Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-10 / 260. szám, csütörtök

10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 10. Az infravörös és az ultraibolya tartomány néhány hullámhosszán a szonda képes lesz az átlátszatlan légkör alatt húzódó felszín megfi­gyelésére (Origó-felvétel) Válasszon egy hónap ingyen < FOGYASZTÓI HITEL > EGY HAVI TÖRLESZTŐRÉSZLETET NEM FIZET Bármihez van is szüksége pénzre, a ĽUDOVÁ BANKA 150 000 koronáig kölcsönöz, mégpedig kezes nélkül és 24 órán belül. Ha 60 havi futamidejű hitelt igényel, választhat egy tetszés szerinti hónapot (az elsőn kívül), amikor az esedékes törlesztőrészletet mi fizetjük Ön helyett. 8 luba call szolgáltatás: 0850123123 www.luba.sk ĽUDOVÁ BANKA VOLKSBANK DÔVERA ZBLIŽUJE. Az űrszonda 2006 áprilisában éri el a planétát Expressz indult a Vénuszhoz Európa tegnap útnak indí­totta újabb nagy bolygóku­tató űrszondáját. A Venus Express, amely a Marsot vizsgáló Mars Express iker­testvére, tíz év óta az első űreszköz, amelynek cél­pontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz. ORIGO-INFORMÁCIÓ Míg az elmúlt években a nagy űrügynökségek célpontja elsősor­ban a Mars volt, a Vénusz kutatása megtorpant. Az utolsó - egyéb­ként igen sikeres - űreszköz a Ma- gellán-űrszonda volt bolygónővé­rünknél, amely 1994-ben fejezte be küldetését. A Venus Express ezért nemcsak Európa első Vé- nusz-kutató szondája, hanem az első űreszköz is, amely több mint tízéves szünet után ismét felkeresi belső szomszédunkat. A Venus Express eredetileg októ­ber 26-ára tervezett indítását a hor­dozórakéta problémái miatt né­hány nappal későbbre halasztották, így tegnap hajnali 4.33-kor startol­hatott a kazahsztáni Bajkonur-űrál- lomásról egy Szojuz-Fregat hordo­zórakétán. Mintegy 90 perccel a start után jelentették a repülésirá­nyítók, hogy az űreszköz rendben elhagyta a Föld körüli átmeneti parkolópályát, és a Vénusz felé tart. Röviddel később az első jelet is fog­ták a távolodó szerkezetről. A szonda 163 napos utazás vé­gén, 2006 áprilisában éri el a Vé­nuszt. A fékezés után elnyúlt pályá­ra áll a bolygó körül, ahol a fel­színtől való távolsága 250-350 ezer kilométer lesz. A későbbiekben né­hány további manőverrel a pálya távolponlját a bolygó felszíne felet­ti 66 ezer km-re csökkentik, így érik el a végső, 24 óra keringésidejű út­vonalat. A Vénusz felszíni át­laghőmérséklete kb. 470 Celsius- fok, a felszíni légnyomás a földinek mintegy 90-szerese. E pokoli viszo­nyok kialakításában a rendkívül erős üvegházhatás és a sűrű légkör a meghatározók. A Venus Express elsődleges feladata ezért a légkör tanulmányozása, valamint a lég­kör-felszín kölcsönhatások vizsgá­lata lesz. Az űrszonda fedélzetén hét tudományos műszer kapott he­lyet, amelyek segítségével elsőként vizsgálja meg a légkör alsó rétegei­nek összetételét, feltérképezi a fel­színi és légköri hőmérséklet-elosz­lást, valamint a légáramlatokat a felszíntől egészen 200 kilométeres magasságig. A pokoli hőség bolygója A Vénusz vastag, átlátszatlan légköre mögé először a szovjet Ve- nyera-űrszondák és leszállóegysé­geik nyújtottak bepülantást. Ek­kor derült ki, hogy a miénktől merőben eltérő, bizarr, pokoli vi­lág uralja a vénuszi tájakat. A lég­kör felső rétegeiben rendkívül erős szél uralkodik, amely négy nap alatt körbefutja a bolygót - ezt nevezik szuperrotációnak. Az alacsonyabb rétegekben kénsav- felhők képződnek, ám az erőteljes üvegházhatás miatt a 470 Celsius- fokos felszíni hőségben a kénsav- eső elpárolog, mielőtt lehullana, ezért a felszínt soha nem éri el. A pokoli világban a felszíni légnyo­más a földi 100-szorosát is elérheti, a légkör legfőbb összetevője pedig a szén-dioxid. Mivel a sűrű, vastag légkör az optikai tartományban át­látszatlan, a felszínt korábban ra­darral térképezték fel. Kiderült, hogy a Vénusz kérge rendkívül fia­tal, néhol alig 400 millió éves, és a legidősebb területek sem öregeb­bek kb. 800 millió évnél. Lávafo­lyások, vulkánok és gyűrődések, valamint repedések tarkítják a fel­színt. A sűrű légkör miatt csak a nagyobb meteorikus testek képe­sek becsapódni, ezért nincsenek két kilométernél kisebb kráterek. A megfigyelések a hegyek csúcsain erős radarvisszhangot adó terüle­teket találtak, amelyeket talán - a földi hótakaróhoz hasonlóan - a magasban kivált fém borít, bár iga­zi természetüket homály fedi. »-5-14743 Rajtol a Venus Express (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents