Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-14 / 238. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 14. Gondolat 13 Vámbéry Ármin barátja, aki hajóorvosként éveket töltött a világtengereken, a huszadik század elejének legtermékenyebb és legolvasottabb magyar útleírója volt Gáspár Ferenc - A világutazó orvos emlékezete Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke és titkára: Vásáry Istín és Dobrovits Mihály (Képarchívum) Vámbéry Ármin 1904-es nyugdíjba vonulása után is vigyázó szemmel kísérte „az utazási vállalkozások iránti érdeklődés fejlődését s az azokat felölelő irodalom tekintélyének erős- bödését az olvasó előtt”. Jól látta, hogy az ún. utazási irodalom szeretete közrejátszott abban, hogy megnőtt az utazási kedv is. DR. KISS LÁSZLÓ Örömmel állapította meg, hogy az utazási irodalomnak már Magyarországon is vannak jeles képviselői. Példaként Gáspár Ferencet említi, akinek A Föld körül című, hat díszes kötetben 1200 fényképpel és sok „színes műmelléklettel” 1906 és 1908 között megjelent nagy munkájához ő maga írt előszót. Gáspár Ferenc (1861-1923) neve ma már csak kevesek számára cseng ismerősen és száz évvel ezelőtt kiadott útleírásai ma már an- tdkváriumi ritkaságok. Pedig érdemes lenne újra kiadni ezeket, mert - ahogy Vámbéry írta a már említett előszavában Gáspár „leírásai egyszerűek, világosak és mesterké- ledenek, az olvasóban azt a benyomást keltik, mintha ő maga látta és végigélte volna azokat”. De hát ki is volt valójában Gáspár Ferenc, akinek útleírását az egyik legnagyobb magyar utazó méltónak találta arra, hogy előszót írjon hozzá? Gáspár Ferenc 1861. június 9-én született az észak-erdélyi Szilágysomlyón. Nem volt könnyű gyermekkora: édesanyját korán elvesztette. A kolozsvári unitárius kollégium (középiskola) elvégzése után a bécsi orvosi karon szerzett doktori oklevelet. Friss diplomásként 1885-ben lépett az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének szolgálatába. Pályakezdésére így emlékezik A hét év tengeren c. munkájában: „Tengerészeti tapasztalataim ezen idő tájt még nagyon fogyatékosak voltak. A legnagyobb víz, amit a tenger előtt megismertem, a Szamos volt, meg a Duna Wien alatt. Hajózási tapasztalataim pedig ott állottak, ahol még diákkoromban: a hazulról elcsent kenyérdagasztó teknőben tettem többi diák-tengerész pajtásom társaságában nagyobbszabású kirándulást a Krasznán (a Szilágyság fő folyója K. L.), a malomtól le egészen a Domby-kertig”. Ilyen „hajózási tapasztalatok” birtokában kezdte meg hajóorvosi szolgálatát a Sirály nevű háromárbocos korvetten. E szemre szép, de valójában „elavult, rozoga vitorlásról” került át 1887 tavaszán egy modem hadihajóra, és ezzel megkezdődött doktorunk számára a „páncéloskorszak”. Nehéz, de szép időszak volt ez, amelyre fő műve Bevezetésében így emlékezik: „...mint hajóorvos a cs. és kir. haditengerészetnél több mint hét évet töltöttem a tengeren. Határozottan állíthatom, hogy ez a néhány esztendő volt életemnek legszebb korszaka”. E hét emlékezetesen szép év élményeit Gáspár az 1892-ben Szegeden kiadott Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel c. könyvében örökítette meg. A könyv nagy sikert aratott. Gáspár mintegy kétszáz elismerő levelet kapott az egész országból. Sokan kérték tanácsát személyesen is a tengerészeti pályával kapcsolatban. Ezért adta ki 1903-ban a Hét év tengeren c. munkáját, amely a fából épült vitorlások korszakából a páncélos, gőz hajtotta hajóóriások korába való átmenet olvasmányos enciklopédiája. A szórakoztatáson kívül volt egy másik célja is: reméli, hogy könyvével legalább egy tucat magyar fiút terel a tengerre. Hasonló indítékok késztették őt élete fő műve, A Föld körül hat kötetének megjelentetésére is. Hét évi haditengerészeti szolgálat után 1892-től újabb tengeri utakon - ezúttal kereskedelmi hajók orvosaként - szerzett ismereteit, élményeit tette közkinccsé. Az 1906-ban megjelent I. kötet Dél-Amerikába kalauzolja az olvasót „Budapesttől - Hamburgon, a Kanári-szigeteken át Dél-Amerika körül Colonig” - ez utóbbi kikötő már Panamában található. Innen indul tovább a képzeletbeli hajó - áthaladva a pár évvel korábban megnyitott Panama- csatornán a „Nyugat-India és Afrika” alcímet viselő II. kötetben és jut el egészen Adenig. Adentól kelet felé indul a III. kötet hajója és bejárja „Kelet- és Hollandus India” partvidékét, szigeteit, közülük is a legdélebbre fekvőnél, Jáva szigetén fejezve be az utat. AIV. kötet a „Vitorlával Ázsia körül” alcímet viseli és ez tulajdonképpen az 1892-es Negyvenezer mértföld... teljesen átdolgozott új kiadása. Gáspár kiegészítette művét egy újabb kínai utazása élményeivel. Az 1908-ban kiadott V. kötet az „Ausztrália, Csendes-óceániai szigetek, Japánország, Khina, Szibiria” alcímet viseli. E kötetnek több érdekessége is akad. Az egyik az, hogy a berme leírt, Batáviából, azaz a mai Dzsakartából induló utat Gáspár már nem hajóorvosként, hanem turistaként tette meg 1906 derekán. Másik érdekessége, hogy szárazföldi útleírást is tartalmaz: a Vlagyivosztoktól Moszkváig, a transzszibériai vasúton megtett több ezer kilométer élményeit. Harmadik érdekessége pedig az, hogy e kötet jelent meg utolsóként. A VI. kötet ugyanis már 1907-ben megjelent „A tengerészet lovagkora” alcímmel mint a Hét év tengeren átdolgozott változata. Mivel az V. kötet jelent meg utolsónak, ez tartalmazza a kiváló Ázsia-kutató, kolozsvári egyetemi tanár, Chol- noky Jenő „Utószavát”. Cholnoky természetesen szigorúbb mércét alkalmazott, mint Vámbéry, ám tudós szemmel nézve is kijelenthette: „Gáspár... a legnagyobb gonddal ügyelt, hogy a tudomány szigorú cenzúrája semmi kifogásolni valót ne találjon”. Hajóorvosi pályafutása befejeztével Gáspár Budapesten telepedett le. A Kereskedelem- és Iparügyi Minisztériumban a munkásbiztosítás orvosügyeinek lett a referense. Munkája mellett maradt ideje újabb könyvek megírására, élménybeszámolók tartására is. így pl. 1907-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésén tartott nagy sikerű felolvasást Pozsonyban. Újabb könyvét pedig a földrajzi felfedezések történetének szentelte. Az 1912-ben Budapesten kiadott „A fehér ember útja (Co- lumbustól Pearyig)” c. kétkötetes munkája „eredeti kútfők nyomán” tárgyalja a világ leghíresebb tengeri és szárazföldi utazóit, köztük a magyar vüágvándorokat is. Barátjával, az élete főművéhez előszót írt Vámbéry Árminnal - akinek egy időben orvosa is volt - II. kötetének 89-96. oldalam foglalkozik. Gáspár doktor időskoráról csak keveset tudunk. Szerencsénkre a Vámbéry-konferencia illusztris vendége, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, dr. Kubassek János sok értékes adattal gazdagította az általunk előadottakat. Ezen adatokat annak idején Gáspár fiától szerezte meg. Szomorú információk ezek: betegsége, magánéleti és munkahelyi konfliktusai felőrölték az egykori nagy utazó lelkierejét. A kínok elől 1923. július 12-én a halálba menekült. Öngyilkossága miatt az orvosi lapok nem közölték nekrológját. A 20. század eleje legolvasottabb údeírójának emlékét inkább az irodalomtörténet őrzi. Vámbéry a már többször említett előszavát egy török közmondással indította: „Nem az tud valamicskét, aki sokáig élt, hanem az, aki sokáig utazgatott”. Gáspár Ferencről is elmondható: sokat utazgatott, tehát tudott is valamicskét a világról. Jó lenne e könyvekben megörökített „valamicskéből” - valamicskét újra kiadni. (A III. Vámbéry-konferencián elhangzott előadás rövidített változata.) Ha a tudósokkal széles körben sikerülne elfogadtatni a dunaszerdahelyi virtuális központot, annak nagy haszna lehet az egész európai Kelet-kutatásra nézve Vámbéry nyomában - és tovább... Hodossy Gyula és dr. Kubassek János a III. Vámbéry-konferencián HIZSNYAI ZOLTÁN A Vámbéry Polgári Társulás új, ambiciózus célokat tűzött maga elé, és most vezetésében is személyi változások történtek. A társulás közelmúltban megtartott közgyűlése Hazai György professzort, a neves magyarországi orientalistát és turkológust választotta meg elnöknek, az igazgatói posztot pedig a régi elnök, Hodossy Gyula tölti be. Vele beszélgettünk. Miért volt szükség a változásokra, és mivel jár ez a szervezet tevékenységét illetően? Annak idején, amikor a Vámbéry Polgári Társulást létrehoztuk, elsősorban Vámbéry Árminnal szerettük volna megismertetni a duna- szerdahelyieket, ami elsősorban is- meretteijesztői és szervezői feladatokkal járt. Később felvetődött annak az igénye is, hogy a Vámbéry- életmű kutatását is fel kéne vállalnunk. Most, hogy eljutottunk odáig, hogy a Vámbéry-életművet kutatjuk, egészen természetes módon felmerült, hogy magával a Keletkutatással, vagyis azoknak a térségeknek a kutatásával is foglalkoznunk kéne, amellyel Vámbéry is foglalkozott. Egy egyszerű társadalmi szervezet azonban természetesen nem tudja biztosítani a feltételeket a tudományos munkához, ezért úgy gondoltuk, hogy a Vámbéry Polgári Társulást kicsit át kell alakítanunk. Az átalakítás első és legfontosabb fegyverténye, hogy Hazai György professzor úr elvállalta a társulás elnöki posztjára szóló felkérésünket. Igen nagy megtiszteltetés ez, hiszen ő a Kelet-kutatás egyik legnagyobb alakja ma Európában. Ha ő hajlandó nekünk segíteni, akkor az mindenképpen előremozdítja ezt az ügyet, és így a Vámbéry Polgári Társulást a szakma is nagy valószínűséggel elfogadja tudományos műhelynek. Továbbá arra a felismerésre jutottunk, hogy a tudományos kutatással kapcsolatos teendőket jó lenne a polgári társuláson belül egy külön szervezeti keretben elvégezni. Ezért megalakítottuk a Vámbéry Tudományos Kollégiumot, amelynek az elnökévé Vásáry István professzor urat választottuk, a titkári funkciót pedig Dobrovits Mihály r i f f $jp / c- 1 / < r tŕ Hazai György előadása adjunktus tölti be, aki az eddigi konferenciák szervezéséből is oroszlánrészt vállalt. Mindketten egyetemi tanárok, és régóta foglakoznak Kelet-kutatással, orientalisztikával, és a Vámbéry-életmű feltárásáért Hazai György mellett ők is nagyon sokat fáradoztak már eddig is. Kik lesznek a kollégium tagjai? Más nemzetek kutatóival is számolnak? A kollégium tagjai mind olyan kutatók lesznek, akik eddig is részt vettek a munkában. Legalább egy tucat tudósról van szó - és nem csupán Magyarországról, hanem Angliából, Oroszországból, Törökországból és Szlovákiából is. A kollégiumban aztán elosztjuk a feladatokat, koordináljuk a kutatómunkát és igyekszünk egymás eredményeivel is rugalmasabban megismertetni az egyes műhelyeket, vagyis konferenciákat rendezünk és minél hamarabb, minél szélesebb körben hozzáférhetővé tesszük a kutatási eredményeket. A Lilium Aurum Kiadóban már elindítottunk két könyvsorozatot. Az egyikben Vámbéry-műveket és Vámbéryról szóló munkákat jelentetünk meg; a mostam konferenciára jött ki például a perzsiai utazásait bemutató kötet. A másik sorozat pedig a Vámbéry Tanulmányok, amelyben eddig két könyv látott napvilágot, ezekben jelent meg az első két Vámbéry-konferencia anyaga. Úgy látjuk, ez a két könyv- sorozat alkalmas arra, hogy a Vámbéry Tüdományos Kollégiumban majdan összegyűlő kéziratokat is ezekben tegyük közzé. És nem is csak magyar nyelven: azt szeretnénk, ha a magyar tudományos munkák angolul, az angol nyelven született művek pedig magyarul is megjelennének. Ha mindezt sikerül megvalósítanunk, hosszú távon a Vámbéry Tudományos Kollégium az európai Kelet-kutatás egyik fontos műhelyévé válhat. A központ tehát Dunaszerda- helyen lesz, a kollégium tagjai viszont egymástól távol élnek. Miként történik majd a kapcsolat- tartás? Elsősorban nyilvánvalóan elektronikus levelek útján, tehát Duna- szerdahely jobbára csak afféle virtuális központja lesz a szervezetnek. Habár a konferenciákat is itt rendezzük majd, és itt jelennek meg a könyvek is. Egyébként számos európai egyetemen létezik orientalisztika tanszék, és az oktatás mellett kutatómunka is folyik mindenhol, de az egymás közötti kommunikáció esetleges és szórványos. Pedig szükséges lenne például öszr szehangolni az egyes kutatási terveket, ez mindenki számára rendkívül előnyös lenne. Ha tehát az egymástól távol élő tudósokkal széles körben sikerülne elfogadtatnunk ezt a virtuális központot, ha látnák, hogy érdemes itt jelentkezni, akkor annak igen nagy haszna lehet az egész európai Kelet-kutatásra nézve. Az mindenesetre biztató, hogy az eddigi Vámbéry- konferenciákra is odafigyelt a szakma, és már eddig is többen jelentkeztek nálunk, hogy különböző információkkal szolgáljunk, vagy hogy itt levő kéziratokat kéijenek el. Tehát egy, részben már jelentkező igényt szeretnénk kielégítem szervezett formában. A Kelet-kutatás rettentően tág fogalom. A kulturális antropológiától a néprajzig, a valláskutatástól a nyelvészeti diszciplínákig és a szociográfiáig sok mindent magába foglal. Specializá- lódik-e majd valamilyen területekre ez a koordinációs munka? Nem, nem. A Kelet-kutatásnak, és következésképp a mi tevékenységünknek is ilyen színesnek kell maradnia, hiszen a cél az - és az integrálódó Európa számára ez egyre fontosabb -, hogy a világnak ezt a részét minél több szempontból és minél mélyebben megismeijük. Interdiszciplináris szemlélet nélkül pedig ez lehetetlen. Ráadásul földrajzilag maga a Kelet is rettentően tág fogalom, mi azonban nem kívánjuk leszűkíteni azokra a területekre, amelyeket Vámbéry hajdanán bejárt. A jelmondatunk lehetne akár az is, hogy: Vámbéry nyomában - és tovább... GONDOLAT Szerkesztők: Hizsnyai Zoltán (tel. 02/59233449), Mislay Edit, Tallósi Béla. Levélcím: Gondolat, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
