Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-26 / 248. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 26. A kétszáz lelkes kisközség négyszáznyolcvanezer koronát fordított a munkálatokra Szent István rajta hagyta keze nyomát a Kárpát-medencén Megújult a templomtorony FORGÁCS MIKLÓS Kisölved. A Zselízhez közeli kétszáz lelkes kisközségben tartott istentiszteletre már a fölújított református templomban került sor október 16-án. A II. világháború igencsak megrongálta az 1797- ben épült templomot, az 1804-ben állított torony pedig szinte teljesen megsemmisült. Az épületet mai formájában 1954. október 17-én szentelték fel, s ennek emlékére rendezik október közepén a kisölvedi búcsút. Bacsa Zoltán, a „régi református falu” polgármestere beszédében az összefogás fontosságát emelte ki, hogy a lelkész, a presbitérium, a polgármesteri hivatal, a képviselő-testület, s nem utolsósorban a faluközösség együttműködött, s támogatta a felújítást. A polgármester elmondta, az elmúlt évek igen mozgalmasak voltak, tavalyelőtt kezdődött a kultúrház felújítása, mely 2004- ben fejeződött be és háromszázötvenezer koronába került, az épület kívül-belül megszépült. Tavaly sikerült a község közvüágítását is takarékosabbá tenni, erre százötvenezer koronát nyertek a pénzügyminisztérium pályázatán, s ebből az összegből a helyi hangosbemondót is fejlesztették. Idén januárban ugyanebből a forrásból ki- lencvenkilencezer koronát kapott a falu autóbusz-megállók létesítésére, melyet még harmincezer korona önrésszel kellett kiegészíteni. „Sok minden történt a faluban az utóbbi időben. Remélem, egy év múlva folytatni tudjuk a templomfelújítást” - jegyezte meg Bacsa Zoltán, s hozzátette - „Bár még nem készült el a végelszámolás, a felújítási munkálatok költségei hozzávetőleg négyszáznyolcvanezer koronára tehetők. A kormányhivataltól pályázat útján száznyolcvanezer koronát kaptak, a többit a falu költségvetéséből kell kigazdálkodni”. Miroslav Opavský, a munkálatokat végző zselízi Espinn Kft. vezetője elmondta, szeptember 5-én kezdték a torony felújítását. „A vakolat megrepedezett, hullott, a tető Szent Jobb a falu közepén Az épületet mai formájában 1954. október 17-én szentelték fel (A szerző felvétele) Vágkirályfa. A Szent Király Szövetség emlékművét avatták fel október 9-én a Vág-parti község főterén. GAÁL LÁSZLÓ A 18 magyarországi, erdélyi és felvidéki települést tömörítő szövetség tagközségeinek küldöttei jelenlétében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes leplezte le a Szent Ist- ván-i „Szent Jobb” alapján mintázott, hatalmas tenyérlenyomatot ábrázoló művet. Bergendi Ferenc polgármester az elmondta, a község köpontjában lévő parkban eredetileg 1938-ban, a trianoni döntéssel elszakított területek visszacsatolásának ünnepére állítottak emlékművet, amely betontalapzaton egy bádogból mintázott kezet, a Szent Jobbot ábrázolta. 1945-ben egy értelmeden lövöldözés folytán az eredeti emlékmű megsemmisült, és azóta a szobortalapzat árván szomorkodott a falu közepén. „Az előző évtizedekben gondolni sem lehetett arra, hogy egy üyen emlékművet felújítsanak, csak a rendszerváltás után nyűt rá lehetőség, de még azután is 15 évet kellett várni, hogy a terv a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott pályázat révén valósággá váljon. E nyitott tenyérnek mondanivalója van, és remélhetőleg olyan hatása is lesz, hogy egyre többen íralják majd a gyereküket a szemben lévő magyar iskolába” - mondta a polgármester. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán arról beCsáky Pál leplezte le Csillag András szobrászművész alkotását, a Szent István-i kézlenyomatot szimbolizáló szobrot (Szőcs Hajnalka felvétele) szélt, hogy egy üyen emlékművel nemcsak emlékezünk, hanem a jövőbe is tekintünk, és jövőt kérünk magunknak. Ivány András, Szentkirályszabadja polgármestere, a Szent Király Szövetség alapító elnöke nagyra értékelte, hogy a szövetségnek a 18 tagközség közül éppen a felvidéki Vágkirályfán emeltek elsőként emlékművet, és óhaját fejezte ki, hogy a többi településen is létesüljön hasonló emlékhely. Ivány a szövetség nevében egy Szent István-szobor kicsinyített másolatával ajándékozta meg egykori vágkirályfai kollégáját, Tóth Pált, aki a szövetség 1996-os megalakulása idején, akkori polgármesterként, nagyon sokat tett a felvidéki tagközségek csatlakozása érdekében. A nyitott kézlenyomatot ábrázoló, rézlemezből és rozsdamentes acélból készült szobor alkotója, a fiatal vágsellyei szobrászművész, Csillag András elmondta: Az eredeti szobor egy bádogos által készített, mintegy húsz centiméteres kéz volt, és teljesen egyértelmű a mondanivalója. Ez a kéz azt szimbolizálja, hogy Szent István rajta hagyta keze nyomát a Kárpát-medencén, uralkodása alatt elfogadottá vált a kereszténység a magyarság és az itt élő többi nép számára.” Á szoboravatás egy háromnapos rendezvény kicsúcsosodása volt, s miután Herdics György kanonok felszentelte az emlékművet, a szlovák kormány, a magyar nagykövetség, a magyarországi tagközségek és a környékbeli települések, valamint társadalmi szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. rozsdás volt. A torony körülbelül 350 négyzetméteres felületét újra kellett vakolni, festem. Az ablakokat és a bádogornamenseket ki kellett cserélni, a tetőt is több rétegben le kellett festeni, új villámhárító is került a toronyra” - összegezte Opavský. Bacsa Zoltán nagyon jónak nevezte az együttműködést az önkormányzat és a cég között, „nem volt üresjárat, és a szerződésben foglalt október végi időpont helyett át lehetett adni a templomtornyot”. A polgármester elmondta, szükség lenne a templom felújítására is, hiszen ki kellene cserélni a teljes tetőszerkezetet, a tetőt, az esőcsatornákat, az épület szigetelését is fel kell újítani. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata lesz, ezekre a munkákra előteremteni a pénzt. Ógyalla világhírű szülötte, Feszty Árpád nevét viseli a közelmúltban nyílt galéria Feszty-festmények az első tárlaton V. KRASZNICA MELITTA Ógyalla. A város vüághírű szülöttének, Feszty Árpádnak a nevét viseli az a galéria, amely szeptember végétől vátja a látogatókat a városi művelődési központ emeletén. A galéria ünnepélyes megnyitóján jelen volt a Feszty család több tagja, köztük özv. Feszty Istvánná, Piroska néni. Az esemény kapcsán Bastemák László, Ógyalla polgár- mestere megjegyezte: szeretnék, hogy a városban ismét olyan aktív kulturális élet folyjon, mint hajdanán. Ezt a célt szolgálja az idén első alkalommal megrendezett Ógyal- lai Kulturális Napok rendezvénysorozat és az új kiállítóterem is. Egyben köszönetét mondott a családnak azért, hogy hozzájárult a Feszty Árpád név használatához. A Feszty család nevében Feszty Csaba, Piroska néni unokája szólt a nagy számban megjelentekhez. Felelevenítette azokat az időket, amikor a vándorok megálltak a városban, Feszty Szüveszter fogadójában és a két név, Ógyalláé és a Fesztyeké összefonódott. „Megállnak-e ma az emberek Ógyallán?” - tett ea fel a kérdést. Majd reményét fejezte ki, e galéria is hozzájárul ahhoz, hogy ez ismét így legyen, a helybéliek pedig valamennyien pontos útbaigazítást tudnak majd adni arról, hol is található a városban a Feszty Árpád Galéria. Piroska néni meghatottan Bacsa Zoltán, a „régi református falu” polgármestere beszédében az összefogás fontosságát emelte mondott köszönetét a város vezetéFeszty Csaba és Piroska néni a galéria ünnepélyes megnyitóján (Vas Gyula felvétele) sének és Katona Istvánnak e kiállítóterem életre hívásáért. A galéria első kiállítása nem mindennapi: Feszty Árpád 19 festménye látható itt október végéig, hétköznaponként 10-től 17 óráig, vasárnap 15-től 17 óráig; az alkoA galéria ünnepélyes megnyitóján jelen volt a Feszty család több tagja. tások részben a Feszty család, részben a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának tulajdonát képezik. A terem közepén - igazi kuriózumként - a valamikor kin- gyesi műteremből származó, Feszty Árpád híres vendégeinek névjegyével ellátott mestergerenda látható. „Mindeddig nem volt a városban állandó kiállítóterem, csupán a művészeti alapiskolában rendeztek időnként tárlatokat. Ezentúl viszont havonta más-más időszaki kiállításnak nyújt majd otthont a Feszty Árpád Galéria” - mondta Leiovié Margit, a kultúrház megbízott igazgatója. Aki elárulta azt is, hogy a megnyitó óta eltelt időszakban elsősorban a diákok tekintették meg a kiállítást. „Az ógyallai polgárokat ismét rá kell szoktatnunk a tárlatiátogatás- ra. Reméljük, hogy az új galéria hamarosan beépül a köztudatba, és a város életének szerves részévé válik” - tette hozzá. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
