Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-26 / 248. szám, szerda

f 4 DIGITALIA 2005. október 26., szerda 9. évfolyam 42. szám A novemberben induló kísérletben a malacokat hátizsák viselésére „kötelezik” GPS-t szerelnek a spanyol disznókra ÉRTESÜLÉS A távközlési hálózatok nyitottsága egyre komolyabb veszélyforrást jelent Mobil „forgalmi dugók” Mobiltelefon garantálja, hogy a malacok ízletes(ebb) sonkát ter­meljenek, legalábbis Spanyolor­szágban, ahol az Amena mobilszol­gáltató és az Univesidad de Extre­madura kutatói jóvoltából a serté­seket GPS-modullal ellátott beren­dezéssel szerelik fel. A kísérlet alanyai a Pata Negra, azaz a spanyol őshonos fekete kör­MTI-HÍR Több mint 627 millió ember vá­sárolt már interneten a világon, leggyakrabban könyvek, dvd-k és repülőjegyek kelnek el a neten - állapítja meg az ACNielsen, piac­kutató és információs vállalat glo­bális kutatása az online kereske­delemről. A válaszok alapján első helyre a könyv került: a megkérdezettek közül több mint 212 milli­óan nevezték meg a köny­vet a legutóbb vett három termék vagy szolgáltatás között. Több mint 135 millió ember szerzett be már a neten keresztül dvd-t vagy videojátékot és mint­egy 135 millióan jutottak repülő­jegyhez. Ezt követi 128 millióval a ruházati cikk a cipővel együtt. Meghaladja a 112 milliót azoknak száma, akik zene vagy CD letölté­séért fizettek, a 106 milliót pedig azoké, akik háztartási elektromos készüléket vettek. Számítógépes hardvert közel mű sertések, amelyek a világ legfi­nomabb sonkáját adják - olvasható a Membrana című orosz hírportá­lon. Az ízletes sonka a megfelelő táplálkozás, valamint a tartás kö­rülményeinek függvénye, amelye­ket adott esetben a készülék kont­rollál. A novemberben startoló kí­sérlet keretében a malacokat háti­zsák viselésére „kötelezik” az alatt a három hónapos periódus alatt, amikor az állatokat a hús megfelelő 98 millióan szereztek be inter­neten, és 86 milliónál többen fog­laltak szállodát vagy üdülést. A felmérés szerint Európában és Észak-Amerikában legnagyobb az online vásárlók száma, és a toplistát Németország vezeti Ausztria, valamint Nagy-Britan- nia előtt. Ezekben az országokban az internethasználók legalább 95 százaléka vett a világhálón leg­alább egyszer valamit. Figyelemre méltónak nevezi az összeállítás, hogy az interneten vásárló britek és németek kétharmada a meg­kérdezés előtti hónap során is használta ezt a beszerzési lehető­séget. Az európai online vásárlók átlagosan ötször vettek valamit egy hónap alatt, szemben az észak-amerikai havi 4-es gyakori­sággal. minősége érdekében kizárólag makkal táplálják. A hátizsákba helyezett beren­dezés szabályozza a malacok „lak­osztályában” uralkodó hőmérsék­letet, a megvüágítást, regisztrálja az állatok szívritmusát, légzését, táplálkozását, minden mozgását. Az adatokból leszűrhető, hogy op- timálisak-e a tartás körülményei, s megfelelő lesz-e a hús és a zsír aránya. (MTI) Tűzfalszoftver Megszűnik az ingyenes Kerio A Kerio nem tud versenyre kelni a konkurencia többfunkciós termé­keivel, ezért év végén kivonja a for­galomból népszerű, otthoni számí­tógépekre írt tűzfalszoftverét. A meglévő felhasználóknak viszont még egy éven át biztosít támoga­tást a cég - adta hírül a ZDnet. Az asztali PC-k védelmét ellátó alkal­mazás ingyenesen letölthető és ke­reskedelmi változatban létezik: ez utóbbi 45 dollárba kerül, és olyan extra funkciók járnak hozzá, mint a behatolásészlelés, a távoli admi­nisztráció és a webes tartalmak szűrése. A cég közlése szerint 2002-es megjelentetése óta több mint kétmillióan töltötték le a programot. A termék azért szűnik meg, mert a Kerio nem tud ver­senyre kelni konkurenseinek több- funkciós biztonsági szoftvercso­magjaival, amelyek egyben kínál­nak tűzfal, antivirus és kémprog­ram elleni alkalmazást. A Kerio még nem döntötte el, mit kezdjen saját technológiájával, de az is el­képzelhető, hogy eladja valakinek, és a termék más gyártó neve alatt él tovább, (o) Rosszindulatú hackerek nemcsak a hagyományos te­lekommunikációs hálózato­kat rongálják, hanem sms- ben küldött levélszemét- áradatokkal mobil rendsze­rekben is komoly károkat, „forgalmi dugókat” okoz­hatnak. Másodpercenkénti százhatvanöt üzenettel ide- ig-óráig akár egész Manhat­tan lebénítható. AGENT PORTÁL A mobiltelefon-hálózatok a gaz­dasági és szociális infrastruktúra fontos részévé váltak. Saját hálóza­tuk és az internet közötti kapcsolat biztosításával, a társaságok még több szolgáltatás népszerűsítésén munkálkodnak. A széles körű hoz­záférés azonban biztonsági problé­mákat is okoz. Az egyik legközkedveltebb szol­gáltatás, a napjaink kommunikáci­óját - és hétköznapi kultúráját - meghatározó sms olyan szituációk­ban is lehetővé teszi az interakciót, amikor nem ülik, nem áll módunk­ban partnerünkkel beszédbe ele­gyedni, vagy a hanghívás egyálta­lán nem működik (például vész­helyzetekben, mint a szeptember 11-i terrortámadásoknál). Az Egye­sült Királyságban napi hatvanki­lencmillió szöveges üzenetet kül­denek el. A szolgáltatók jócskán profitálnak az sms népszerűségé­ből, az Egyesült Államokban mobü eszközről küldött, azon fogadott üzenetenként tíz centet kasszíroz­nak. A még több üzenet reményé­ben az utóbbi években számos ki­egészítő szolgáltatást nyújtanak egyre nyitottabb hálózataikon, pél­dául a felhasználók az interneten keresztül telefonálás nélkül is kap­csolatba léphetnek mobü-előfize- tőkkel. Csakhogy a nyitottság egyre komolyabb veszélyforrást (is) je­lent. Az mtemetbiztonsági kérdések­ben jártas Patrick D. McDaniel, a Pennsylvaniai Állami Egyetem szá­mítástudomány-professzora és munkatársai rövid tanulmányban elemezték az sms-küldésre alkal­mas mobilhálózatok működését. Kimutatták, hogy a nagyvárosok mobilkommunikációja akár egy ká­belmodemmel is lebénítható, míg az Egyesült Államok egészét meg­célzó támadás közepesebb méretű „zombi hálózatról” - crackerek ál­tal távolról irányított mit sem sejtő felhasználók vírusokkal, trójaiak­kal birtokba vett számítógéprend­szereiről - kivitelezhető. Például a jelenleg forgalomban lévő elektro­nikus levélszemét (spam) ötven­nyolcvan százalékát zombi compu­terekről küldik el. A támadások igen hatékonyak lehetnek: elég néhány célpont, és akár tíz percnél hosszabb időre le­bénítható a hálózat. Mivel az üze­netküldő szolgáltatások hozzáfér­hetők az interneten keresztül, a mobü rendszerek szintén ki vannak téve az online gyakran előforduló DOS (denial-of-service) támadá­soknak. Ilyenkor a számítógépek olyan mennyiségű üzenetet, paran­csot küldenek a célpontnak, hogy az adatdömping megakadályozza a többi computer kapcsolódását. A mobü hálózatok két főkompo­nensre oszthatók: rádióra („levegő- interfészre”) és vezetékes gerinchá­lózatra. Mivel az előbbi korlátozot­tabb, „torlódásokra” is jobban ki­használható. Két általános részből, irányító (control channels, CC) és forgalmi (traffic channels, TC) csa­tornákból áll. A lényegesen keve­sebb sávszélességet foglaló CC-k a hívásbeállításokat, az sms-kézbe- sítést, a TC-k a hanghívások lebo­nyolítását teszik lehetővé. A rend­szer azért sebezhető, mert az irá­nyító csatornák erőforrásai korláto­zottak. Nagymennyiségű szöveges üzenet esetén egyeden CC sem ér­hető el, így a hívások is megakadá­lyozhatok, azaz képtelenek leszünk a hálózathoz kapcsolódni. Ugyan komolyabb támadás ed­dig még nem történt, de a hálóza­tok közötti egyre nagyobb átjárha­tóság miatt bármikor számítha­tunk rá. A legtöbb jelenlegi védekező me­chanizmus hatástalannak bizo­nyulna. Hiába azonosítanánk az IP- címet, zombi gépről jönne a tö­ménytelen mennyiségű adatsze­mét. Az üzenetek számának meg­határozott periódusra vonatkozó fogadónkénti limitálása szintén eredménytelen, kijátszható. Az elemzés szerzői első lépés­ként az összes hang és szövegalapú kommunikáció szétválasztását ja­vasolják. A problémát teljesen nem orvosolná, de mindenképpen fon­tos kiindulási pont lenne. Az sms- forgalom eredet szerinti csoporto­sítása szintén növelné a biztonsá­got: az adott hálózaton kívülről ér­kező üzenetek alacsonyabb, a háló­zaton belüliek magasabb prioritást kapnának. Az adatforgalom növe­lését biztosító (költséges) technoló­giák ugyancsak csökkentenék, de nem zárnák ki a DOS támadások valószínűségét. Egyik javaslat sem százszázalé­kos, de a korlátozásoknál minden­képpen célravezetőbbek. Ideig-órá- ig, míg a crackerek kitalálják az el­lenszert, majd a biztonsági szak­emberek az eüenszer eüenszerét. Főleg könyvet, dvd-t és repülőjegyet vesznek a neten Minden tizedik ember az interneten vásárol Európában és Észak- Amerikában legnagyobb a vásárlók száma. Az irodai szoftver új verziójában a dokumentumokat már digitális aláírással is el lehet látni, s karakterszámlálója is összetettebb funkciókat kínál Új külsőt kapott az ingyenes OpenOffice ÉRTESÜLÉS A Microsoft Office nyüt forráskó­dú, ingyenes riválisának új verziója pár nappal az első OpenOffice megjelenésének ötödik évfordulója után jelent meg, s teljesen új keze­lőfelülettel rendelkezik. Az ingyenesen letölthető Open- Office.org alkalmazáscsomagban többek közt szövegszerkesztő, táb­lázatkezelő és prezentációkészítő alkalmazás is megtalálható. A 2.0-s verziót eredetileg a nyüt forráskó­dú irodai programcsomag ötéves születésnapjára szánták, de megje­lenése néhány napot késett, mivel hibákra bukkantak a programkód­ban. Bár az alkalmazás magyar nyelvű változata még nem elérhe­tő, a fejlesztők honlapján lévő in­formációk szerint hamarosan ez is letölthetővé válik. Az új OpenOffice egyik legfonto­sabb újdonsága, hogy megújítot­ták, s jobban testre szabhatóvá tet­ték kezelőfelületét, valamint alap­esetben OASIS Open Document formátumba menti le a fájlokat. Ez utóbbi egy olyan nyüt dokumen­tumfájl-formátum, amelyet egy, a Microsoft, az IBM, a Deü, a Boeing és az amerikai védelmi minisztéri­um által alkotott iparági konzorci­umjegyeztetett be még idén május­ban, s az Európai Bizottság ajánlá­sával is rendelkezik. Az Open Do­cument formátum célja, hogy kom- patibüitást biztosítson a különböző irodai szoftvercsomagok közt, bár például a Microsoft Office-a egy­előre nem képes Uyenfajta ado­mányba menteni az információkat, míg a Sun cég nemrég megjelent StarOffice 8-a igen. Ezek mellett az OpenOffice 2.0-val már meg lehet nyitni a jelszóval védett, Microsoft Office-ban készült áüományokat is, valamint többféle opció választha­tó ki az interneten széles körben használt PDF formátumba történő mentéskor. Az új verzióban a doku­mentumokat már digitális aláírás­sal is el lehet látni, s karakterszám­lálója is összetettebb funkciókat kí­nál. Javították továbbá a Calc nevű táblázatkezelő képességeit: az új verzióba több mint 65 ezer sornyi adatot lehet betáplálni - azaz pon­tosan annyit, műit az Excelbe. Ösz- szességében javult az alkalmazás kompatibüitása a Microsoft irodai programcsomagjával - ígérik a fej­lesztők. (o)

Next

/
Thumbnails
Contents