Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-28 / 250. szám, péntek

28 AŽ AUTÓ TÉLEN ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 28. Ha a sofőrök betartanák a sebességkorlátozásokat, 40 százalékkal kevesebben vesztenék életüket az utakon Esély a túlésésre ­ne üljön autóba! ■ 7 n Minden 50 évnél fiatalabb európai polgárnak ma na­gyobb az „esélye”, hogy au­tóbalesetben életét veszti, mint hogy rákban vagy szív- betegségben haljon meg. FELDOLGOZÁS Az EU ezért nagyratörő terve­ket dolgozott ki: 2010-ig felére kí­vánja csökkenteni a balesetben el­hunytak számát. Európa útjain évente közel 50 ezer ember veszti élettét, és csaknem 2 millió a se­besültek száma. Halottak száma az európai utakon (millió lakosra) Svédország 59 Nagy-Britannia 62 Finnország 73 Németország 80 Ausztria 114 Szlovákia 120 Magyarország 130 Csehország 141 Görögország 147 Lettország 210 Forrás: Eurostat, 2003, kiemelt országok A szörnyű statisztikát szeretné megfékezni Ari Vatanen, volt au­tóversenyző, jelenlegi finn euro- képviselő. Vatenen dokumentu­ma, melyet az euroképviselők nagy többsége elfogadott, felhívja az Európa Bizottságot figyelmét, egységesítse a tagországokban a közlekedési jelzőtáblákat. A sofő­rök egyetlen jogosítványt kapná­nak, amely lehetővé teszi a sza- bálysértésekjobb ellenőrzését. „A határokon át szinte lehetet­len a közlekedési szabálysértések ellenőrzése. Nincs olyan egységes rendszer, amely lehetővé tenné az egyik ország rendőreinek, hogy megbüntessék a külföldi szabály- sértőt. Ezen változtatni kell.“ - fi- gyelmezett Ari Vatanen, a Párizs- Dakar rali háromszoros győztese, az 1981-es rali vüágbajnok. A sofőrök pedig rendszeresen felfrissíthetnék ismereteiket, és folyamatos vizsgáknak kellene őket alávetni. Ez leginkább az olyan csoportok esetében szüksé­ges, akik nagyobb kockázatot je­lentenek - pl. az idősebbek vala­mint, azok a bevándorlók, akik nem ismerik az európai közleke­dési szabályokat. Mivel a halálos kimenetelű balesetek előidézője leginkább a magas alkoholszint, ezért Vatanen javasolja, egysége­sen 0,5 promile legyen a maximá­lisan megengedett érték. Íror­szágban például ez a határ jelen­leg 0,8 promile. „Ha minden tag­ország csökkenti a halálos áldoza­tok számát Nagy-Britannia vagy Svédország szintjére - ahol a leg­kevesebb az 1 mülió főre eső áldo­zatok száma (lásd a táblázatot) -, akkor évente 17 ezerrel keveseb­ben halnának meg Európa útjain” - mondja a versenyző, aki 8 évesen vesztette el édesapját, éppen egy autóbalesetben. Vatanen szerint a nagyobb biz­tonsághoz hozzájárulhatnak az új technológiák, melyek alkalmazása csökkentheti a veszélyeket. „Az au­tókban olyan jelzőrendszernek kel­lene működnie, amely jelezné, ha az utas nem csatolta be a biztonsá­gi övét. Szintén fontos az autó sta­bilitásának elektronikus ellenőrzé­se, valamint a sebességkorlátozó berendezések” - mondja Vatanen. Egy svéd kutatás szerint ugyanis abban az esetben, ha a sofőrök be­tartanák a sebesség-korlátozáso­kat, akkor a szomorú statisztikák csaknem 40 százalékkal kevesebb halottról szólnának. Egyelőre azonban az EU-ban nincs olyan tö­rekvés, hogy egységesítsék a sza­bályokat és azon beiül a megenge­dett sebességet, igaz, Brüsszelnek volt üyen kezdeményezése. Ausztria a napokban - kísérleti jelleggel - az autópályák kijelölt szakaszain 160 km/h-ra emelte a megengedett sebességet, az eddig használatos 130 km/h helyett. A kí­sérlettől azt várják az osztrák szak­emberek, hogy folyamatosabbá te­szi a közlekedést. (Az idnes nyo­mán Beata Plachá) SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK AZ EURÓPAI UTAKON Ország lakott területen lakott területen kívül autópályán Ausztria 50 100 130 Belgium 50 90 120 Bulgária 50 90 120 Dánia 50 80 110 Finnország 50 80-110 120 Franciaország 50 90-110 130 Görögország 50 90-110 120 Hollandia 50 80-100 120 Horvátország 50 90-100 130 Lengyelország 60 90-110 130 Luxemburg 50 90 120 Macedónia 50-60 80-110 120 Magyarország 50 90-110 130 Nagy-Britannia 48 96 112 Németország 50 100 130* Norvégia 50 80 90 Olaszország 50-70 90—Í10 130-150 Portugália 50 90-100 120 Románia 50 90 120 Spanyolország 50 90-100 130 Svájc 50 80 100-120 Svédország 50 70 90-110 Szlovákia 60 90 130 Szlovénia 50 90-100 130 * ajánlott sebesség A jeges úttest a behavazottnál kétszer, a száraznál pedig nyolcszor csúszósabb Mikor kell autógumit cserélni? A rendőrség is belátta, hogy a radarok jelentése egyfajta prevenciónak is felfogható Az országutak kalózait nem segítjük INTERJÚ INFORMÁCIÓ A szakértők azt ajánlják, hogy legkésőbb akkor kell a nyári gumi­abroncsokat télire cserélni, amikor a hőmérséklet +7 Celsius-fok alá csökken. Ha a napi ádaghőmérsék- let 7 Celsius-fok alá esik, a nyári gumiabroncs menettulajdonságai romlanak, azaz alacsony hőmér­sékleten a féktávolsága még száraz útfelületen is lényegesen nagyobb, mint a téli gumié. Ha összehason­lítjuk azonos körülmények között az ugyanarra a kocsira szerelt nyá­ri MP 42 ELITE 2-es és az MP 59 Nordicca féktávolságát, jelentős különbséget tapasztalunk. 20 km/órás sebességnél a különbség 3,86 m! Tehát a féktávolság 45 szá­zalékkal csökken. Megjegyezném, hogy ez olyan sebességnél törté­nik, amellyel csak kivételes eset­ben járnak a sofőrök! A nagyobb sebességnél ez a különbség meg­sokszorozódik. Tudnunk kell, hogy a jeges úttest a behavazottnál két­szer, a vizesnél négyszer, a száraz­nál pedig megközelítően nyolcszor csúszósabb... Miért változnak a nyári gu­miabroncs menettulajdonságai alacsony hőmérsékleten? Elsősorban a gyártási technoló­giájuk különbsége miatt jelentős a különbség, ugyanis a téli gumiab­roncsok gyártásánál a gumiipari korom helyett lényegesen puhább, szüikavegyületben gazdag keveré­ket használnak. A szilika mésszel kötött, majdnem tisztán kristályos szüícium-dioxidból álló tűzálló anyag, amely nagyon alacsony hő­mérsékleten (-30°C) keményedik meg, ezzel jobb tapadást biztosít havon és jégen, természetesen, az utazás biztonságát is növeli. Ezen kívül a téli gumi konstrukciója és mintázata is különbözik a nyárié­tól. Kétrétegű futófelületet hasz­nálunk, így a köpeny optimálisan tapad az útfelületre. A gazdagon bordázott mintázattömbök növe­lik a tapadóélek számát, ezzel a csúszós felületeken is javítják a vo­nóerő-átvitelt. Hasonló a helyzet a vájatokkal is, amelyek száma a téli gumiabroncsoknál általában nagyobb, mint a nyáriakén, emiatt jobban tapad a havas úttestre. A MATADOR minden téli gumi­abroncsának vonóerő-átvitelét tesztelték Kanada igényes, északi körülményei között, az ASTMF - 1805-ös nemzetközi szabvány alapján. Minőségüket és biztonsá­gukat folymatosan javítjuk, és a gumigyártó technológiák legújabb fejlődési irányvonalát követjük. Jó példa erre a legújabb gumiab­roncs, az MP 59 Nordicca a három- dimenziós, formázott mintázat- bordák új generációjával, teljes HD SILICA szüika futófelülettel, amelynek nagyon kicsi a gördülési ellenállása, jobb a tapadása, és lé­nyegesen nő az élettartama. Az ol­dalfal designját is megújítottuk, új, plasztikus elemekkel, így a vevő le­olvashatja róla, hogyan alakul a gumi élettartama vagy a köpeny úttesthez viszonyított helyzete. A 2005-ös téli idényre az MP 59 Nordicca három változatát készí­tettük el: a T változat 190 km/ó, a H 210 km/ó, a megerősített XL 94 DO változat pedig 210 km/órás se­bességig ajánlott. Az MP 59 Nordicca téli gumiab­roncs megőrzi a gazdag válasz­tékban gyártott elődéi: MP 58 Süika, MP 56 Silika, MP 55 Plus Silika jó nevét. Szlovákia útjain egyre több az autó, így szükség van a pontos, és időszerű közlekedési információk­ra. E hírek fontos programpontként szerepelnek az összes rádió- és te­levízióállomás műsorában. A sofő­röktől, rendőröktől és a mentősök­től beérkezett információrengeteg feldolgozásával azonban csak egyeden cég foglalkozik, ez pedig a Stellacentrum CDI 75, mely 24 óra leforgása alatt megközelítőleg 6 ezer telefonhívást dolgoz fel. A ké­ső őszi és a téli időszakról a Stellacentrum CDI 75 igazgatóját, Mgr. Viliam Brtáňt faggattuk. Hamarosan elérkezik az idő­szak, amikor a keresztbefordult kamionról és a tömeges balese­tekről szóló információk túl­súlyban lesznek a rendőrségi el­lenőrzésekkel szemben. Mit je­lent a központ munkatársainak az ősz, majd a tél? A Stellacentrum többéves mű­ködésének köszönhetően már nem lep meg bennünket, hogy ősszel és télen sokkal aktívabban működünk együtt az útkarbantar­tókkal, a rendőrséggel, a tűzol­tókkal és a vontatószolgálattal. Nagyon kevés az esély arra, hogy idén kevesebb lesz a baleset, ezért arra fogunk törekedni, hogy min­dig időben értesítsük a sofőröket az akadályokról, balesetekről. Bizonyára meg tudja monda­ni, mely útszakaszokon van a legtöbb baleset. A Dl-es autópálya Pozsony- Nagyszombat, Zsarnóca-Újbánya, Vágbeszterce-Nagybiccse-Zsolna, Zsolna-Turócszentmárton és a Poprád-Szepesváralja szakasza. A téli időszakban a problémás utak e listája tovább bővül a hegyi utak­kal. Mennyi hívás érkezik ősszel a központba? A nagyobb hóviharok idején percenként 6-8 hívást regisztrá­lunk, a legnyugodtabb időszak a tavaszi és a nyári. Miként viszonyul a rendőrség az önök munkájához? Erről már többször vitatkoztunk a rendőrség képviselőivel, és arra a következtetésre jutottunk, hogy úgy, ahogy számukra nem lehet elődleges cél a büntetés, úgy szá­munkra sem prioritás a szabályta­lankodó sofőrök megsegítése. A rendőrség is belátta, hogy a rada­rok jelentése egyfajta prevenció­nak is felfogható. Arra a vádra, hogy a szabálytalankodókat segít­jük, kérdéssel szoktunk válaszolni: Nagy bűn az, hogy a szabálytalan sofőröket naponta többször a sza­bályok betartására biztatjuk? AZ AUTO TÉLÉN A mellékletet szerkesztette Szabó László. Reklámmenedzser: Dáša Hlaváčova. Levélcím: Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 441, laci.szabo@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents