Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-19 / 242. szám, szerda
IV PÉNZVILÁG ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. Az Állami Lakásfejlesztési Alap kínálatából Jövőre változó feltételek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában mára a lakásfinanszírozás összes lehetséges módját igénybe vehetjük. Az elmúlt években azonban fokozatosan változik az egyes támogatási formák részaránya. Egyre nagyobb szerepet kapnak a jelzálog- hitelek, amelyeket világszerte elsősorban a lakások és házak vásárlására vagy építésére használják. Továbbra is jelentős szerepe van azonban a lakás-takarékpénztáraknak és az állami támogatási formáknak is, hiszen a jelzálog- hitelt, annak ellenére, hogy az elmúlt években olcsóbb lett, továbbra sem engedheti meg magának bárki. A pénzpiaci elemzők szerint az építkezők vagy lakást vásárlóknak manapság a kétharmada vehetne fel jelzáloghiteit. Nem csoda, ha a Szlovákiában máig átadott lakások 46 százalékánál az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) hiteleit is igénybe vették, hiszen a kamatok itt lényegesen alacsonyabbak. Az általuk szabott kamatok nem lehetnek magasabbak, mint a jegybanki alapkamat. Ami újdonság, hogy jövőre az ösz- szes programban egységes lesz a kamat. Hogy pontosan mekkora, az a január 2-ai jegybanki alapkamattól függ. Jelenleg ez 3 százalék körüli, decembétre azonban tovább csökkenhet. Kivételnek egyedül a bérlakások programja lesz, ahol a jelenlegi 1 százalékos kamat nem módosul. Nem változnak viszont az egyes kérvényekre folyósítható maximális összegek. A lakások támogatásánál marad a 700 ezer koronás, a családi házaknál az egymillió, a bérlakásoknál pedig az 1,1 millió koronás határ. Ugyanígy nem változnak a kérvények benyújtásához szükséges feltételek sem. A legfontosabb, hogy háztartásunk tiszta bevételei ne haladják meg az előző év létminimumának 3,5-szeresét. Az alap a jogosultság megállapításánál az előző évi bevételeket veszi figyelembe. Fontos, hogy a kölcsön törlesztő részletének visszafizetését követően a háztartás bevételei ne csökkenjenek a létminimum 1,3-szo- rosa alá. Idén július elsejétől változott a létminimum összege, így ennek megfelelően változnak az összegek is, hogy pontosan hogyan, azt hamarosan közzéteszik. Az alap csak olyan lakás építésére vagy vételére ad kölcsönt, amelynek az alapterülete nem haladja meg a 80 négyzetmétert. Ha családi házat szeretnének építeni, a megengedett felső határ 160 négyzetméter, ebben azonban nincs benne a garázs. Az alapterület több, mint a felének lakóterületnek kell lennie. Jövőre 4,254 milliárd koronára számít az alap vezetése a költség- vetésből, amiből a bérlakásokra szánt összeg 2,9 milliárd korona. Összesen 50 millióval több, vagyis 300 millió koronát fordítanak a lakások felújítására és a hőszigetelésre. Ez utóbbi iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen a tapasztalatok szerint a hőszigetelt házakban akár 50 százalékos energia-megtakarítást is sikerül elérni, (mi) Az ÁLA legfeljebb 160 négyzetméteres alapterületű ház építésére ad kölcsönt (ČTK-felvétel) Nem nagyon emelkedik az építkezési telek ára Mi mennyibe kerül ma? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az építkezési telkek ára az elmúlt időszakban nem változott jelentősen. Az ár az elhelyezkedéstől és természetesen a nagyságtól függ, nagyjából azonban elmondható, hogy egy standard háztelek esetében 1 millió korona körüli összegre számíthatunk. Vidéken ettől akár lényegesen olcsóbb, a fővárosban és a kerületi városokban azonban ettől akár több millióval drágább telkekre is ráakadhatunk. Ha erre 120 négyzetméteres alapterületű házat építünk, akkor a falak felhúzása, tető nélkül 1,12 millió korona körüli összegbe kerülhet. A tetőre 610 ezer, a műanyag ablakokra 95-110 ezer, a gipszkartonos hő- szigetelésre és a vakolásra 620 ezer koronát tehetünk félre. További 130-150 ezerbe kerülhet a festés, a belső ajtók, karzatok és lépcsők. A ház kiparkettázása 75- 85 ezer, kicsempézése és a fürdőszoba felszerelése 200-220 ezer koronába kerülhet. Mindezek természetesen csak orientációs jellegű árak, hiszen régiónként és üzletenként is jelentős árkülönbségek vannak, ami esetenként akár több százezer koronás áringadozást is jelenthet. Nem mindegy az sem, milyen alapanyagokat használunk, és hogy önerőből építke- zünk-e. Ez utóbbi esetben a költségeket akár 20 százalékkal is csökkenthetjük, (mi) Az elmúlt 10 évben számos új építési mód jelent meg a hagyományos, régiónkban bevált megoldások mellett Érdemes egybevetni a technológiát Épülő családi házak sora. Megmaradtak a hagyományos technológia mellett. (Miroslava Cibulkováfelvétele) Házat szeretnénk építeni, és nem tudjuk, hol kezdjünk neki, és mennyi pénzt fordítsunk rá? További dilemmát jelent, hogy a hagyományos vagy a könnyű- szerkezeti építési módot válasszuk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Többségünk első lépésben a családi házak terveit tartalmazó katalógusokat bújja, és már itt felmerül az első dilemma, hogy a hagyományos építési technikát választva vagy a mostanában annyira divatos könnyűszerkezetes építési mód szerint építsük fel családi házunkat. Sok, új házat építőben felmerülő kérdés, hogy a hagyományos építési mód miért versenyképes továbbra is a könnyű- szerkezetes alkalmazással szemben, jól ismerve azoknak sokszor hangoztatott előnyét, úgy mint nagyon rövid kivitelezési idő és költségmegtakarítás. Az elmúlt 10 évben számos újfajta építési mód jelent meg a hagyományos technológia mellett, de a hagyományos építési mód mégsem merül feledésbe. Ennek egyik alapvető oka az, hogy minden éghajlatnak, földrajzi területnek, megvan a maga építési módja, amely persze mindig fejlődést mutat, és általában mindig a hely környezeti, és időjárási adottságaiból indul ki. A másik ok, amiért mégis érdemes a már jól bevált hagyományos építési módot választani az, hogy sem időben, sem pénzben nem marad le az új irányzatoktól, ha az építkezés megfelelően elő van készítve. Ezen a részletes kiviteli tervezést, anyag, berendezés és kivitelező kiválasztást kell érteni. Amennyiben az építkezők rendelkeznek a megfelelő pénzügyi háttérrel, úgy az általunk kínált szakmai tapasztalattal, a megfelelő szervezéssel minden további nélkül képes a hagyományos építési technológia az új technológiával felvenni a versenyt. A hagyományos építési módnál is van lehetőség arra - a jól megválasztott adalékanyagok, használatával, légkondicionálással (hősugárzók stb.) -, hogy a tél közepén építkezzünk hasonlóan a könnyűszerkezetes építéshez. A hagyományokra visszatérve, itt a mérsékelt övi, közép-európai részen az égetett téglaépítési mód folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már olyan magas színvonalú termékek vannak piacon, amelyek közel ugyanolyan jó hőszigetelő képességgel bírnak, mint a nagyon jól hőszigetelő könnyűszerkezetes házak, amelyeknek ez korábban nagy előnyt jelentett. Külső hőszigetelési rendszerek alkalmazásával a hagyományos háznál ugyanolyan 0,37-0,35 körüli hőátadási tényezőt lehet elérni, mint amilyen a 15-20 cm falvastagságú könnyű- szerkezetesnél. Ezzel szemben a beépített tömör anyag miatt a hangszigetelése lényegesen jobb a hagyományosnak, mint a köny- nyűszerkezetesnek. A jó hangszigetelést a fal vastagsága, annak tömege határozza meg, ezért építik a stúdiókat is vastag beton vagy téglafalszerkezettel. Összefoglalva soha nem szabad csak részleteiben összehasonlítani az új technológiát a régivel, ezt csak a teljes folyamatra szabad megtenni. Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt néz ki úgy mintha állna a ház, hanem az, hogy áll a ház, de még nincs benne ablak. Lehet, hogy látványosan gördül be a telekre két teherautó egy daruval és leugrik tíz ember, akik estére összeállítják a házat, de a befejező műveleteket itt is el kell végezni. A tető nem készen érkezik, a pára és hőszigetelés még nincsen megoldva stb. Ha az építési időt számítjuk, azt tegyük az első kapavágástól a beköltözésig. Ez az intervallum csak a bizonyosan magas szinten előre gyártott szerkezetnél lehetséges valóban rövidebb idő alatt, ami egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbb, mint a hagyományos építés. A maximum 10-15 százalékkal olcsóbb költséggel kivitelezett könnyűszerkezetes épület azonnal veszít értékéből, ahogy elkészült. Az értékállóság nagyon fontos szempont a lakóingatlanoknál. A könnyűszerkezetes építés elterjedésének egy másik oka a hagyományos téglafalnál 20-50 cm- rel vékonyabb külső fal szerkezete. Mivel a telkek nagyon drágák és a beépíthetőség mértéke a ház külső méretire vonatkozik, nagyobb hasznos terület alakul ki, ha a falak vékonyabbak. Ennél fogva a megnövekedett hasznos területre vetített fajlagos költségek is kisebbek lehetnek. Nálunk is akár csak az egész világon, árvizek, szélviharok jön- nek-mennek, a hagyományos módon épített házaknál, ha a vakolat le is ázik, a tető be is szakad, a szerkezet megmarad, rekonstruálható. A'könnyűszerkezetesnél, ha a gipszkartont víz éri teljes egészében azonnal eldobható, a teljes fa tartószerkezet tönkremegy, a faszerkezet deformálódik. Tűz esetén a hagyományosnál egyértelműen kisebb kár keletkezik, bár a könnyűszerkezetesek is megfelelő ÉMI minősítéssel bírnak. Szlovákiában a házak nem 10 évre épülnek, a tulajdonosaik nem változnak 5-6 évente, mint Amerikában, ahonnan ez a technológia érkezett. Sokkal fontosabb számunkra ä generációs örökség, vagyis a tartósság. Amerikában, ahol a könnyűszerkezetes építési mód számít a hagyományosnak, sem tudtak egyértelmű megoldásokat kínálni a hosz- szútávra tervezés és a hangszigetelés igényének kielégítésére. A hagyományos építési mód az egyre magasabb színvonalú anyagok megjelenésével sokkal közelebb áll a mi megszokott európai életformánkhoz, ezért tapasztalatom szerint egyre többen választják ismét a hagyományos építési technológiát. (mi) Végre elkészült a ház, öröm belakni (Miroslava Cibulková felv.) A legnagyobb változás a konyhák terén mutatkozik Betört hozzánk Amerika ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában egyre több az új lakás. Az érdeklődőknek van miből válogatniuk, hiszen az építők szinte bármilyen igényt képesek kielégítem. Jelenleg a legnagyobb érdeklődés a háromszobás lakások iránt van, míg a kétszobás lakások iránt valamivel kisebb az igény. Az új lakásokat építő cégek a lakóházakban többnyire a lakások felét háromszobásra, 30 százalékukat kétszobásra tervezik. Az egyszobás és a négy szobánál nagyobb lakásokra 10-10 százalék jut. A kétszobás lakások átlagos alapterülete ,62 négyzetméter, a háromszobásoké 75 négyzetméter körül mozog, míg az egyszobás lakások alapterülete többnyire nem haladja meg a 42 négyzetmétert. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb változása Szlovákiában a szakemberek szerint a konyháknál figyelhető meg. Ezek a nagyobb lakásokban általában nagyobb helyet foglalnak el, és nem egyszer az ebédlő felé nyitottak. Az úgynevezett amerikai konyha divatja szerint a nappalit az étkezőt és a konyhát semmi sem, vagy csak jelképes építészeti-belsőépítészeti elemek választják el egymástól. Az ilyen nappali-étkező-konyha használatával és látványával kapcsolatban igen eltérőek a vélemények. Az alapötlet talán az, hogy a háziasszony főzés és mosogatás közben se szakadjon el a család többi tagjától, részt tudjon venni a család életében. Hogy mi történik akkor, amikor hagymát pucol vagy olajban süt valamit, arról lehet némi elképzelésünk: még a szagelszívók használata mellett is átjárja a lakást a konyha nem mindig kellemes illata. Nem beszélve az ebéd utáni mosatlan hegyek látványáról. Nem csoda, ha többségünk még mindig ragaszkodik a zárt konyhához, (mi) A nagyobb lakásokat kedvelik az építőipari társaságok Kevés az egyszobás lakás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években folyamatosan nőtt az egyszobás lakások iránti igény. Ezek így az elkövetkező években sem lesznek sokkal olcsóbbak, mint jelenleg, hiszen Szlovákiában egyre több a kisebb háztartások száma, kisebb lakásokból ugyanakkor csak nagyon keveset építenek. Néhány régióban ugyan csökkentek az árak, és ez érvényes részben Pozsonyra is, azonban továbbra is elmondható azonban, hogy az egy négyzetméterre átszámított lakásárak az egyszobás lakásoknál a legmagasabbak. Egy három vagy négyszobás lakás négyzetméteréért így akár másfélszer olcsóbban juthatunk hozzá, mint az egyszobás esetében. Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium egyik friss elemzése szerint Szlovákiában több mint 500 ezer egyszemélyes háztartás van, ugyanakkor csak 120 ezer egyszobás lakás található az országban. A felvázolt trend nem változik az elkövetkező években sem, sőt további 12 ezerrel kellene nőnie az egyszemélyes háztartások számának. Ezzel szemben Szlovákiában csaknem 700 ezer háromszobás lakás található, ugyanakkor a háromtagú háztartások száma alig 300 ezer. Nem nagyon segít a helyzeten az új lakások építése sem, hiszen továbbra is a nagyobb lakásokat helyezik előnybe az építőipari cégek. Tavaly az egyszobás lakások aránya a frissen épített lakásoknak csak a 7 százalékát tette ki. Két évvel korábban ez még 11 százalék volt. Az állam ugyanakkor nem sokat tehet a helyzet változásáért, hiszen a felépített lakások 80 százaléka magánkézben van. Ugyanakkor az állam által támogatott lakásépítésben a kisebb lakások aránya nagyobb a szlovákiai átlagnál, (mi)
