Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-28 / 250. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 28. RENDŐRSÉGI NAPLÓ A laboratóriumi elemzés során derült ki, mit is tartalmaz az üveg (Vörös Attila felvételei) A mérget még a 60-as években alkalmazták a mezőgazdaságban rovarirtószerként Rákkeltő anyag a talajban Szilicei-fennsík. A rima- szombati és a rozsnyói bar­langászok egy hónapja tisz­títják a Szilicei-fennsík né­hány zsombolyát, amelyek­ből több köbméternyi, sze­méttel és különféle mérge­ző anyagokkal szennyezett földet távolítottak el. KOVÁCSÁGNES A Szilice község közelében lévő Ikri-zsombolyból például 20 köb­méter szemetet és állattetemeket emeltek ki, a Csengő-lyukból pe­dig 15 köbméter szennyezett föl­det. Azokat a flakonokat, amelye­ket a legutóbb megtisztított Ikri- zsombolyban találtak, laboratóri­umi elemzésnek vetették alá, s az eredményt sokkolónak tartja min­denki, aki komolyan veszi a kör­nyezetvédelmet. A laboránsoknak ugyanis a DDT csoportba tartozó mérget sikerült azonosítaniuk, amelyet még a 60-as években al­kalmaztak a mezőgazdaságban a különféle kártevő rovarok ellen. Ezt a mérget, amely nagy mennyi­ségben tartalmaz karcinogén anyagokat, a 70-es években tiltot­ták be. Valószínűleg úgy szabadult meg tőlük az egyelőre ismeretien tulajdonos, hogy a Szilicei-fennsík egyik zsombolyába szórta a mér­gekkel töltött flakonokat. Ez a mészköves, sziklás vidéken, mint a Szilicei-fennsík, rendkívül nagy veszélyforrást jelent a földalatti vizekre s az ivóvízkészletre nézve. A méreg ugyanis a talajon keresz­tül a földalatti vizekbe szivárog­hat, amely az ivóvízkészletet biz­tosító forrásokba juthat. Hogy ez eddig még nem történt meg, azt az évi kétszeri ivóvíz-ellenőrzés bizonyítja, mivel nem találtak ha­sonló mérgező anyagokat a ku­takban. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy több éven keresztül is képes a szennyezett víz a karsztképződmények között megrekedni, és a szivárgás mikro- adagokban is történhet. Meg akarta vesztegetni Nagykapos. Ezer koroná­val próbálta megvesztegetni egy férfi a rendőröket a keleti kisvárosban. Július B. vissza akarta vonni feljelentését, amit októberben tett a Č. há­zaspár családon belüli erő­szakról szóló ügyében. A rendőrök figyelmeztették, hogy a törvény nem teszi le­hetővé a feljelentés visszavo­nását, erre a férfi letette az asztalra az ösztönzőnek szánt borítékot. Vizsgálóbíró meg­vesztegetési kísérlet miatt vád alá helyezte a meggondolat­lan férfit. (TASR) Félmilliós kárt okozott Homonna. Tetemes kárt okozott az ismeretien betörő egy városszéli családi ház tu­lajdonosának. Az elkövető ké­zi köszörűgéppel vágott lyu­kat a tűzálló ablakon, nagy összegű szlovák koronát és va­lutát, arany ékszert, valamint négy, vadászfegyverekhez tartozó távcsövet vitt el. A kár 450 000 korona. (SITA) Fiatalkorú rablók Kassa. Eljárás indul a 16 éves Gabriel és az egy évvel fi­atalabb Kristian ellen. A fiatal elkövetők egy alapiskolással együtt egy bevásárlóközpont mellett támadtak meg két fér­fit. Előbb egy 22 éves férfit bántalmaztak, aki tizennégy napon túl gyógyuló sérülése­ket szenvedett. A másik áldo­zattól elvették a fényképező­gépét és 10 000 koronát. A gyanúsítottak szabadlábon vé­dekezhetnek. (SITA) Strukturális alapokból, svájci forrásokból származó nagy összegű támogatás van kilátásban Egyenesbe került a rimaszombati kórház SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Néhány hóna­pon belül befejezik a több mint húsz éve épülő rimaszombati új kórház B pavilonját. A kórházat je­lenleg működtető pozsonyi Kórhá­zak és Rendelőintézetek Nonprofit Társulás szakembereinek elmon­dása szerint egy év munka, jó né­hány megszorító intézkedés után 2005 második felében már nem termelt adósságot, és nem tarto­zott senkinek sem a rimaszombati kórház. A B jócskán befejezésére pedig több pályázati forrásból vár­nak támogatást, ám ha nem kap­nának, saját forrásból próbálják meg rövid időn belül befejezni az új épületrészt. Rastislav Kubán gazdasági me­nedzser szerint 2006 mindenkép­pen a nagy befektetések és az áttö­rés éve lesz Rimaszombatban. Ha mindegyik pályázatuk sikeres lesz, amire már most jó esély van, több műit 700 millió koronás befekte­téssel a régió legmodernebb, egyik legjobban felszerelt kórháza lesz a rimaszombati intézmény. Rastislav Kubáň szerint a város máig legna­gyobb munkáltatójaként működő kórház, amelynek 610 alkalmazott­ja van, olyan információs hálózat­tal lesz ellátva, amely megkönnyíti és meggyorsítja majd a munkát. Ennek a hálózatnak a kialakítását már az új B pavilonban tervezik, a beruházás több mint 10 millió ko­rona. A régi kórházépületek elavul­tak, elhasználódottak. Jövő év őszén már mindenképpen a meg­újuló B pavilonba kívánják áthe­lyezni a kórtermeket, a régi sebé­szeti pavilont pedig ambulanciákká alakítják, ahol a városban dolgozó magánorvosok kapnának helyet. A gazdasági menedzser szerint eny­hén szólva is érthetetlen, miért vannak Rimaszombatban szétszór­va a magánorvosi rendelők, miért nem egy épületben működik az összes egészségügyi szolgáltatás, mint Garamszentkereszten, ahol a magánorvosoknak közel 90 száza­léka a kórház épületében rendel. Ez megkönnyíti a betegek életét, de az orvosok munkáját is. A nonpro­fit társulás feltett szándéka, hogy a magánorvosokat egy centrumba telepítse, ahol jó feltételeket bizto­sítanának számukra még azon az áron is, hogy bevétel nem származ­na az ambulanciák bérleti díjából. A társulás 120 millió koronás pá­lyázatából, amely a strukturális alapoknál egy nonprofit társaság által pályázható maximális keret­összeg, a tervek szerint 60 milliót a B pavilonra, 19 milliót a fűtési rendszer gazdaságosabbá és haté­konyabbá tételére, 20 milliót pedig a központi sterilizáló kialakítására szánna, emellett az említett infor­mációs hálózatra kell még 10 millió korona. A fennmaradó összegből a garamszentkereszti kórház néhány kisebb beruházási munkálatát fi­nanszíroznák. Az igazi nagy tőke- injekciót a svájci bilaterális segít­ségnyújtási alapból váiják, ahová 600 millió koronás pályázatot nyúj­tottak be. Ebből a forrásból kíván­ják megvásárolni azt a lineáris gyorsítót, amellyel rákos betegeket gyógyíthatnának, ennek ára 200 millió korona. Ez lenne az első ilyen berendezés Szlovákiában. Ri­maszombatban ezzel a berende­zéssel szeretnék megalapozni egy rákos megbetegedéseket gyógyító központ kialakítását. Emellett a röntgenológiai, a pszichiátriai, a bőrgyógyászati, a szülészeti és nő- gyógyászati osztályt szeretnék erő­síteni, valamint újra kialakítani a fertőző osztályt, a baleseti sebésze­tet és az ortopédiát. Korábban a kórház személyi gondokkal küzdött, mára sikerült megállítani az orvosok elvándorlá­sát, a gazdasági menedzser szerint minden egészségügyi szolgáltatást el tudnak látni, és a gazdasági mér­leg is nullszaldós lett, úgy, hogy ha­vonta több mint egymillió koronát a tartalékalapba irányítanak. „Jó ideig operatív megoldásokat kellett keresnünk, és nem tudtunk igazán a tervekre összpontosítani. így meglehetősen nehéz dolgozni, de ennek az időszaknak, úgy látjuk, vége. A hangsúly a nyugodt műkö­désen, a terveken, a fejlesztéseken van. A jövő év mindenképpen a nagyberuházások és az áttörés éve lesz” - nyilatkozta Rastislav Kubáň gazdasági menedzser. Mára sikerült megállítani az orvosok elvándorlását (Szekeres Éva felvétele) A legtöbb tulajdonos eladná vagy elcserélné a földjét Lesz repülőtér Kövesden? LECZO ZOLTÁN Kiskövesd/Nagykövesd. Még mindig nem sikerült megállapodni a bodrogközi községek határában létesítendő ipari zóna és repülőtér alatti földterületek összes tulajdo­nosával az adásvétel feltételeiről. Máté Ágnes, Kiskövesd polgármes­tere elmondta, az ügyben érintet­tek döntő többsége már beleegye­zett az eladásba, nekik - a föld borításától függően - négyzetmé­terenként 1,90-5,80 szlovák koro­nát fizetnek ki. Akik igényt tartot­tak rá, már fölvehették a nekik járó pénzösszeg 20 százalékát, a mara­dékot akkor kapják majd meg, ha már az összes tulajdonossal sikerül egyezséget kötni. A polgármester asszony úgy tudja, az erre szánt összeget a vásárló egy bankszám­lán már letétbe helyezte. Kiskövesd kataszterében mintegy 120 hektá­ros terület tulajdonjogi kérdéseit kellene rendezni, a majdnem 110 tulajdonos közül több mint százan már beleegyeztek abba, hogy elad­ják vagy elcserélik földjeiket. Máté Ágnes úgy véli, remény van arra, hogy napokon belül mindenkivel megállapodnak, így nem lesz jogi akadálya annak, hogy az említett területen 2006 tavaszán megkez­dődhessen a beruházás. A német befektető cég képviselője a múlt héten Kiskövesden járt, a tárgyalá­sokon az is elhangzott, hogy a vá­sárló egyelőre nem lép vissza, ko­rábbi ajánlatát továbbra is fenntart­ja. (Az idén augusztusban ugyanis egy nagykövesdi egyeztetésen még azt mondta, ha nem sikerül belát­ható időn belül megállapodni a he­lyiekkel, a repülőteret máshol épí­tik fel.) Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere lapunkat úgy tájé­koztatta, még nekik sem sikerült rendezni a falu határában található 50 hektáros földterület eladásának kérdését. Az úrbéri tulajdonban lé­vő ingatlannak 111 résztulajdono­sa van, közülük 108 hajlandó bele­egyezni az eladásba vagy cserébe. Három személlyel azonban még mindig nem egyeztek meg, Nagy Attila a napokban velük is tárgyalni szeretne. Nagykövesden a földért egységesen 3 korona 70 fillért fi­zetnének négyzetméterenként, úgy tudjuk, a hezitálok között van, aki ennél magasabb árat szeretne kap­ni, másoknak a beruházás komoly­ságát illetően vannak kétségeik. Nincs út, a biciklista nem juthat el a kassai US Steelbe A gyorsforgalmi út visszaminősítését kérik KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Az október elsejétől gyorsforgalmi útként kategorizált I/50-es Kassa-Saca út visszaminő­sítését kéri Zdenko Trebula főpol­gármester, a Kerékpárosok Uniója és a lúristák Klubja által benyújtott polgári kezdeményezés alapján. Mivel az utat átkategorizálták, a kerékpárosok és az 50 km/óra sebességet el nem érő egyéb jár­művek vezetői számára az adott útszakasz elérhetetlenné vált. Ez nemcsak a US Steel sok kerékpá­ron munkába járó alkalmazottját érintette, hanem a közeli városré­szek kert- és víkendház-tulajdo- nosait is. A város szóvivője, Zuzana Bobríková szerint a város nem kezdeményezte a 16,238 ki­lométer hosszú útszakasz átminő­sítését, sőt a Nemzeti Autópálya Vállalat nem is értesítette előre a magisztrátust erről a lépéséről. A lakosok nehézségeit figyelembe véve azonban a város azzal indo­kolja visszaminősítési kérelmét, hogy nincs egy párhuzamos első osztályú út, melyet a lassúbb jár­művek használhatnak az adott szakaszon. Ezen kívül az útkeresz­teződések és gyalogátkelők prob­lémája sem megoldott, mert nem épültek a gyorsforgalmi úthoz csatlakozó emelt szintű útelága­zások, ezért az átkelőknél és ke­reszteződéseknél sebességkorláto­zás lépett érvénybe. A kérelemben nemcsak a Sacára vezető út, ha­nem a Kassa és Budimír közötti 11,366 kilométeres szakasz vissza­minősítése is szerepel. A kerékpá­rosok veszélyeztetettnek és elnyo­mottnak érzik magukat Kassa ut­cáin, ezért október 26-án tömeges tiltakozó akciót szerveztek, mely­nek záróakkordjaként átadták Kas­sa város önkormányzatának felhí­vásukat. Ebben kérik, hogy a ma­gisztrátus az 1992-ben megkezdett ciklisztikai útvonalak programját továbbra is teljesítse, és a költség- vetésből folyamatosan juttasson a kerékpárutak kialakítására, vala­mint, hogy az új utak tervezésénél vegyék figyelembe a ciklisztikai út­vonalak kiépítésének lehetőségét. Zuzana Bobríková szóvivő sze­rint a városban jelenleg körülbelül 15.3 kilométer kerékpársáv létezik a járdákon kijelölve, és mintegy 3.3 kilométer önálló kerékpárút. A US Steel felé vezető kerékpárút építésére a földterületek tisztázat­lan tulajdonjoga miatt nem került sor, bár a terveket még 1997-ben kidolgozták. Kedvező szélviszonyok esetén sólymokat használnak a landoló és felszálló repülőgépek védelmére a kassai repülőtéren. A ragado­zó madár jelenléte elriasztja a kifutók közelében röpködő mada­rakat, így azok nem kerülhetnek a gépek hajtóművébe, és nem ütközhetnek a pilótafülke ablakához. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents