Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-22 / 245. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 22. Egészségünkre 31 Vannak önjelölt csodatévők, akik azt állítják magukról, hogy földön kívüli lényektől kapják különleges tudásukat Kuruzslók, csontkovácsok, csodatevő gyógyítók? Az ember vonzódik a különleges, a megmagyarázhatatlan dolgok iránt, esetenként ezektől várja a lehetséges - vagy éppen lehetetlen - megoldást. A hit, a hiedelem mindig is nagy szerepet játszott az ember életében. DR.TORNÓCZY LÁSZLÓ kánknak, érvényesülésünknek. A gyógyítás megszokott módja az orvosi vizsgálat, a laboratóriumi, illetve röntgenfelvételek készítése, a betegség diagnosztizálása után pedig a megfelelő kezelés, s ha szükséges, a műtéti beavatkozás. Sajnos meglehetősen gyakran tapasztalunk ettől eltérő módszereket. A beteg nem fordul orvoshoz, fél a valós diagnózistól vagy az esetleges kellemetlen procedúráktól. Abban a reményben, hogy egy „csodadoktor” vagy „természetgyógyász” gyorsabban és fájdalommentesen segít rajta, nem kell magát alávetnie hosszadalmas tortúráknak, inkább a nem tudományos alapon működő gyógymódot választja. El kell ismerni: sokszor a képzett és nagy gyakorlattal rendelkező orvos sem jár kellő sikerrel, netán a kezelés hosszadalmas, és az eredmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A beteg - okkal vagy ok nélkül - elveszíti bizalmát kezelőorvosában, és máshol keres gyógyulást. Úgy vélem, ez természetes reakció. Lehet, hogy egy másik orvos egészen más szemszögből kezdi vizsgálni a beteget, és az eredményes lesz. Helyénvaló és természetesnek kell lennie, hogy ha az orvos nem biztos a diagnózisban és a gyógykezelésben, illetve ha nem következik be javulás, a beteget elküldi másik szakorvoshoz. A mai igények és elvárások nagyon magasak. Ezért vannak a szakosítások és azokon belül is a speciális orvosképzések. A reményvesztett beteg érthetően mindent megpróbál - még az irracionális dolgokat is. Népszerű lett az úgynevezett természet- gyógyászat. Igen, a természet lehetőségeit ősidőktől fogva kihasználták a gyógyításra is, csakhogy az utóbbi időben ebből divat lett. Sokan hisznek a csodákban, még azok is, akik egyébként realisták. Pedig csodák nincsenek. Lelketlen kuruzslók visszaélnek az emberi hiszékenységgel. Vannak önjelölt csodatévők, akik - legalábbis ezt hirdetik magukról - mindent tudnak, mindenhez értenek, egyesek azt állítják magukról, hogy földön kívüli lényekkel érintkeznek, s tőlük kapják különleges tudásukat, tehetségüket. Mivel mindent nem tudhatunk, nem szeretnék kategorikus NEM- et mondani a tudásukra, de engedtessék meg nekem, hogy kételkedjek... Maradok inkább a földön, szerény tudásunknál, amelyre sok évtizedes tapasztalat árán teszünk szert. A „természetgyógyászokkal” egyébkéntsemmi problémám, csak néhány apróságot szeretnék velük tisztázni. Először is a képzettségüket. Vegyük például a „csontkovácsokat”, akik minden kiugrott csigolyát kitapintanak és helyreraknak. Az ízületeket szintén. Mellőzve a cinizmust, tisztelettel kérdem: legalább tudják, hány csigolyája van az embernek, vagy hogy milyen csontok vannak az egyes ízületekben? Milyen lehetséges megbetegedések fordulhatnak elő a ficamon kívül az adott anatómiai részen? Mert nekem az a tapasztalatom, högy ezek a „csontkovácsok” az iskolában nem a legjobb tanulók voltak, és később sem szereztek megfelelő műveltséget. Tisztelet a kivételnek. Többnyire a természet adta nagy tehetségükre hivatkoznak. De itt álljon meg a menet... A kitűnő hanggal megáldott egyénből sem lesz operaénekes, ha nem képezi a hangját... Helyénvalónak tartanám, ha a kivételes tehetséggel megáldott egyének legalább alap- vagy középfokú egészségügyi iskolát végeznének, szerezzenek képesítést, és végezzék nyugodtan a munkájukat, esedeg adjanak írásos leletet a betegnek. Ha a túlbuzgó bürokrácia érvényes az egészségügyi dolgozókra, akkor az alapvető információkat nekik is írásban kell rögzíteniük. A felnőtt, épelméjű ember ott és azzal kezelteti magát, ahol és akivel akaija. Az ő dolga, miben-ki- ben bízik, miben hisz. De nem ez a helyzet a kisbabáknál - például csípőficam esetében. A veleszületett csípőficam vagy inkább a gyakoribb rendellenes fejlődés (dys- plazió) súlyos probléma az orvosnak és betegnek egyaránt. Ha ilyen csípőficamos kicsi „kificamodott” csípőjét a csodagyógyász helyreigazítja, még nem segített semmit, mert az üyen végtagot hosszú hónapokig különféle gé- pecskékkel kell rögzíteni, kezelni, különben újra kificamodik, s a betegség súlyosbodik. Sajnos, ha későn kerül szakorvoshoz, akkor már csak az operáció jöhet számításba, de itt az eredmény már sokkal bizonytalanabb. Erre számos példát hozhatnék fel. Mit szeretnék leszögezni? Csak annyit, hogy a tehetséges természetgyógyászoknak - vagy nevezzük őket bárhogyan - meglehet a helyük a gyógyászatban a modem világban is, de legalább alapfokú egészségügyi képzésben részesüljenek. Legyen meg mindennek a maga módja és helye. Minthogy az okos ember nem a borbélyhoz viszi javíttatni az autóját... A szerző ortopéd szakorvos A neves ortopéd szakorvos véleménye bizonyára mindenkiben gondolatokat ébresztett. Ha Önnek is van véleménye, úja meg szerkesztőségünknek. Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Készítsük fel a bőrt! Az alvó libidó felébresztése A hőmérő higanyszála egyre lejjebb kúszik, egyre többször érezzük, hogy bőrünk tiltakozik a hűvös, szeles idő ellen. Mit tegyünk, hogyan készítsük fel a bőrt a hideg téli időre? Bőrorvos ad hasznos tanácsokat arra, mit tegyünk, hogy arcunk ne szenvedjen kárt télen. Konkrét krémajánlattal is szolgálunk olvasóinknak. Allergia vagy takarítás? A kérdés csak látszólag egyszerű. Egyesek szerint a gyerekeknek találkozniuk kell a „nem kívánt” anyagokkal is, másoknak viszont az a véleményük, hogy a személyi higiénia mindennél fontosabb. Kinek van igaza? Annyit már most hozzá lehet tenni, hogy az igazság a két vélemény között van. Erről a kérdéséről részletesebben jövő héten olvashatnak. Olvasóinkra meglepetés vár. „Már nincs kedvem a szerelmes- kedéshez”- túlhajszolt életvitelük mellett egyre többen panaszkodnak így egy bizalmas barátnak, vagy - jobb esetben - szexológusuknak. Korábban úgy tartották, a nemi vágy csökkenése csak a nőket érintheti - de mára már tudjuk: szép számmal akadnak férfiak is az érintettek között. De vajon milyen jellemző okok húzódnak meg a probléma mögött, és mi lehet rá a megoldás? Jövő heti számunkban megtalálják a választ. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Dr. Gyurász István fogorvos Nem ártana orvoshoz fordulni Jelige: Fáj és fáj. „Doktor úr, ön szerint miért fáj már vagy 10 napja a kihúzott fogam helye? Már több fogam hiányzik, de ilyen még nem fordult elő.” Olvasónk nem írja, de biztosan egy frissen kihúzott fog helye fáj. Valószínűleg a fogeltávolítás után maradt seb begyulladhatott, rosszul gyógyul, s ez okoz problémát. A normális, egyszerű fogeltávolítás utáni seb rendszerint minden probléma nélkül köny- nyen, gyorsan és jól begyógyul. A sebben megalvad a vér, s a keletkezett vérrög kitölti, lezárja az üreget, a sebszélek összehúzódnak, s a nyálkahártya hamarosan betakarja a sebet. A vérrög fokozatosan átalakul csonttá. Ez néhány hetes, teljesen fájdalommentes folyamat. Olyankor azonban, amikor a fog a foghúzás előtt már huzamosabb ideje fájt, alig lehetett hozzáérni, az íny vagy már a csonthártya is begyulladt, az arc földagadt, a nyirokcsomók megnagyobbodtak, a páciens néhány éjjel nem aludt, esetleg lázas, erős dohányos, vagy rendszeresen fogyaszt alkoholt, akár nagyobb mennyiségben is, nos, ilyen esetben köny- nyebben előfordulnak zavarok a sebgyógyulásban. Leggyakrabban az van, hogy nem tud kialakulni egészséges vérrög a sebben, ez fertőződik, szétesik, kilökődik, s az üregben bűzös, szürkésszínű elhalt lágy szövetrészek maradnak. A seb környéke duzzadt, haragos vörös színű, érintésre és anélkül is fáj. Nehéz, szövetroncsolásos foghúzások után is gyakran találkozunk ezzel a kórképpel, főleg akkor, amikor a megdőlt, gyulladt környékű bölcsességfogat távolítjuk el nagy nehezen. Ez a fájdalom és gyulladás kb. két hét szenvedés után általában magától is megszűnik, mert a szervezet megtisztítja a sebet és környékét, az elhalt részek kilökődnek, és egészséges szövetek növik be a sebet. Persze csacsiság ezt az időt nagy fájdalmak között kivárni. Fel kell keresni a fogorvost, aki érzéstelenítésben eltávolítja a fertőzött vérrögmaradványo- kat és az elhalt szöveteket, kitakarítja a sebet, kiöblíti, majd megfelelő gyógyszerrel betakarja a kitisztított sebet. Fájdalomcsillapítót, esetleg a seb- gyulladást elősegítő, s a gyulladást csökkentő antibiotikumot, hidegborogatást stb. ír elő. Az ilyen seb aztán másodlagosan gyógyul, tehát alulról töltődik ki. Elég lassan megy, de végül csak kitöltődik, teljesen fájdalom nélkül. Rendet kell tenni a vastagbélben „25 éves vagyok, s már 1 éve viszket a láb- és kézujjaim közt, néha a nyakam is. Mindenféle gyógyszert használtam már, de a viszketés nem múlt el. Voltam füves embernél is, de a tisztító teája nem segített. Azt mondta, hogy sokféléje van, ki kell próbálni, melyik használ.” A viszketése azért van, mert nem gondoltak a vastagbélben lévő kandidákra (gombapenészek) és a kórokozó baktériumokra. Ezek termelik a káros anyagokat, amelyek a vérárammal mindenhova eljutnak. A bőrön keresztül megpróbálnak a szervezetből kijutni. Hogy éppen a láb és a kéz ujjai közt viszket, az nem véletlen, mert ott izzadunk legjobban, és ebből arra lehet következtetni, hogy a nedves bőrt kedvelik a penészgombák, amelyek a vastagbélből eljuthatnak a bőrbe is. A „füves férfit” nem szeretném bántani, de ebben az esetben klinikai gondolkodásmód is kell, nem elég csak próbálgatni. Amikor a szervezet a rossz emésztés következtében tele van lerakódásokkal, sőt a kandida gombák is elszaporodnak a vastagbélben, nem elég csak egy tea, ott más is kell. Nem beszélve arról, hogy ki tudja, milyen gyógynövényeket rakott, kevert össze. Nem biztos, hogy olyanokat, amelyek kiirtják a kandidákat. És a vastagbélből csak gyógynövényekkel nem is lehet kiirtani a kórDr. Nagy Géza természetgyógyász okozókat. Kellenek a bélbarát baktériumok is, mint pl. az acidophilus baktérium. Több páciens jelezte, hogy ő rendszeresen fogyaszt kefirt, joghurtot, sőt naponta 1 kapszula aci- dophilust is bevesz. Ez nagyon hasznos, de annak, aki még nem beteg és csak megelőzésre használja a bélbarát baktériumokat. A gyógyításhoz több kell. Képzeljük csak el, hogy a vastagbélben nagyon elszaporodtak a kórokozó baktériumok, természetesen a kis adag acidophilus nem tud győzni. Ezért eleinte 2x naponta 4 kapszulát kell bevenni, amikor 1 kapszulában 2 billió jó baktérium van. Tehát azt kell elérni, hogy ezek a baktériumok győzzenek. Csak ekkor áll helyre a rend. Közben olyan gyógynövényt fogyaszszunk, amely leköti a mérgeket és kiüríti a széklettel. Hogy még mi minden kell ahhoz, hogy megfékezzük a szervezetben végbemenő egészségtelen folyamatokat, az a páciens állapotától függ. Külsőleg a bőrre gyógynövények vizes kivonatát tegyük (apróbojtorján, diólevél, babérlevél), és ha nem allergiás a propoliszra, nagyon gyorsan segít a propoliszos krém is. Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
