Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-09 / 259. szám, szerda

12 Európai unió V ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. Szabálysértési eljárás nyolc tagország ellen A többség nem teljesítette A lakosság 75 százaléka aggódik amiatt, hogy az euró bevezetése áremelkedéssel járhat Brüsszeli dicséret Szlovákiának A megszólalásig hasonlítanak az igazi eurós pénzérmékre, pedig csokoládéból készültek, és egy brüsszeli cukrászda kirakatát dí­szítették (TASR/AP-felvétel) MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az unióban ténykedő mintegy 45 ezer ipari vagy mező- gazdasági vállalatnak eddig csu­pán alig 15 százaléka tett eleget annak a jogszabálynak, hogy a kör­nyezet számára káros szennye­zőanyagok szintjének korlátozásá­val megszerezze a kötelezően elő­írt működési engedélyt. Az EB az 1996-ban született, a levegő-, víz- és termőföldszennyezést egyaránt korlátozni próbáló környezetvé­delmi szabály teljesítéséről a na­pokban adott helyzetjelentést. Eb­ben Sztavrosz Dimasz környezet- védelmi biztos azt írta, a tagálla­mok részéről további komoly erő­feszítéseket lát szükségesnek az előírt csökkentés eléréséhez. Az ISMERTETÉS Brüsszel. Az Európai Bizottság véget vet az olcsó kínai cipők im­portjának - közölte az EU kereske­delmi biztosa, Peter Mandelson, miután bebizonyosodott, hogy a kínaiak dömpingáron értékesítik a lábbeliket az európai piacon. Va­gyis olcsóbban adják a terméke­ket, mint amennyibe azok előállí­tása kerül. Egy nevének elhallga­tását kérő EU-hivatalnok a Finan­cial Times Europe-nak úgy nyilat­kozott: bizonyítékaik vannak a dömpingáron való értékesítésre. A gazdasági lap már azt is tudni véli, hogy az EU egy hónap múlva veze­ti be büntető intézkedéseit, ame­lyek hatálya kiteljed majd az indi­ai és a vietnami cipőgyártókra is (utóbbiak főleg az európai építő­ipari cégeknek szállítanak speciá­lis lábbeliket.) irányelvnek teljes egészében 2007- re kell eleget tenni, de új létesítmé­nyek már 1999 óta csak a jogsza­bály szellemében építhetők. Nyolc tagország (Belgium, Dánia, Fran­ciaország, Németország, Görögor­szág, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország) ellen az Európai Bizottság már szabálysértési eljá­rást indított a késlekedés miatt. Ugyancsak a jogszabályok vég­rehajtását hiányolja a nem kor­mányzati szerveket tömörítő Eu­rópai Környezetvédelmi Iroda (EEB). Megismételte azt az aggo­dalmat is, hogy a jelek szerint az EU egyebek között a környezetvé­delem rovására igyekszik ered­ményeket elérni gazdasági növe­kedési és versenyképességi törek­véseiben. Brüsszel döntését az is motivál­ta, hogy francia és olasz cipőgyár­tók panaszt emeltek, mondván: az olcsó ázsiai import miatt megélhe­tésük került veszélybe. Az európai cipőkereskedők viszont azt állítják, hogy az ostor a kereskedelmi dol­gozókon csattan, a büntető intéz­kedések következtében Európában 10 ezer munkahely válik felesle­gessé, s a cipők fogyasztói ára is magasabb lesz. Ráadásul a korláto­zások kijátszhatók, hiszen az érin­tett cégek áthelyezhetik a gyártást más, a büntetővámok által nem sújtott ázsiai országokba, például Indonéziába vagy Kambodzsába. Természetesen a cipőket importá­lók érdekvédelmi szövetsége sze­rint sincs semmi hasznuk a javasolt büntetőintézkedéseknek. Ők azt sem ismerik el, hogy az ázsiai ipar veszélyt jelentene az európai cipő­iparra nézve, (eurohirek.hu) Brüsszel. Szlovákia a há­rom balti állammal együtt a legjobban felkészültek közé tartozik azon orszá­gok közül, amelyek az el­következő években be akarnak lépni az eurózó- nába. Az Európai Bizottság szerint Szlovákia teljesítet­te a legjobban az ezzel kapcsolatos feladatokat. ÖSSZEFOGLALÓ Mindez az EB múlt hét végén kiadott helyzetjelentésében szere­pel. Hozzá kell tenni, a dokumen­tum nem az euróövezethez csatla­kozni kívánó államok gazdasági teljesítményét vette górcső alá, hanem a csatlakozás gyakorlati oldalát érintő felkészüléssel fog­lalkozott. Leszögezve, ezt a tevé­kenységet - főként a szükséges számítógépes és könyvelési rend­szerek kiépítését - az érintett or­szágokban folytatni és gyorsítani kell. Szlovákia esetében a jelentés kiemeli a Nemzeti Bank műhelyé­ben készült nemzeti terv gyors el­fogadását, ez az euró bevezetése előtti és utáni időszakra vonatko­zó cselekvési programot tartal­mazza. Az EB szerint a terv „ötvö­zi az ambíciót a realizmussal”, s ha a szlovák szervek meg tudják valósítani, akkor jelentősen előse­gítik az állami és a magánszektor felkészülését a közös pénzre való átállás során. A bizottság jövőre újabb jelen­tést ad ki arról, mely új országok teljesítik az úgynevezett maast- richti kritériumokat, az euró beve­zetésének több mint tíz éve meg­állapított, kötelező feltételeit, köz­tük az államháztartási deficit és a belső államadósság, valamint az infláció és a irányadó kamatok meghatározott szint alatt tartását. (Szakértői vélemények szerint a gazdasági feltételek teljesítése te­rén pillanatnyilag Csehország áll a legjobban, őt Szlovákia, Lengyel- ország és Magyarország követi.) A probléma az összes új orszá­got érinti a testület szerint, így a 2007-ben belépni szándékozó Észtországot, Litvániát és Szlové­niát, az egy évvel később csatla­kozni kívánó Ciprust, Lettorszá­got és Máltát, a 2009-et megcélzó Szlovákiát, illetve a 2010-re időzítő Magyarországot és Cseh­országot is. Lengyelországnak még nincs kitűzött időpontja. A bizottság arról is szót ejtett, több új tagországban a fogyasztók fél­nek attól, hogy az euróbevezetést bizonyos ágazatokban áremelé­sekre használják fel. Ezt a problé­mát Brüsszel szerint szintén orvo­solni kell, ámbár az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, az euró be­vezetése után mind az árak, mind a kamatok alacsonyak maradtak. Egy szeptemberi közvélemény­kutatás szerint az új országokban a lakosság 74 százaléka örül an­nak, hogy az euró bevezetésével megszűnik a valutaváltás terhe, 70 százalék elégedett az árak jobb összehasonlítási lehetőségével, 92 százalék pedig az utazási könnyebbségekkel, de eléri a 75 százalékot azoknak a száma, akik aggódnak az árak manipulálása miatt. „A gondosan és időben vég­rehajtott felkészülés alapvető fon­tosságú ahhoz, hogy a lakosság teljes bizalommal tudja végrehaj­tani az áttérést a közös európai pénzre” - emelte ki a közlemény­ben Joaquin Almunia, a bizottság pénzügyekért felelős tagja. Sür­gette a kormányokat, adjanak a lakosságnak megfelelő tájékozta­tást az euró előnyeiről, illetve az elfogadásához szükséges állam- háztartási intézkedésekről. A gyakorlati felkészülés olyan kérdéseket érint, mint a számító- gépes és könyvviteli rendszer előkészítése, annak eldöntése, hogy milyen ütemezésben vezetik be a euróérméket és -bankjegye­ket, illetve hogyan vonják ki a nemzeti valutákat, hogyan néz­nek majd ki az érmék és bankje­gyek úgynevezett nemzeti oldalai (csak az egyik oldal egységes uni­ós szinten), illetve annak biztosí­tása, hogy időre elegendő bank­jegy és érme kerüljön forgalomba. Mind az állami, mind a magán- szektorban folytatni és gyorsítani kell az előkészületeket Almuniáék szerint. Az euróbevezetés időpontjára és a felkészülésre az érdeklődő tagor­szágok joga tervet kidolgozni. A bi­zottság értékeli viszont a kritériu­mok teljesítését, mielőtt mind a 25 tagország jóváhagyja az euróöve­zeti csatlakozást. (SITA, MTI) Új bankjegyek bevezetését sürgetik Brüsszel. A létező 5,10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurós bankje­gyek mellett az Európai Parlament 1, illetve 2 eurós címletű papír- pénzt.is szeretne a képviselők többségének írásos nyilatkozata sze­rint. Jelenleg az egy- és kéteurós érték csak érmeformában létezik, és a képviselők hiányolják az ilyen címletű papírpénzt. A Strasbo- urgban közzétett, írásbeli nyilatkozatot - amely hivatalosan elfo­gadott dokumentumnak számít - 371-en írták alá. A szöveg szerint a kisebb címletű bankjegyek hiánya megnehezíti a pénz értékének érzékelését; az ilyen papírpénzek kibocsátását az eurónak az új tagállamokban történő bevezetése is indokolja. (MTI) A francia és olasz gyártók panaszt emeltek Harc a kínai cipők ellen A jó adminisztrációhoz való jog érvényesítése Tíz év alatt 20 ezer panasz ISMERTETÉS Strasbourg. Az Európai Parla­ment a közelmúltban fogadta el az európai ombudsman tevékenysé­géről készült jelentést. A hivatalt tíz éve hozták létre, s az azóta el­telt időszakban összesen 20 ezer panaszt regisztráltak. Mannolisz Mavrommatisz om­budsman szerint „még mindig ren­geteg teendőnk van, hogy biztosít­suk az EU Alapvető Jogok Chartájá­ban rögzített jogokat. Ha nem is tu­dunk minden panaszos ügyet meg­oldani, a legilletékesebb helyre irá­nyítjuk a panaszost”. Általános vé­lekedés szerint e hivatal munkássá­ga nyitottabbá tette az uniós admi­nisztrációt. Tevékenységével az ombudsmannak sikerült elérnie, hogy pártatlan, korrekt magatartás jellemezze az EU intézményeit, tes­tületéit, s hogy felgyorsuljon a pa­naszos ügyek intézése. A jó admi­nisztrációhoz való jogot az uniós charta rögzíti. Külön kódex magya­rázza e jog gyakorlati vetületeit, ezek alkalmazása kötelező a közhi­vatalok részére. Az etikettet orszá­gos, regionális és helyi szinten al­kalmazzák EU-szerte. Az európai gyakorlat hatását iga­zolja: az Afganisztán is kérte, bo­csássák rendelkezésére az uniós ü- lemkódexet. (eurohirek.hu) Sokba kerül a biztonság garantálása Bécs készül az elnökségre MTI-JELENTÉS Bécs. Ausztria megkezdte a jövő évjanuár 1-jétől kezdődő soros EU- elnökségének biztonsági előkészí­tését. Rudolf Gollia belügyi szóvivő arról tájékoztatta a sajtót, hogy az elkövetkezendő hetekben ellenőr­zik a soros elnökség idején tartan­dó tanácskozások helyszíneit, és ennek keretében a tartományok biztonsági és közlekedési kérdések­kel foglalkozó megbízottaival egyeztetik a teendőket. A jövő év első felében 130 nem­zetközi tanácskozást, szakértői konferenciát és egyéb találkozót tartanak Ausztriában az EU­elnökséggel összefüggésben. Mintegy tucatnyi lesz azoknak a találkozóknak a száma, amelye­ken a 25 tagország miniszterei vesznek részt, a tanácskozások egy részét vidéki nagyvárosokban tartják. Májusban Bécsben ezenkí­vül latin-amerikai csúcstalálkozót is tartanak, és minden valószínű­ség szerint az osztrák fővárosban tartják majd a Koszovó jövőjével foglalkozó tárgyalások sorozatát is. Az osztrák külügy szerint 40-50 millió euróba kerül majd az oszt­rák adófizetőknek az EU-el- nökség. A gazdasági szaksajtó sze­rint azonban ennél jóval nagyob­bak lesznek a költségek. Az olcsó AIDS-gyógyszerek feketekereskedelme már csaknem olyan hasznot ígér, mint a kokainé Alacsonyabb gyógyszerárak a szegényebbeknek ÖSSZEFOGLALÓ London. A gyógyszeriparnak fontolóra kell vennie árképzésének átalakítását oly módon, hogy a sze­gényebb EU-tagállamok is szembe tudjanak szállni a globális egész­ségügyi kihívásokkal. Erről a múlt hét végén Londonban nyilatkozott az unió egészségügyi biztosa. Markosz Kiprianu a Financial Ti- mesnak azt mondta: a kedvezmé­nyesen hozzáférhető gyógyszerek körébe be kellene vonni például a HIV/AIDS-vírus elleni készítmé­nyeket, valamint a madárinfluenza ellen leghatékonyabbnak tartott Tamiflut. A brüsszeli biztos szerint a felmerülő lehetőségek egyike az, hogy mindenki ugyanazt az árat fi­zeti, de a gyógyszeripar az egyes tagországok pénzügyi helyzetének megfelelően ad visszatérítést. Kiprianu a brit üzleti napilapnak hangsúlyozta ugyanakkor: az ipar bizonyos garanciákat követelhet arra, hogy ha egy gyógyszer vala­hol alacsonyabb áron válik hozzá­férhetővé, nem fog megjelenni utá­na drágább piacokon. A BBC ugyanis néhány hónapja közölt tényfeltáró riportot arról, hogy a Kelet-Európába és a fejlődő világ­ba, főleg Afrikába szánt, a piaci ár­nál jóval olcsóbb AIDS-gyógyszere- ket vásárolt feketepiaci közvetítők­től a brit állami egészségügy (NHS). A brit közszolgálati rádió riportja szerint az NHS akkor már legalább öt éve vásárolt illegálisan Tamiflu Oseltamivirum 75 mg 10 Kapseln / ' Jelenleg ez a madárinfluenza elleni leghatékonyabb szer (Reuters-felvétel) olyan AIDS-gyógyszereket, ame­lyeket a szabályok alapján nem le­hetett volna uniós piacon forgal­mazni. A megszólaltatott szakértők szerint az olcsó AIDS-gyógyszerek feketekereskedelme már csaknem olyan hasznot ígér, mint a kokainé. A Financial Times által a Kipria- nu-interjúhoz fűzött kommentár szerint az európai gyógyszeripar már jelezte, támogatná az egységes uniós árképzést, ami azonnali piaci hozzáférést adna a gyártóknak, a jelenlegi, gyakran hosszú hónapo­kig tartó késedelmek helyett, ame­lyeket az okoz, hogy minden tagál­lammal külön kell tárgyalni még az egyes gyógyszerek felügyeleti jóvá­hagyása után is. Az árak most álta­lában alacsonyabbak a szegényebb kelet-európai országokban, bár igazán mélyen leszállított árakat rendszerint csak a világ legszegé­nyebb országaiban alkalmaznak. Kiprianu az esetleges influenza­világjárványra történő felkészülés­ről a Financial Timesnak azt mondta: hasznosnak tartaná kö­zös uniós vésztartalék felhalmozá­sát vírusellenes szerekből. Brüsz- szelnek azonban ehhez pótlólagos finanszírozásra és kedvezményes hozzáférésre lenne szüksége, te­kintve a Tamiflu esetében kiala­kult várólistát, „különben az utol­sók leszünk a megrendelők és a hozzájutók sorában” - mondta az egészségügyi biztos. Kiprianu a pénteken közölt inter­júban még azt mondta: előző nap tárgyalt Franz Humerrel, a Tamif­lut gyártó Roche gyógyszergyár el­nökével, és általánosságban elége­detten nyugtázta a svájci cég ígére­tét a gyártási engedélyek átadására más gyógyszeripari vállalatoknak, jóllehet „a folyamat esetleg nem lesz olyan egyértelmű és gyors, ahogy azt néhányan remélik”. A legfontosabb azonban az, hogy ha­misítványok ne jelenjenek meg a piacon. Hétfőn a Roche gyógyszergyár pedig már közölte az Európai Bi­zottsággal, hogy más gyógyszer­gyártókkal együttműködve növeli a Tamiflu gyártását. A Roche bir­tokában lévő szabadalom szerint 2016-ig az ő exkulzív joga a Ta­miflu gyártása. De a cég egyre nö­vekvő nemzetközi nyomás alá ke­rült, hogy ideiglenesen mondjon le egyedi jogáról, hiszen az EU- tagországok kormányai összessé­gében olyan óriási mennyiségben szeretnék tartalékolni a szert, hogy ezt az igényt a Roche gyártó- kapacitása már nem tudja kielégí­teni. Az összes EU-tagállam szá­mára szükséges tartalék felhal­mozása fokozatosan történik majd. (MTI, eurohirek.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents