Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-14 / 263. szám, hétfő
Kultúra ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 14. RÖVIDEN Dedikálással egybekötött könyvbemutató Kassa. Ma 17 órakor könyvbemutatót tartanak a Thália Színház Márai Stúdiójában, melyen Wick Béla Szent Ferenc rendjének története Kassán és Bartal Károly Tamás Aggodalommal, mégis reménységgel című művét ismertetik. A találkozó helyszínén a könyvek megvásárolhatók és dedikáltathatók. A könyvbemutató után megtekinthetik az idei Jókai Napok nívódíjas produkcióját, Slawomir Mrozek: Szerenád című egyfelvonásosát a kassai KGSzT előadásában, (kzs) Magyar sikerek a 15. cottbusi fesztiválon Dacolva a trendekkel MTI-HÍR Berlin. Kenyeres Gábor Before Dawn című rövidfilmjéért különdí- jat kapott a kelet-európai filmek cottbusi fesztiválján. A játékfilmek kategóriában Mundruczó Kornél Johanna című filmje a zsűri dicséretét érdemelte ki, a 15 ezer eu- róval járó fődíjat pedig Jan Cvit- kovic nyerte szlovén-horvát filmjével, az Odgrobadogrobával (Sírtól sírig). A 15. cottbusi fesztiválon szombaton hirdette ki döntéseit a zsűri. „A kicsit más fesztivál” díjaiért Bergendy Péter Állítsátok meg Terézanyut című alkotása is indult. A15 évvel ezelőtt alapított cottbusi fesztivált azért nevezik „kicsit másnak”, mert a nagy filmipari trendekkel dacolva minden évben igyekszik a nívós közép- és keleteurópai filmekre figyelni. Minden évben Cottbusban látható a legteljesebb válogatás az egykori szocialista térség országainak filmjeiből. Az idei mustra fókuszába a magyar filmet állították, azon belül is a rendszerváltás idején és az európai uniós csatlakozás környékén született alkotásokat. Szabó István, a fesztivál tiszteletbeli elnöke életművéért és Cottbus elismertetéséért különdíjban részesült. Összesen 40 ezer eurót osztottak ki a díjazottak között. Hét és fél ezer eurót kapott a versenyfilmek között a különdíjas Ryna című román-svájci film és alkotója, Ruxandra Zenide, ötezret az orosz Alekszej Fedor- csenko és filmje, Az első emberek a Holdon. OTTHONUNK A NYELV Kapušianske Kľačany magyar megnevezései (1) SZABÓMIHÁLY GIZELLA A Gramma Nyelvi Iroda a pozsonyi magyar tanszéken készített nyelvjárási felvételekből oktatási céllal egy CD-ROM-ot készített. Mivel az északkeleti nyelvjárási régióból (azaz Kelet-Szlovákiából) nem volt jó minőségű archív hangfelvételünk, egy, a kilencvenes években készült felvételt is felvettünk a bemutatandó anyagba. Készítője szerint a hangfelvétel Kaposkele- csényben készült. A CD-ROM-on nemcsak az adott nyelvjárást mutatjuk be, hanem egy rövid ismertetés is olvasható az adott településről, ezek szövegét a Magyar Nagylexikonból vettük át. Amikor az ún. kaposkelecsényi felvételhez kerestük a címszót, azt kellett tapasztalnunk, hogy a lexikonban ilyen nevű település nincs. Mivel nem ismerem a keleti falvakat, a Sebők Lász- ló-féle közhasználatú helységnév- szótárban (Magyar neve7) is utánanéztem a dolognak. Ez a szótár a ma hivatalosan Kapušianske Kľa- canynevű település mellett első helyen a Magyarkelecsény nevet közli, majd pedig zárójelben a Nyarád- kelecsény-t. A zárójelben - amint az a bevezetőben olvasható - a Magyarországhoz történt visszacsatolás után megállapított név szerepel. A Magyar Nagylexikonban a település adatai a Nyarádkelecsény címszó alatt olvashatók. Amint az az 1970-es évek végén kiadott szlovák településlexikonból (Slovník obcí na Slovensku) kiderül, a község 1943-ban jött létre Magyarkelecsény, Magyarmocsár és Ung- nyarád összevonásával, szlovák neve 1945-ben Ňarád-KIačany lett, a Kapušianske Kľačany 1948 óta használatos. Érdemes megemlíteni, hogy az 1999-ben a Madách Kiadónál megjelent, az irodalomjegyzékben a Sebők-féle helynévszótárt is feltüntető kiadvány (Czibulka Imre: Szlovákiai települések magyar-szlovák és szlovák-magyar nevei) a Kapušianske Kľačany címszó mellett nem közöl magyar nevet, hanem a korábbi önálló településeknek a két világháború között megállapított szlovák nevéhez utalja az olvasót: Kľačany + Močiar + Ňarád. És végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez a falu is szerepel a köznyelvben csak táblatörvényként ismert 1994. évi 191. számú törvény mellékleteként kiadottjegyzékben, s ott a Kelecsény névformával találkozunk. Az idézett példa sajnos nem egyedi, a szlovákiai magyar sajtóból és egyéb kiadványokból is számos adatom van arra, hogy ugyanazt a települést más-más néven nevezik. Amikor 1898-ban a magyar országgyűlés először alkotott törvényt a községek hivatalos nevéről, akkor azt azért tette, hogy egyértelművé tegye a településneveket, és kiküszöbölje a többszörösen előforduló neveket. A törvényhozók akkor még nem tudhatták, hogy a következő század eseményei folytán egy-egy település neve többször is megváltozik majd. Az 1920-as években a csehszlovák hatóságok egyrészt minden településnek szlovák nevet állapítottak meg, másrészt a legalább 20%-os magyar lakossággal bíró települések számára magyar nevet is meghatároztak, s ez nem mindig egyezett a monarchiabeli településnévegységesítés révén létrejött hivatalos névvel. A legtöbb eltérés oka az volt, hogy a csehszlovákiai névmegállapításkor rendszerint elhagyták a századfordulón meghatározott hivatalos név megkülönböztető előtagját (s lényegében a korábbi nem hivatalos névhez tértek vissza), így lett például Ne- meskajalból Kajal, Nagymadból Mad, Ipolygalsából Galsa stb. Köztudott, hogy 1945 után a településeknek csak szlovák neve lehetett, s ez hatott a településnek a szóbeliségben használatos magyar nevére is: így például valószínűleg a Kapušianske Kľačany motiválta a korábban nem adatolt Kaposke- lecsény forma kialakulását. (Folytatjuk.) Döbbenetes Yerma, sziporkázó Lavotta úr, megválaszol (hát) atlan Ébredés, és a búcsúzkodás, a jövőre ugyanitt Három nap tömény színház Kiss Péntek József kapta idén a Lorca: Yerma (Novus Ortus, Dunaszerdahely) Mics Károly Életműdíjat. (Bodnár Ottó felvételei) Koffeintúltengésben és álomhiányban szenvedve, színháztól és kultúrától másnaposán ülök a gép előtt, próbálok fogalmazni. Mert meg kéne írni ezt a három napot, az amatőr színjátszók fesztiváljának háromjói sikerült napját. Mit írjak? KOZSÁR ZSUZSANNA írhatnám, hogy immár hetedszer..., írhatnám, hogy hagyományt teremtettek..., írhatnám, hogy a felvidéki magyar kultúra fontos eseménye..., magyarságunk megmaradásának egyik záloga... írhatnám, de minek? Csak fuldokolnánk a dagályos szavakban, az élmény meg kétségbeesetten húzódna a sarokba. Gyere velem inkább, kedves olvasó, egy-egy tárgyat adok neked gondolatban, az segít láttatni, amit én láttam Szepsiben és Buzitán a VII. Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon. Létra. Egymás mellett három is, lehet kapaszkodni, feljebb jutni az életben. Csak vigyázzunk, mi buta tyúkok, hogy el ne kapjon minket a róka. Mert a kassai KGSzT rókája már lesben áll, hogy megmutassa, mennyi gyarlóság rejlik a mi vüá- gunkban, milyen abszurd tud lenni a férfi-nő és a gyilkos-áldozat viszony. Jó indítása a fesztiválnak ez a vendégelőadás, Mrozek Szerenádja letisztult, kidolgozott játék, a három tyúk, a kakas és a róka jelenetei pergősek, érdekesek. S áld túl közel merészkedett a tyúkólhoz, sepregetheti zakójáról a tollpihét. Demizson. Mellette ücsörögnek, kedélyesen pletykálnak a falusiak, iszogatnak is, ha már mindenkit „ideett a fene”, és nem hagyja magát kitessékelni. Csipkelődősek, rosszmájúak, a közönség kacag, a borocska fogy. Az óbásti Palóc Amatőr Színjátszó Csoport Eresz alatt pletykafészek című összeállítása statikussága ellenére sok nevetést vált ki, Sass Józsi is elégedett ' lenne, ha hallaná. Üst. Amelyben életét kellene feláldoznia a grófnak, hogy az éneklő, ám sosem beszélő grófkisasszonyt megmentse. Nem kell ám komolyan venni, bolondság az egész, de mit is várhatunk a Bolondok grófjától? A bolond személyzet kigyógyul, a szerelmes a párját megtalálja, és a közönségben ülő gyerekek a kacagó szolga hanglejtését próbálgatják leutánozni a felvonásszünetben. Sok a poén, sok az ének a tornagörgői Csillagvirág Színkör előadásában, vannak jó fintorok, de a darab azért nem tartozik Jókai remekművei közé. Tök. Minden mennyiségben. Ki vette, ki vetette, ki szedte le, ki főzte meg, ki ette meg? Ezek azok a „létkérdések”, melyek kopil a komikus bírósági per folyik, ä Csécsi Éneklő és Hagyományőrző Csoport improvizációra épülő előadásában. A kétértelműség, a szövegjáték sok derűre ad okot, borúra csupán az a néhány magyartalan megfogalmazás, mely belekerült az önerőből írt darabba. Vidám jelenet, sok kedves nénivel, tekintélytelen bíróval, közhelyes szerelmi végkifejlettel és némi vontatottsággal. Fuvola és zongora. Nem illusztrációként, hanem érzelmek, indulatok kifejezésére. Meg sok mozgás, sok improvizációnak tűnő éneklés, gyönyörű tiszta kiejtéssel mondott verssorok, stilizált, kifejező mozdulatok a lengyel vendégjátékban. Olyan összhang, mintha nem nyolc ember csinálná, csak egy. A Pulawy Grupa Teatrálna Férfi című előadása szinte misztikus élmény. Kendő. Fekete és fehér, a lányok vállán vagy fején. Fiatalság, öregség, szerelem, bezártság, meddőség. A metronóm az időt ketyegi, Yerma egyre keserűbb, a darab fojtott erotikájú, feszült, a szereplők nem szabadulhatnak az ördögi körből. Mélyértelmű, megrázó előadás a dunaszerdahelyi Novus Ortus Lorca-feldolgozása, bravúros rendezői ötletekkel, a Yerma korát és jellemének változásait megfogó három szereplővel, spanyol élőzenével, arénaszínpaddal és a darab ritmusát fokozó mozgással. Döbbenetes és felejtheteden. Papírlapok. Szétdobált Jókai- életfoszlányok, melyekből rendhagyó irodalomórát állított össze a komáromi Gimisz Diákszínpad. Kaotikus lett és következeden, inkább irodalmi feldolgozás, mint színdarab, túl sok szereplővel, akinek nincs mit csinálnia a színpadon. A regény-, levél- és naplórészletek sorrendje nem logikus, az információáradatból így kevés ragad meg a fejekben. Posztmodem alkotás ez, műfajilag besorolhatadan, a néző pedig gondolkodhat, hogy Jókait vajon tényleg az őrültek házába akarták-e záratni. Háló. A bűn hálója, melyben a fogyatékos Johannes vergődik. A szerelem hálója, melybe belekerülnek hárman is. A féltékenység, a bosszúvágy, a félelem, az agresszió hálója. Szétszakadt hálójú meg- bocsájtás, csődöt mondott eszmék. Julian Gamer Ébredés című darabja a színpadon maga a csoda, a legapróbb részletig hiteles, magával ragadó, tragikus alkotás. Kétségtelen: a fesztivált túlhaladó színvonal a füleki Zsákszínház előadásában. Morvány, azaz vágkirályfai hajtogatott sós sütemény. Könnyű, felszínes szórakozáshoz való. Éppen ilyen a vágkirályfai Fékktelen Komédiások esztrádműsora. Tréfás jelenetek, kellemes dalok, exotikus hastánc, mindent megmagyarázó konferanszié. Viccelődés, jópofi- zás. Egy fesztiválba ez is belefér. Ha nincs túladagolva. Nyakkendő. Szép ruha vagy vagány szerelés, ez a Pomádé című musical egyik központi problémája. Bár a darab elég butuska, ezt-azt ki lehet belőle hozni, ha egy jókedvű, tetterős kamasz gárda csinálja meg, ahogy a nemesócsai Nefisz. Igaz, alig férnek a színpadon a közös táncoknál, mert mozogni, ugrálni mind szeret. Illik nekik a darab, melynek zenéjét saját maguk énekelték fel, kamaszosan vagányak és szeretnivalók. Színészi teljesítményre itt úgysincs sok lehetőség. Torta. Egy cukrászdánál ez természetes. A Nánai Színjátszócsoport produkciója után a hasunk fáj. Nem a cukrászremekművektől. A nevetéstől. Amit mozgással, gesztussal, mimikával el lehet mondani, amit helyzetkomikumban meg lehet mutatni, azt a nánaiak megmutatják. Rejtő Jenő Lavotta úr utolsó szerelme című „vidám konzekvenciája” másodpercenként megmozgatja a rekeszizmokat, és mikor már azt hisszük, nem lehet ezt fokozni, kiderül, hogy amit mindvégig röhögtető komédiának láttunk, szomorú, majdnem tragikus valóság. Kés. Amely végez Mercutióval, végez Tybalttal, később persze Júliával is. A két kibékíthetetlen család és az örök szerelem a Rómeó és Júlia című musicalben, mellyel az Almágyi Ifjúsági Színpad próbált megbirkózni. Jó tömegjelenetekkel, ám suta párbeszédekkel, eklektikus betétzenékkel, frappáns jelmezekkel és fiatalos elszántsággal. A rendezés még koncepciótlan, az éneklés technikája még kezdetleges, bár Rómeó hasi légzése remek. Nagy fába vágták - a kést. Pedig fejsze kellett volna. Pálinka. Mellette nagy életkérdések dőlnek el a Pájinkás János című misztériumjátékban. Az őrsúj- falusi És Színház vendégjátékában a népmese és a közelmúlt történelme keveredik, misztériumok, szimbólumok, szlogenek, mozgalmi dalok és autentikus népzene. Világ- megváltás és vüágpusztítás, vakító humor és a legsötétebb tragikum. Nehéz műfaj, bravúrosan megoldva. Báli ruha. Elég egy jó toalett, hogy a cselédet grófnak higgyék. A Mágnás Miska című operettben elég. Az előadásban azonban a jó énekhang mellé némi hangulatkeltő, nem elektromos zene, némi ötletes színpadi mozgás és egy pár lendületes tánc sem ártott volna. Az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport nagy tisztelettel bánt a választott darabbal. Mindenki jobban járt volna, ha tisztelet helyett bátran nekimennek a szövegnek, és a maratoni három felvonásból egy pergő ritmusú, rövidebb előadást kreálnak. Görbe bot. Arra támaszkodik az öreg bácsi, aki a két nénivel plety- kálgat a kapuban ülve. Kedves, szeretni való próbálkozás az ímelyi Hagyományőrzők darabja, ám se hagyományőrzés, se népi játék, se őseink mindennapjai nem fordulnak elő benne. Van viszont jéerdé, megtörtént vicces esetek és játszani való kedv. Meg gyönyörű népviselet. Bőrönd. A nagy utazáshoz, melyet táncjáték formájában vagy hetven szereplő ad elő a nagykállói Tánclánc Színkörből. Vendégelőadás, záróműsor. Utazás térben és időben, érzelemben és cselekményben. S mindez különböző stílusú zenékkel, különböző öltözetekben, különböző történések el- táncolásával, csupán mozgással, mimikával. Lendületes, érdekes, érzékletes, humoros, szavakkal szinte ábrázolhatatlan. Méltó befejezése a három napnak. Hogy mi volt még? Annyi minden. Kiss Péntek József életműdíja, dísztökkiállítás tökölődés nélkül, beszélgetések hajnalig, napi lakoma fesztiválújság formájában. Aztán már csak a búcsúzkodás, a jövőre ugyanitt, a remény, hogy a szerencsés hetedik után egy ugyanennyire remek színvonalú nyolcadikkövetkezik. A FESZTIVÁL DÍJAZOTTJAI ♦ A fesztivál fődíja: Zsákszínház, Fülek ♦ Nívódíj: Nánai Színjátszócsoport ♦ A legjobb férfi alakítás díja: Khéli Bálint - Nánai Színjátszócsoport ♦ A legjobb női alakítás díja: Csánó Szabina - Novus Ortus, Dunaszerdahely ♦ A legígéretesebb tehetség díja: Hölgye Boglárka-Nefisz, Nemesócsa ♦ A legjobb férfi epizódszereplő díja: Lengyel István - Csillagvirág Színkör, Tomagörgő ♦ A legjobb női epizódszereplő díja: Dienes Anna - Csécsi Éneklő és Hagyományőrző Csoport ♦ A legjobb rendezés díja: Takács Tímea - Novus Ortus, Dunaszerdahely ♦ A legjobb színpadkép és színpadi jelmez dija: Csillagvirág Színkör, Tomagörgő ♦ A társadalmi zsűri díja: Novus Ortus, Dunaszerdahely
