Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-17 / 240. szám, hétfő
Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 17. 4 RÖVIDEN Irán volt a fő téma Novo-Ogarevo. Irán volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz elnök és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szombati megbeszélésének, s úgy tűnik, hogy nem közeledett egymáshoz a két fél álláspontja. Az Iránt nukleáris fegyverkezéssel gyanúsító, s atomprogramja feladását követelő USA külügyminisztere orosz segítséget akart szerezni ahhoz, hogy Teheránt engedékenységre kényszerítse. Szer- gej Lavrov külügyminiszter leszögezte: orosz vélemény szerint az iráni nukleáris programról folytatott mindenfajta tárgyalásnak megfelelő keretet biztosít a Nemzetközi A- tomenergia Ügynökség, s szükségtelen másnak átadni az „Irán-dossziét”. (MTI) Feljelentették a cseh kormányfőt Prága. Feljelentette Jirí Pa- roubek, cseh kormányfőt az ellenzéki polgári demokrata politikusok egy csoportja, mert úgy vélik, az Unipetrol vegyipari holding magánosításával kapcsolatban Paroubek visszaélt hivatali tisztségével és tevékenységével mások jogait korlátozta. (kokes) „Ez csak egy kétségbeesett próbálkozás, hogy a közvélemény figyelmét ráirányítsa a mély passzivitásban szenvedő ODS-re” - kommentálta a hírt Paroubek. (ČTK-felvétel) Függetlenséget követeltek Cetinje. Ezrek tüntettek szombaton Cetinjében, Montenegró történelmi fővárosában a balkáni köztársaság Szerbiától való elszakadását követelve. „Egyesíteni kell erőinket, hogy elérjük célunkat: kivívjuk államiságunkat” - közölte Ranko Krivokapics, a montenegrói parlament elnöke a Cetinjében, az 1918-ig függeden Montenegró egykori fővárosában a kormánypárti Függeden Montenegróért Mozgalom szervezte nagygyűlésen. A montenegrói lakosság megosztott: a lakosság 41 százaléka szavazna a függeden- ség mellett, míg 34 százaléka ellene. (MTI) Újabb tömegsírt tártak fel Szarajevó. Az 1995-ös sreb- renicai vérengzés újabb 482 muzulmán áldozatának holttestét hántolták ki a Boszniában eddig talált 3. legnagyobb tömegsírból a kelet-boszniai Lipljében. Az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottság vezetője közölte: a tömegsírban 8 teljes és 474 nem teljes holttestet találtak. (MTI) A marokkói hatóságok légi úton kitoloncoltak az ország déli részéből mintegy 435 illegális bevándorlót Szenegálba és Maliba. Az afrikai menekülteket azután vették őrizetbe, hogy hiába próbáltak bejutni spanyol területre, az észak-afrikai Ceuta és Melilla enklávékba. Marokkó hetek óta az illegálisan Európába vándorolni szándékozó fekete-afrikaiak drámájának színtere. (ČTK/AP-felvétel) Nagyobb támadások nélkül zajlott az alkotmányról szóló referendum Tízmillió iraki szavazott Bagdad. Az iraki népszavazás több millió szavazócéduláját számolták össze tegnap kora estig a választási tisztségviselők, és úgy tűnik, hogy az alkotmány- tervezetet elfogadták, bár a dokumentumot ellenző szunniták meglepően nagy arányban vettek részt a referendumon -jelentette ki tegnap az amerikai külügyminiszter. ÖSSZEFOGLALÓ Condoleezza Rice Londonban nyilatkozott és állításait az Irakban tartózkodó megfigyelők véleményére alapozza. Kijelentését állítólag egy bagdadi választási tisztviselő is megerősítette. Az előzetes becslések szerint 10 millió iraki, vagyis a választásra jogosultak 65 százaléka adta le vok- sát. A januári parlamenti választásoktól eltérően, amikor különböző merényletekben 36-an haltak meg és több tucatnyian megsebesültek, a mostam szavazás nagyobb támadások nélkül, nyugalomban zajlott. Országszerte 6 embert, közöttük 3 katonát öltek meg szombaton, né- hányan pedig megsebesültek. A választási bizottság közölte, hogy a szunniták lakta al-Anbár tartományban 10 munkatársukat elrabolták. Bagdadban és Bászrában szabotázsakciók következtében áramszünet volt. Moszulban, az északi-iraki szunnita nagyvárosban pedig fegyveresek járták az utcákat, felszólítva a lakosokat, ne szavazzanak az alkotmányra. Az alkotmány elfogadását a szunniták ellenzik, mivel az decentralizálná az államot, szövetségi államformát hozna létre Irakban. A kurdok gyakorlatilag autonóm státust kapnának az északi országrészben, a síitáknak pedig délen teremtene hasonló lehetőséget az alkotmány. A szunnitáknak így nem lenne lehetőségük arra, hogy az északon és délen még feltáradan olajmezők bevételeiből részesülhessenek. Hevesen ellenzik Szaddám egykori pártja, a Bász párt törvényen kívül helyezését, sok szunnita attól tart, hogy ennek következtében személyesen vonják felelősségre, mert tagja volt az egykori állampártnak. Carina Perelli, az ENSZ választási segítségnyújtással foglalkozó testületének vezetője elmondta: kisebb szabálytalanságokat tapasztaltak ugyan, de a szavazás kielégítő módon folyt, (mti, origo) Tintába mártott ujjuk jelezte, ők már szavaztak (Reuters-felvétel) Szigorú madárinfluenza elleni rendeleteket léptettek érvénybe Lengyelországban Szaporodnak az óvintézkedések ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs/Varsó. Romániában a törökországi fertőzéseknél már korábban észlelt madárinf- luenza-törzset azonosították az Európai Bizottság szombati bejelentése szerint. Az illetékes EU-biztos szerint a teszteredmények azt erősítették meg, hogy a H5N1 jelent meg Romániában. A vírust egy romániai mintában - egy kacsatetemben - a brit mezőgazdasági tárca felügyelete alatt működő EU- laboratórium mutatta ki. A román hatóságok továbbra is csak 2 falut tartanak vesztegzár alatt, de a madárinfluenza terjedésének megakadályozására különleges intézkedéseket hoztak az ország több megyéjében. David Nabarro, a járvány elleni globális készültség ENSZ-koordi- nátora úgy vélekedett: a madárinf- luenza-járvány átterjedése Ázsiáról Európára azt jelend, hogy nagyobb a veszélye az emberről emberre fertőző mutáció megjelenésének. A mind több változat ugyanis mind több mutációt jelent. Mindez azonban nem növeli meg lényegesen a világméretű járvány kialakulásának kockázatát - hangsúlyozta. Továbbra is fokozott ellenőrzést tartanak a magyar-román és a magyar-ukrán határszakaszokon. Szigorú madárinfluenza elleni intézkedéseket vezettek be azonnali hatállyal szombaton Lengyelországban: Jerzy Pilarczyk mezőgazdasági miniszter rendeletben tiltotta be a szárnyasok szabad ég alatt tartását, piaci árusítását, galamb- versenyek- és kiállítások rendezését, valamint a szárnyasok vadászatát az ország egész területén. A brit tisztifőorvos szerint nem zárható ki, hogy Nagy-Britanniá- ban 750 ezren is meghalnak egy esedeges madárinfluenza-jár- ványban, bár a vezető egészségügyi illetékes szerint idén jó eséllyel nem kell ilyen járvánnyal számolni, és ha meg is érkezik a vírus, valószínűleg jóval kisebb lesz a halálesetek száma. Liam Donaldson a BBC tévé Sunday AM című vasárnapi politikai magazin- műsorában azt mondta: egy-egy normál téli influenzajárvány általában 12 ezernél több halálos áldozattal jár Nagy-Britanniában. Ha - az oltóanyag kifejlesztése előtt - a madárinfluenza olyan új törzse éri el az országot, amely emberről emberre is könnyen terjed, az további 50 ezer ember halálát okozhatja, de nem kizárt 750 ezer haláleset sem. Hozzátette ugyanakkor, ha meg is jelenik a madárinfluenza ilyen új mutációja, nem valószínű, hogy már ezen a télen el is jut Nagy-Britanniába; bármely esedeges nagyobb járvány epicentruma jó eséllyel Ke- let-Ázsiában lesz, és mire átterjed Európára, várhatóan ki lehet fejleszteni az oltóanyagot ellene. Békésen zajlott a szombati szabadkai tiltakozás A magyarverések ellen MTI-JELENTÉS Szabadka. Békésen, incidensek nélkül és viszonylag mérsékelt érdeklődés mellett zajlott szombaton Szabadkán a vajdasági magyarellenes jogsértések miatt rendezett első délvidéki tiltakozás. A Szabadkai Népszínház és a városháza közötti főtéren tartott közel kétórás megmozduláson felszólaltak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői is beszéltek. Felolvasták a Civü Mozgalom (CM) nevű szervezett követelését, amely szerint nemzetközi megfigyelők állandó jelenléte szükséges a tartományban, a hatóságoknak nem szabad bagatellizálniuk a jogsértéseket, hatékonyan kell eljárniuk, és példásan meg kell büntetniük a támadások elkövetőit. Felszólalt minden délvidéki magyar párt elnöke, kivéve a legnagyobb politikai szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőjét. A VMSZ előzőleg közleményben tudatta, hogy messzemenően támogatja a tiltakozást, de nem avatkozik bele a civil szervezetek munkájába. Szélsőséges magyarok tiltakozásának, új regionális válság nyitányának és „pánmagyar mozgalom” színrelépésének minősítették elítélő nyilatkozataikban szerbiai pártvezetők és kisebbségügyi „szakértők” a szombati tiltakozást. , Olivért Dulics, a szerbia-mon- tenegrói parlament integrációs bizottságának elnöke azt mondta, hogy a megmozdulás nem a vajdasági magyarok, hanem a „szélsőségesek” tiltakozása volt. „A szélsőségesség politikája nem vetette meg a lábát se Szabadkán, se a Vajdaságban. A legjobb bizonyítéka ennek, hogy kevesen vettek részt a tüntetésen” - mondta Dulics, aki a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) partneri viszonyt ápoló Demokrata Párt szabadkai vezetője. Milyen gazdasági modell felelne meg leginkább? Egyetértés a bővítéséről ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Az egyesülő Európának leginkább megfelelő társadalmi-gazdasági modell kérdéskörének megvitatásával folytatódott szombaton Zágrábban a közép-európai elnökök hagyományos éves csúcstalálkozója. A kétnapos csúcs zárónapján a résztvevő 16 államfő - köztük Ivan Gaš- parovič elnök - nemzetközi szervezetek és horvát gazdasági vezetők részvételével tekintették át a kérdéskört. A közép-európai elnökök úgy gondolták, folytatni kell az integrációt, támogatni kell a nyugatbalkáni országok csatlakozási törekvéseit is, ugyanakkor megoszlottak a vélemények arról, müyen gazdasági modell felelne meg leginkább az egyesült Európának. A meghívott neves gazdasági szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európában több egymással versenyző gazdasági modell működik, jobban vagy rosszabbul, és hogy a jelenlegi gazdasági problémákért nem a globalizáció hibáztatható, mert az inkább lehetőség, mint a problémák forrása, noha persze vannak veszélyei is, mint például a multinacionális nagyvállalatok tulajdonképp korlátlan szabadsága, (mti) Mintegy 500 rendőrt vetettek be Kijevben Veteránok csatája MTI-HÍR Kijev. Egykor egymás ellen harcoló világháborús veteránok tűztek össze szombaton Kijev központjában: a náci Németország oldalán harcolt Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulásának évfordulóján felvonuló egykori felkelők a Vörös Hadsereg veteránjaival és támogatóikkal tűztek össze. A rohamrendőrségnek csaknem félezer rendőr bevetése nyomán sikerült szétválasztani a szemben álló feleket. A két csoportnak különböző jogállása van Ukrajnában. A volt szovjet katonákat „háborús veteránokként” kezelik egy 1993- ban elfogadott törvény alapján, így bizonyos szociális kedvezményekben részesülnek. Az UPA tagjai közül viszont, akik közül számosán megjárták a szovjet börtönöket, ez a jogállás és a vele járó kedvezmények csak azokat illetik meg, akiket hivatalosan rehabilitáltak. A vitatkozó felek hármas rendőrkordonon keresztül néztek egymással farkasszemet (Reuters-felvétel)
