek vannak kitéve. Egyenlőtlen bánásmódra, a diszkrimináció különféle formáira a családok legkevesebb 7,5%-ában találhatunk példát, (-cz-e) Csak két százalékuk érzi úgy, hogy anyagi biztonságban van (Képarchívum) A teljes családok átlagban ma 3,44 tagot számlálnak Több a csonka család A lelki bántalmazás szintén gyakori jelenség a családon belül. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON FELHŐK; 10-14 FOK A Nap kel 06.42-kor - nyugszik 16.28-kor A Hold kel 08.27-kor - nyugszik 16.51-kor A Duna vízállása - Pozsony: 260, apad; Medve: 100, apad; Komárom: 105, apad; Párkány: 40, apad. KIJEV10 ELŐREJELZÉS Országszerte jobbára napos idő várható, kivételt a nyugati és é- szaknyugati régiók jelentenek, ahol többször beborul, és a délután folyamán csapadék is várható. A kora reggeli és délelőtti órákban az alacsonyabban fekvő területeken köd kialakulására lehet számítani. Hajnalban több helyen előfordulhat talaj menti fagy, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 14 fok között lesz. Holnap a maihoz hasonló idő lesz, kicsit kevesebb felhővel. ORVOS METEOROLÓGIA Jobbára kedvező hatással lesz az időjárás alakulása a testi és szellemi teljesítőképességre. Az alacsony vérnyomással küsz- ködőknél előfordulhat migrénes fejfájás és szédülés. A kora reggeli órákban a légúti megbetegedéssel küszködőknél panaszaik fokozódása várható, a szívbetegek nagyobb terheléssel számolhatnak, többeknél jelentkezhetnek reumatikus fájdalmak. A lelkileg labilis embereknél megnőhet a depresszióra való hajlam.
