Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-20 / 243. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 20. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Lövöldözött, majd öngyilkos lett Alsórakonca (Rykynčice). Lövöldözött majd öngyilkos lett egy férfi a Korponai járás­ban található településen. A lövöldözés az egyik helyi kocs­mában tört ki, amikor egy 30 éves férfi látszólag minden ok nélkül fegyvert rántott és le­adott legalább nyolc lövést. Megsérült az üzlet tulajdonosa és még három vendég, egyi­kük állapota sem életveszé­lyes. Közülük kettőt saját fele­lőségére már hazaengedtek a kórházból, ám egy 35 éves fér­fit továbbra is a korponai, míg egy súlyosabban sérült idős férfit a besztercebányai kór­házban ápolnak. Az eset után az ámokfutó saját háza udva­rán az illegálisan tartott fegy­verével önkezével vetett véget életének. (TASR) Nyitva felejtették az ablakot Mlynky (Iglófehérhegy). Feltörtek és kiraboltak egy raktárt a szepességi faluban. Az ismereden elkövető eddig pontosan meg nem határozott időpontban egy nyitva felejtett ablakon átjutott be az épület­be, majd kifeszítve a műhely ajtaját 65 alumíniumlemezt és 55 alumínium alkatrészt zsákmányolt. Az okozott kár 220 000 korona. (SITA) Ellopta a táskát az ülésről Poprád. Két autót is kira­boltak a napokban a város ut­cáin. Előbb egy Fiat Puntóból lopták el a CD-lejátszós autó­rádiót, a tettes a tükröt is le­törte. Egy másik helyszínen egy, a kocsiját javító sofőr járt pórul. Amíg a gépjármű tulaj­donosa próbálta járművét is­mét használható állapotba hozni, egy tolvaj elemelte az ülésen felejtett bőrtáskát, amelyben 50 000 korona kéz­pénz, személyes hatok és ebédjegyek voltak. (SITA) Lebukott a négytagú banda Jakabvágása (Chminian- ské Jakubovany). Egy négy­tagú betörőbandát sikerült le­fülelniük az epeijesi rendőrök­nek. Április és szeptember kö­zött a tettesek számos családi házat, üzlethelyiséget és gaz­dasági épületet raboltak ki a környéken. A cigarettákból, élelmiszercikkekből, szeszből és egyéb holmikból álló zsák­mányuk összértéke megköze­líti a 400 000 koronát. (SITA) Veszélyes anyag folyt az útra Tőketerebes. Ismeretlen eredetű anyag folyt ki az útra a város közelében. Jana Dem- janovičová, a kassai kerületi rendőrkapitányság szóvivőjé­nek elmondása szerint a köz­úti felügyeletnek és a tűzoltók­nak sikerült meggátolniuk az egy kilométeres folt továbbter­jedését, így a szennyeződés nem érte el a közeli patakot és nem szennyezte be az ivóvizet. A szakértői vélemény még nem készült el, egyelőre nem lehet tudni, milyen anyagról van szó, ám a rendőrség kör­nyezetszennyezés vádjával el­járást indított. (SITA) Gyalogszerrel indultak útnak a soproni bányászati főiskola hallgatói, és egészen Selmecbányáig tolták a csillét Hagyományteremtés és megemlékezés bányász módra KOVÁCS ÁGNES Kassa/Rozsnyó/Selmecbá- nya/Sopron. Első ízben rendez­ték meg a bányacsilletolást, amellyel a szervezők megpróbál­nak hagyományt teremteni. Itt­hon a Kassai Műszaki Egyetem bányászati karának hallgatói ké­szítették el a középkori magyar bányacsille mását, s ünnepélyes keretek közt, díszegyenruhában, bányászdalokat énekelve a Rozs­nyói Bányászati Múzeumból a vá­ros főterére tolták, ahol a polgár- mester üdvözölte a vendégeket. Kassán a gyorsabb és a kényelme­sebb megoldást választották, mi­vel autóbusszal szállították a csil­lét, de a soproni bányászati főis­kola hallgatói már gyalogszerrel indultak el Selmecbányára, ma­guk előtt tolva a csillét. Makovíni Sámuel emlékére szervezték ezt a rendezvényt. Makovíni a 16-17. század fordulóján élt matemati­kus, térképész, csillagász, poli­hisztor, vízgazdász és építész volt. Azzal tűnt ki, hogy víztáro­zókat épített Selmecbánya kör­nyékén, amelyekben a felgyülem­lett vízzel a bányagépeket mű­ködtették. Ezenkívül Európa neki köszönheti első bányászati isko­láját, amelyet 1735-ben alapított Selmecbányán, s melynek az igazgatója volt. Ez az iskola Má­ria Terézia idejében, 1762-ben vált főiskolává. A múzeumban a vendégeket hagyományos bá­nyászétellel várták, vagyis zsíros kenyérrel és hagymával, hozzá pedig erős szeszes italt kínáltak, hogy a bánya porát a torkukban leöblíthessék. A múzeumban Csobádi József igazgató fogadta a küldöttséget, megmutatta ne­kik a múzeumot, s a diákok meg­tekintették a Gömör bányászatá­ról szóló állandó kiállítást. Arpád Kavečanky, a Testvériség nevű helyi bányászegyesület elnöke a tervekről szólt, amelyek között egy bányász emlékszobor felállí­tása és a Mária-bánya skanzenné való átalakítása is szerepel. A küldöttség ünnepélyesen betolta a bányacsillét a múzeum udvarára (Szabó Ottó felvétele) A jászói lerakat anyagi támogatása Szepsinek nem volt kifizetődő Peren kívüli egyezséget szeretnének Dögtemetőnek, szeméttelepnek használták a fennsíkot Karszttisztító kúra Szepsi/Jászó. A jászói sze­métlerakat ügyében Szepsi a peren kívüli megegyezést szorgalmazza. KOZSÁR ZSUZSANNA A nézeteltérést az váltotta ki Szepsi és Jászó között, hogy Jászó nem egyezett bele egy közös cég megalakításába, amely a szemétle- rakatot működtette volna. A válla­lathoz a jászóiakon kívül 12 község képviselői tartoztak volna, ezek a községek anyagilag támogatták a hulladéktelep létesülését, és ennek fejében kedvezményes lerakati díj­jal számoltak. Mivel a lerakat Jászó területén van, természetesen a jászóiaknak domináns szerepük lett volna a vállalatban, de minden község rendelkezett volna szava­zatijoggal. Jászó megtagadta a közös válla­JUHÁSZ KATALIN Kassa. A megyei önkormányzat rendkívül jó minősítést kapott a vi­lág két legelismertebb pénzügyi hi­telminősítő ügynökségének egyi­kétől. A CRA, a Moody’s Investors Service közép-európai képviselete szerint a bankoknak és befektetők­nek nincs mitől tartaniuk, a megye hitelképes, pénzügyi helyzete sta­bil, és e tekintetben a jövőre nézve sem kell negatív változástól tartani. A nyolc szlovákiai megye közül elsőként a kassaiak fordultak nem­zetközi hitelminősítő ügynökség­hez, hogy kiderüljön, mire jutottak az elmúlt négy év során. A cég ugyanazon kritériumrendszer sze­rint vizsgálja a jogi személyek pénzügyi küátásait, és ennek alap­ján Kassa megyét illeti az országos első helyezés. „Szlovákiában eddig huszonöt helyi önkormányzatnál végeztünk hasonló analízist, a lis­tán Kassa megye mögött Trencsén és Pozsony Ružinov kerülete talál­lat működtetését. Nem fogadta el a Szepsi által kért 600 koronás lerakati díjat sem, melynek össze­gét a város a Jászóval közösen vég­zett analízis után határozta meg. A község polgármestere, Štefan Me- sároš telefonon értesítette Szepsi polgármesterét, Zacharias Istvánt, hogy 900 koronán felüli összeget számít fel a hulladék lerakásáért. Ekkor már 108 tonna szepsi hulla­dék éktelenkedett a lerakóhelyen. Mivel Szepsi Kassára is elhordhatja a hulladékot, sőt olcsóbban, mint Jászóra, Szepsi bírósági eljárás in­dítását kérte a város társtulajdono­si viszonyának megállapítására, vagy a befektetett 390 ezer korona visszaszolgáltatására. „A mi állás­pontunk világos: ha Jászó nem biz­tosít jobb feltételeket, mint a kassai ASA-EKO cég, az általunk befekte­tett összeg visszatérítését követel­jük, kamatostul. De jobb lenne, ha a peren kívül tudnánk egyezségre ható. Megyei viszonylatban egyelő­re csak az általunk értékelt három csehországi megyével tudjuk ösz- szehasonlítani a kassai eredményt, és ez esetben sincs okuk szégyenke­zésre” - állítja Ľubomír Dubecký, a CRA szlovákiai igazgatója. A közép- és hosszú távú pénz­ügyi kilátásokat taglaló húszolda­las füzet megkönnyíti a jövőbeni tárgyalásokat is, mivel a leendő partnerek ez alapján tájékozódhat­nak a megye helyzetéről, nem kell költséges és időigényes saját analí­zist készíteniük. „Épp ezért volt fontos számunkra, hogy nemzetkö­zileg elismert ügynökséget kérjünk fel erre a munkára. A versenypályá­zatra mindkét rangos cég jelentke­zett, a CRA ajánlata volt a kedve­zőbb. Az analízis költségei nem ha­ladták meg a 300 ezer koronát, ami az általában kért összeg fele” - tud­tuk meg Múdra Rozáliától, a me­gyei hivatal igazgatójától, aki eddi­gi pályafutása legizgalmasabb négy évének tartja az elmúlt idő­jutni” - közölte lapunkkal Zacha­rias István. Štefan Mesároš, Jászó polgár- mestere szerint a szepsiek követe­lése nevetséges. A község a lerakat realizálásához 10 milliót szerzett pályázat útján, és további 7 millió korona kölcsönt vett fel, ehhez ké­pest a szepsiek befektetése nagyon kis összeg. A szerződés egyik kité­tele szerint Szepsi befektetett pén­zének egytizedét évente leírják a város hulladékdíjából. Mivel a szerződés megkötése óta nyolc év telt el, a befektetett összeg nagy részét már visszakapta a város. Mesároš állítja, a közös vállalat is működött, ám amikor őt vissza­hívták funkciójából, a cég meg­szűnt. Az újraválasztott régi-új polgármester már nem tett erőfe­szítést a vállalat újraalakítására. Štefan Mesároš most szintén szak­értői véleményekre vár, de nem zárta ki a megegyezés lehetőségét. szakot. „Egyszerre volt ez az útke­resés és a szisztematikus tervezés időszaka. A hivatal beindításának napi gondjai mellett a jövőre nézve is működő és előremutató rend­szert kellett terveznünk. A megye hitelt nem vett fel, inkább az euró­pai uniós strukturális alapoknál pá­lyáztunk. Ez az út jónak bizonyult, örömmel tölt el, hogy a mostani minősítéssel nemzetközi pénzin­tézmények és beruházók egyen­rangú partnerei lehetünk” - mond­ta az igazgatónő. Rudolf Bauer megyei elnök sze­rint Kassa megye a jövőben lénye­gesen jobb feltételekkel kaphat hi­teleket, mint néhány évvel ezelőtt, amikor még senki sem tudhatta, ki­egyenlített lesz-e a költségvetésük, illetve hogyan gazdálkodnak a ha­táskörük alá került tulajdonnal. A megyei elnök kiemelte azt a ma­gán- és közszféra partnerségén ala­puló modellt (PPP), amelyet Szlo­vákiában elsőként Kassán alkal­maztak a közutak felújítása során. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szilicei-fennsík. Egy héttagú barlangászcsoport a Szilicei- fennsík szakadékainak kitisztításá­ra vállalkozott. A projekt, amely a legszennyezettebb szakadékok és zsombolyok átvizsgálását és teljes megtisztítását célozza, 6 millió ko­ronás költségvetéssel indult útjára. Három időszakra lebontva végzik a tisztítási munkákat. Az első a Szilice környékén található Csen­gőlyuk, amely az évek során dög- kút lett. Az állattetemek mellett mintegy 200 kilogramm ismeretlen vegyi anyagot is találtak benne. A Borzova melletti Fonottság nevű zsomboly, amely az előzőtől mind­össze két küométerre van, 40 méter mély, és tele van szeméttel. Az elkö­vetkező hetekben derül rá fény, va­jon mi minden lehet a szemét közt. Összesen mintegy két köbméter hulladékot bányásztak ki a rima- szombati és rozsnyói barlangászok egy hét alatt a 20 méter mély Ikri- zsombolyból, amely szintén a fenn­síkon található. A tisztítás végered­ménye: állattetemek, állati csontok, vashulladék, biokémiai laboratóri­umból származó flakonok, ame­lyeknek tartalma ismeretlen. Ezek a szennyezőanyagok a talajon keresz­tül a föld alatti vizekbe kerülnek, és a régió lakosságának ivóvízellátásá­ra nézve komoly veszélyt jelente­nek. Jaroslav Stankovič, a csoport vezetője elmondta, olyan erős kipá­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa/Rozsnyó. Holnap a rozs­nyói főtéren állítja fel információs sátrát a Kassa megyei önkormány­zat. A megyei hivatal külkapcsola- tokért felelős munkatársai pros­pektusokat osztogatnak az érdek­lődőknek, és ingyenesen hozzá le­het jutni a megye fennhatósága alá tartozó középiskolákat, illetve szo­ciális intézményeket bemutató ki­adványokhoz is. Ľubomír Lehotský, a hivatal illetékese lapunknak el­mondta, a kezdeményezés ötletét az utóbbi napokban nyilvánosságra hozott felmérés adta, amelyből ki­derült, a lakosság alig néhány szá­zaléka rendelkezik kielégítő infor­rolgások közepette dolgoznak, hogy légzőkészüléket kénytelenek használni, de még a felszínen állók torkát is maija a kipárolgás. A cso­port tagjai előzőleg tanfolyamon vettek részt, amelyen megtanulták, miként bánjanak a mérgekkel. A barlangászok már tavaly is vé­geztek zsombolytisztítást, akkor a fennsíkon lévő Ikri-zsombolyból bá­nyásztak elő egy 200 literes hordó­ra való hulladékot. Ennek tartalmát sikerült azonosítani, hígító, gitt és festék keverékét tartalmazta. To­vábbi öt hordó van még a zsom­bolyban. A Szlovák Barlangok Igaz­gatósága kérvényezte a fennsíkon lévő Hólyukból nyert talajminta la­boratóriumi elemzését, mivel ez a szakadék is színültik van szeméttel. Az eredmény megdöbbentő volt. Az arzén, az ólom és a higany mennyi­sége a megengedett szint több száz­szorosát is elérte. A nehéz fémeken kívül különféle gombák is voltak a talajban, de ezeket egyelőre nem si­került azonosítani. A mérgező anyagokat még a 60-as években használták, majd miután betiltot­ták, ekképp szabadultak meg tőlük. Mivel a szennyezett szakadékok időzített bombának minősíthetők, a Szlovákiai Barlangok Igazgatósá­ga további pályázatokat nyújt be a kömyzetvédelmi minisztériu­mhoz, valamint a strukturális ala­pokhoz. Egy szakadék kitisztítása hozzávetőlegesen félmillió koro­nába kerül, (kov) mációkkal a megyei önkormány­zatok működéséről. „A jelentkezők kitölthetnek egy öt kérdésből álló tesztet is, a sikeres megfejtők egy exkluzív kiadványt kapnak Kassa megye látnivalóiról. Nem a játékon, hanem az ismeret- teijesztésen van a hangsúly” - ma­gyarázta Lehotský a hivatal tegnapi kassai „sátorbontását” követően. Az eddigi teszteredmények a várt­nál jobbak, eddig mintegy négyez­ren kapcsolódtak be a játékba, és a napi megfejtések mintegy tíz száza­léka hibátlan. A közelmúltban Tőketerebesen tartottak hasonló információs napot, ahol a kiad­ványok magyar nyelvű verziói is nagy sikert arattak, (juk) A megye jövőbeni hitelképességét vizsgálta egy független nemzetközi ügynökség Biztató pénzügyi kilátások A kezdeményezés ötletét egy felmérés eredménye adta Sátrat ver a megyei hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents