Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-02 / 253. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 2. RÖVIDEN Külföldiekre gyanakszanak Újdelhi. Külföldi kapcsolat jeleit fedezi fel Újdelhi az indi­ai főváros robbantásos me­rényleteinél. Ezt Manmohan Szingh kormányfő közölte Pervez Musarraf pakisztáni el­nökkel hétfői telefonbeszélge­tésük során, felkérve Iszlámá­bádot: cselekvőén lépjen fel az Indiával szembeni terrorizmus ellen. Szinghet Musarraf hívta fel, hogy részvétét nyilvánítsa a szombati terrorcselekmé­nyek miatt. (Két újdelhi pia­con és egy autóbuszbem rob­bantak pokolgépek, legalább 62 embert megöltek és több mint kétszázat megsebesítet­tek.) Musarraf jelezte, az iszlá- mábádi hatóságok minden se­gítséget megadnak a nyomo­záshoz. (MTI) Hivatalos adat: 57 ezer halott Iszlámábád. Ötvenhétezer halottja volt az októberi 8-i pa­kisztáni földrengésnek. Ezt tegnap közölte a parlament­ben Saukat Aziz pakisztáni kormányfő. A korábbi, nem hi­vatalos becslések 77 ezer halá­los áldozattal számoltak. A természeti katasztrófa nyo­mán 3,3 millióan váltak haj­léktalanná Kasmír tartomány pakisztáni részén. Az indiai Kasmírban 1300-an haltak meg. A UNICEF szerint 17 ezer gyermek vesztette életét az összeomlott iskolák romjai alatt. (MTI) Kampány a gyűlölet ellen Belgrád. Az etnikai gyűlö­letet szító falfirkák elleni kampányt indított hétfőn Új­vidéken Rasim Ljajics szerbia- montenegrói és Korhecz Ta­más vajdasági kisebbségügyi miniszter. Ljajics bejelentette, Belgrádban külön bizottság alakul a kisebbségellenes jog­sértések kivizsgálására. A két miniszter a tartományi szék­város Telep nevű negyedében festett le két magyarellenes falfirkát. Ljajics tárcája kezde­ményezni fogja a szerbiai büntető törvénykönyv módo­sítását, hogy a jelenleginél szigorúbban büntessék az et­nikai alapú incidensek elkö­vetőit. A hétvégén Szabadka egyik utcájában szerbellenes feliratok jelentek meg szerb nyelven. A VMSZ hétfői közle­ményében a leghatározottab­ban elítélte a történteket, s meggyőződését fejezte ki: a legújabb falfirkák is a rendőr­ség eddigi inkorrekt munká­jának tudhatok be. (MTI) Barbár bevándorlók Róma. A népvándorlás ko­ri barbárokhoz hasonlította a bevándorlókat Roberto Cas­telli olasz igazságügy-mi­niszter az II Giornaleban teg­nap megjelent interjújában. Castelli, aki hangsúlyozta, nem áll szándékában sértő kifejezéseket használni, úgy vélekedett: a mai európai helyzet nagyon hasonlít a III-V. századra, amikor a bar­bár törzsek nyomása alatt összeomlott a római biroda­lom, és a mai nyugati civili­zációt ugyanez a veszély fe­nyegeti. (MTI) Münteferinget még Stoiber is hiányolja, kérdésessé vált a német nagykoalíció Lefejezte magát az SPD Irakban lassan már éjjel-nappal temetnek, annyi az öngyilkos merénylet, támadás. A felvétel tegnap készült Bászrában. (SITA/AP-felvétel) Civileket bombáztak az al-Kaida helyett Kiskamasz kamikáze ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A nagykoalíciós kor­mányzás esélyeit is megren­dítő politikai földrengést váltott ki Németországban Franz Münteferingnek, a szociáldemokraták (SPD) elnökének a bejelentése. Közölte: nem vállalja tovább a pártelnöki posztot, és még gondolkodik azon, hogy be- lépjen-e a kormányba. ÖSSZEFOGLALÓ A német lapok e fordulat után mindent lehetségesnek tartanak, az SPD önlefejezéséről, alulról jövő puccsról írnak. „Lehetnek még új választások is, amelyeket egyik nagy párt sem akar” - írta tegnap a Die Welt. A Rheinische Post úgy tudja, a konzervatív uniópártok (CDU, CSU) vezetése egy új válasz­tás lehetőségére is felké­szül, a választás napja le­hetne március 26., amikor tartományi választásokat is tartanak. Müntefering hétfőn, az SPD vezetőségi ülése után közölte, nem jelölteti magát a párt­elnöki posztra a két hét múlva ese­dékes karlsruhei kongresszuson, miután az ülésen főtitkárjelöltje, Kajo Wasserhövel csak 14 szavaza­tot kapott, Wasserhövel ellenlába­sa, az SPD baloldali szárnyához so­rolt Andrea Nahles viszont 23-at. „Az adott körülmények között nem lehetek tovább pártelnök, a szava­zás eredménye túlságosan is egy­értelmű és világos” - közölte Mün­tefering, aki azonban „nem akar elfutni”, a nagykoalíciós tárgyalá­sokon továbbra is vezetni kívánja a szociáldemokraták küldöttségét, bár már nem biztos, hogy a kor­mánynak is tagja szeretne lenni. Münteferingre az alkancellár és a munkaügyi miniszter szerepét osz­tanák. Vezető konzervatív politikusok azonban kétségbe vonják, hogy a nagykoalíció egyáltalán létrejön- e. Jürgen Rüttgers, Észak-Rajna- Vesztfália tartomány miniszterel­nöke (CDU) balra való elmozdulás jelének tekinti mindazt, ami az SPD vezetőségi ülésén történt, s az ARD televízióban kijelentette: az SPD-nek közölnie kell, hogy végül is müyen politikával akar a nagy- koalíció tagja lenni. A 35 éves Andrea Nahlest, az SPD ifjúsági szervezetének volt vezetőjét a bal­szárnyhoz, a Schröder-féle re­formpolitika bírálói közé sorolják ugyan, de a személyére leadott igenek feltűnően nagy száma va­lószínűsíti: nem csak a balszárny politikusai szavaztak rá. Peter Lösche göttingeni politológus azendülésnek minősítette a kiál­lást Nahles mellett, tiltakozásnak Gerhard Schröder kancellár és Müntefering tekintélyelvű vezeté­si stílusa ellen. Schröder és Mün­tefering számos fontos kérdésben egyedül döntött, például abban, hogy előre hozott választásokat erőltetnek rá Németországra. A zendülés további oka lehet, a Nahlesre szavazók, s a mögöttük álló csoportok úgy érezhették: mind tartalmi kérdésekben, mind a posztok elosztásakor keresztül­néztek rajtuk. Lösche professzor szerint Müntefering is csődöt mondott a helyzet kezelésekor, a kiváló taktikus számos kompro­misszummal feloldhatta volna az érdekellentéteket. A helyzet vesztese lehet Angela Merkel, a konzervatívok kijelölt kancellátja is, mert nem csak a fe­gyelmet tartó, a megállapodásokat az SPD-ben elfogadtatni képes Münteferinget veszítheti el, de Ed­mund Stoibert, a bajor keresz­tényszociális unió (CSU) elnökét, kijelölt gazdasági minisztert is. Münchenből érkező jelentések sze­rint Stoiber Müntefering visszavo­nulására hivatkozva már el is dön­tötte: nem megy Berlinbe, s még­sem lesz miniszter. A Münte- feringgel jól együttműködő Stoiber a megváltozott helyzetre hivatko­zott. „Müntefering pártelnökként természetesen tekintély, oszlop. Ebben a helyzetben következett be most változás” - közölte a bajor po­litikus, aki sohasem lelkesedett kü­lönösebben egy berlini miniszteri posztért. Stoiber a gazdasági és technológiaügyi miniszter posztját kapta volna, helyette most Michael Glost, a CSU parlamenti csoportjá­nak vezetőjét emlegetik. A szociáldemokraták Müntefe­ring utódját keresik. (MTI, t, s) Bagdad. Több tucatnyian haltak meg a hétfői és tegnapi öngyilkos merényletekben és támadásokban Irakban. Hétfőn út mentén elhelye­zett pokolgépek összesen hat ame­rikai katonát öltek meg, ezzel 2024-re nőtt a 2003 márciusa óta meghalt amerikaiak száma. Több tucatnyi - akár 30-40 - polgári ál­dozata van annak az amerikai légi­támadásnak helyi lakosok szerint, amelyet az al-Kaida egyik feltétele­zett vezetője ellen hajtottak végre a szíriai határ mentén található Káim város közelében. Az amerikai szó­vivő azt közölte: „A támadási idő­pontot és a lövedékek pontosságát úgy választottuk meg, hogy ne le­gyenek polgári áldozatok.” Bászra üzleti negyedében hétfő este gép­kocsiba rejtett pokolgép robbant, a detonációnak több mint húsz ha­lottja és 40 sebesültje volt. A robba­nóanyaggal megrakott jármű az egyik újonnan megnyitott kereske­delmi központ, illetve egy népszerű vendéglő előtt robbant, amely a ramadán napi böjtjének végeztével zsúfolásig tele volt helyiekkel, egész családokkal. Tegnap reggel egy kiskamasz kamikáze robbantotta fel magát az észak-iraki Kirkukban egy rendőr­konvoj mellett. Az övében robbanó­anyagokat rejtő, legfeljebb 13 éves fiú célpontja egy rendőrtábornok volt, aki a merényletben sofőrjével együtt megsebesült. Lehetnek még új válasz­tások is, amelyeket egyik nagy párt sem akar. Marcinkiewicznek választania kell a PO és a Lepper-féle Önvédelem között Tisztogatás a titkosszolgálatoknál ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az új kormány első lépé­sei közé tartozik a katonai hír­szerző szolgálat feloszlatása. Ezt Kazimierz Marcinkiewicz újdon­sült miniszterelnök közölte, aki­nek kormánya személyi változá­sokat tervez a polgári titkosszol­gálatok élén is. Hétfőn iktatták be hivatalába Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnököt, és a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kisebbségi kor­mány tagjait. A politikus Aleksan- der Kwasniewski államfő előtt tet­te le az esküt. Az új kormányban Teresa Lubinska lett a pénzügymi­niszter, a külügyi tárcát Stefan Meller (Lengyelország eddigi moszkvai nagykövete) kapta. Marcinkiewicz a PiS és a piacpár­ti, liberális Polgári Platform (PO) vezetőinek eredménytelen kor­mányalakítási tárgyalásai után, vasárnap éjszaka élő tévéműsor­ban jelentette be, hogy kisebbségi kormányt alakít. Hozzátette, en­nek ellenére a felek folytatják a parlamenti többséggel rendelke­ző koalíció létrehozását célzó tár­gyalásokat. Abbéli meggyőződé­sét hangoztatta, hogy a további tárgyalások végül sikerre vezet­nek majd. Donald Tusk, a PO elnöke szkep- tikusabban nyilatkozott a kor­mányfőnél. Közölte, csupán akkor hajlandó kívülről támogatni a ki­sebbségi kabinetet, ha az teljes mértékben elhatárolja magát a po­pulistákkal való együttműködés­től. Megfogalmazása szerint a PiS- nek választania kell az ő pártja meg az ,Andrzej Lepper vezette Kazimierz Marcinkiewicz (SITA/AP-felvétel) populistákkal való gyakorlati koa­líció között”. Tény, Marcinkiewicz­nek november 10-én, amikor a par­lamentben bizalmat kér kabinetje számára, vagy a PO, vagy pedig a Lepper féle Önvédelem képviselő­nek szavazataira lesz szüksége, ez utóbbi a harmadik legnagyobb párt a szejmben. Marcinkiewicz az új kormány hivatalba lépése és első ülése után néhány órával bejelentette: fel­oszlatják a WSI lengyel katonai felderítő hivatalt, amelynek he­lyébe olyan szervezeteket kíván­nak állítani, amelyek képesek lesznek az ország biztonságának szavatolására. Kérdésre válaszol­va megerősítette, hogy a közeljö­vőben személyi változásokat haj­tanak végre a külföldön és bel­földön tevékenykedő lengyel pol­gári titkosszolgálatok élén is. A személyi és szervezeti változáso­kat illetően részletekbe nem bo­csátkozott. A PiS már a szeptemberi parla­menti választások előtt is - akkor még ellenzékben politizálva - éle­sen bírálta a lengyel titkosszolgá­latokat, a választásokon aratott győzelmét pedig részben a titkos- szolgálatok és a bűnüldöző szer­vek átalakítására tett ígéreteinek köszönhette. A PiS azzal vádolta a lengyel titkosszolgálatokat, hogy politikai eszközzé váltak az el­múlt négy évben kormányzó len­gyel baloldal kezében, és nem de­rítették fel a baloldal kormányzá­sát végigkísérő botrányok hátte­rét. A PiS a PO-val folytatott koalí­ciós tárgyalásokon is ragaszko­dott az összes titkosszolgálat, il­letve a rendőrség feletti ellenőr­zéshez, ami jelentős mértékben hozzájárult a tárgyalások zátony­ra futásához. Jerzy Szmajdzinski, az előző lengyel kormány nemzetvédelmi minisztere máris bírálta a Marcin­kiewicz által bejelentett lépéseket, mondván: nem szolgálják sem Lengyelország biztonságát, sem a lengyel fegyveres erők külföldi missziókba vezényelt tagjainak biztonságát, illetve nem tesznek jót Lengyelország tekintélyének sem a NATO-n belül. (TASR, MTI) Szíria méltánytalannak tartja a BT-határozatot Kimaradtak a szankciók MTI-HÍR Damaszkusz/Moszkva. Mél­tánytalannak ítélték a szíriai veze­tők tegnap az ENSZ BT előző nap elfogadott határozatát, miközben egyes források szerint ezrek tüntet­tek Damaszkusz utcáin a külföld igazságtalan nyomása ellen. A ha­tározatot, amely teljes együttmű­ködésre szólítja fel Damaszkuszi Rafik Hariri volt libanoni kormány­fő meggyilkolásának vizsgálatá­ban, a BT annak a jelentésnek az alapján fogadta el, amelyet a Det­lev Mehlis német ügyész vezette ENSZ-bizottság készített. A jelentés szerint bizonyítékok vannak a szíri­ai és a libanoni titkosszolgálatok szerepére a Haríri-gyilkosságban, és Damaszkusz nem működik elég­gé együtt a vizsgálatban. Moszkva tegnap saját diplomáci­ai sikereként könyvelte el, hogy a BT-határozat megkímélte Szíriát a szankciókkal való közvetlen fenye­getéstől és a terrorizmussal való megvádolástól. A demokrata ellenzék máris tiltakozott Őskonzervatív j elölt MTI-OSSZEFOGLALO Washington. Sámuel Alito kon­zervatív bírót jelölte az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának George Bush. A Demokra­ta Párt szenátusi kisebbségi frakci­ójának a vezetője, Harry Reid és több más ellenzéki törvényhozó máris jelezte, hogy ellenezni fogja a Alito megerősítését. Az elnök Amerika egyik legkiválóbb és leg­tiszteletreméltóbb bírójának nevez­te jelöltjét. Az 55 éves Alito olasz származású, a philadelphiai szö­vetségi fellebbviteli bíróság tagja. Alito személyében Bush már a 2. je­lölttel rukkolt elő a kilenctagú leg­felsőbb szövetségi bíróságba. Az el­sőként előteijesztett Harriet Miers visszalépett, mivel megerősítése szívós ellenállásba ütközött a re­publikánus párti többségű szená­tusban. A kormánypárt konzerva­tív értelmiségi hangadói élesen bí­rálták az ismeretlen, mindenféle bí­rói tapasztalatot nélkülöző fehér Sámuel Alito (Reuters) házi jogtanácsost, olyan neves és fajsúlyos személyiséget szerettek volna helyette, aki a testületben a liberális és konzervatív értékek hozzávetőleges egyensúlyában az utóbbi felé billenti ki a mérleg nyel­vét. Alito bíróként az abortusz jogá­nak, az állam és egyház elválasztá­sának kényes kérdéseiben állásfog­lalásaival elnyerte a konzervatív körök tetszését.

Next

/
Thumbnails
Contents