Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-28 / 250. szám, péntek

18 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 28. A lemosó permetezés védi a jövő évi termést A raktározásra szánt zöldséget, gyümölcsöt alaposan vizsgáljuk át, a beteg, sérült, gyanús egyedeket távolítsuk el Réztartalmú szerekkel ÖSSZEFOGLALÓ Az ősszel végzett lemosó perme­tezés az utolsó kémiai beavatkozás a termesztett kultúráinkban. Egyre többen felismerik jelentőségét, s in­dokolt esetben elvégzik. Az idei nyár elsősorban a kóroko­zóknak kedvezett, egymás után több hullámban fertőztek a beteg­ségek, s kényszerítettek bennünket újabb és újabb növényvédelmi ke­zelésre. Tavasszal támadt a moní- lia, az őszibarack leveleit tönkretet­te a levélfodrosodás, majd korán megjelent a lisztharmat először al­mán, később egyre több növényen, az almát az egész tenyészidőszak- ban károsította a varasodás beteg­ség. A csonthéjasokat nyáron tá­madta a sztigminás, fómás és gnomóniás levélbetegség, a cse­resznyén korai lombhullást okozott a blumeriellás levélfoltosság, dión hasonló kárt okozott a gnomóniás betegség, s a szőlőt a nyár második felében alaposan meglepte a pero- noszpóra. A kellemesen meleg, de párás őszi időjárásban a kórokozók sokáig fertőztek, s nagy mennyi­ségben alakították ki áttelelő képle­teiket, amelyeket a lombozaton, a vesszőkön vagy a fa más részein ta­lálhatunk meg. És még nem ért vé­get a sor, hiszen ősszel aktivizálód­nak a baktériumos, gombás ágelha­lást okozó kórokozók. Klasszikus értelemben a lemosó permetezést a lombhullás 50- 70%-os állapotában ajánljuk elvé­gezni, ekkor már a réz nem káro­sítja az érzékeny csonthéjasokat sem. Talán legfontosabb kérdés a kivitelezés módja. Ahogy a neve is mutatja, itt a hangsúly a lemosá­son van, vagyis a bőséges és a fa (tőke) minden részét elérő, bevo­nó permetezésről van szó. Töre­kedni kell arra, hogy a kéreg rücs­kös felületét, a repedéseket az eseüegesen a fán maradt múmiá­kat is áztassuk el permetszerrel, s ezt a tökéletes bevonást nem lehet helyettesítem a töménység emelé­sével sem. Ezen túlmenően a le­hullott lombot is alaposan át kell áztatni (fertőtleníteni) a permet- lével. Kivétel természetesen, ha a lombot összegyűjtjük, elszállítjuk, elégetjük, vagy leforgatjuk. Az őszi lemosó permetezéshez leginkább a réztartalmú, esetleg a réz + szerves fungicid tartalmú ké­szítményeket használhatjuk. A ké­szítményeknél az engedélyezett dózis gyakran tól-ig határral van megadva, ilyenkor alkalmazhatjuk a magasabb értéket. Az olajtartal­mú és kén, poliszulfidkén ható­anyagú készítményeket inkább ta­vaszi lemosásra lehet használni. A réz az alapvető célkitűzés, a kórokozók áttelelő képleteinek el­pusztítása mellett segíti a hajtások beérését, ezáltal a fiatal vesszők ke­vésbé károsodnak a téli fagytól. Amennyiben a szüret után beteg, sérült koronarészeket kellett eltá­volítani, a rezes lemosás segít az ágelhalások megelőzésében is. Az őszi lemosó permetezéssel a jövő évi termést védjük! (Tóth) Megjelent a Jó Gazda novemberi száma Legújabb paprikafajták LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda legfrissebb száma az időszerű tennivalók és az aktuális agrárhírek mellett többek között a paprikatermesztésben és a fajtane­mesítésben érvényesülő főbb irány­zatokról nyújt összefoglalót. Ebben a főleg magyarországi paprikafaj­tákat és -hibrideket bemutató szak­mai nap tapasztalatait közreadva a köztermesztésben és a fajtavizsgá­latokban szereplő legújabb hibri­dekről kapnak tájékoztatást az ol­vasók. A paradicsomtermesztők számára a poszméhek hajtatásban való kihasználási lehetőségeit elemzi a lap. A gyümölcstermesz­tők a körtefajtákat bemutató soro­zatban a téli fajtákkal ismerkedhet­nek. Az alma és a körte idei károsí­tok feltérképező cikk nyomán pe­dig már a jövő évi védekezés lehe­tőségeiről is áttekintést kapnak. A növényvédelmi rovat részletesen elemzi a diófák korai lombhullásá­nak okait és a rózsák egyes betegsé­geit. A fahamu talajjavító hatásai régóta ismertek, a témát összefog­laló írás néhány tévhitre is választ ad. A gyógy- és fűszernövények ter­mesztése kánt érdeklődők a téli edényes nevelés módszerekől, a vi­rágtermesztők az örökzöld gardé­nia termesztési feltételekül olvas­hatnak. (sz) A téli tárolás titka ________i A zöldségféléket leggyakrabban színes hálóban árulják, ami ke­vésbé teszi lehetővé a vizsgálatot. Ennek ellenére ajánlatos szem­revételezni a zsákban levő terméket, nem látunk-e benne túl sok sérült gumót. Ilyenkor ősszel egyre több helyen árulnak nagy kisze­relésű, általában zsákos, ládás, zöldséget és gyü­mölcsöt. Nagy a csábítás a vásárlásra, hiszen az ott­honi tárolás esetén nem kell minden főzési ötlet után a piacra menni a hoz­závalók beszerzésére, de az alacsonyabb ár is vonz. Természetesen a megfele­lő tárolóhely megléte alapfeltétel. TÓTH MIKLÓS A szándék, a pénz és a tárolóhely megléte után nézzük meg, mke kell figyelnünk. Talán legfonto­sabb, hogy mit veszünk, milyen a termék egészségi állapota. A sérült gumók nem tárolhatók A zöldségféléket (pl. burgonya, hagyma) leggyakrabban színes hálóban (Rachel zsák) árulják, ami kevésbé teszi lehetővé a vizs­gálatot. A kereskedő sem szereti, ha a zsákot bontogatjuk, a gumót, hagymát nyomkodjuk. Ennek elle­nére ajánlatos szemrevételezni a zsákban levő terméket, nem lá­tunk-e túl sok sérült gumót, gya­nús foltot (más színű, besüllyedő), ha kézzel megnyomjuk, érzékel­jük, hogy az árú friss, kemény, vagy éppen puha, fonnyadt. Nem alaptalan a vizsgálódás, hi­szen a burgonyát a tenyészidőszak végén megtámadta a burgonya­vész, s a betegség alapvetően ront­ja a gumók tárolhatóságát. Megje­lent a baktériumos gumórothadás is, ami a tárolás alatt is terjed. A vöröshagymát a csapadékos nyár­ban a hagymaperonoszpóra fer­tőzte, de a betakarítás előtti idő­szakban megjelent a szürkepené­szes és fuzáriumos rothadás is. Ép­pen ezért vöröshagyma vásárlása előtt a nyaki résznél vizsgáljuk a buroklevelek záródását, a nyitott nyaki rész a későbbi fertőzések ki­indulási pontja lehet. Ugyancsak tapintsuk meg a fejeket, ha a bu­roklevél alatt puha, benyomható húsos levelet érzünk, az a kezdődő rothadás jele lehet. Ha almát, körtét veszünk télire Az alma tárolásra történő vásár­lásánál figyeljük meg, hogy meny­nyire óvatosan szedték a termést, a nyomott, törött gyümölcs nem tá­rolható. A varasodás betegség az egész tenyészidőszakban fertőzte a növekedő gyümölcsöt, a kialakuló varas foltok deformációt okozhat­tak, esedeg megrepedtek, s ezzel utat nyitottak a másodlagos kór­okozóknak. Hasonló gondot okoz­nak a rovarrágások is (almamoly befelé a magházig, almaüonca a felszínen), de 2005 nyara a kóroko­zóknak kedvezett, a kártevők ke­vésbé veszélyeztettek. Hasonló megfigyeléseket tehetünk a körte vásárlásánál is. Kerüljük a felfújt zöldséget, gyümölcsöt Az alma és körte szüreténél van egy technológiai érettség, amikor legjobb a szüret a tárolás szem­pontjából is. Ha később szedjük le a termést, a savai bomlanak, ha ha­marabb, elveszíti a friss gyümölcs jellegét. Az eddigi zöldség- és gyü­mölcsfélékre egyaránt érvényes, hogy kerüljük a túlzottan nagy mé­retű, „felfújd’ termést. Ezek laza szövete kevésbé búja a tárolást, ha­marabb fonnyad, hamarabb beteg­szik meg. Régen a szőlőt is tárolták, .jelkö­tötték”. Ilyenkor az egészséges für­töket a kocsányuknál fogva egy zsi­nór segítségével felfüggesztették egy száraz, hűvös helyen, s így akár karácsonyig is elállt. Tekintettel ar­ra, hogy az idén a szőlőt (a fürtöket is) a lisztharmat, majd a peronosz- póra, s az érés időszakában a szür­kepenészes rothadás károsította, az üyen célra szánt fürtöket alapo­san át kell nézni, a beteg szemeket el kell távolítani. A tárolóhely kialakítása Másik fontos kérdés a tárolóhely kialakítása, előkészítése. A tároló legyen hideg, de fagymentes, le­gyen száraz, de a légtérben legyen normális a páratartalom, a termé­szetes szellőzés szükséges. Távolít­suk el a tavalyi növényi maradvá­nyokat, takarítsuk ki a helyiséget. Ha rendszeresen tárolunk ott zöld­séget, gyümölcsöt, időlegesen se­gíthet a betegségek megelőzésében a betárolás előtt kén szalag elégeté­se. A betárolás előtt. a beszer- zett/termesztett növényi terméket alaposan vizsgáljuk át, a beteg, sé­rült, gyanús egyedeket vegyük ki (ezeket más módon tartósíthatjuk, pl. felpucolva fagyasztással). Alap­elv, hogy inkább egy darab indoko­latlan kidobása legyen, mint egy beteg zöldség, gyümölcs megfer­tőzze az egészséges termést és tönkremenjen az egész tétel. Ha esetleg sáros, nedves a gumó, hagymafej, akkor szárítsuk meg azokat a betárolás előtt. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizzük a termény állapotát (nem látunk-e beteg darabokat, nincs-e kellemet­len szag), illetve a tárolás körülmé­nyeit (nincs-e fagy). Ha mégis arra következtetünk, hogy betegség lé­pett fel a tárolt terményben, akkor az átválogatás, a beteg részek eltá­volítása marad megoldásként. A kalciumhiány miatt is romlik az alma Az alma téli tárolásakor több betegség és kártevő megjelenésétől kell tartanunk. Nagyon sokszor a termés már kint az ültetvényben fertőződik, s ennek következtében szabad szemmel nem látható mó­don visszük be a betegséget a tárolóba, amely a raktározás során to­vább szaporodik. A nagyon fontos, hogy a tároló fagymentes, hűvös és kellő páratartalmú helyiség legyen. A tárolás során jelentkezhet­nek a gyümölcsön az élettani betegségek is, amelyek mindig valami­nek a hiánya miatt lépnek fel, például táplálkozás-élettani deficitek következtében. A túlzott nitrogénadagolással például minimumba kerülnek a növény számára nélkülözheteden tápelemek, így a kalci­um. A kalcium hiányában húsbamulás, belső keserű foltok jelennek meg, amelyek a gyümölcs tárolhatóságát és élvezeti értékét rendkí­vüli módon lerontják. (MR-BG) A burgonya tárolása során keletkezett veszteségek csökkentése érdekében a kialakított feltételekkel alkalmazkodni kell a növény alapvető biológiai igényeihez Törekedjünk a megfelelő tárolási hőmérséklet elérésére Somogyi Tibor illusztrációs felvételei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A burgonya betakarítása után a növény gumójában felhalmozott tápanyagok vitaminok és hormo­nok biztosítják életfolyamatainak folytonosságát. A tárolás során te­hát alkalmazkodni kell a növény biológiai igényeihez, hogy az élet- folyamatokat optimális szinten tartva a veszteség és az értékcsök­kenés minél alacsonyabb legyen. Az étkezési burgonyánál a legkedvezőbb tárolási hő­mérséklet tartósan 4-6 fok. Az uniós országokban az élelmiszer-ipari tárolásra szánt burgonyát 7-9 fok közötti hő­mérsékleten tárolják, mivel a ta­pasztalatok alapján a 7 fok alatti hőmérséklet redukáló cukorfelhal­mozódást idézhet elő. A vetőburgo­nyánál a gumók öregedésének las­sítása érdekében a 2-4 fokon törté­nő tárolás a legmegfelelőbb. A bur­gonya tárolásakor légzési, párolgá­si, hájtatási és rothadási vesztesé­gekről beszélhetünk. A légzési veszteség a légzés in­tenzitásától függ, amit elsősorban a tárolási hőmérséklet befolyásol, de jelentős mértékben hat rá a gu­mók fizikai állapota is. A betakarí­tás utáni első napokban, amikor a gumók még nem fejezték be telje­sen a vegetációjukat, a rajtuk kelet­kezett sebek is fokozzák a légzés in­tenzitását. A hőtermelés ilyenkor naponta és tonnánként elérheti az ezer-ezerötszáz ldlokalóriát is, ami a halomban tárolt burgonya hő­mérsékletét mintegy fél fokkal megemeli. Ismeretes, hogy a légzés a kemé­nyítő lebontásával is jár, ami csök­kenti a gumók beltartalmi értékét, Az étkezési burgonyánál a legkedvezőbb tárolási hőmérséklet 4-6 fok. de felhasználási értékváltozást csak nagyobb arányú szárazanyag­vesztés idéz elő. A párolgási veszteség elsősor­ban a környező levegő páratartal­mától függ. A nedvesen betakarí­tott burgonyánál az első napok­ban a vízleadás mértéke mag­haladhatja az 1 százalékot, az utó­érési szakaszban a 2-4 százalékot is. A jól bepárásodott tárolt burgo­nyánál ez az érték 0,6 százalék kö­rül mozog. Értékváltozás csak 10 százalék feletti párolgási veszte­ségnél tapasztalható. A burgonya betakarítása után a gumók nyugalmi állapota 6-10 hé­tig tart. Ekkor a nyugalmi állapot­ban levő gumók a hajtásra kedvező feltételek között sem hajtanak ki. Nem megfelelő tárolási feltételek esetén ez az időszak lerövidülhet. A megfelelően tárolt burgonya azon­ban 2-4 fokon akár 4-5 hónapig is biztonsággal tárolható anélkül, hogy hajtani kezdjen. A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérü­lés- és veszteségmentes felszedé­se; a gumósérülés mérséklése cél­jából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A rothadás általá­ban súlyos termesztési hibák, vagy tárolási rendellenességek miatt következik be. Általában a fuzá­riumos gombafajták elszaporodá­sa okozza, a fitoftórás és az erwi- niás rothadás ritkábban fordul elő, főleg a vizes talajból betakarított állományokban észlelhető. Kiala­kulásukban elsősorban a gumók felületi nedvesedésének van meg­határozó szerepe. A legtöbb gombafaj terjedése 8 fok alatt már korlátozott, 15-18 fo­kon viszont már jelentősen felgyor­sul. Ennek alapján a tárolási hő­mérséklet - meleg elsősorban a rot­hadás sebességét befolyásolja, a fertőzés kialakulásában más ténye­zők játszanak közre.(ú)

Next

/
Thumbnails
Contents