Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-05 / 256. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 5. Egészségünkre 27 Hasznos elsősegély-nyújtási tanácsok azoknak, akik vészhelyzetben nem veszítik el a fejüket Amíg a mentő megérkezik... Az elsősegélynyújtás és annak igénye szinte az emberrel egyidős. Alapja kettős, a velünk született segíteni akarás és az ehhez kapcsolódó szakmai tartalom. TUDNIVALÓK A segítőkészség mindnyájunkban megvan, igaz, különböző mértékben. Ennek tökéletesre fejlesztése a család egyik fontos feladata. Természetesen az elsősegélynyújtás terén ez nem csupán erkölcsi cselekedet kérdése. Az elsősegélynyújtásra felkészülve meg kell tanulni annak ismeret- anyagát. Kinek kell ezt végezni? Értelemszerűen annak, aki a rászorulóhoz a legközelebb van. Tehát az elsősegélynyújtás olyan alkalomszerűen végzett tevékenység, amely a világ legszervezettebb mentőszolgálatával sem tudná felvenni a versenyt. E felgyorsult, automatizált, modern világban az élet bármely teA pulzust a csuklón ellenőrizz. Ha kell, adjon mesterséges légzést és végezzen szívmasszázst rületén váraüanul kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy ott, azon a bizonyos helyszínen a segítséget tőlünk várják. Csak mi segíthetünk. A családban, a munkahelyen, az utcán, a közlekedésben bekövetkező heveny egészségkárosodások életmentő, minimum beavatkozással elháríthatok. Mindnyájunk közös érdeke, hogy minél többen legyenek képesek érdemi elsősegélyben részesíteni a vészhelyzetbe került embertársainkat. Nem szabad elfelednünk, hogy a segítőből is bármikor lehet segített, és fordítva. Az e területen tevékenyen „alkotó“ szakember célja egyértelmű. Olyan tudatos tevékenység kialakítása, amely a beteg vagy testileg sérült ember érdekeit segíti, a beteg lelki üdvét szolgálja, hasznos erkölcsi kötelesség. A sokat megélt, tapasztalt tisztelt olvasó bizonyára már többször „eljátszott“ a gondolattal: Mit tettem volna vagy tennék akkor, amikor környezetemben váradan baj ér valakit? Szinte biztos, hogy a helyzettel mindig együtt járó pánik, és az ezt követő tehetetíenség lenne úrrá mindenkin. Miért válunk e sürgető helyzetben haszontalanná? Mert nem tudjuk, mit is tegyünk, és mit vár el tőlünk környezetünk. Előfordul, hogy attól való félelmünk hatalmasodik el felettünk, hogy amit tennénk, azzal ártanánk betegünknek. így a bizonytalanság a parancsoló elsősegélynyújtás elmaradását eredményezi. Bizonyára senki sem ennek büntetőjogi következményétől tart, hanem az egész életünket végigkísérő, önbecsülésünket gyötrő érzésektől. A sokkos betegnek emeljük fel a lábát úgy, hogy magasabban legyen, mint a szíve Az idegérintettséggel járó sérülés megelőzése sokkal jobb megoldás, mint a következmények kezelése Ha károsodik a nyaki gerinc... DR.KÁLLAY MIKLÓS Testünk egyik alapvető funkciója, hogy belső, életfontosságú szerveinket óvja a külső erőbehatásoktól. A gerincvelőt a gerinccsatorna védi. A gerincnek ezen túl bizonyos mozgásfunkciókat is biztosítani kell, ezért az nemcsak csontokból, hanem erős szalagokból, ízületekből és izomzatból is. Mint minden védelmet biztosító szerkezeti elem, a gerinc bizonyos szintig képes a rá ható erőket kivédeni, úgy, hogy ne keletkezzen maradandó sérülés. Ám ha a gerincre ható erő ezt a határt túllépi, a gerinc valamelyik alkotórészében, vagy több elemében maradandó sérülés keletkezhet. Ez a sérülés érintheti az összes elemet: a csontos csigolyákat, a szalagokat, ízületeket és izmokat. Minél nagyobb az erőbehatás, annál súlyosabb a sérülés. A nyaki gerinc nagy mozgástartományából adódóan aránylag könnyen sérül. Szerencsés esetben a gerincvelő funkciója érinteden marad. Ez - mármint az esedeges sérülés - döntően a beható erő nagyságától és irányától függ. Rosszabb esetben nemcsak a gerinc védő képletei károsodnak, hanem az általuk védett gerincvelő is. Ha a gerincvelő sérül, akkor az ott haladó idegnyúlványok képtelenné válnak az ingerületek vezetésére, vagyis sem az agyból nem jutnak parancsok a test többi részébe (mozgás), sem pedig az érzékelési ingerek nem tudnak az agyba feljutni. Ebben az esetben a beteg nem érzi, és nem tudja mozgatni alsó végtagjait (megbénul), és egyéb vegetatív tünetek (pl. a vizeletürítési zavar) is kialakulnak. Ha a gerincvelő sérülése a nyaki szakaszon olyan magasan történik, hogy a légzőközpont is sérül, a beteg légzése megszűnhet. A gerincvelő-érintettséggel járó nyakigerinc-sérülések döntő többsége baleset következtében alakul ki, melyek - az esetek jó részében - megelőzhetők lehetnének. Mely esetekbenlehetséges ez? Közismert, hogy a nyaki gerinc sérüléseinek egyik leggyakoribb oka gépkocsibaleset. Ha az autó valaminek nekiütközik, a fejre és ezen keresztül a nyaki gerincre nagy teher nehezedik, majd a fej rendszerint visszacsapódik. Ha ezt a visszacsapódást egy megfelelően kiképzett fejtámla felfogja, rendszerint nem alakul ki idegérintettséggel járó sérülés. A korszerű gépkocsiknál ilyen fejtámla már a hátsó üléseknél is található. Aránylag gyakori a sérülés a motorkerékpárosoknál is, mert bár a zéskor, eleséskor a motoros védtelen, és a nyaki gerincnek hatalmas erőket kellene kibírnia ahhoz, hogy a motoros megússza komolyabb sérülés nélkül. Még egy jelentős csoportja van az idegtünetekkel is járó gerincvelő-sérülésnek, a sérült szakszerűtlen szállítása! Gyakran előfordul ugyanis, hogy balesetnél a gerinc elemei súlyosan sérülnek, a gerinc „lötyögőssé“ (instabillá) válik, de a gerincvelő sérteden marad. A sérült nem megfelelő mozgatásakor az instabil gerinc már nem tudja megvédeni a gerincvelőt, ezért akár egy rossz mozdulattal a gerincvelő jóvátehetetle- nül sérülhet. Ezért a vélhetően nyakigerinc-sérültet csak erre megfelelően kiképzett emberek (mentősök, orvosok) szabad, hogy mozgassák és ez rendszerint megfelelő eszköz (nyakvédő műanyag gallér) felhelyezése után megengedett. A már kialakult sérülések közül a gerincvelő-sérüléssel nem járó esetek általában jó gyógy- hajlamúak és gyakran nyom nélkül gyógyulnak. Ugyanakkor a kialakult gerincvelő-sérülés nagyon ritkán kezelhető jó eredménnyel, mivel a helyén kialakuló heg nem engedi az új idegnyúlványok kinövését, ezért az ingervezetés tartósan megszakad. Ezért fontos, hogy a gerincvelősérülések jelentős részét - elsősorban gondossággal, odafigyeléssel, technikai segédeszközök igénybevételével - el lehet kerülni. Erre a csoportra is érvényes, hogy a megelőzés mindenkinek sokkal optimálisabb megoldás, mint a már kialakult sérülések, állapotok - nem mindig sok sikerrel kecsegtető - kezelése. A szerző ortopéd sebész ...akár egy rossz mozdulattal a gerincvelő jóvátehetetlenül sérülhet. fejüket bukósisak védi, ám ütköMIT VIGYÜNK A KÓRHÁZBA? ♦ Az egészségügyi igazolványt és a személyazonossági igazolványt. ♦ Régi zárójelentéseinket, időrendi sorrendbe rendezve. ♦ A kórház nem üdülő, lehetőleg csak a legszükségesebb dolgokat vigyük magunkkal. ♦ Evőeszközt és poharat. csak egy-két látogatót rendeljünk be. ♦ Ne zavarjuk betegtársaink nyugalmát. Csak fülhallgatóval ellátott rádiót használjunk. ♦ Tartsuk be az orvosok és az ápolónők utasításait. ♦ Feleslegesen ne ugráltassuk az ápolószemélyzetet. ♦ Tisztálkodási szereket, törülközőt, szappant vagy tusfürdőt, fogkefét, fogkrémet és WC-papírt, papírszalvétát, be- tegmosdatáshoz pedig mosdókesztyűt. ♦ Nemcsak a tisztálkodásról, de a szájápolásról se feledkezzünk meg! ♦ Ékszereinket hagyjuk otthon. ♦ Lehetőség szerint egyszerre ♦ Ne hagyjuk el magunkat, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a mielőbbi gyógyulásért. ♦ Ne ragasszuk rá szobatársainkra esetleges depressziós hangulatunkat. ♦ Rossz szokásainkat pedig hagyjuk otthon. ♦ Kövessünk el mindent a magunk és betegtársaink mielőbbi felépülése érdekében. B. A. A szervezet a hideget jobban tűri a melegnél Hogyan segítsünk fagyás esetén? AJÁNLÓ Ne legyünk közömbösek az italbolt környékén, a hideg éjszakában megtalált ittas, vagy annak vélt emberrel, az aluljárókban, a szabad ég alatt heverő hajléktalanokkal. Gondoljunk rá, hány ember esett az elmúlt évek során a fagy áldozatául. Az előítélet rossz tanácsadó! A szervezet a hideget jobban tűri a melegnél, de a tartós hideghatás 0 C-fok felett is okozhat fagyási sérülést. A szél és a levegő pára- tartalmának növekedése a kiálló testrészeket (fül, orr, áll, kéz uj- jai) veszélyezteti. Ezek hamarabb fagynak meg. A hideg hatására kezdetben helyi érszűkület keletkezik. A bőr sápadt, hűvös lesz. A keringés lelassul, szöveti oxigénhiány lép fel, majd az érszabályozás bénulása miatt az érszűkületet értágulat váltja fel, az érfal áteresztővé válik. Elsőfokú fagyás esetén a fagyott testtájékon égő, szúró fájdalom keletkezik, amely idővel érzéketlenné válik. A bőr sápadt, hűvös, márványozott. Később kipirul, szederjessé válik, megduzzad. Másodfokú esetben kisebb-na- gyobb, vörhenyes, savós hólyagok keletkeznek. Ezek megnyílhatnak, tartalmuk kiürül, majd nehezen gyógyuló fekélyek maradnak vissza. A harmadfokú fagyásra a piszkosszürke színű szövetelhalás jellemző. A bőr minden rétege megfagy. A hólyagok összefolyhatnak, megrepedhetnek. A fagyott testrészt soha ne melegítsük fel hirtelen! Elsőfokú fagyási még puha ruhával gyengéden sem dörzsölhetünk. Másod-, harmadfokú fagyásnál az újabb sérülés lehetősége miatt fokozottan ne tegyük ezt. Óvatos levetkőztetés után a fagyott területeket steril gézlappal fedjük be. Az ékszereket óvatosan távolítsuk el... és tegyük a sérült zsebébe. W. Zs.
