Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-27 / 249. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 27. Fókuszban: a gyermekek jogsérelmei 3 A szlovákiai fiatalok negyede sosem hallott az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezményéről Nem ismerik jogaikat a gyermekek A testi fenyítés nem ritkajelenség a hazai iskolákban (Miroslava Cibulková illusztrációs felvétele) A lányok jobban nehezményezik a diszkriminációt Zaklatás, verés, agresszió: jogsérelmek az iskolában A gyermekek jelentős része nem ismeri az őket megillető jogokat. Ezt támasztja alá az Oktatási és Információs Prognosztikai Intézet a hazai 17 évesnél fiatalabbak körében végzett felmérése is, amely kimutatta, hogy a megkérdezettek mintegy egynegyede sosem hallott az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezményéről. ÖSSZEÁLLÍTÁS A jogaikról mit sem sejtő gyermekek körében jóval több a fiú és a kistelepülésen élő. A különféle iskolatípust látogató diákok közül leginkább a gimnazisták tájékozottak a kérdésben, a legkevésbé a szaktanintézetek növendékei. A fiatalok jogtudatának mértékét jelentősen befolyásoló tényező a szülők végzettsége és gyermeknevelési módszere. A demokratikus családi légkörben nevelkedő gyermekek magasabb arányban (48,3%) informáltak, mint a liberális (32,3%) vagy autokratikus (35,2%) szellemben nevelt kis- és fiatalkorúak. A megkérdezett diákok jelentős többsége, mintegy kétharmada az iskolában, a tanítási órákon hallott a Gyermekjogi Egyezményről. Jóval kevesebben jelölték meg információforrásként a sajtót, még kevesebben a szülőket. A válaszadó gyermekek a legnagyobb arányban (61,4%) az oktatáshoz való jogot tartották a legfontosabbnak. Egyharmaduk a szabad véleménynyilvánítási jogot, egyötödük pedig a lakhatási jogot emelte ki. Diákjogokról beszélve mindig az emberi, állampolgári jogokra, gyermeki és tanulói jogokra kell gondolnunk. Nem lehet azonban elválasztani ezeket az iskolai élet többi szereplőjének jogaitól. A tapasztalat azt igazolja, hogy ha az egyik fél joga sérül, akkor a többi szereplőé sem marad sértetlen. Viszont, ha adott szituációban a tanár tud uralkodni indulatain, akkor tanítványaitól is többet várhat a saját jogait illetően. A közoktatás alapkonfliktusa az, hogy az iskola és a felnőttek számára a gyerek egy félbevágott felnőtt. A felnőtt-társadalom általában nem veszi komolyan a gyermekek törvényben megfogalmazottjogait. Tudatosítani kell, hogy a diákjog nem pedagógiai mérlegelés eredménye, ezért általában nem függ a kötelezettségek teljesítésétől, csak akkor, ha maga a jogszabály állít fel ilyen feltételt. Vélhetőleg sok pedagógus nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Pedig a felnőtt-társadalom is őszintén felháborodna azon, ha a kötelességeinek teljesítése esetén érvényesíthetné csak a jogait. A jogok önmagukban illetik meg az embert, ezért helytelen az iskolában azt mondani, hogy „előbb teljesítsd a kötelességeidet, azután majd beszélünk a jogaidról”. A diákjogok érvényesülése együtt jár az iskola nyitottságának, demokratizmusának erősödésével. Azaz a diákjogoknak nem az a rendeltetésük, hogy a pedagógus munkáját megnehezítsék. Éppen ellenkezőleg, a jogszabályok széles körben biztosítják az iskola demokratikus légkörének lehetőségét. A ma iskolájában felértékelődött a jog szerepe. Ez egyrészt jóval nagyobb önállóságot jelent, hiszen az iskola a hatalomtól függetlenül, önállóan hoz döntéseket. Ugyanakkor kötelezően betartandó jogi keretet is jelent, mert az állampolgárra vonatkozó jogszabályokat az iskola, a pedagógus sem sértheti meg, és ugyanúgy a pedagógus munkájára vonatkozó jogi normákat is köteles mindenki betartani. Harmadrészt segíti a demokráciára, a mások jogainak tiszteletben tartására való nevelést, (érvé, em) ÖSSZEFOGLALÓ A hazai diákok egyharmada az iskolai zaklatást, nemzetközi szakkifejezéssel élve a school bullyingot éli meg a leggyakoribb jogsérelemként. Az iskolai zaklatás gyűjtőfogalom, tulajdonképpen az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz, vagy próbál okozni. Az iskolai zaklatásnak a felmérések tanúsága szerint főként a 15 évesek vannak kitéve, a bántalmazás gyakoribb jelenség a fiúk (35,6%), mint a lányok (26,9%) körében. Az agresszív viselkedés leginkább a szakközépiskolák tanulói körében jellemző (36,%), legkevésbé a szaktanintézetekben (26,5%). A tapasztalatok szerint a bullying jelenség az ország keleti megyéiben sokkal gyakoribb, mint például a Pozsonyi kerületben. Ugyanakkor a legnagyobb arányban az utóbbi régió tanulói panaszkodnak, hogy sérül szabad véleménynyilvánítási joguk. A diákok egyébként mintegy egyharmada tartja legsúlyosabb problémájának, hogy a tanár korlátozza szabad véleménynyilvánításában. A tanulók szintén az őket ért jogsérelmek közé sorolják a diszkriminációt, a lelki bántalmazást, a kifogásolható, általuk igazságtalannak ítélt osztályozást, illetve a testi bántalmazást. Jellemző adat, hogy a lányok valamivel nagyobb arányban (16,1%) nehezményezik a diszkriminációt, mint a fiúk (11,5%). Az egyes iskolatípusokat alapul véve, és a diákok nyilatkozataiból kiindulva megállapítható, hogy főként a szaktanintézetek tanulóit sújtja a hátrányos különbségtétel. A lelki bántalmazásra szintén a lányok panaszkodnak nagyobb gyakorisággal, ugyanakkor a szaktanintézetek tanulói kevésbé érzékelik (8-9%), mint a gimnáziumi növendékek (16,4%). Lelki bántalmazásról egyébként akkor beszélünk, ha a szülő - vagy más, érzelmileg fontos hozzátartozó, így természetesen a tanár is - a gyermeket megfélemlíti, megalázza, lekicsinyl!, sértegeti, nevetség tárgyává teszi, jelenlétére nem reagál, figyelmen kívül hagyja, vagy bármilyen más módon azt érezteti, hogy a gyermek értéktelen, szeretette és odafigyelésre méltatlan. A felmérések tanúsága szerűit a legritkábban (3,3%) a Pozsonyi és a Nagyszombati kerület, leggyakrabban (16-18%) a Zsolnai, a Nyittai és a Trencséni kerület tanulóit éri lelki sérelem az iskolában. Az osztályozás vélt vagy valós igazságtalanságát leginkább (11,5%) a gimnazisták érzékelik, legkevésbé a szaktanintézetek diákjai. Testi fenyítés a fiúkat nagyobb gyakorisággal éri, mint a lányokat, (érvé) Főképp a középiskolákban gyakori az erőszak (Képarchívum) A tapasztalatok szerint az egyetemet végzett, magasan képzett szülők, ellentétben a kevéssé iskolázottakkal, általában kíváncsiak gyermekük eltérő véleményére Rendszeresen verik otthon a szlovákiai gyermekek tizenöt százalékát ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási és Információs Prognosztikai Intézet felmérése alapján a gyermekek mintegy 15%-ának sérülnek a jogai a családban. A megkérdezett tizennyolc év alattiak csaknem fele nehezményezi, hogy szülei korlátozzák szabad véleménynyilvánításában. Mintegy egyötödük panaszkodik lelki bántalmazásra. A gyerekek 15,1%-át rendszeresen testi fenyítésben részesíti a szülő. 7,5% a családon belüli egyenlőtlen bánásmódot kifogásolja. A válaszadók némüeg kisebb arányban sorolták az őket ért jogsérelmek közé a megfelelő gondoskodás hiányát, a zaklatást a család részéről, és az intim szféra megsértését. A véleménynyilvánítási szabadságában - saját bevallásuk szerint - az iskolás lányok 52,1, a fiúk 36,7%-át korlátozzák. A tekintélyelvű családokban természetszerűleg gyakrabban fordul elő, mint a demokratikus családokban, ahol nem a merev sémák és szabályok, ületve nem a szerepek határozzák meg a szülők nevelési stílusát. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az egyetemet végzett, magasan képzett szülők, ellentétben a kevéssé iskolázottakkal, általában kíváncsiak gyermekük eltérő véleményére. Szó sincs persze kizárólagosságról, a diploma önmagában nem avat senkit tisztelettudóvá és megértővé környezetével szemben. Leginkább a kistelepüléseken, vagyis a 2000-nél alacsonyabb lélekszámú falvakban élő nebulók érzik úgy, hogy családjukban nem mondhatják el szabadon, amit szeretnének. Legkevésbé a nagyvárosokban, a százezres lakosságot meghaladó településeken élő fiatalok érzékelik a problémát. A családon belüli lelki bántalmazásra a fiúkkal ellentétben a lányok érzékenyebbek. A mostohaszülők által nevelt gyermekek felét éri rendszeresen lelki gyötrelem családja részéről. Az egyedülálló szülők mintegy egyharmada él a lelki bántalmazás különféle eszközeivel gyermekével szemben. A nembeli megoszlást és az egyes korosztályokat figyelembe véve, a felmérések szerint a 15- 16 éves fiúk részesülnek aránylag a legtöbbször testi fenyítésben otthon. Figyelemre méltó, hogy a vér szerinti szülők a mostohákkal ellentétben nagyobb gyakorisággal folyamodnak a fizikai bántalmazáshoz. A vizsgálat kimutatta, hogy a százezres lakosságot meghaladó városokban élő családokban gyakrabban csattan el egy-egy atyai pofon, mint a kistelepüléseken. A testi fenyítést főként azok a gyermekek élik meg jogsérelemként, akik már hallottak a Gyermekjogi Egyezményről. A családon belüli diszkrimináció elsősorban a fiúgyermekeket sújtja. Az egyenlőtlen bánásmód főként azokra a családokra a jellemző, amelyekben csupán a szülők egyike vér szerinti, (érvé) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG; 15-19 FOK A Nap kel 07.31-kor - nyugszik 17.40-kor A Hold kel 01.02-kor - nyugszik 15.53-kor A Duna vízállása - Pozsony: 265, apad; Medve: 160, árad; Komárom: 135, apad; Párkány: 65, apad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Többségében borús idő, felhős ég és minimális csapadék várható a mai napon. Az évszakhoz képest a megszokottnál jóval melegebbre számíthatunk, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között lesz, a hőmérséklet a hajnali órákban semmiképpen sem süllyedhet fagypont alá. A reggeli és délelőtti órákban gyakori lesz a ködképződés, ami fokozott óvatosságot igényel az utakon. Pénteken és szombaton napos, kellemes kirándulóidő várható. Gyenge fronttevékenység várható az ország területén, az időjárás jobbára kedvezően fog hatni az emberi szervezette. A kora reggeli órákban jelentkező köd hátráltatja a levegőben található káros anyagok felszívódását, ezért a légúti megbetegedésekkel küszködőknél légszomj jelentkezhet. A reumások panaszaik enyhülésére számíthatnak, általánosságban növekszik a koncentrációképesség és a terhelhetőség. TUNISZ 25
