Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-09 / 259. szám, szerda
16 DlGITÁLIA ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. Folyamatosan jelennek meg találgatások arról, hogy melyek lesznek azok a találmányok, amelyek megváltozik a világ, más lesz a jövő, átalakul az életünk Hét technológia, amely megváltoztathatja a világot Bár a pénz forgatja a világot, de a legtöbb bevételre mindig azok tesznek szert, akik a szokásokat és a hagyományos üzletmenetet megváltoztató újdonságokat hozzák a piacra. Emiatt az újítások határozzák meg a jövőt. Cikkünk olyan technológiákat mutat be, amelyek alapvető befolyással lehetnek a holnapra. FELDOLGOZÁS Folyamatosan jelennek meg találgatások arról, hogy melyek lesznek azok a találmányok, amelytől megváltozik a világ, más lesz a jövő, átalakul az életünk. Bár különböző listák készülnek a legkülönfélébb forradalmi technológiákról, de egy közös mindegyikben: nincsen igazán a felsoroltak között semmi meglepő. Annyi csoda történt ugyanis velünk az utóbbi időben a mobütelefonálástól kezdve a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) megjelenésén, vagy a nanotechnológia gyakorlati alkalmazásán át a magánűrhajózás megszületéséig, hogy kissé fásultan megyünk el az újabb és újabb tudományos felfedezések és ezek alkalmazása mellett. Régen az ösz- szes gyerek a jövőben akart élni, ahol nagyszerű és izgalmas lesz az élet a technika csodáinak segítségével. Ma már talán nincs ekkora sietség gondolatban sem, de minek is lenne, hiszen a vágyott jövő ma van. Vagy legfeljebb holnap lesz. A Business 2.0 magazin például a következő hét technológiát jelölte meg, mint amelyek a leginkább meg fogják különbözteti a jelent és a közeljövőt. 1. Ajax Nem futballcsapat, nem súrolószer, még csak nem is görög félisten, hanem olyan szoftvereszközök gyűjtőneve (a következő rövidítésből Asynchronous JavaScript and XML), amelyeket az interneten lehet elérni a böngésző- programok segítségével, de az alkalmazott technológiák kombinációjának hála, mégis úgy viselkednek, mintha a saját gépünkön futnának. A legtöbb webes applikáció újabb és újabb weblapok letöltését kívánja meg, hogy végrehajthassa egy feladat egyes elkülönült lépéseit, s emiatt a teljes végrehajtás meglehetősen lassan zajlik. Nem így az Ajax-filozófia szerint működő programok esetében. Bizonyára már sokan találkoztak már ilyen szoftverekkel működés közben is, hiszen a népszerű web- áruház, az Amazon A9-es keresője, a Google Gmail szolgáltatása vagy a Yahoo Flickr fotós szolgáltatása is az Ajaxot használja. A megoldás névadója Jesse James Garrett, a San Francisco-i Adaptive Path webkonzultáns cég guruja szerint az igazi lehetőségeket azonban az Ajax üzleti felhasználásában látja, ugyanis a technológia rendkívül felgyorsíthatja a távmunkában dolgozók tevékenységét. Mi sem mutatja jobban a megoldás jelentőségét, hogy már a Microsoft is dolgozik saját Ajax fejlesztői eszköztárán. 2. Biogenerikus szerek A hagyományos gyógyszerek piacán a generikus készítmények igen széles körben elterjedtek. Ezek tulajdonképpen egy bevált gyógyszer kis eltéréssel lemásolt hatóanyagával készülnek. Ilyen például az Aspirin generikus változata a Kalmopirin. Amikor megjelentek azok a fehérjék, amelyeket gyógyszerként lehetett alkalmazni, senki sem gondolta volna, hogy ezeket a rendkívül bonyolult molekulákat valaki képes lesz lemásolni, sőt oly módon, hogy ne legyen teljes az egyezés, hiszen az a hatóanyagok szabadalmait sértette volna. A csábítás azonban hatalmas volt, hiszen a cukorbetegségektől a krónikus vesebajig ezek a drága, de igen hatásos szerek nagy karriert futottak be, s tettek igen gazdaggá olyan ma már hatalmas cégeket, mint az Amgen vagy a Genetech. A szabadalmaztatott biogyógyszerek forgalma tavaly meghaladta a 18 milliárd dollárt. A szabadalmaztatás nemcsak védelmet jelentett, hanem egyben azt is, hogy azok, akik le tudják másolni őket (persze nem tökéletes kiónt előállítva, mert az tilos), akkor el is adhatják e gyógyszereket. A biogenerikus szerek a teljes biogyógyszer-forgalomnak ma még csupán 11 százalékát adják, de az előállításuk érdekében indított kutatások hatalmas léptékkel fejlődnek. A piacnak ebben a szegmensében érdekelt gyógyszeripari cégek elsősorban Kínában, Indiában, de minden valószínűség szerint az Európai Unióban is hamarosan megjelennek az új készítményekkel. Az USA-ban még csak most fontolgatják, hogy milyen szabályozás mellett engedjék piacra e termékeket, de piacvédelmi okokból való ellenállásra már nem lehet számítani, mert a biogenerikus szerek megjelenése lenyomhatja a fehérje alapú gyógyszerek árát és a velük való gyógyítás költségeit, ami igen jó hír a beteg emberek sokaságának. 3. Mélykeresés a weben A keresőmotorok lassan mindenhová behatolnak, ahová korábban nem értek el. A Google jelenleg nagyjából 8 milliárd internetes oldalt indexel, de ez csak a jéghegy csúcsa. Számtalan weblap a vállalati tűzfalak mögött lapul, s vár az indexelésre. A web felfedezeden területe egyes becslések szerint ötszázszorosa annak a világhálónak, amit World Wide Web néven ismerünk. A régi határok áttörése akkor kezdődött meg, amikor a fájlmegosztó, fájlcserélő rendszerek megjelentek, az egyes számítógépek merevlemezén tárolt zenei vagy multimédia fájlokat képesek voltak megtalálni, és széles körben hasz- nosíthatóvá tenni. De még óriási mennyiségű értékes anyag található a PC-k merevlemezein, amit eddig nem kutattak vagy osztottak meg. Például hatalmas mennyiségű digitalizált irodalom kutatható fel elvileg. Figyelembe véve, hogy a könyvvásárlás az internet egyik legnagyobb üzlete, nem kétséges, hogy a könyvek p2p letöltése is előbb utóbb akkora méreteket fog ölteni, mint a zenei fájloké. A jogdíjak, vámok és hasonló jogi kérdések megtoldatlansága aligha hátráltatja az új technológia terjedé- sét, múlt ahogy eddig sem tette. A mélykeresés legnagyobb ho- zadéka azonban az lehet, hogy meglehetősen pontos választ lehet kapni egy konkrét kérdésre a segítségével, ami messze többet jelent majd, mint többé-kevésbé releváns linkek ezreinek a felsorolását, ugyanis a legautentikusabb források is elérhetővé válnak a weben keresztül. A Yahoo, a Google vagy az IBM erre irányuló kutatásai és fejlesztései valószínűsítik, hogy erre már nem kell túl sokáig várnunk. 4. HD-rádió A hagyományos rádiók szép lassan bajba kerülnek a multimédia szélessávú interneten való megjelenése, az mp3-lejátszók elterjedése, a hordozható multimédia lejátszók, s hasonló kütyük miatt. Ha nem találnak ki valami újat, ami a hallgatókat mégis csak a készülékek mellett képes tartani, a rádiótársaságok hamarosan lehúzhatják a rolót. A megmentő technológaiai megoldás azonban alighanem készen van a high-definition radio, azaz a nagy felbontású (röviden HD) rádió képében. A sugárzási licence-tulajdono- sok a meglévő frekvenciáikat legyen az AM vagy FM az új keskenysávú megoldás segítségével legalább nyolc szeletre vághatják, s mindegyiken egy új csatornát indíthatnak. Ez nyolcszor annyi zene, hír, beszélgetés vagy hirdetés sugárzását teszi lehetővé. Mivel a rendszer digitális, ez azt is jelenti, hogy az adások könnyedén tárolhatók, azaz a hallgatók bármikor félretehetik a műsorokat, és később meghallgathatják, ha más dolguk van, például be akarnak kapcsolódni egy másik csatorna élő hallgatásába. A robbanás alighanem az Egyesült Államokban következik be, ahol máris 450 ilyen csatorna működik, de 2007- re a számuk el fogja érni a 2500- at, s lefedik az államok 90 százalékát. A legnagyobb dobás azonban az lesz, hogy a hallgatók le fogják cseréim a rádiókészülékeiket, hogy az újfajta adást hallgathassák. S ebbe az üzletbe már olyan cégek is készek belépni, mint a Disney, a Texas Instruments vagy az autógyártók közül elsőként a Ford. 5. Hibrid mobiltelefonok A wi-fi eléri a mobütelefonokat is, ami egyet jelent azzal, hogy a vonal és vezeték nélküli hálózatok egyesülni fognak. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az internetes telefonálás - voice over IP, azaz VoIP -, különösen a nemrégiben az eBay által felvásárolt Skype is elindult a mobilhálózatok irányába.) Már jövő év közepén piacra kerülhet legalább tucatnyi olyan közepes árú mobilkészülék, amely a mobilkapcsolatról automatikusan képes lesz átváltani a vonalas hálózatra wi-fi kapcsolaton keresztül. Ez különösen az irodákban, munkahelyeken érdekes, ahol az alkalmazottak (még akkor is, ha nem céges telefonjuk van) a továbbiakban a vállalat vonalait használhatják. Emellett a hívások minősége is sokat javul, sőt az okostelefonokon így szörfözni is lehet az irodákban. Végső soron persze a tarifák döntik el, hogy mobil vagy vonalas beszélgetést érdemes-e folytami, ám a szolgáltatások rugalmassága igen jelentősen megnő. Emiatt az ipari elemzők arra számítanak, hogy a következő öt évben 100 millió ilyen készüléket fognak értékesíteni világszerte. S ez már elég nagy üzlet ahhoz, hogy a British Telecom, az Ericsson, a Lucent, a Motorola, a Nokia, a Samsung vagy a Texas Instruments máris benne legyen. 6. Mikroméretű üzemanyagcellák Ezek az aprócska üzemanyagcellák a hordozható elektromos eszközök kívülről újratölthető áramforrásai, amelyek sokkféle hajtóanyaggal, például hidrogénnek, földgázzal, etü- és metilalko- hollal (etanol és metanol) sőt nátrium-borohidráttal is képesek működni. Jelenleg a lítium-ion elemek a legerőteljesebb áramforrások, amelyek a hordozható elektromos eszközöket ellátják energiával. Nagy valószínűséggel az üzemanyagcellák lassan majd leváltják őket. Jelenleg a legnépszerűbb megoldás az úgynevezett direkt metanolos üzemagyag cella (DMFC), amelyben metüalkoholt és oxigént vegyítenek az energia- termelés érdekében. A Hitachi máris kifejlesztette egy metanolos laptop üzemenyagcellát, amivel várhatóan 2007-ben lép a piacra. A japán mobilszolgáltató óriás, az NTT DoCoMo pedig megbízta a Fujitsu-t, hogy fejlesszen ki miniatűr üzemanyagcellákat a mobiltelefonok számára. Az átállás nem lesz túl gyors, mindenesetre egyes piackutatások szerint 2008-ban a cellák világpiaci forgalma eléri az 510 millió dollárt, 2013-ra pedig a 11 milliárd dollárt. De addigra már versenyben lesz az említettek mellett többek között a Dow Chemicals, a Motorola, az NEC és a Samsung is. 7. Wi-Max A Wi-Max ugyan azt tudja, mint a wi-fi, de a sugárzás nem pár méterre, hanem ötven kilométeres távolságra is kiterjedhet. Ez azt jelenti, hogy egy sugárzási helyről egy egész nagyvárost be lehet teríteni széles sávú internetkapcsolattal. A technológia elterjedésének útjában pillanatnyilag az a legnagyobb akadály, hogy még nincs végleges szabványa, habár az Intel minden követ megmozgat annak érdekében, hogy az általa kifejlesztett megoldást ismerjék el annak. Az elkövetkező két évben azonban már arra lehet számítani, hogy Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban is megkezdődnek a kísérleti szolgáltatások. A szkeptikusok szerint nem fűződnek elég erőteljes üzleti érdekek a Wi-Max bevezetéséhez, hiszen más hasonló szolgáltatást nyújtó technológiák bevezetésébe már túl sokan túl sok pénzt fektettek. Ennek ellentmondani látszik, hogy a technológia bevezetését sok nagy cég támogatja a már említett Inteltől kezdve a Motorolán át az AT&T-ig. Az előrejelzések 2010-re 2 milliárd dolláros forgalmat jeleznek a világon a Wi-Max piacán, (hvg.hu) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30,814 64 Bratislava 1
