Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-15 / 239. szám, szombat

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. A legtöbben csak 7-8 gramm rostot fogyasztanak Rost-toplista ISMERTETÉS A rostbevitel fokozása az egyik olyan kívánalom, melyet az étkezé­si szokások pozitív irányba történő megváltoztatásához szükséges megvalósítani. A rostban gazdag élelmiszerek - leginkább a növényi rostok - segítik az emésztést, fo­kozzák a bélműködést, ezáltal pe­dig fontos szerepet játszanak a vas­tagbélrák megelőzésében. A rostdús élelmiszerek és a szük­séges, legkevesebb naponta két li­ter folyadék elfogyasztása együtte­sen fejtik ki béltisztító hatásukat, elősegítve a salakanyagok távozá­sát, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelőzé­sében. A rostoknak két fajtája is­mert: az egyik a vízben oldódó, a másik a vízben oldhatatlan. Az op­timális hatás elérése érdekében szervezetünknek mindkettőre szüksége van. A legtöbben csak 7-8 gramm rostot fogyasztanak napi ét­kezéseik során. A rákkutatással foglalkozó orvosok azonban 20-35 grammot ajánlanak naponta - a kettő közt a különbség önmagáért beszél. Hogyan juttatható szerve­zetünk a szükséges rostmennyiség­hez? Erre adjuk meg a választ az alábbiakban. Barna kenyér, barna rizs, barna liszt... Az egyik egyszerű megoldás le­het, ha minden „fehéret” lecseré­lünk „barnára”: ne vásároljunk fe­hér kenyeret, fehér rizst vagy lisztet, hanem teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és lisztet, illetőleg kizárólag barna rizst fogyasszunk. A kávéba, teába is barna cukor ke­rüljön a fehér helyett. Mindennek a jutalma sem marad el. íme a tudni­való a 10 legfontosabb rostos táplá­lékról. Ezek szó szerint „meg­mozgatják” belsőnket, de ne feled­kezzünk meg a kellő mennyiségű vízről sem! Toplista 1. A bab. Rendkívül rostdús zöldség: egy csésze feketebab 19 gramm rostot tartalmaz. Aggódik „szélhajtó” hatása miatt? Próbálja ki, hogy egy kis gyömbért tesz a babból készült ételbe - ezzel eny­hítheti a szélképződést. 2. A korpa. Új az ön számára? Nem baj, vegyen korpás kenyeret, és minden egyebet, ami korpát tar­talmaz. 4 gramm korpa is lehet az e cikk végén szereplő édes korpás sü­teményben - és nagyon finom! 3. A borsó. Már félcsészényi is 9 gramm rostot tartalmaz. Minden elkészítési formája ajánlott. 4. A kukorica. A csöves kukorica darabja például 5 gramm rostban gazdag. Miért ne enne meg belőle kettőt egy nap? És már meg is van a napi rostadag fele! 5. A bogyós gyümölcsök. Egy csésze eperrel 3 gramm rostot ve­het magához, míg egy félcsészényi málnával pedig több mint 4 gram­mot. ' 6. A burgonya. A „rostverseny­ben” élen jár. Átlagosan 5 gramm rost nyerhető egy közepesen főtt burgonyaszemből. 7. A füge. A füge és más szárított gyümölcsök magas rosttartalmúak. 3 szárított füge egyenlő 10 gramm rosttal, míg a többi szárított gyü­mölcs hasonló mennyisége keve­sebbel. 8. A brokkoli. Egy csésze főtt brokkoli 7 gramm rostot tartalmaz. Köretnek is kiváló, bár még nem eléggé elterjedt. 9. A zab. Egy adag zabkásában 7 grammnál nagyobb mennyiségű rost található. Ajánlatos reggelire a zabpehely fogyasztása is. 10. Az alma. Egy ádagos nagy­ságú alma 4 gramm rostot tartal­maz, pektin (nem cukorszerű poli- szacharid) formájában. Fontos, hogy étrendjében többféle rost sze­repeljen, így napi egy alma elfo­gyasztása hozzájárul e cél elérésé­hez. (forrás: Galenus) Az onkológusok feltételezik, hogy az új orvosság a mell- és tüdőrákosok életét is meghosszabbítja Megfékezhető a daganat Világviszonylatban évente több mint 950 ezerre tehe­tő a végbél- és vastagbélrá­kosok száma, a betegség majd félmillió ember halá­lát okozza. PÉTERFISZONYA Európában évente 340 ezer be­tegnél diagnosztizálják a végbél­és vastagbélrákot, a betegek felé­nél a kór áttéteket képez, évente 80 ezer esetben a megbetegedés halálos kimenetelű. Szlovákiában évente 2796 (1605 férfi, 1191 nő) felnőttnél fedezik fel a-rákot, s 30 százalékánál már áttéteket képez. Az utóbbi években a végbéí- és vastagbélrák (kolorektális rák) száma egyre emelkedik, mindkét nemben a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg. „A számok lesújtóak azért is, mert ez a rákfaj­ta szűréssel felismerhető még megelőző, ületve korai állapotá­ban. A gond az, hogy a rákos elvál­tozás sokáig nem okoz nehézsé­get, ám a véres széklet már általá­ban a betegség elhatalmasodását jelenti. Ilyenkor már nem elegen­dő a sebészeti beavatkozás, kemo­terápiával és sugárkezeléssel pró­báljuk megmenteni a beteg életét. A műtötték 50 százalékánál az át­tétek a tüdőben, illetve a májban fordulnak elő” •=• sorolta a tudniva­lókat dr. Jozef Mardiak onkoló­gus. Negyven évnél fiatalabbak esetében nagyon ritka ez a beteg­ség, az esetek 80 százalékában 50 év felettieket sújtja. Mivel a daga­natos megbetegedések közül az egyik legjobban és legeredménye­sebben szűrhető rákról van szó, csak a lakosság hajlandóságán múlik a megelőzés sikere. A szak­értők szerint a három évvel ezelőtt meghirdetett és a jelenleg is tartó megelőzési program nem mozgó­sította eléggé a középkorúakat ar­ra, hogy megvizsgáltassák mágu- kat, holott az időben észlelt és gyógyított elváltozás életet ment­het. „A végbélben, vastagbélben előforduló tumorok növekedésük­höz, táplálásukhoz saját érhálóza­tot hoznak létre, ám ezek az erek különböznek a hagyományosok­tól. Noha minden daganat ereze­tében megtalálható a növekedési faktor, vastagbélrák esetén a tu­mor „magához csalogatja“ az ere­ket, s ezáltal biztosítja a sejtbur­jánzáshoz nélkülözheteden „táp­lálékod’. Nem csak az 1-2 millimé­teres daganat növekedése veszé­lyes, hanem az is, hogy az érháló­zaton keresztül a káros sejtek el­jutnak a távolabbi szervekbe, ahol áttéteket képeznek. A vastagbélrák kockázata A vastagbél, amely az emész­tőcsatorna utolsó szakaszát ké­pezi, tágabb értelemben magá­ban foglalja a végbelet (rektum) is. A vastagbél kb. 130-150 cm hosszú, átlagos átmérője kb. 6 cm. A vastagbél a hasüregben fordított U-alakban helyezkedik el. A kolorektális rákok kb. 80 százaléka a vastagbél alsó, 60 centiméteres szakaszán (bal al- has) alakul ki, ám a gyakoriság emelkedésével együtt egyre gyakrabban alakul ki a magasabb bélszakaszokon'. A végbél- és vas­tagbélrák kialakulásának kocká­zatát növeli a rostszegény táplál­kozás éppúgy, mint a korábban diagnosztizált polip, illetve az 50 év fölötti életkor. Ha a családban, főleg első ági leszármazottnál előfordult vastagbél- vagy vég- bélrák, kialakulásának kockáza­ta kétszer nagyobb. Külön figyel­met igényelnek azok a betegek, akik vastagbélnyálkahártya- gyulladásban, valamint másfajta rákban (méh-, méhnyak- vagy mellrák) szenvednek. Leggyakoribb tünetek ♦ hasmenés és székrekedés válta­kozása; ♦ véres széklet, amely lehet élénk színű vagy sötétbarna; ♦ általános gyomorpanaszok, fel­fúvódás, görcsök; ♦ tartós fáradtságérzés, indoko­latlan testsúlycsökkenés. A felsorolt tüneteket nem csu­pán a vastagbélrák, hanem a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások, így feké- lyes, gyulladásos vastagbélbán- talmak is előidézhetik. Ha a tü­netek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a be­teg, azonnal orvoshoz kell for­dulnia. Szűrés A vastagbéldaganatok szűrése során a székletben kimutatható a szemmel nem látható (úgyneve­zett okkult) vérzés is. Bár nem ki­zárólag a daganat miatt lehet vér a székletben, pozitív teszt esetén további vizsgálatokra van szük­ség. Általában gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyo­mordaganat kimutatására), illet­ve kolonoszkópiát (teljes béltük­rözés a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során láthatóvá válik a teljes vastagbél, a gyanús részekből szövettani minta vehető. Mivel a daganat nem mindig vérzik, a negatív székletteszt nem jelenti egyértel­műen, hogy nincs daganat. Kezelés A rák diagnózisának felállítása után a beteg számára a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terá­piát, amelyben legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van. A műtét típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és el­helyezkedésétől. A szokványos se­bészi megoldás az, amikor a daga­natot tartalmazó bélszakaszt eltá­volítják. Korai stádiumban ez a be­avatkozás a gyógyulást jelentheti. A kolorektális rák kezelésében a műtét mellett a sugár- és kemoterá­piának is fontos szerepe van. A kemoterápiás kezelés a sugár- kezeléssel ellentétben nem helyi, hanem általános, az egész szerve­zetre ható gyógymód, amely nem­csak a rákos, hanem sajnos az egészséges sejtekben is kárt tesz. A Roche gyógyszertársaság új gyógyszere, melynek hatóanya­gát, a bevacizumabot ez év január­jában törzskönyvezték Európá­ban, és október 1-jétől a hazai on­kológusok rendelkezésére áll, for­dulatot hoz a gyógyításba. A www.tvojanadej.sk honlap a betegségről, a megelőzésről tájé­koztat. MEGKÉRDEZTÜK Miért rendkívüli a bevacizumab hatóanyag? Dr. Jozef Mar­diak onkológus: Eddig gyakran nem sikerült a citosztatikumo- kat a daganat belsejébe juttatni, ezért a kemoterápiás kezelés ha­tástalan maradt. Az új orvosság szabályozza, s végeredményben meggátolja az émövekedést, va­gyis elzárja a daganat „táplálá­sának” útját. A „halálos diéta” elsorvasztja a daganatot, majd utána a tumor maradványait műtéttel eltávolítják a szerve­zetből. A hatóanyag további rendkívül hasznos tulajdonsága, hogy kizárólag a rákos daganat­ban állítja le a kaotikus sejtbur­jánzást, nem károsítja a normá­lis érrendszert, sőt, megakadá­lyozza az esedeges új erek növe­kedését. Szlovákiában jelenleg Pozsonyban, Kassán és Beszter­cebányán kezelhetik a betegeket a korszerű orvossággal, s életük (áúagosanj 10,6 hónappal hosszabbítható meg. A kutatók feltételezik, hogy univerzális gyógyszerről van szó, klinikai vizsgálatok igazolják majd, hogy alkalmazható-e más daga­natok ellen is. (erf) iT»S _____________________«■ _________8éeL__^ A t umor magához csalogatja az ereket -R Nonvascularized ....»••-■:___äk»______^___jl______________ I» ' I Az új gyógyszer meggátolja a daganat táplálását -RAvastin

Next

/
Thumbnails
Contents