Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-26 / 248. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. október 26., szerda 2. évfolyam, 43. szám A Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára pénzadományt vitt a székelyföldi Bikafalvára. Másfél hónap elteltével is szörnyű kép fogadta a látogatót. Falastól tépte ki a szószéket az ár A nagyapa a közelgő árvíz elől menekülve kisunokáját beültette az autóba, és még beszaladt valamiért a házba. Mire kijött, az autót unokástól elsodorta az ár. GAÁL LÁSZLÓ A hidat sem kímélte az ár (Fotó: archívum) ,Eddig ért”- mutatja Albert Sándor, Bikafalva lelkipásztora összegzést is közli: „Felméréseink szerint nem használható, illetve elvitte a víz a következőket: 17 pince, 16 lakóház, 16 WC, 16 főzőkályha, 39 hidrofor, 10 kamra, 10 konyha, 6 fürdőszoba, 18 csűr, 20 istálló, 20 más melléképület, 49 bútordarab, 18 mosógép, 12 hűtő- szekrény, 1 fagyasztó és 32 ágy. Elsodort és elpusztított 1 lovat, 1 tinót, 4 sertést, 2 juhot, 989 baromfit, 78 nyulat. Elvitt 4555 méter kerítést, 315 köbméter tűzifát, 31 400 kg gabonát, 85 950 kg takarmányt stb.” Amikor Mézes Rudolf a galántai Csemadok-küldöttség- gel a helyszínen járt, az elsodort épületek helyén néhol már épültek az új házak, de a pusztítás nyomai még nagyon is láthatóak voltak. „Segesvártól Székelyudvarhely felé tartva olyan, bizonyára az árvíz idejéből ott maradt útjelző táblákat láttunk, amelyek azt jelezték, hogy az út járhatatlan, hogy problémák lehetnek az elmosott hidak miatt - idézi fel a látottakat a galántai Csema- dok-titkár - Bikafalvához közelítve alámosott vasúti pályát, részben elmosott hidakat láttunk, és a faluba érve szomorú kép fogadott. Alig tudtuk elhinni, hogy a pusztítást az a pici Sütő-patak okozta, amit korábban helyenként egyszerűen át lehetett lépni, most meg egy kivájt mederben folydogált. A helyiek elmondása szerint a műemlék református templomba úgy tört be az ár, hogy a templom előtti almafákat tövestől tépte ki, majd a bereteszelt ajtón keresztül tört be a templomba. A padokat is felszaggatta, de a víz erejét legjobban az mutatja, hogy falastól tépte ki a szószék egy részét. Amikor október ötödikén ott jártunk, éppen akkor fejezték be a műemlékvédők a károk felmérését és látott hozzá a falu népe a templom felújításához. Már építik a házakat, és olyan haragosok, akik évek óta nem is szóltak egymáshoz, az árvíz idején ön- zedenül igyekeztek egymást segíteni. A román államfő tévében mondott beszédében is kiemelte, hogy míg más városokban, beleértve Bukarestet is, a lakosok a katonaságtól meg a tűzoltóságtól várták a segítséget, a székelyföldiek nem vártak tétlenül, maguk láttak hozzá a mentéshez és a helyreállításhoz.” A helybeliek fényképeken, videofelvételeken ma is meg tudják mutatni, hogyan pusztította el az ár a szülőfalujukat. Egy fiatalasszony egy magaslatról kapta lencsevégre a mindent magával sodró áradatot. Az egyik fotón még azt látni, hogy az áradat hogyan hömpölyög a még sérteden épületekkel körülvet udvaron, a másik fotón a pajta már megroggyanva, düledezik, a harmadikon pedig már csak víz van az épület helyén. A székely emberek azonnal nekifogtak a romok eltakarításához, de ahhoz, hogy a károkat is fel tudják számolni, hogy emberhez méltó körülmények között tudják élni mindennapjaikat, nagy szükségük van a jóakarattá emberek támogatására. Az elsodort épületek helyén néhol már épültek az új házak. A szomorú eset az egyik székely- földi faluban történt, egyikében azoknak a településeknek, amelyeket idén augusztus 23-án az áradattá duzzadt patakok pusztítottak el. A fenti esetet Mézes Rudolftól, a Csemadok Galántai Területi Választmánya titkárától hallottam, aki október elején járt Erdélyben. Nem ment üres kézzel, hanem magával vitte azt a pénzadományt - mintegy 120 ezer koronát valutára váltva - amit felvidéki szervezetek és magánszemélyek adományoztak a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Mivel a romániai árvizek károsultjainak többféle segély érkezik, a galántaiak úgy gondolták, egy olyan településre szeretnék eljuttatni adományaikat, Az egyik percben még állt a pajta... ahová máshonnét nem nagyon e jön. így aztán a székelyudvarhelyi í ismerősök javaslatára a segélyt egy j 450 lelket számláló, 156 házból ál- í ló kis falu, Bikafalva református 1 közösségének adták át. Bikafalván í szerencsére emberáldozatot nem I követelt az ár, az anyagi kár azon- 1 ban tetemes. Hirtelen négy métert 2 emelkedett a máskor csak vékony érként csörgedező patak vízszintje, és az áradat két óra leforgása alatt hatalmas károkat okozott. Albert Sándor, Bikafalva lelkésze a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyülekezeti lapjában, a Református Híradóban közzétett cikkében a következő kárA kopjafa a szétszakítottságot, ugyanakkor az együvé tartozást jelképezi. Az emlékmű felállításának ötlete még 2004-ben megfogalmazódott. Trianon-emlékművet avattak a magyarországi Hídvégardón KOVÁCS ÁGNES Hídvégardó. Több mint száz résztvevője volt a Trianon 85. évfordulóján rendezett emlékműsornak, amelyen a magyarországi kisközség határon inneni szomszédos települései is képviseltették magukat. A rendezvény legfontosabb mozzanata az ebből az alkalomból készített kopjafa leleplezése volt. Az alkotáson több Szepsiben élő művész is dolgozott. A kovácsoltvassal és márvánnyal kombinált kopjafát Pekár József és fia készítette. Az avatást szentmise előzte meg, amelyet Trestyánszky József helyi plébános és Gábor Bertalan szepsi esperes celebrált. Matusz Tamás, Hídvégardó polgármestere elmondta, egy Trianon-emlékmű felállításának ötíete még 2004-ben megfogalmazódott. Az ünnepi beszédet Rémiás Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Osztályának vezetője mondta. Egy 1939-es újságcikket is felolvasott, amely arról szól, hogy az ájfalucskaiak fáradhatatianul kérték az illetékes szerveket, csatolják vissza ezt a hétszáz lelkes ruszin települést Magyarországhoz. Kérésük a bécsi döntést követően meghallgatásra talált. A szalagot Köteles László parlamenti képviselő, Matusz Tamás polgármester és Rémiás Tibor történész-muzeológus vágta át. Tóth György tárogatóművészjátszott, majd a helyi Arany János Általános Iskola tanulóinak ünnepi műsora következett, a kora esti órákban a Gedeon-kúriában Köteles László parlamenti képviselő megnyitotta Jozef Peniaško tornagörgői fotóművész Trianonról szóló fotókiállítását. Az alkotáson több Szepsiben élő művész is dolgozott (Szabó Ottó felvétele)
