Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-12 / 236. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 12. Kultúra 9 Nagy az isten állatkertje, Dyga Zsombor rendező 80 perc alatt mégis végigkalauzolja a nézőt rajta... Retikül körül forog a világ Ami a mozit illeti, nem vagyok a végletek embere. Ha egy filmet agyba-főbe dicsérnek, vagy ellenkezőleg, lehordanak, nekem az már elegendő ok arra, hogy ne váltsak rá jegyet. Tüdőm, ez rossz berögződés, de már évek óta eszerint viszonyulok a filmszínházhoz. PUHA JÓZSEF A közelmúltban egy ismert film- kritikus beszélt a Kész cirkusz című magyar filmről. Összességében semmit sem mondott róla: nem dicsérte, nem szidta, csak ajánlotta. Ezért megnéztem. Meg azért is, mert rendezője, Dyga Zsombor az előző filmjével, a Tesóval is jól megnevettetett. Igaz, nem tettem magasra a mércét. Két testvér között a viszonylag bugyuta kiindulópont konfliktusok egész sorát szülte. Artin és Nate az évek során megszokták lakótelepi otthonuk szűkösségét, s mivel édesanyjuk maradéktalanul kiszolgálta őket, ezért tökéletesen elégedettek voltak az életükkel. Csakhogy a nyugdíjba vonuló mama magára hagyta gyermekeit, vidékre költözött, sőt mi több, a szomszéd lakást is a felügyeletükre bízta. Ők meg hirtelen nem tudtak mit kezdem a sok szobával. Nate a különköltözést szorgalmazta, Artin pedig albérletbe adta volna ki az egyik lakást, de nem jutottak közös álláspontra, s kezdetét vette a testvérháború. Aztán jött a szappanoperába illő végkifejlet: mindkettőjükre rátalált a A rendező, Dyga Zsombor A kivénhedt focista, Scherer Péter, a nimfomán feleség, Udvaros Dorottya és a fanatikus gombfocis, Schmied Zoltán szerelem, lecsülapodtak, felnőttek, és ma is élnek, ha meg nem haltak. Dyga Zsombor új filmje is panel- környezetben játszódik: hajszolós akció-vígjáték. A forgatókönyvet a Tesóhoz hasonlóan a rendező és Lovas Balázs jegyzi. Dyga 80 percnyi hosszúságú, gyakorlatilag egyetlen nagy ívű, fékevesztett tempójú akciójelenetté gyúrta ösz- sze a párhuzamos szálakon futó sztorit. A Tesó triumvirátusa, a lakás- és szerelmi problémákat kitűnően orvosló Welker Gábor, Schmied Zoltán és Elek Ferenc ezúttal a magyar színjátszás húzónevei mellett tündökölnek, magyarán, a rendező arra (is) törekedett, hogy sztárok közreműködésével igazi közönségfilm szülessen. A kiindulópont most is elég bugyuta, a történet egy kompromittáló fotósorozatot - intimebb fajtájú paparazziképeket - rejtő számzá- ras retikül körül zajlik. A táskának van két érdekes tulajdonsága: nem marad meg egy ember kezében, és a címzetthez még véledenül sem jut el. Tartalmáért igazi hajsza indul. Mindenki meg akarja szerezni: a három lakótelepi gombfoci-fana- tikus (Welker, Schmied, Elek), a „macsó” menedzserribanc (Ónodi Eszter), a kivénhedt, ó-lábú focista, aki hasmenés miatt lemarad a Fradi elleni magyar kupameccsről A civilhekus, Csuja Imre, a focista, Scherer Péter, a lúzer, Nagy Zoltán (Fotók: Képarchívum) (Scherer Péter), csalfa negyvenes felesége (Udvaros Dorottya), a cukorbajos civilhekus (Csuja Imre) és az észkombájnoknak korántsem nevezhető, gyengeelméjű bankrablók (Tóth József, Görög László, valamint a Família Kft. Kövér Lajosaként megismert Nagy Zoltán). Apróbb szerepekben feltűnik az augusztus 1-jén elhunyt Kránitz Lajos és a Moszkva tér Royalját megszemélyesítő Szabó Sünön is. A szereplők közül feltétlenül ki kell emelni Ónodi Esztert, aki engem most először győzött meg igazán a tehetségéről. A Kész cirkusz a hetvenes-nyolcvanas évek fekete komédiáira hasonlít, a történet fordulatai és humora a karakterekből adódnak. Technikailag és képileg mindent feltuningoltak, ami már a Tesóban is jól bevált. Konstruktív ökörködés a film, amely a pergő párbeszédekkel, a lendületes kamerakezeléssel, a kistérségiség helyzetkomikumával és nagy mennyiségben adagolt külvárosi humorral próbálja meg lekötni a néző figyelmét. Eredményesen. Most már értem, a kritikus miért nem dicsérte vagy szidta. Mert a Kész cirkusz nem érdemel dicséretet, de szidni sem igazán lehet. Meg kell nézni, csupán azért, mert szórakoztató. A történetét néhány nap múlva úgyis elfelejti az ember. . A svéd akadémia lemondott tagja „összehordott szövegzagyvaléknak” minősítette Elfriede Jelinek műveit Károk érték az irodalmi Nobel-díj tekintélyét? MTI/AP/REUTERS-HÍR Stockholm. Lemondott tegnap a svéd akadémia egyik tagja, így tiltakozva a tavalyi irodalmi Nobel- díj odaítélése, az osztrák Elfriede Jelinek regényíró kitüntetése ellen. Knut Ahnlund a tekintélyes Svens- ka Dagbladet napilapban kedden megjelent írásában jelentette be lépését, kemény kifejezésekkel bírálva Jelűtek tavalyi meglepetésszerű kiválasztását, amely szerinte Jóvátehetetlen károkat okozott a díj tekintélyének”, befolyásolva jövőbeni döntéseket is. Jelinek műveit „összehordott szövegzagyvaléknak” minősítette, amelyben „még nyomát sem lelni művészeti szerkezetnek”. A 2004- es irodalmi Nobel-díj nemcsak hogy minden haladó erőnek maradandó károkat okozott, hanem egyúttal összekuszálta az irodalomról mmt művészetről alkotott általános nézeteket is - vélekedett Ahnlund, leszögezve, hogy mindezek után nem maradhat a svéd akadémia tagjainak sorában. A 82 éves akadémikus 1983 óta tagja az irodalmi Nobel-díjról döntő svéd akadémiának. Lemondását néhány nappal az idei döntés kihirdetése előtt jelentette be. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért csak most döntött így. (Ahnlund lemondásának időzítése, illetve az, Knut Ahnlund (ČTK/AP-felv.) hogy az idei díjazott nevének bejelentését múlt hétről holnapra halasztották, arra enged következtetni, hogy a következő irodalmi Nobel-díj odaítélése körül is kemény viták zajlanak a nagy tekintélyű testületben - a szerk. megj.) A tavalyi stockholmi indoklás Jelinek regényeinek, színdarabjainak „zenei kontrasztjait” emelte ki, amelyek „különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását, és ezek leigázó hatalmát”. Elfriede Jelinek legismertebb regénye a zene és az ember viszonya körül forog: A zongoratanárnő 1983-ban jelent meg, és 2001-ben Michael Haneke készített nagy sikerű fűmet belőle Isabelle Hup- pert-rel a főszerepben. Jelineket ugyanolyan „provokátorként” tartják számon, mint két vüághírű kortársát: Thomas Bern- hardot és Peter Handkét. Nem riad vissza radikális nyüatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul az ellen, hogy a szélsőjobboldal bekerült a bécsi kormánykoalícióba. Az írónő nem vett részt a Nobel-díj tavaly decemberi átadásán, „szociális fóbiájára” hivatkozva; később Svédország bécsi nagykövetének kezéből vette át a díjat. A tavaly a Franz Kafka-díjat is elnyert osztrák írónő Nobel-díja a Vatikán haragját is kiváltotta. Közvetlenül a tavaly októberi döntés után a L’Osservatore Romano című lap, a Vatikán szócsöve „az abszolút ni- hüizmus” zászlóhordozójaként írta le az osztrák írónőt. Az egyházi lap szemére vetette Jelűteknek, hogy műveiben politikai és szociális igények nevében túláradó és az abszolút nihüizmusba torkolló obszceni- tás jelenik meg. Az írónő a női vüá- got a durva szexualitás jeleneteivel jellemzi, amelyek nem a női emancipációra utalnak, hanem bennük a nemiség és a patológia, a hatalom és az erőszak kapcsolódik össze a katolikus lap ítélete szerint. RÖVIDEN Latin filmnapok a pozsonyi Mladosfban Idén is megrendezik Pozsonyban a Latin filmnapokat - olasz, francia, spanyol és portugál filmek bemutatásával. A programba besorolt mozgóképeket minden évben valamilyen téma szerint válogatják össze - tavaly például a régmúlt állt a középpontban, vagyis történelmi filmeket láthattunk. Az idén a bűnügy, a bűntény, vagyis a krimi lett a téma. A filmnapokon újabb és régebbi alkotásokat is bemutatnak, hogy a fiatalabb nemzedék, amely elkészülte időpontjában nem láthatta ezt vagy azt a korábbi mozgóképet, a mozik viszont már nem tűzik műsorra, legalább Uyen alkalmakkor élvezhessék azokat a vászonról is. így került be a kínálatba például Francois Truffaut 1983-as mozgóképe, a Vasárnapra várva Fanny Ardant és Jean-Louis Trintignant főszereplésével. A Latin filmnapok holnap kezdődnek és vasárnapig tartanak a Mladosť moziban, (tébé) Góóól! Amikor a kis Santiago Munez szüleivel tízéves korában átlépi a mexikói-amerikai határt, mindössze két féltve őrzött tárgyat rejteget a csomagjában: a focilabdáját és egy gyűrött fényképet a futball-vüágbajnokságról. Miközben Santiago kamaszkorát különböző alkalmi melókkal tölti, igazi szenvedélye mindvégig a labdarúgás marad. Ő bízik magában, ám édesapját nem olyan könnyű meggyőznie arról, hogy vüághírű focista válhat belőle. Egy napon aztán a brit Glen Foy felfigyel egy helyi bajnoki mécsesén Santiagóra. Az egykori profi futballista a fiúban technikás, gyors és elszánt játékost lát. Rendezte: Danny Cannon (Amerikai sportfilm) Mamutvadászokról készít filmet Emmerich Roland Emmerich hollywoodi filmrendező a Holnapután (The Day After Tomorrow) című sci-fi után kőkorszaki utazásra készül: a német filmes Tízezer évvel Krisztus előtt címmel a mamutvadászokról akar filmet forgatni a Columbia Pictures filmstúdió részére - jelentette a Variety című szaklap. A történelem előtti időkben játszódó történet egy primitív törzsből származó 21 éves vadászról szól, aki mamutvadászatból tartja el magát. A forgatást a tervek szerint februárban kezdik el Afrikában. Emmerich e hónapban keres majd főszereplőt, a Variety szerint egy eddig ismeretlen személyt. (MTI) Wallace & Gromit ...és az Elvetemült Vetemény- lény. Ahogy közeledik a szokásos éves Zöldségóriás Verseny, kitör a „vege-mánia” Wallace és Gromit szomszédságában. A két vállalkozó kedvű cimbora nagyot kaszál a rágcsálóhárító rendszerrel, amely humánus módon tartja távol a nyúlhadat. Ám hirtelen egy rejtélyes, zöldségdúló „fenevad” kezd garázdálkodni a környéken, megtámadja a városka értékes parcelláit, és elpusztít mindent, ami az útjába kerül. A verseny házigazdája, Lady Tot- tington próbálja menteni a menthetőt. Rendezte: Steve Box Nick Park (Angol animációs film) Holnaptól vetítik a hazai mozik a Hrubeš és Morei - barátok jó- ban-rosszban című cseh filmet, amely a nagy sikerű Unalom Brünnben rendezőjének, Vladimír Moráveknek a legújabb alkotása. Felvételünkön a két főszereplő: Richard Krajčo és Jan Budar (Képarchívum) Wallace és Gromit és az Elvetemült Veteménylény című animációs filmben újra kitör a „vege-mánia”
