Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-11 / 261. szám, péntek
v \ KERTESZKEDO 2005. november 11., péntek_______________________________ 2. évfolyam 42. szám A biokertbe ültessünk sarjon termő málnát is Az elsőéves vesszőkön ontja az ízletes termést Az őszi permetezéssel hatékonyan védhetjük fáinkat az ág- és fapusztulást okozó baktériumok kártételétől A csonthéjasok lombfertőtlenítése Réztartalmú készítményekkel nemcsak a kora tavaszi időszakban kell permeteni, hanem a tél beállta előtt is (Illusztrációs felvétel) KÖTELES GÁBOR A Kárpátoknak és előhegyeinek sokféle őshonos gyümölcsfája, cserjéje van. Ezek közé tartozik a málna is. A 20. század közepéig az emberek az erdőkből, erdőszélekről sok jóízű, nagyon illatos málnát gyűjtöttek be. Az életmód változásával azonban egyre több kertben kezdtek málnát termelni. A termelői kedv fokozódásához az is nagyban hozzájárult, hogy az akkoriban hozzánk került málnafajták nagyobb szeműek voltak, mint az erdőben termők. Eleinte a málnafajtáknak két nagycsoportja volt ismert: az egyszer termők és a kétszer termők. A 20. század vége felé azonban megjelent egy harmadik málnacsoport is, ez pedig a satjon termő máína volt. Míg az első két málnafajta vesz- szői két évig élnek, a sarjon termő málna az elsőéves vesszőkön terem. Ezért a töveket ősszel tarra vágjuk. Az új vesszők tavasszal jelennek meg és július végétől egészen a fagyokig ontják a finom piros, illatos termést. A termés megszűnése után a satjon termő málnaültetvényünket újra tarra vágjuk. Ennek köszönhetően a töveken kisaijadó hajtások a következő évben újra bőven teremnek. A satjon termő málna termesztésének legnagyobb jelentősége, hogy gyakorlatilag mentes a vesz- szőbetegségektől, vegyszeres beavatkozást nem igényel. A termesztés során a tápanyag- utánpódást ajánlatos ősszel biokomposzttal végezni. Érdemes a talajfelszín takarásáról is gondoskodni. Megfigyelések igazolták, hogy ajánlatos a málnatövek közelébe néhány tő körömvirágot is ültetni. A satjon termő málnával az egyszer termő fajtákat nem válthatjuk fel, mert a gyümölcs nem „gurulós”, hanem lágyabb összetételű. A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára Az ág- és fapusztulás eddig a kajszi úgynevezett velejáró betegsége volt. Ma már a meggy, cseresznye, őszibarack, és a szilvaültetvényekben is egyre gyakoribb. Kis- és nagyüzemi termesztésben, háztáji kertekben, szórványültetvényekben egyre nagyobb mértékben terjed. Az alábbiakban a védekezési lehetőségeket tekintjük át. CSEKES ZOLTÁN A környező országok növényvédelmi technológiáit összevetve arra következtethetünk, hogy a betegség hazai teijedésének oka az őszi ún. rezes lombfertődenítő permetezések elhanyagolása miatt van. Réztartalmú készítményekkel nemcsak a kora tavaszi időszakban kell permeteni, hanem a tél beállta előtt is. Nagyon fontos lenne a lombhullás fokozódáskor a csonthéjas gyümölcsfákat kellő védelemben részesíteni. Csak így tudjuk ugyanis a nyugalmi időszakban a baktériumos és gombás fertőzések terjedését meggátolni. Sebparazita gomba A csonthéjasok ág- és vesszőpusztulását előidéző baktériumok (Pszeudomonas spp.) többnyire a lehullott lomb levélripa- csain keresztül fertőzhetnek. A viszonylag hosszú lappangási időszak után megjelenő jellegzetes tünetek (mézgásodás) kialakulásáig a termelők általában a megelőző kezelésekre nem fordítanak kellő gondot. Csonthéjasok közül különösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodástól, melyet a Stereum hirshutum gomba okoz. Ez ún. diszpozíciós betegség, ami azt jelenti, hogy terjedéséhez feltétlenül szükséges a fa fogékony állapota. Ezt előidézhetik a kedveződen talajviszonyok, a fagykárosodás, szakszerűden műtrágyázás és egyéb betegségek, mint pl. a levélfodrosodás. A gomba sebparazita, tehát az ép szöveten keresztül nem fertőz. A sérülések, sebek származhatnak a metszéstől, művelőeszközöktől, rovarkártételtől, ilyen például a barackmoly vagy a keleti gyümölcsmoly. Azonban a leggyakoribb behatolási helyei most ősszel a lehullott levelek leválási részei, a fagy következtében elhalt vesz- szők, az elhalt rügyek. Gyorsan terjedő betegség A vesszőfertőzés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behatolási helye körül barnára színező- dő, besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan teljed, körüléri a vesszőt, s annak hirtelen hervadását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése estén a viszonylag lassú szövetpusztulás következtében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, majd a seb körül kallusszövet képződik. A következő évben a gomba elpusztítja a kalluszövetet és tovább terjed. Ennek következtében a rákos seb növekszik. Ez addig ismédődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fölött elhal. Ha a fa törzsén van a rákos seb, az egész fa elpusztul. A gomba okozta károsodást rendszerint erős mézgaképző- dés kíséri. Ha felnyitunk egy rákos sebet láthatjuk, hogy a fertőzött ágrészben a faszövet is barnára színe- ződött. A gombafertőzést előidéző képletek (konidiumok) az év minden szakaszában megtalálhatók. Ennek ellenére a fertőzés rendszerint a késő őszi hónapoktól tavaszig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogékony, és a védekezési reakciója minimális. Ebből következően a nyugalmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, amely a fa sérülését okozhatja. A metszést tehát a vegetációs idő kezdetekor kell elkezdeni. Ilyenkor kell a rákos sebet is kitisztítani, úgy, hogy az elhalt szövetrésszel együtt megközelítőleg 5- 10 mm-es egészséges ágrészt is el- távolítsunk. A metszési hulladékot és a fertőzött részeket égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gombaölőszeres oldattal, sebkezelő szerrel vonjuk be. Házikertben a metszés ideje ezért bátran a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldre metszünk, nagy valószínűséggel elkerülhetjük a fertőzést, mert üyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esede- ges behatoló kórokozók gyorsan lokalizálódnak, terjedésük leáll. Mivel védekezzünk? A csonthéjas gyümölcsfák permetezésekor a körte, birs és az almafákat is kezelhetjük. A következő réztartalmú permetszereket használhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Funguran (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DKV (0,5%). A per- metszert mindig bő permedében juttassuk ki, és lemosásszerűen alkalmazzuk. A környezed tényezőknek fontos szerepük van a betegség fellépésében, ezért ne telepítsünk gyümölcsfát fagyzugos, mélyfekvésű vizes talajokra. A tápanyag-után- pódást talajvizsgálat előzze meg. A csonthéjas gyümölcsfákon idén egyes gombabetegségek (például a levélfodrosodás, levéllika- csosodás és egyes helyeken a szilvalevél vörösfoltossága és gnomi- ája is) erősebben fertőztek, mint a korábbi években. Az ilyen fertőzött fák közveden lombhullás utáni rézzel való kezelése, permetezése egyben e betegség ellen is megelőző védelmet nyújt. A lehullott fertőzött leveleket lehetőleg minél előbb forgassuk a talajba, hogy azok minél elébb elkorhadjanak, humifi- kálódjanak. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 10-én 20 Sk/kg Komárom november 9-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat november 9-én 20 Sk/kg Zseliz november 9-én 10 Sk/kg Losonc november 10-én 12-15 Sk/kg Szepsi november 9-én 10-18 Sk/kg Kassa november 9-én 12-16 Sk/kg petrezselyem 20-22 Sk/köteg 25-28 Sk/kg 30 Sk/kg 12 Sk/köteg BBS 25-35 Sk/kg BM ■■■B 24 Sk/kg 1 21-29 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6-10 Sk/kg 5-8 Sk/kg tojás 3,70-3,90 Sk Sk/db bbr 3 sk/db bh BBi 2,20 Sk/db 1BB BBI 3 Sk/dbMBBl BBB 2,40 Sk/db BH BBBBP'10-3 Sk/db 3BB 2,20-2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 10-12 (50) Sk/kg 15 (65) Sk/Sk 10 (50)Sk/kg 8-12 (75) Sk/kg 6-12(109-125) Sk/db 8-12(90-108)Sk/db zeller 15 Sk/db 6-8 Sk/db 35 Sk/kg Bl! 10 Sk/db BBI BBi 26 sk/kg bHI ■BBB 24 sk/kgjBBBB 25 Sk/kg zöldpaprika 25-33 Sk/kg 16-28 Sk/kg 20-30 Sk/kg 10-30 Sk/kg 45-50 Sk/kg 24-66 Sk/kg 45-79 Sk/kg paradicsom 59-70 Sk/kg BBI 33-40 Sk/kg fB| BBBBPS Sk/kg BBI BBB BBB 38-49 Sk/kg Bflfl BBBHI34-49 Sk/kg BH 42-45 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/db 12 Sk/db 25 Sk/kg 8 Sk/kg 16-20 Sk/kg 19 Sk/kg 17 Sk/kg fejes saiáta/karalábé 10 Sk/10 Sk/db x/5-8 Sk/db BBi x/10 Sk/db BBi-/10 Sk/db X X 5 Sk/db/20 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg 12-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 16-25 Sk/kg 16-20 Sk/kg 16-22 Sk/kg karfiol 29 Sk/db BBi 20-25 Sk/db BBI ■B 30-35 Sk/db BBI BH 20-25 Sk/db BN BBB 25-30 Sk/db BBB X X salátauborka 50 Sk/kg 28 Sk/kg 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 44 Sk/kg 38 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250-300 Sk/kg X 200 Sk/kg X X X szőlő 64 Sk/kg X X 20 Sk/kg 55 Sk/kg 57-69 Sk/kg 59 Sk/kg
