Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-08 / 258. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Tarts ki, galambom, a karantén sem tarthat örökké... (Gyenes Gábor rajza) Cseh és orosz lapvélemények a már több napja kezdődött „tüzes” zavargásokról Felkészületlen francia elit KOMMENTÁR Forradalmi gyógyszer JARÁBIK BALÁZS Hosszas kutatás után alighanem Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke találta meg a volt Szovjetunió országainak korrupt és autoritativ rendszereit elsöprő, úgynevezett színes forradalmak ellenszerét. Bár a vasárnap tartott azeri parlamenti választások után - az ellenzék mára hirdetett tömeges tiltakozása végett - még sok minden megtörténhet, valószínűleg Baku nem csatlakozik a Tbiliszi—Kijev—Biskek tengelyhez. Mert a vasárnapi parlamenti választások tétje igazából nem is az volt, ki nyer, hanem hogy az ellenzéknek - Aliyev elnök elnyomó rendszerét hangsúlyozva - sikerül-e „forradalmi hangulatot teremtenie az országban”. Az ellenzék ugyanis már a választások előtt kijelentette, ha nem kapja meg a szavazatok hetven százalékát, akkor csalás történt. Ez már csak azért is meglepő volt, mert még az amerikai kormány által támogatott és a nemzetközi szakértők szerint függetlennek tartott „exit poll” felmérés is a 125 parlamenti székből ötvennyolcat jósolt az Alijev fémjelezte Yeni (Új) nevű politikai formációnak, s csak tizenkettőt a fő ellenzéki erőnek tartott Azadliknak (Szabadság). Nem véletlen az arány. Aliyev ugyanis - miután tavaly egyszerűen „megörökölte” apja elnöki székét - különös gondot fordít arra, hogy az azeri polgárok elégedettebbek legyenek az ország vezetésével. Saját kampányának egy része tulajdonképpen forradalmi volt: politikai változáshoz kért mandátumot saját pártjának a parlamenti választásokon. Hogy megmutassa, nem beszél a levegőbe, két héttel a voksolás előtt kirúgta apja erős embereit a kormányból. Azokat, akiket az azeri korrupció példaképeinek tekintettek Bakuban és szerte a világon. Ráadásul Bakut új beruházásokkal egy nagy építkezési területté változtatta, ahol lakóházak és üzletek készülnnek, megerősítve Aliyevnek a gazdasági javak igazságosabb elosztását hangoztató üzenetét. Mivel apja elnökként teljesen marginális szerepet osztott a Müli Meylisre (azeri parlament), már az is a változásokat jelzi, hogy a vasárnapi választásoknak egyáltalán tétjük volt. Soha nem látott számú - 1598 - jelölt versengett a 125 parlamenti helyért; az indulók fele függetlenként, másik fele mintegy 48 politikai párt jelöltjeként versengett a pluralizmushoz nemigen szokott azerbajdzsáni választópolgár kegyeiért. Igaz, köztük volt Ali- yevné is. De azért nem kell feltétlenül égbe emelni Aliyevet. A tisztogatások ugyanis korántsem csak a korrupt tisztségviselőket érintették. Az elnök egy füst alatt letartóztattatott egy csomó ellenzéki aktivistát és vezetőt, illetve nem engedte be az országba Rasul Guli- yevet, aki talán képes lett volna felrázni az egyébként megosztott ellenzéket. Mondván: puccsra készülnek a legitim hatalom ellen. Utána pedig gyorsan elfogadta az EBESZ és a nemzetközi közösség választásokkal kapcsolatos jogi és technikai feltételeit, amivel megosztotta a nemzetközi közvéleményt a választások tisztaságát illetően. Nem utolsósorban a forradalmi áfium ellen való orvossághoz hozzátartozik még, hogy mind az Egyesült Államok, mind Oroszország a stabilitás mellett tette le a voksát. Azt pedig egyelőre Aliyev tudja garantálni az olajban gazdag országban. JEGYZET TALLÓZÓ BEIJING YOUTH DAILY Olyan, genetikusán módosított csirkéket kíván kitenyészteni a Kínai Tudományos Akadémia, amelyek ehenáhóak lennének a madárinfluenza vírusával szemben. „Kisebb szakértőcsoportot hozunk létre, amely a madárinfluenza hatásait tanulmányozza majd genetikusán módosított barom- fin” - közölte Tang Hong, az akadémia biofizikai főosztályának munkatársa. Az angol nyelvű lap szerint kínai tudósok már folytattak genetikai kísérleteket a madárinfluenza vírusával fertőzött egereken. A kutatások évekig is eltarthatnak. Kevesebb mint két hét alatt négy madárinfluenza-gó- cot jeleztek Kínában. Az egészségügyi minisztérium nem zárta ki, hogy a betegség okozta egy 12 éves lány halálát az ország középső részén fekvő Hunan tartományban. Ez lenne az első eset Kínában, amikor a betegség emberre is átterjedt. FIGYELŐ Sárdobálás folyt több államban is Ma New Jersey és Virginia államban kormányzót, New York városában polgármestert választanak (a hagyományosan demokrata párti nagyvárosban ismét a republikánus párti Michael Bloombergnek áll a zászló), valamint több államban, köztük Kaliforniában is népszavazást rendeznek helyi kezdeményezésekről. A két kormányzóválasztást az általános politikai közhangulat fokmérőjének is tekintik, amely megmutathatja, mennyire sínyli meg a Republikánus Párt, hogy George Bush amerikai elnöknek mélyponton van a népszerűségi mutatója. A kiélezett választási hadjárat Virginiában és New Jerseyben egyaránt személyeskedő, lejárató kampányba torkollott. New Jerseyben két milliárdos méri össze erejét, a republikánus párti Doug Forrester, egy gyógyszergyár elnöke és Jón Corzine demokrata párti szenátor, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója. Az előbbinek rosszul állt a szénája, amíg ellenfelének három éve elvált felesége ki nem tálalta, volt félje hogyan tette tönkre a házasságukat. A virginiai kampányban a republikánus párti Jerry Kilgore volt főügyész felrótta ellenfelének, Tim Káiné jelenlegi kormányzóhelyettesnek, hogy még Adolf Hidert, a történelem egyik legszömyűbb tömeggyilkosát sem ítélné halálra, annyira ellenzi a halálbüntetést. Káiné elismeri, gyakorló katolikusként ellenzi a halál- büntetést, de bizonygatja, hogy alá fogja írni a halálos ítéleteket, mert a törvény az törvény. A kaliforniai népszavazás sorsdöntő lehet a republikánus párti Arnold Schwarzenegger kormányzó politikai jövőjére nézve is, mivel nyolc kezdeményezésből négyről kijelentette, hogy szüksége van rájuk a 2003-as kampányában megígért költségvetési reform végrehajtásához. Valószínűleg elutasítják Schwarzenegger kezdeményezéseit, s ez veszélyeztetheti jövő évi újraválasztási esélyeit, (m) Felkészületlenül érték a francia politikusokat a bevándorlók között kitört zavargások, holott tény, a problémák nem egyik napról a másikra, s nem véletlenül keletkeztek - véli a prágai sajtó. ÖSSZEFOGLALÓ „A mostani robbanás már évek óta készült, hiszen az első tiltakozó akciókra, amelyekben az északafrikai bevándorlók felhívták a figyelmet nehéz helyzetükre, még 1983 novemberében, a 14 éves Mitterand-éra kezdetén került soť’ - írja a Hospodárské noviny című gazdasági és politikai napilap. A mai jobboldal, akárcsak a korábban kormányzó baloldal egyaránt felelős azért, hogy a franciaországi városok peremei gettókhoz hasonlítanak - szögezi le a tekintélyes lap. A probléma nem a bevándorlásban van, hanem abban, hogyan épültek, illetve nem épültek be a külföldiek a francia társadalomba. A bevándorlók integrációja úgy Franciaországban, mint néhány más nyugat-európai országban is nem túl sikeres - véli a konzervatív Lidové noviny. A baloldali Právo szerint a fiatal muzulmánokban felgyülemlett negatív energia kitörésének, így a zavargásoknak is a legfőbb oka a cél és a jövő nélküli élet, amely a be- vándorlókjelentős részét érinti. Azt már nehéz meghatározni, hogy ebben konkrétan milyen szerepe van a muzulmán mentalitásnak, a francia állam rossz szociális politikájának, esetleg a muzulmán vallási hagyományok és a nyugati világ közötti eltéréseknek. Az azonban világos, hogy az e téren megmutatkozott semmittevés most tömeges agresszivitássá fajult. A legnagyobb hiba az volt, hogy a francia vezetés hosszú ideig önmagukra hagyta a problémás elővárosokat, lakótelepeket - véli a liberális Mladá fronta Dnes. Moszkva csodálkozik Egy orosz lap csodálkozik Európa többi részének távolságtartó reagálásán a franciaországi zavargásokra. A párizsi utcákról érkező hadijelentések ellenére az európai elit igyekszik kizárólag francia problémaként értékeim a történéseket - úja a liberális Vremja Novosztyej. Ezt az elhatárolódó magatartást Fjodor Lukjanov politológus azzal magyarázza, hogy valójában egyetlen kormány sem tudja, miképpen lehetne megoldani azoknak a külföldieknek a problémáját, akik nem tudnak beilleszkedni a számukra új társadalomba. A Nyezaviszimaja Gazeta megállapítja, azok a párizsi elővárosok, ahol a zavargások kezdődtek, s amelyek fél évszázada még munkásnegyedek voltak, mára a tétlenség és az élősködés menedékévé váltak. A zavargásokat nem a dolgozó tömegek egyenlőségi törekvése váltotta ki, hanem a semmit el nem érők irigysége azok iránt, akik bizonyították képességüket egy gazdag, virágzó és igazságos társadalom megteremtésére. „A társadalom egészséges erői egyre nehezebben állhatnak ellen a kisebbségek (többnyire teljesen megalapozatlan) követeléseinek anélkül, hogy a nacionalistáknak minősüljenek. De ez a címke a jelek szerint hamarosan nem lesz többé szégyenbélyeg az európai politikusok szemében, máskülönben egész Európára súlyos ítélet mondatik ki” - fejtegeti Vlagyisz- lav Inozemcev közgazdász kutató a lapban, (kj, m) Elég ok a halálra MOLNÁR NORBERT A múlt héten kétszer támadtak gyanútlan emberekre bőrfejűek Pozsonyban. Az első esetben a roma fiú megúszta egy veréssel, a második eset célpontjai nem voltak ilyen szerencsések. Egy 21 éves diákot több késszúrással megöltek, másik hármat megsebesítettek. A diáknak az volt a bűne, hogy gitár volt a vállán, s hosszabbra növesztette a haját, mint az egyesek ízlésének megfelel. Szlovákia fővárosában manapság ez elég ok a halálra. Ahogy elég volt a deportálásra, gyilkolászásra és randalírozásra 1938. november kilencediké kristályéjszakáján annyi, hogy valaki zsidó. Akkor is a másság volt az ok, most is. Igaz, most nem a hatalom jóváhagyásával történnek a dolgok, hanem a tehetetlensége miatt. A pozsonyi éjszaka 21 éves áldozata zsolnai. Vagyis abból a városból való, ahol a polgár- mester évek óta nem tesz semmit, csak hergel minden ellen, ami nem szlovák, s ami nem az ő elképzelései szerint van. Aki nem tudatosítja, vagy nem akarja tudatosítani, de az is lehet, hogy pontosan tudja, mit ér el az olyan kijelentésekkel, hogy tankkal Budapestre. Aki aztán álszent módon a Slovenská pospolitosť feloszlatását kéri a bíróságtól. Azét a szervezetét, amely azon szellemiség mentén szerveződött, amit Slota és a hasonszőrűek honosítottak meg. Igaz, követelésének valószínűleg nem a szélsőségek kigyomlálása az oka, hanem a szélsőjobbszél teljes elfoglalása. Tegnapelőtt este - bevallom őszintén - félve mentem haza. Mi van, ha megtámadnak pusztán azért, mert nincs rajtam bomber dzseki, vagy mert nem úgy nézek, mint ahogy ők, a lesből támadók szeretnék? Ki garantálja a biztonságomat? Merthogy úgy tűnik, a rendőrség nem, mert az éppen a hajléktalanok kipatero- lásával van elfoglalva. Kit figyel a titkosszolgálat, ha nem a szélsőséges csoportokat? Kinek felel meg az az állapot, ha az emberek egyszer csak elkezdenek félni? Pontosabban: miért felel meg ez az állapot a szélsőséges csoportokon és felbujtóikon kívül a hatalomnak is? MILLIYET Recep Tayyip Erdogan: keresd a fátylat! Ankara. Az iszlám fátyol viselésének iskolai tilalma a franciaországi zavargások egyik oka - vélekedett Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. Recep Tayyip Erdogan, akivel a Milliyet című török napilap készített inteijút, annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi folyamat a franciaországi iskolákban kezdődött, mert a tiltó törvény hozzájárult a bevándorlók kire- kesztettségi érzésének erősödéséhez, és ez erőszakot szült. „Mi mindig megvédtük a civüizációk szövetségét, hogy az iszlámot és a Nyugatot közelítsük egymáshoz, és meg akartuk értetni, mennyire fontos Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz e téren. Egyesek azonban - főleg a franciák - ezt nem akarták megérteni” -jelentette ki a török kormányfő. (MTI)
