Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-28 / 250. szám, péntek
18 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 28. A lemosó permetezés védi a jövő évi termést A raktározásra szánt zöldséget, gyümölcsöt alaposan vizsgáljuk át, a beteg, sérült, gyanús egyedeket távolítsuk el Réztartalmú szerekkel ÖSSZEFOGLALÓ Az ősszel végzett lemosó permetezés az utolsó kémiai beavatkozás a termesztett kultúráinkban. Egyre többen felismerik jelentőségét, s indokolt esetben elvégzik. Az idei nyár elsősorban a kórokozóknak kedvezett, egymás után több hullámban fertőztek a betegségek, s kényszerítettek bennünket újabb és újabb növényvédelmi kezelésre. Tavasszal támadt a moní- lia, az őszibarack leveleit tönkretette a levélfodrosodás, majd korán megjelent a lisztharmat először almán, később egyre több növényen, az almát az egész tenyészidőszak- ban károsította a varasodás betegség. A csonthéjasokat nyáron támadta a sztigminás, fómás és gnomóniás levélbetegség, a cseresznyén korai lombhullást okozott a blumeriellás levélfoltosság, dión hasonló kárt okozott a gnomóniás betegség, s a szőlőt a nyár második felében alaposan meglepte a pero- noszpóra. A kellemesen meleg, de párás őszi időjárásban a kórokozók sokáig fertőztek, s nagy mennyiségben alakították ki áttelelő képleteiket, amelyeket a lombozaton, a vesszőkön vagy a fa más részein találhatunk meg. És még nem ért véget a sor, hiszen ősszel aktivizálódnak a baktériumos, gombás ágelhalást okozó kórokozók. Klasszikus értelemben a lemosó permetezést a lombhullás 50- 70%-os állapotában ajánljuk elvégezni, ekkor már a réz nem károsítja az érzékeny csonthéjasokat sem. Talán legfontosabb kérdés a kivitelezés módja. Ahogy a neve is mutatja, itt a hangsúly a lemosáson van, vagyis a bőséges és a fa (tőke) minden részét elérő, bevonó permetezésről van szó. Törekedni kell arra, hogy a kéreg rücskös felületét, a repedéseket az eseüegesen a fán maradt múmiákat is áztassuk el permetszerrel, s ezt a tökéletes bevonást nem lehet helyettesítem a töménység emelésével sem. Ezen túlmenően a lehullott lombot is alaposan át kell áztatni (fertőtleníteni) a permet- lével. Kivétel természetesen, ha a lombot összegyűjtjük, elszállítjuk, elégetjük, vagy leforgatjuk. Az őszi lemosó permetezéshez leginkább a réztartalmú, esetleg a réz + szerves fungicid tartalmú készítményeket használhatjuk. A készítményeknél az engedélyezett dózis gyakran tól-ig határral van megadva, ilyenkor alkalmazhatjuk a magasabb értéket. Az olajtartalmú és kén, poliszulfidkén hatóanyagú készítményeket inkább tavaszi lemosásra lehet használni. A réz az alapvető célkitűzés, a kórokozók áttelelő képleteinek elpusztítása mellett segíti a hajtások beérését, ezáltal a fiatal vesszők kevésbé károsodnak a téli fagytól. Amennyiben a szüret után beteg, sérült koronarészeket kellett eltávolítani, a rezes lemosás segít az ágelhalások megelőzésében is. Az őszi lemosó permetezéssel a jövő évi termést védjük! (Tóth) Megjelent a Jó Gazda novemberi száma Legújabb paprikafajták LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda legfrissebb száma az időszerű tennivalók és az aktuális agrárhírek mellett többek között a paprikatermesztésben és a fajtanemesítésben érvényesülő főbb irányzatokról nyújt összefoglalót. Ebben a főleg magyarországi paprikafajtákat és -hibrideket bemutató szakmai nap tapasztalatait közreadva a köztermesztésben és a fajtavizsgálatokban szereplő legújabb hibridekről kapnak tájékoztatást az olvasók. A paradicsomtermesztők számára a poszméhek hajtatásban való kihasználási lehetőségeit elemzi a lap. A gyümölcstermesztők a körtefajtákat bemutató sorozatban a téli fajtákkal ismerkedhetnek. Az alma és a körte idei károsítok feltérképező cikk nyomán pedig már a jövő évi védekezés lehetőségeiről is áttekintést kapnak. A növényvédelmi rovat részletesen elemzi a diófák korai lombhullásának okait és a rózsák egyes betegségeit. A fahamu talajjavító hatásai régóta ismertek, a témát összefoglaló írás néhány tévhitre is választ ad. A gyógy- és fűszernövények termesztése kánt érdeklődők a téli edényes nevelés módszerekől, a virágtermesztők az örökzöld gardénia termesztési feltételekül olvashatnak. (sz) A téli tárolás titka ________i A zöldségféléket leggyakrabban színes hálóban árulják, ami kevésbé teszi lehetővé a vizsgálatot. Ennek ellenére ajánlatos szemrevételezni a zsákban levő terméket, nem látunk-e benne túl sok sérült gumót. Ilyenkor ősszel egyre több helyen árulnak nagy kiszerelésű, általában zsákos, ládás, zöldséget és gyümölcsöt. Nagy a csábítás a vásárlásra, hiszen az otthoni tárolás esetén nem kell minden főzési ötlet után a piacra menni a hozzávalók beszerzésére, de az alacsonyabb ár is vonz. Természetesen a megfelelő tárolóhely megléte alapfeltétel. TÓTH MIKLÓS A szándék, a pénz és a tárolóhely megléte után nézzük meg, mke kell figyelnünk. Talán legfontosabb, hogy mit veszünk, milyen a termék egészségi állapota. A sérült gumók nem tárolhatók A zöldségféléket (pl. burgonya, hagyma) leggyakrabban színes hálóban (Rachel zsák) árulják, ami kevésbé teszi lehetővé a vizsgálatot. A kereskedő sem szereti, ha a zsákot bontogatjuk, a gumót, hagymát nyomkodjuk. Ennek ellenére ajánlatos szemrevételezni a zsákban levő terméket, nem látunk-e túl sok sérült gumót, gyanús foltot (más színű, besüllyedő), ha kézzel megnyomjuk, érzékeljük, hogy az árú friss, kemény, vagy éppen puha, fonnyadt. Nem alaptalan a vizsgálódás, hiszen a burgonyát a tenyészidőszak végén megtámadta a burgonyavész, s a betegség alapvetően rontja a gumók tárolhatóságát. Megjelent a baktériumos gumórothadás is, ami a tárolás alatt is terjed. A vöröshagymát a csapadékos nyárban a hagymaperonoszpóra fertőzte, de a betakarítás előtti időszakban megjelent a szürkepenészes és fuzáriumos rothadás is. Éppen ezért vöröshagyma vásárlása előtt a nyaki résznél vizsgáljuk a buroklevelek záródását, a nyitott nyaki rész a későbbi fertőzések kiindulási pontja lehet. Ugyancsak tapintsuk meg a fejeket, ha a buroklevél alatt puha, benyomható húsos levelet érzünk, az a kezdődő rothadás jele lehet. Ha almát, körtét veszünk télire Az alma tárolásra történő vásárlásánál figyeljük meg, hogy menynyire óvatosan szedték a termést, a nyomott, törött gyümölcs nem tárolható. A varasodás betegség az egész tenyészidőszakban fertőzte a növekedő gyümölcsöt, a kialakuló varas foltok deformációt okozhattak, esedeg megrepedtek, s ezzel utat nyitottak a másodlagos kórokozóknak. Hasonló gondot okoznak a rovarrágások is (almamoly befelé a magházig, almaüonca a felszínen), de 2005 nyara a kórokozóknak kedvezett, a kártevők kevésbé veszélyeztettek. Hasonló megfigyeléseket tehetünk a körte vásárlásánál is. Kerüljük a felfújt zöldséget, gyümölcsöt Az alma és körte szüreténél van egy technológiai érettség, amikor legjobb a szüret a tárolás szempontjából is. Ha később szedjük le a termést, a savai bomlanak, ha hamarabb, elveszíti a friss gyümölcs jellegét. Az eddigi zöldség- és gyümölcsfélékre egyaránt érvényes, hogy kerüljük a túlzottan nagy méretű, „felfújd’ termést. Ezek laza szövete kevésbé búja a tárolást, hamarabb fonnyad, hamarabb betegszik meg. Régen a szőlőt is tárolták, .jelkötötték”. Ilyenkor az egészséges fürtöket a kocsányuknál fogva egy zsinór segítségével felfüggesztették egy száraz, hűvös helyen, s így akár karácsonyig is elállt. Tekintettel arra, hogy az idén a szőlőt (a fürtöket is) a lisztharmat, majd a peronosz- póra, s az érés időszakában a szürkepenészes rothadás károsította, az üyen célra szánt fürtöket alaposan át kell nézni, a beteg szemeket el kell távolítani. A tárolóhely kialakítása Másik fontos kérdés a tárolóhely kialakítása, előkészítése. A tároló legyen hideg, de fagymentes, legyen száraz, de a légtérben legyen normális a páratartalom, a természetes szellőzés szükséges. Távolítsuk el a tavalyi növényi maradványokat, takarítsuk ki a helyiséget. Ha rendszeresen tárolunk ott zöldséget, gyümölcsöt, időlegesen segíthet a betegségek megelőzésében a betárolás előtt kén szalag elégetése. A betárolás előtt. a beszer- zett/termesztett növényi terméket alaposan vizsgáljuk át, a beteg, sérült, gyanús egyedeket vegyük ki (ezeket más módon tartósíthatjuk, pl. felpucolva fagyasztással). Alapelv, hogy inkább egy darab indokolatlan kidobása legyen, mint egy beteg zöldség, gyümölcs megfertőzze az egészséges termést és tönkremenjen az egész tétel. Ha esetleg sáros, nedves a gumó, hagymafej, akkor szárítsuk meg azokat a betárolás előtt. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizzük a termény állapotát (nem látunk-e beteg darabokat, nincs-e kellemetlen szag), illetve a tárolás körülményeit (nincs-e fagy). Ha mégis arra következtetünk, hogy betegség lépett fel a tárolt terményben, akkor az átválogatás, a beteg részek eltávolítása marad megoldásként. A kalciumhiány miatt is romlik az alma Az alma téli tárolásakor több betegség és kártevő megjelenésétől kell tartanunk. Nagyon sokszor a termés már kint az ültetvényben fertőződik, s ennek következtében szabad szemmel nem látható módon visszük be a betegséget a tárolóba, amely a raktározás során tovább szaporodik. A nagyon fontos, hogy a tároló fagymentes, hűvös és kellő páratartalmú helyiség legyen. A tárolás során jelentkezhetnek a gyümölcsön az élettani betegségek is, amelyek mindig valaminek a hiánya miatt lépnek fel, például táplálkozás-élettani deficitek következtében. A túlzott nitrogénadagolással például minimumba kerülnek a növény számára nélkülözheteden tápelemek, így a kalcium. A kalcium hiányában húsbamulás, belső keserű foltok jelennek meg, amelyek a gyümölcs tárolhatóságát és élvezeti értékét rendkívüli módon lerontják. (MR-BG) A burgonya tárolása során keletkezett veszteségek csökkentése érdekében a kialakított feltételekkel alkalmazkodni kell a növény alapvető biológiai igényeihez Törekedjünk a megfelelő tárolási hőmérséklet elérésére Somogyi Tibor illusztrációs felvételei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A burgonya betakarítása után a növény gumójában felhalmozott tápanyagok vitaminok és hormonok biztosítják életfolyamatainak folytonosságát. A tárolás során tehát alkalmazkodni kell a növény biológiai igényeihez, hogy az élet- folyamatokat optimális szinten tartva a veszteség és az értékcsökkenés minél alacsonyabb legyen. Az étkezési burgonyánál a legkedvezőbb tárolási hőmérséklet tartósan 4-6 fok. Az uniós országokban az élelmiszer-ipari tárolásra szánt burgonyát 7-9 fok közötti hőmérsékleten tárolják, mivel a tapasztalatok alapján a 7 fok alatti hőmérséklet redukáló cukorfelhalmozódást idézhet elő. A vetőburgonyánál a gumók öregedésének lassítása érdekében a 2-4 fokon történő tárolás a legmegfelelőbb. A burgonya tárolásakor légzési, párolgási, hájtatási és rothadási veszteségekről beszélhetünk. A légzési veszteség a légzés intenzitásától függ, amit elsősorban a tárolási hőmérséklet befolyásol, de jelentős mértékben hat rá a gumók fizikai állapota is. A betakarítás utáni első napokban, amikor a gumók még nem fejezték be teljesen a vegetációjukat, a rajtuk keletkezett sebek is fokozzák a légzés intenzitását. A hőtermelés ilyenkor naponta és tonnánként elérheti az ezer-ezerötszáz ldlokalóriát is, ami a halomban tárolt burgonya hőmérsékletét mintegy fél fokkal megemeli. Ismeretes, hogy a légzés a keményítő lebontásával is jár, ami csökkenti a gumók beltartalmi értékét, Az étkezési burgonyánál a legkedvezőbb tárolási hőmérséklet 4-6 fok. de felhasználási értékváltozást csak nagyobb arányú szárazanyagvesztés idéz elő. A párolgási veszteség elsősorban a környező levegő páratartalmától függ. A nedvesen betakarított burgonyánál az első napokban a vízleadás mértéke maghaladhatja az 1 százalékot, az utóérési szakaszban a 2-4 százalékot is. A jól bepárásodott tárolt burgonyánál ez az érték 0,6 százalék körül mozog. Értékváltozás csak 10 százalék feletti párolgási veszteségnél tapasztalható. A burgonya betakarítása után a gumók nyugalmi állapota 6-10 hétig tart. Ekkor a nyugalmi állapotban levő gumók a hajtásra kedvező feltételek között sem hajtanak ki. Nem megfelelő tárolási feltételek esetén ez az időszak lerövidülhet. A megfelelően tárolt burgonya azonban 2-4 fokon akár 4-5 hónapig is biztonsággal tárolható anélkül, hogy hajtani kezdjen. A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért nagyon fontos a betakarítási idő helyes megválasztása és a gumók sérülés- és veszteségmentes felszedése; a gumósérülés mérséklése céljából a betakarítógépek helyes üzemeltetése. A rothadás általában súlyos termesztési hibák, vagy tárolási rendellenességek miatt következik be. Általában a fuzáriumos gombafajták elszaporodása okozza, a fitoftórás és az erwi- niás rothadás ritkábban fordul elő, főleg a vizes talajból betakarított állományokban észlelhető. Kialakulásukban elsősorban a gumók felületi nedvesedésének van meghatározó szerepe. A legtöbb gombafaj terjedése 8 fok alatt már korlátozott, 15-18 fokon viszont már jelentősen felgyorsul. Ennek alapján a tárolási hőmérséklet - meleg elsősorban a rothadás sebességét befolyásolja, a fertőzés kialakulásában más tényezők játszanak közre.(ú)
