Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-13 / 237. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 13. Fókuszban: a próbaidő 3 A próbaidő alatt igyekezzünk beilleszkedni a munkahelyi közösségbe (Képarchívum) Ha a munkaszerződés nem tartalmazta a próbaidőt, akkor nem lehet utólag követelni a beillesztését Legfeljebb három hónap lehet A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerző­désben meg lehet szabni a próbaidő hosszát, melynek fő célja az új munkaerő gyakorlati ki­próbálása. LAJOS P. JÁNOS Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi azt is, hogy az alkalmazottat próbaidő nélkül, a munka- szerződésben megszabott határo­zott vagy határozatlan időre ve­gye fel a munkaadó. „A próbaidő során a munkavi­szony jogilag ugyanolyan, mint a próbaidőn túl, vagyis az alkalma­zottat ugyanazok a jogok illetik meg” - mondta lapunknak Peter Ondruška, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) munkajogi szakértője. Ez az időszak tehát csak egy szempontból különbözik: mind­két fél - az alkalmazott és a mun­kaadó is - indoklás nélkül vagy bármilyen indokkal véget vethet a munkaviszonynak. A törvény csak egy feltételt szab meg: a munkaviszony befe­jezéséről három nappal koráb­ban értesíteni kell a másik felet. Ez a rendelkezés mindkét félnek előnyös lehet, hiszen a munka­adó gyakorlatban is felmérheti, hogy mire képes az „új ember”, az alkalmazott pedig kipróbál­hatja új munkahelyét, beosztá­sát, megtapasztalhatja a munka- körülményeket, a légkört, új munkatársait. Ha valamelyikük úgy látja, hogy nem az elképzelései szerint alakul a munkaviszony, akkor feltételek nélkül véget vethet an­nak. A legtöbb munkaadó él is a törvény adta lehetőséggel, és a munkaszerződésben ragaszkodik a három hónapos próbaidőhöz. További előny ugyanis számukra az, hogy az elbocsátott alkalma­zottnak ebben az esetben nem jár végkielégítés. Az alkalmazottnak tehát jár mindaz a juttatás és kedvezmény, amely megilleti majd őt a próba­idő befejeződése után is, kivéve a már említett végkielégítést. „Ha a munkaadó beleegyezik, akkor szabadságra is mehet a próbaidőben” - állítja Ondruška. Ugyan az éves szabadság feltéte­le a ledolgozott hatvan nap, a munkaadó jóindulatán múlik, hogy ennek ledolgozása előtt kaphat-e szabadságot alkalma­zottja. Természetesen nem me­het három hét szabadságra - ha a második félévben, például szep­temberben kezdett dolgozni, ak­kor ennyi az év végéig nem is jár neki -, de néhány napot szüksé­ges esetben kaphat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a próbaidő során nem tesz jó benyomást a munkaadóra, ha mindjárt szabadságra akar menni az alkalmazott. Minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság 1/12-ed része jár, ha tehát 20 napos éves szabadságot veszünk, akkor egy ledolgozott hónap után 1,6 nap. Ha valaki például októberben lép munkába, akkor december végéig 5 nap szabadság jár neki. Az alkal­mazottnak a próbaidő során jár a munkatörvénykönyvben megha­tározott többi szabadnap is, tehát mehet orvosi kivizsgálásra, otthon maradhat beteg gyerekével. A próbaidőt nem lehet meg­hosszabbítani, és utólag sem lehet beillesztem a munkaszerződésbe. „Ha két hónapos próbaidőben egyeztek meg, akkor ezt utólag nem lehet három hónaposra emelni” - mondta Ondruška. Ha a munkaszerződés nem tar­talmazta a próbaidőt, akkor nem lehet utólag követelni a beilleszté­sét. Mivel a próbaidőt csak írás­ban megkötött szerződésben le­het rögzíteni, a szóbeli szerződés alapján dolgozó alkalmazott nem lehet „próbaidős”. Ha őt akarja próbaidőre hivatkozva elbocsáta­ni a munkaadó, akkor eredmé­nyesen védekezhet a bíróságon. Vonatkozik a próbaidőre a fel­mondási korlátozás, vagyis az al­kalmazottnak jár a védelmezett időszak. Ez azt jelenti, hogy ekkor sem lehet felmondani például a betegszabadságon lévő alkalma­zottnak vagy a terhes nőnek. MIT MOND A TÖRVÉNY? A próbaidő meghatározása A munkaszerződésben meghatározható a próbaidő, mely azon­ban nem lehet 3 hónapnál hosszabb. A próbaidőt nem lehet meg­hosszabbítani. A próbaidő annyival meghosszabbodik, amennyit az alkalma­zott hiányzik a munkahelyéről. A próbaidőre vonatkozó megegyezést írásban kell megkötni, el­lenkező esetben nem érvényes. Felmondás a próbaidő alatt A próbaidő alatt a munkaviszony megszüntethető bármilyen in­dok alapján vagy indoklás nélkül is. Ez a rendelkezés egyformán vonatkozik a munkaadóra és a munkavállalóra. A munkaviszony megszüntetését tartalmazó értesítést legalább a munkaviszony megszűnése előtt 3 nappal kézbesíteni kell a má­sik félnek. (1. p. j.) A MUNKASZERZŐDÉSRŐL Mit tartalmazzon a munkaszerződés Az érvényes munkaszerződésnek a következő elvárásoknak kell megfelelnie: ♦ A munkaszerződést a legjobb írásban rögzíteni. ♦ A szóban megkötött szerződések is érvényesek, de ebben az esetben a munkavállaló jogbiztonsága sérülhet. ♦ Meghatározott időre szóló munkaviszony kizárólag írásbeli szerződés alapján jön létre. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell: ♦ a munkatevékenység megnevezését és rövid jellemzését ♦ a munkavégzés pontos helyét, a város vagy üzemegység megne­vezését ♦ a munkába lépés időpontját ♦ a bérezés feltételeit, amennyiben azok nincsenek a kollektív szerződésben rögzítve ♦ a munkaidő meghatározását ♦ az előleg és a fizetés időpontját ♦ a szabadság mértékét ♦ felmondási időt, amely nem lehet rövidebb 2 hónapnál ♦ a megegyezett próbaidő hosszát, amely legfeljebb 3 hónap lehet A munkaviszony a munkaszerződésben meghatározott munká­ba lépés időpontjában jön létre. A munkaviszony akkor is létrejön, ha ez a nap munkaszüneti napra esik, vagy a munkavállaló valamilyen más okból nem tudja ebben az időpontban felvenni a munkát, és erről a munkáltatót is értesítette. Ezután a munkaszerződéstől elállni már nem lehet, a szerződést megszüntetni csak megegyezéssel, felmondással, azonnali fel­mondással vagy a próbaidőben történő felmondással lehet, (lpj) Fontos tudnivalók a szabadnapokról Milyen hosszú a rendes évi szabadság? Az évi rendes szabadság legalább 4 hét (20 munkanap), a leg­alább 15 ledolgozott évvel rendelkezők esetében ez újabb egy hét­tel (5 munkanappal) egészül ki. A szabadságra is érvényes azon­ban az, hogy a törvény által megszabott minimumnál nagyobb kedvezmények, juttatások is kialkudhatóak. A munkaszerződés­ben vagy a kollektív szerződésben a megszabottnál több szabad­napban is megegyezhet a munkaadó és a munkavállaló. Az éves szabadság, vagy arányos része akkor jár, ha az adott évben az al­kalmazott legalább 60 napot ledolgozott. Egyéb esetekben min­den 22 ledolgozott nap után az éves szabadság 1/12-ed része jár, ha tehát 20 napos éves szabadságot veszünk, akkor egy ledolgo­zott hónap után 1,6 nap. Milyen esetekben köteles fizetett szabadnapot biztosítani a munkáltató a rendes évi szabadságon kívül?- kötelező egészségügyi vizsgálaton való részvételre- az alkalmazottak érdekképviselőinek iskolázására- véradás és egyéb biológiai anyagok adományozására. Személyes okokból járó fizetett szabadnapok:- egészségügyi kivizsgálásra: évi 7 szabadnap- a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásokra: korlátlan számú szabadnap- családtagok orvosi kivizsgálásra, kezelésre való elkísérése: évi 7 szabadnap- haláleset a családban (házastárs, gyermek) 3 szabadnap (beleértve a temetés napját)- haláleset a családban (szülő, testvér) 1 szabadnap- gyermekszületés esetén: az anya kórházba és onnét haza­szállítására feltétlenül szükséges idő Hány fizetetlen szabadnapot köteles biztosítani a munka­adó?- az alkalmazott esküvője alkalmából: 1 fizetetlen sza­badnap - egészségügyi kivizsgálásra, ha már túllépték a 7 fizetett szabadnapot- egy településen belüli költözésre: 1 nap; ha más településre költözik, 2 nap VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, HELYENKÉNT ESŐ; 10-15 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Duna vízállása - Pozsony: 305, változatlan; Medve: 215, változatlan; Komárom: 190, apad; Párkány: 125, apad. Felhős és bo- rongós időre szá­míthatunk, gyak­ran előfordulhat eső és záporeső. A magasabban fekvő területeken akár havazás is előfordulhat. Reg­geli és délelőtti órákban ködfol­tok nehezíthetik a közlekedést. Legmagasabb nappali hőmérsék­let 10-15 fok között lesz, az or­szág északi területein lesüllyed­het akár 8 fokra is. Az éjszakai hőmérséklet hét és három fok várható. Holnap az időjárás a ma­ihoz hasonlóan fog alakulni. A Nap kel 07.10-kor - nyugszik 18.06-kor A Hold kel 16.43-kor - nyugszik 01.22-kor Fronthatás kö­vetkeztében az időjárás kedve­zőtlen hatással lesz az emberi testre. Többeknél jelentkezhetnek a ízületi fájdalmak, előfordulhat­nak fejfájási panaszok és kiújulhat­nak régi sérülések nyomai. A pszi- chikailag labilis embereknél fel­erősödhet a depresszióra való haj­lam. Korai órákban a légzőszervi megbetegedéssekkel küszködők- nél problémákat okozhat a reggeli köd. Az alacsony vérnyomásúakra panaszaik enyhülése vár. TUNISZ

Next

/
Thumbnails
Contents