Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-12 / 236. szám, szerda

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 12. Komáromban leleplezték Nagy János szobrászművész alkotásait Az aradi vértanúkra emlékeztek Török Ignácot Aradon végezték ki (Vas Gyula felvétele) Egy olasz vállalkozás vásárolta fel a szőlőhegy területének nyolcvan százalékát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Dunaszerdahely. A város egykori várkapitányai, az Aradon kivégzett Török Ignác és az aradi börtönben megtéboíyodott Lenkey János emlékére dombor­művet avattak október 6-án Komá­romban, az Anglia parkban. Az em­lékhely megálmodója a Jókai Köz- művelődési és Múzeum Egyesület volt, amely két éve közadakozásra szólította a város polgárait. Tavaly az emlékmű talapzata készült el, idén pedig sor kerülhetett Nagy Já­nos szobrászművész alkotásának leleplezésére is. Klapka György szobra mellett ezen túl itt is elhe­lyezik majd a megemlékezés virá­gait a hősök előtt tisztelegni kívá­nók. Dunaszerdahelyen meghitt ünnepségen emlékeztek az aradi vértanúkra a 48-as szabadságharc emlékműve előtt az önkormányzat és a művelődési központ szervezé­sében. Közreműködött a Kodály Zoltán Alapiskola énekkara és a 10. számú Szent György cserkészcsa­pat, a műsorban elhangzott Petőfi Sándor Jött a halál című verse. Föl­des József a Vámbéry Ármin Gim­názium tanára ünnepi beszédben elevenítette fel az 1849-es történé­seket. A tizenhárom honvédfőtiszt tiszteletére az egybegyűltek mécse­seket, az önkormányzat, a helyi alapiskolák és szervezetek pedig koszorúkat helyzetek el a szobor­nál. A Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban Zsidó János római katolikus esperes mutatta be Závodszky Gé­za Hazáért, szabadságért című könyvét, (vkmjom) Zalaba. Október 2-án szü­reti ünnepet tartott a falu. Michlian Etelka polgár- mester asszony a hetvenes években még élő szüreti felvonulás hagyományait szerette volna feleleveníte­ni ezzel az ünneppel. FORGÁCS MIKLÓS A Garam-és Ipoly mente határán található 175 lakosú községben az emberek többsége éppen szüretelt, vagy préselte a szőlőt, így szeré­nyebb volt a részvétel. Az 1898-ban épült Zalabai Olvasókör termében tartott istentiszteletet Ambrus Eri­ka, aki Kisölveden, Garamsallón és Garamvezekényben is ellátja a lel- készi teendőket. „Az Úr esőt adott, mikor eső kellett, napsugarat, mi­kor napsugár kellett, harmatot, mi­kor harmat kellett” - mondta a lel­kész, s hozzátette - „A gyönyörkö­désen túl hálát is kell éreznünk. Tudjunk szeretettel-örömmel meg­nyilatkozni, tudjunk megbocsáta­ni, és meg ne tagadjuk a segítséget másoktól”. Michlian Etelka a szőlőhegytől vett búcsút, mely „Zalaba ékessége volt sokáig, emlékezhetünk gye­rekkorunkból, hogy egy tőkéről A Garant Menti Népi Együttes egy kannával is összegyűlt, még karácsonykor is ehettünk szőlőt. Egészségesek voltak a tőkék, mál­nabokrok, fák díszítették a hegyet. 1975-ben nagy gépekkel teraszosí- tották a területet, ekkor még volt a termelőknek bevétele, de az idő­sek elhaltak, a kapák elmaradtak, fogytak a sorok, jött a gaz és a par­lag. Az egyre kopárabb szőlőhegy nyolcvan százalékát olasz befekte­tők vásárolták föl. Alma-, cseresz­nye- és barackfákat kívánnak tele­píteni. Van, aki azt mondja, kár, van, aki bízik benne, hogy jó lesz. Az idő majd eldönti, ékessége lesz- e még ez a hegy a falunak. De a zalabaiak szívében megmarad örökké szőlőhegynek. Lehet, ez az idei volt az utolsó igazi szüret”. Naspolyák, birsek, kacskaringós kellevelek, pompázatos színű és alakú zöldségek, gyümölcsök gar­madája, régi játéktalicskák, miska- kancsók, puttonyok voltak látha­tók a kiállításon, szavalt Pásztor Xénia a cinege cipőjéről, s ropta a kalotaszegi és mezőségi táncokat a lévai Garant Menti Népi Együttes négy táncosa. Lenkey János megtéboíyodott az aradi börtönben Minden év őszén kísérleti parcellákon mutatják be az egyes fajták tulajdonságait Békéscsabai győzelem született az első érsekújvári kolbászfesztiválon Kukoricanapot tartottak Ekecsen Tarolt a csípős csabai kolbász ÚJ SZÓ-HÍR Huszonharmadik alkalommal szervezte meg az Ekecs-Szakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet a ha­gyományos kukoricafajta-bemuta- tót, melyen az érdeklődők megis­merkedhettek az új vetőmagfajták­kal, növényvédő szerekkel és gép­technológiával. Végh György mérnök, az Ekecs- Szakállasi Rendszer vezetője el­mondta, a bemutató országszerte nagy hírnévnek örvend. Szlovákia minden területéről érkeznek ér­deklődők, kiváló alkalom ez szak­mai eszmecserére a mezőgaz­dászok körében. 1982-ben magyar-szlovák kor­mányközi megállapodás eredmé­nyeként a helyi szövetkezet felvette a kapcsolatot a Bajai Kukorica Rendszerrel, amely akkor már több éve sikeresen foglalkozott a vető­magok nemesítésével és forgalma­zásával. A helyi mezőgazdasági szakemberek megismerkedhettek a nálunk addig még nem forgalma­zott, főképp nyugat-európai orszá­gokból származó hibridekkel. Szlo­vákiában Ekecs és Vágsellye lett a kukoricanemesítés két központja. 1989 óta tartja a kapcsolatot az ekecs-szakállasi szövetkezet a ne­mesítő cégekkel. Minden év őszén kísérleti parcellákon mutatják be a szövetkezetek, magángazdák, mezőgazdasági tanulmányokat folytatók számára az egyes kuko­ricafajták tulajdonságait. Külön értékelik a hektárhozamot, a mi­nőséget és a betegségekkel szem­beni ellenállóképességet. Az évti­zedek alatt több mint 1400 fajtát vizsgáltak meg. Minden résztvevő megkapta a fajták pontos jellemzőit, eredmé­nyeit tartalmazó értékelést. A hiva­talos megnyitó után az érdeklődők SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Az első nemzetközi kolbászfesztiválon tizenhárom ha­zai és magyarországi csapat mérte össze erejét, a szakma legjobbjai kolbásztöltő „fegyvereikkel” és fű­szereikkel versengtek a közönség kegyeiért. A Nyitra-parti Kultúr- központ előtt vásári hangulat fo­gadta a vendégeket a Zámčanka zenekar kíséretében, a családok a magyarországi Békéscsabáról érke­ző motoros kisvonaton körbeutaz­hatták a várost, amíg odabent elké­szültek a kolbászok. „Tavaly kedves meghívást kaptunk Békéscsabára a hagyományos kolbászfesztiválra, amit illett viszonoznunk. A per- betei hagyományőrzők és mazso- rettek, továbbá az érsekújvári Keller Táncstúdió fellépése, a cso­dás operettmelódiák kellemessé tették a versenyzők és a vendégek számára az egész fesztivált” - tájé­koztatott a szervezők nevében Berényi Margit, a Csemadok érsek­újvári alapszervezetének az elnö­ke. Záhorszky Elemértől, a verseny öüetadójától azt is megtudtuk, hogy Érsekújvárban eddig nem volt hagyománya a fesztiválnak. A ren­dezvény sikere azonban arra ösz­tönzi őket, hogy jövőre is megren­dezzék a Városi Művelődési Köz­ponttal közösen a komoly szakér­telmet igénylő megmérettetést. Az izsai asszonyok gondoskodtak róla, hogy a kolbászfesztiválon mákos, túrós és meggyes-darás rétes is ké­szüljön, remekműveiknél csak a kóstolóra várók sora bizonyult hosszabbnak és kígyózóbbnak. A Csemadok érsekújvári alapszerve­zete az MKP helyi szervezetével kö­zösen készített kolbászt, a Szlávik Rudolf vezette fűri csapat jókedvé­vel, és gyümölcsökkel díszített asz­talával vonta magára a bámészko­megtekinthették a 13 vetőmag-ne- mesítő cég 122 kukoricafajtáját. A helyszínen rendelkezésre álltak a cégek képviselői is, hogy megvála­szolják az esetleges kérdéseket. A modern növényvédelemről is tájé­kozódhattak á megjelentek az erre a célra felállított sátraknál. Az elő­készített terepen pedig a géptech­nológiát ismertették. Új vetőmagfajtákat, növényvédő szereket, gépeket mutattak be (Képarchívum) dók figyelmét. Akadt malacfejjel, füstölt oldalasokkal ékesített terí­ték is, néhány versenyző omlós po­gácsával kínálta az eredményre vá­rókat. A legszebb terítékért a bé­késcsabai Zsíros Pál és csapata nyerte el a díjat, ők kapták a Pol­gármester, Gejza Pischinger díját is. Az első és a második helyen a bé­késcsabai Buka Mihály és Kovács István vezette csapatok osztozhat­tak, harmadik helyezett az érsekúj­vári Cimbalík Róbert és csapata lett, őket a hazai közönség a gu­lyásfőző versenyekről már ismeri. A magyarországi versenyzők a ren­dezvény egész ideje alatt gondos­kodtak a jó hangulatról, vidám har­monikaszóval dalra fakasztották a közönséget. A Polgármester-díjas Zsíros Pál és csapata munka közben (Csuport István felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com (A szerző felvételei) Búcsú a szőlőhegytől

Next

/
Thumbnails
Contents