Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-12 / 236. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 12. RÖVIDEN Megöltek 19 rendőrtisztet Kabul. Meggyilkoltak 19 rendőrtisztet a tálib felkelők Afganisztán déli részén, ami­kor rátámadtak egy rendőrsé­gi járműoszlopra. Az eset Helmand tartományban tör­tént hétfő este, de a harcok tegnap reggelig tartottak. A konvojban utazó 150 rendőrre a felkelők egy hegyoldalban nyitottak tüzet. (MTI) Hágában a vukovári hármak Hága. A volt Jugoszlávia te­rületén elkövetett háborús bű­nök ügyében ítélkező hágai törvényszéken (NT) tegnap megkezdődött az úgynevezett vukovári hármak tárgyalása. A szerb erők által hónapokon át ostromlott szerémségi vá­ros eleste után, 1991 novem­berében a Vukovár melletti Ovcara mezőgazdasági tele­pen kivégeztek több mint 200 - egyes adatok szerint 260 -, többnyire horvát nemzetiségű személyt, akik a vukovári kór­házban rekedtek a harcok ide­jén. Az NT a vukovári trojka néven elhíresült csoport há­rom egykori jugoszláv katona­tisztjét, Veszelin Sljivancsa- nint, Mile Mrksicset és Mi- roszlav Radicsot tartja felelős­nek a vérengzésért. (MTI) ítélet a zimonyi klán perében Belgrad. Összesen 167 évi börtönre ítélte a belgrádi maf­fiatörvényszék a zimonyi klán nevű szerbiai bűnbanda vajda­sági ágának 38 tagját. A szer­vezett bűnözés ügyében eljáró belgrádi különbíróság által ki­mondott ítélet 1999-2003 kö­zött történt bűntényekben ta­lálta bűnösnek a Firma nevű alvilági csoport tagjait, akik heroinnal „táplálták” szülte az egész Vajdaságot. Az ítéletek a néhány hónapostól a 15 éves börtönbüntetésig terjednek. A per húsz hónapig tartott, a bí­rónak most két órára volt szüksége ahhoz, hogy felol­vassa az ítéletet. (MTI) Államfői beismerés Bukarest. Traian Basescu román államfő beismerte, Ro­mániában is voltak a második vüágháború idején zsidóüldö­zések, és a legélesebben el­ítélte a zsidók deportálását, amely 1941. október 9-én kez­dődött el. „Olyan időben emlé­kezünk meg a holokausztról, amikor a demokratikus Romá­nia nem hajlandó többé véka alá rejteni saját történelmi va­lóságát. Nem a népet ítéljük el, hanem a román államot, amely elhatározta, hogy a zsi­dókat üldöző államokhoz csat­lakozik. Részesei voltunk a borzalomnak, a holokauszt- nak, és ezt be kell vallanunk” - hangoztatta Basescu. A román hatóságok és a román társada­lom egyes részei hosszú időn át vitatták, hogy Romániában is volt holokauszt. Egy nem­zetközi bizottság, amelynek el­nöke a Nobel-békedíjas Ehe Wiesel volt, csak 2004 novem­berében állapította meg, hogy Románia polgári és katonai hatóságai felelősek voltak 280-380 ezer romániai és uk­rajnai zsidó haláláért. (MTI) Merkel végső győzelméhez sikerrel le kell zárni a koalíciós tárgyalásokat, és meg kéll győzni a berzenkedő szociáldemokrata frakciót is Német kényszerházasság MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az első német női kan­cellár eljövetelét beharangozó cí­mekkel tudósítottak a tegnapi né­met lapok arról, hogy a szociálde­mokraták lemondtak a kancellári (és a házelnöki) posztra formált igényükről. így megnyílt az út Angela Merkel és a hivatalos nagy­koalíciós tárgyalások előtt. „Angela Merkel győzelmet ara­tott Gerhard Schröder felett, s ha­marosan Európa leghatalmasabb asszonyává válhat” - írta Die Welt, míg egy televíziós riporter úgy fo­galmazott, „a Keletről jött asszony kereszténydemokrata csúcspoliti­kusok, Kohl, Schäuble és Merz után a szociáldemokrata Schrödert is le­győzte”. A kommentárok nagy ré­sze hajlik a feltételes mód használa­tára is, rámutatva: sikerrel le kell zárni a koalíciós tárgyalásokat, meg kell győzni a Merkel miatt berzen­kedő szociáldemokrata frakciót ah­hoz, hogy a konzervatívok jelöltjét csakugyan kancellárrá válasszák. A 614 tagú Bundestagban legke­vesebb 308 szavazat szükséges a kancellárválasztáshoz. A CDU/ CSU/SPD 448 képviselőt küld az új összetételű szövetségi gyűlésbe, a 222 szociáldemokrata képvise­lőből legkevesebb 82-nek kellene Merkelre szavaznia, ha biztosra veszik a CDU/CSU-szavazatokat. A Baloldali Párt már korábban je­lezte, nem szavaz Merkelre, ugyanezt mondják a liberálisok (FDP) és a kormánypozícióból el­lenzéki szerepbe kényszerült kör­nyezetvédők (Szövetség’90/Zöl- dek). Ez ä három párt azonban csak 166 szavazattal rendelkezik a Bundestagban. A szűk körű csúcsmegbeszélések szakaszában született a megál­lapodás: a szociáldemokraták nyolc posztot kapnak a kormány­ban, a kereszténydemokraták né­gyet, a Keresztényszociális Unió kettőt. A kancellárral és a kancellá­ri hivatal vezetőjével együtt a kon­zervatív oldalon is nyolcán ülnének a kormányban. Német kancellárok 1949 óta. Felső sor, balról jobbra: Konrad Adenauer, CDU, 1949-1963, Ludwig Erhard, CDU, 1963-1966, Kurt Georg Kiesinger, CDU, 1966-1969, Wüly Brandt, SPD, 1969-1974, alsó sor: Helmut Schmidt, SPD, 1974-1982, Helmut Kohl, CDU, 1982-1998, Gerhard Schröder 1998-tól napjainkig. Őt várhatóan Angela Merkel követi. (TASR/EPA felvétel) Öngyilkos merényletek és támadások Irakban Hatvan ember halt meg Nagyban megnehezítette a mentést az éjszakai hideg és a reggel eleredt eső Egyre kevesebb a túlélő Iszlámábád. Csaknem nyolcvan órával a földren­gés után, élve kimentettek tegnap két nőt egy leom­lott toronyház romjai alól a pakisztáni fővárosban. A mentőosztagok a körülál- lók örömrivalgása köze­pette húzták ki az omla- dék alól Halida Begumot és Mah Bibit. ÖSSZEFOGLALÓ Azért volt különösen nagy az öröm, mert az orvosok szerint 72 óra eltelte után már csak egészen parányi szokott lenni az esélye an­nak, hogy túlélőt találnak a romok alatt. A CNN tegnap azt közölte, hogy 42 ezerre nőtt a szombati dél-ázsiai földrengés áldozatainak száma. A pakisztáni belügy ezután közölte, a hivatalos, vagyis az ellenőrzött adatok szerint 23 ezren haltak meg (ez nem végleges szám) és több műit 50 ezren megsérültek. Egy ENSZ-jelentés több mint négymilli­óban adta meg a fedél nélkül ma­radtak számát. Hírügynökségi be­számolók szerint a mentést nagy­ban megnehezítette az éjszakai hi­deg és az, hogy reggel a térségben eleredt az eső. Pakisztánban mint­egy ezer kórház teljesen elpusztult, s az ország tábori kórházakat, csonttörések kezeléséhez szüksé­ges eszközöket és takarókat kér a nemzetközi közösségtől. Mivel az orvosi berendezések, készülékek is jórészt tönkrementek, még nehe­zebbé vált a természeti csapás sé­rültjeinek az ellátása. Tovább sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a kórházi alkalmazottak, az orvosok és ápo­lók közül is sokan meghaltak vagy súlyosan megsérültek. Az ország londoni nagykövete pedig a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, országa hosszú távú újjáépítési segélyeket kér a nemzet­közi közösségtől. Iszlámábád rend­kívül hálás a mentéshez nyújtott azonnali segélyekért és az orvosi ellátás biztosításában való nemzet­közi részvételért, azonban „rendkí­vül nagy katasztrófával kell meg- bükóznunk, ezért a segélyintézke­déseknek is hasonlóan nagyará- nyúaknak kell lenniük”.' Az ENSZ illetékesei is egyetértenek abban, az ország gazdasági talpra állításá­hoz jelentős mértékű beruházások­ra van szükség. Ezért a ENSZ kész részt venni a földrengés által legin­kább sújtott térségek gazdasági új­jáépítésében. (SITA, TASR, MTI) MTI-HÍR Bagdad. Csaknem 60 ember vesztette életét tegnap Irakban po­kolgépes és fegyveres támadások­ban. Bagdadban és a fővárostól 420 kilométerre fekvő Tell-Áfárban autóba rejtett bomba robbant. Bagdad nyugati Amiríja negye­dében, ahol aktívak a szunnita fel­kelők, öngyilkos autórobbantó tá­madt iraki katonákra. A detonáció az első hírek szerint 25 vagy még több ember halálát okozta. Ugyan­ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A regionális partner­ség országai, tehát a visegrádi né­gyek, valamint Ausztria és Szlové­nia (V4+2) tevőlegesen kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a nyu­gat-balkáni államok európai integ­rációs folyamata tovább haladjon és beteljesedjen. Ezt Somogyi Fe­renc magyar külügyminiszter mondta a tegnapi budapesti Nyu­gat-Balkán konferencia utáni saj­tótájékoztatón. A konferencián a Nyugat-Balkánt Szerbia-Monte- negró, Horvátország, Bosznia-Her­cegovina, Macedónia és Albánia diplomáciai vezetői képviselték. A hat plusz öt ország üdvözölte, csak autóba rejtett pokolgép rob­banásában meghalt harminc em­ber, harmincöt pedig megsérült egy piactéren az észak-iraki Tell- Áfárban. A hatóságok előzőleg azt állították, a robbanószerkezetet távirányítással hozták működésbe, de később közölték, hogy öngyil­kos merénylet történt. Az áldoza­tok mind irakiak voltak. A főváros­ban a nap folyamán előzőleg több fegyveres támadásban meghalt két rendőrnő, és megsérült 16 másik személy, köztük 12 rendőr. hogy az EU soros elnöki tisztét 2006 első felében betöltő Ausztria a Nyugat-Balkán térségét uniós el­nöksége egyik prioritásává kívánja tenni. A regionális partnerség mind a hat országa koordinatív szerepet vállal egy-egy területen, ami az igé­nyeknek az eddigieknél talán job­ban megfelel. Magyarország a bél­és igazságügyi együttműködés, Csehország az egységes belső piac, Ausztriá n környezetvédelem, Len­gyelország az EU-támogatások ki­használása, Szlovénia az állat- és növényegészségügy, Szlovákia pe­dig a társadalom felkészítése terén kapott vezető szerepet. Szlovákiát a tanácskozáson Magda Vášáryová államtitkár képviselte, (m, t) Ezt a kétéves kisfiút is az iszlámábádi toronyház romjai alól men­tették ki hétfőn este (ČTK/AP-felvétel) Szlovák szerepvállalás a Nyugat-Balkánon Közép-európai összefogás Avarkeszi szerint van esély a megegyezésre Máért lesz, de mikor? A kisebbségi jogok megsértése miatt felfüggeszthetik a társulási szerződést Komoly figyelmeztetés Belgrádnak MTI-JELENTÉS Belgrad. Olli Rehn uniós bővíté­si biztos tegnap arra figyelmeztete- tett, Brüsszel felfüggesztheti a Szerbia-Montenegróval kötendő stabilizációs és társulási szerző­dést, ha Szerbiában megsértik az emberi és kisebbségi jogokat. Rehn a vajdasági parlamentben tartott beszédében rámutatott: ilyen kité­telt tartalmaz majd maga a társulá­si szerződés is, amelynek aláírásá­ról hétfőn kezdődtek meg a hivata­los tárgyalások Belgráddal. „A szerződésben megfogalma­zott normák tiszteletben tartása szavatolja a közösség legsebezhe­tőbb tagjainak oltalmát és életmi­nőségét. Ezért van szükség az em­beri és kisebbségi jogok tisztelet­ben tartására, ami az európai poli­tikai kritériumok alapját képezi... Remélem, minden erőszakos kilen­gést elítélnek az illetékesek, és az etnikumok közötti jobb viszony megteremtésére fognak törekedni” - idézték a belgrádi hűadások Rehnt. A bővítési biztos azt han­goztatta, a tartományban meg kell őrizni és javítani kell az etnikumok és kultúrák közötti párbeszédet, il­letve a kölcsönös toleranciát a vaj­dasági „történelmi modell” szerint. A szerbiai alkotmányos reform ré­vén meg kell vetni Szerbia soknem­zetiségű jellegének szilárd alapját. Az EU bővítési biztosa Vük Dras­kovic külügyminiszter, Erhard Bu- sek, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum koordinátora és a vajdasá­gi vezetők társaságában tegnap vé­gigment a hat évvel ezelőtti NATO- bombázásban lerombolt, a múlt héten forgalomba helyezett újvidé­ki Szabadság-hídon. Eredetileg az volt a terv, hogy Rehn avatja fel az EU-forrásokból helyreállított Du- na-hidat, de az újvidéki radikális­szocialista városvezetés, élén Maja Gojkovics polgármesterrel a múlt héten pénteken váradanul megnyi­totta a négysávos hidat. Ezzel a teg­napra tervezett ünnepélyes hídava- tás okafogyottá vált, s a történtek botrányos hangulatot teremtettek a tartomány székvárosában. MTI-HÍR Budapest. A marosvásárhelyi konferencia után van esély arra, hogy a Gyurcsány Ferenc által összehívandó Magyar Állandó Ér­tekezleten (Máért) jó néhány kér­désben meg tudjanak egyezni a résztvevők. Erről Avarkeszi Dezső kormánymegbízott nyilatkozott tegnap. A Máért időpontjáról azonban nem tudott felvüágosítást adni. Avarkeszi hangsúlyozta: a marosvásárhelyi konferencián ki­derült, néhány kérdésben a hatá­ron túliaknak más a véleményük, mint a magyar a kormánynak, üyen a kettős állampolgárság ügye és a Máért szerepe, de az ott elfo­gadott zárónyilatkozat arról tanús­kodik, a felvetett kérdések túlnyo­mó többségében abszolút azonos az álláspont. Mint mondta, a záró­nyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezték ki a kormány azon szándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Ezzel kapcsolatban a kormány várható­an két héten belül, a határon túli szervezetekkel történő egyeztetés után, október közepén négypárti tárgyalásokat kezdeményez. Hoz­zátette: a kormány az alkotmány bővítését, egy speciális magyar igazolvány bevezetését, valamint január elsejétől nemzeti vízum ki­adását javasolja a határon túli ma­gyarok ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents