Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-11 / 235. szám, kedd

i ia^HHIiaaav AGRÁRKÖRKÉP 2005. október 11., kedd 9. évfolyam 10. szám Az agrártárca jövő évi költségvetési tervezete kifejezetten politikai egyezség eredménye A fosszilis energiának a fele megtakarítható Jövőre fél milliárddal több (Illusztrációs felvétel) Ha minden igaz, és a hon­atyák is úgy akarják, tehát jóváhagyják a parlament elé beterjesztett költségve­tési tervezetet, akkor jövő­re ugyan az idei százalék­szintnek megfelelő 54 szá­zalékos kiegészítő támoga­tásból gazdálkodhat majd a hazai agrártárca, ez az összeg azonban több mint félmilliárd koronával meg­haladja az idei támogatá­sok volumenét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hogy a koalíciós tárgyalásokon született megegyezés az agrártár­ca támogatásáról siker-e, vagy ku­darc, nehéz egyértelműen megítél­ni. A szlovákiai agrátermelők nem­zetközi versenyképességének fenntartása szempontjából ítélve minden bizonnyal sokkal kedve­zőbb helyzetből versenyezhettek volna mezőgazdászaink, ha a kor­mány élve a koppenhágai csatlako­zási tárgyalásokon megszabott fel­tételek adta lehetőséggel a maxi­mális 65 százalékos kiegészítő tá­mogatást hagyta volna jóvá. Azt azonban már a költségvetés terve­zetének első változatában jelezte, hogy az általa megfogalmazott jö­vő évi költségvetés-tervezet nem éppen az agrárágazat támogatását tartja a legfontosabbnak. A lehet­séges 65 százalékos támogatás-ki­egészítés helyett ugyanis alig vala­mivel több, mint 40 százalékos szintről indulva kényszerítette al­ku pozícióba az agrártárca és az agrárönkormányzat vezetését va­lamint az MKP agrárpolitikusait. Nem véletlen, hogy a jövő évi költ­ségvetés sarokszámai első olvasat­ban felháborodott reagálásokra kényszerítették az agrártársada­lom képviselőit, s még tiltakozó akciók szervezésétől sem riadtak vissza. Az agrártárca vezetése s egyút­tal az MKP politikusai számára is nyilvánvaló volt, hogy a jövő évi költségvetési támogatások szintjé­ről szóló tárgyalásokon csak az idei szint lehet a mérvadó, ennél alább nem adhatják. Bizonyos szempontból még könnyű helyzet­ben is volt Simon Zsolt földműve­lésügyi miniszter, hiszen ilyen ala­csony szintről indulva csak nyerhe­tett a pénzügyminiszterrel való csatározásban, aki a mezőgazda- sági támogatásokkal szembeni elllenszenvéről híresült el ebben az országban. S aki ezt a „veresé­gét” az egyik kereskedelmi tévé- csatornán nyilvánosan is elismer­te, amikor bevallotta, hogy igenis, az agrártárca jövő évi támogatásá­ra vonatkozó költségvetés-tervezet kifejezetten politikai egyezség eredménye, s jómaga bizony so­kallja a mezőgazdaságnak folyósí­tott támogatásokat, szíve szerint egyáltalán nem vagy csak nagyon alacsony szinten juttatna az ága­zatba központi forrásokat. Hogy ez a politikai egyezség ál­tal elért eredmény siker, vagy ku­darc, megítélés kérdése. Nem tud­hatjuk, hogy még nagyobb politi­kai nyomással lehetett volna-e még kedvezőbb eredményt kicsi­karni, megfontolandó, hogy a kor­mányválság fenyegető árnyékában vajon érdemes lett volna tovább fe­szíteni a húrt. Vannak, akik úgy vé­lekednek, jobban ki kellett volna használni az adott lehetőségeket, mások szerint be kell ismerni, hogy az adott helyzetben a realitá­sok talaján kellett maradni. Végül is el kell fogadni, hogy a hazai agrártárca költségvetési tá­mogatásának jövő évi feltételei egy adott szint fenntartását továbbra is lehetővé teszik. Az agrárágazat versenyképessége szempontjából ugyan nem mindegy, hogy terme­lőinknek milyen támogatási szintű termékekkel kell versenyeztetniük termékeiket a szomszédos orszá­gok és az unió összes tagállama agrátermelőivel mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. Azt azonban hozzá kell tenni - s ezt egyre több agrárvállalkozó is hangoztatja - a támogatások he­lyett a reális értékeken alapuló pi­ac és az azon való érvényesülés le­hetősége sokkal többet jelentene számukra, mint a központi támo­gatás. Mit ér ugyanis a támogatott gabona, ha a gazda még ilyentájt ősszel sem talál rá vevőt elfogad­ható áron. Ha sikerül olyan érték- viszonyokat kialakítani, amelyek alapján reális áron lesznek értéke­síthetők a mezőgazdasági termé­kek, akkor talán a költségvetési tá­mogatások szintje nem lesz élet s halál kérdése, (szil) A legnagyobb érdeklődés a 81 -135 lóerős traktorok iránt mutatkozik Megbízható, könnyen karbantartható gépek ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a szlovákiai me­zőgazdasági géppark elavult mű­szaki színvonalának felújítását már egy évtizede sürgetik a szakembe­rek, viszont a géppark átalakításá­nak van egy komoly akadálya, még­pedig az ágazati termelők anyagi helyzete. A gazdálkodók számára az egyik meghatározó szempont, hogy milyen árszinten juthatnak hozzá az új munkagépekhez, illetve mennyibe kerül a régi felújítása. Az alsóbb árkategóriába tartozó előző évtizedekből ismert Belarus traktorok ilyen megfontolásból megfelelő megoldást kínálnak. A gépeket somoijai székhelyű MTZ Slovakia Kft. különböző változa­tokban forgalmazza. Az alacso­nyabb ár azonban nem jelenti egyúttal a gyengébb minőséget, hi­szen minszki traktorgyár, a Belarus traktorok gyártója 2001 óta ISO minősítéssel rendelkezik, tehát ezek a traktorok már teljes mérték­ben megfelelnek az európai köve­telményeknek, a termékek típus- vizsgálata alapján a gépek az uniós tagországokban is szabadon forgal­mazhatók. A termékskála gazdag, a 4 lóerős kerti kistraktoroktól a 155 lóerős erőgépekig megtalálha­tók a legkülönbözőbb változatok. A legnagyobb érdeklődés a 81 - 135 lóerős traktorok iránt mutatkozik elsősorban. Az erőgépek az összes szükséges felszereléssel és tarto­zékkal el vannak látva, amelyek a hatékony munkavégzéshez nélkü­lözhetetlenek, legyen az hidrauli­kus felfüggesztés, vagy a pótkocsi vontatásához szükséges berende­zés, ezért nemcsak a mezőgazda­ságban, hanem egyéb erőgépeket igénylő ágazatokban is alkalmaz­hatók. A Belarus traktorok a szükséges elektronikával fel vannak szerelve, de inkább a megbízhatóság és az egyszerű kezelhetőség jellemzi őket. A gépekhez tartozó szervizel­látást szintén az MTZ Slovakia Kft. végzi, ennek keretében mind az új, mind pedig a régi Belarusokhoz biztosítják a pótalkatrészeket. Lócsi György az MTZ ügyvezető igazgatója szerint évente megköze­lítőleg 100 darab Belarus traktor értékesítését tervezik a szlovákiai piacon. A sárosfai telepen a szeré­nyebb komfortu, ugyanakkor üzembiztos, könnyen kezelhető és megbízható erőgépek széles vá­lasztékával a helyszínen is megis­merkedhetnek a gazdák és a gépek iránt érdeklődők, (sz) Napkollektoros terményszárítás ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Napjainkban az energiaárak rohamos emelkedése egyre szük­ségszerűbben veti fel az alterna­tív energiaforrások felhasználá­sának lehetőségét. A mezőgazda­ságban a termények szárítása az egyik legnagyobb energiameny- nyiséget elnyelő ágazat, az itt fel­használt energia ésszerű kiváltá­sával jelentős megtakarítások ér­hetők el. A különböző termények haté­kony szárításához nincs szükség nagyon meleg levegőre, mert a léghőmérséklet egyetlen fokkal való emelése a relatív páratarta­lom 7%-os csökkenését eredmé­nyezi. Néhány fokos felmelegítés tehát - amit napkollektorokkal könnyen el lehet érni - a levegő vízfelvevő képességét erősen megnöveli. Napenergiás szárítás­sal a termények szárítására fel­használt fosszilis energiának leg­alább a fele megtakarítható, és napenergia segítségével nemcsak a szemestermények, hanem a szálastakarmány, dohány és a fa is szárítható. A napenergiás szárítás azonban a viszonylag kis hőmérsékleteme­lés mellett élénk légáramoltatást igényel. Ezért a szárítóba juttatott levegő felmelegítéséhez a teljes kollektorfelületet ki kell használ­ni. A szokásos kb. 360 m3/m2 ter­mény levegőáramlás mellett órán­ként 1 m-es magrétegben a légse­besség kb. 0,1 m/s. Az optimális levegőmennyiség 80-100 m3/m2 kollektorfelület/óra. Ebből követ­kezik, hogy 1 m3 szárítandó térfo­gatra 4 m2 kollektorfelületet kell venni. Ilyen teljesítményű beren­dezéssel 4kWó/m2/nap sugárzási energia mellett 350 kg gabona 18%-os nedvességtartalmát 14%- osra lehet csökkenteni. Egy hektár 5 tonnányi búzatermése 7,7 m3-es szárítóban 4m2 kollektorfelülettel nyolcszori töltésnél kb. 16 nap alatt szárítható meg. Ez az idő ter­mészetesen hosszabb, ha a szem­termés víztartalma 18%-nál na­gyobb. Hőtároló beiktatásával a szárítás folyamatosabbá tehető, így a szárítási teljesítmény közel kétszeresére nőhet. Erős napsü­tésben a déli órák alatt a szárító levegő hőmérséklete elérheti az 50-60°C-t is, ezért ilyenkor a már száraz tételek túlhevülésére ügyelni kell. A napenergiás ter­ményszárítás azért is előnyös, mert a betakarítás általában a nyári időszakra esik, amikor a napsugárzás teljesítménye 5-6 kWó/mVnap. A kukorica betaka­rításakor a napsugárzás már csak 1-2 kWó/m2/nap teljesítményű, ezért amíg a 25%-os nedvesség­tartalmú kukorica 10% nedvessé­get veszít a szárítóban, 5-6 hét is eltelhet. A napenergiás szárítás legegyszerűbben olyan fémsilók­ban végezhető, amelyeknek fém­tetejére egy másik, feketére festett tetőt szerelnek. A két fémtető kö­zött a napsütés által felmelegített levegőt ventillátorral nyomatják a silóba. A napkollektoros rendsze­rek ennél természetesen jobb ha- tásfokúak. Ezek elhelyezhetők a szárítók mellett és csővezetékkel csatlakoztathatók. Egy kollektor­egység két szárítót is kiszolgálhat. Kis ráfordítással a hagyomá­nyos szénapajták is átépíthetők napenergiás szárításúakra. A dél­re néző tetőrész egybefüggő lég­csatornás kollektorként alakítha­tó ki. Az ebben felmelegedett le­vegőt az oldalfalban haladó üre­ges járatokon keresztül ventillá­tor szívja a beton padozat alá, ahonnan a több méter magasra felrakott szénabálákon át, azok­ból nedvességet fölvéve jut ki a szabadba. Egyszerűbb megoldás, amikor a 25-30% nedvességtar­talmú szénabálákat alul nyílások­kal ellátott ládákba rakják és a nyitott színben elhelyezett ládá­kon át napenergia segítségével felmelegített levegőt hívatnak. A meleg levegőt kettős polietilén- csőkollektorok szolgáltathatják. A 30-35oC- os levegő néhány nap alatt a bálák nedvességtartalmát 15%-ra csökkenti. Az így szárí­tott széna kitűnő minőségű ma­rad és öngyulladásra már nem hajlamos. Ezek a rendszerek na­gyobb nedvességtartalmú szal­mabálák szárítására is használ­hatók. (w-agro) 3L ?_ garanciális szerviz garancia utáni szerviz alkatrészellátás - szaktanácsadás MTZ SLOVAKIA s.r.o. 931 01 Samorín, Hlavná 11. Tel.:0915 750-276 Fax: 031 562-4373 http://www.belarus.sk/ e-mail: traktor@belarus.sk BELARUS-320 34 LE BELARUS-820 81 LE BELARUS-820 homlokrakodóval BELARUS-892.Z 90 LE BELARUS-1221 130 L BEI \RUS-1025.2 105 LE IJuĽfc 105 Lfc KEDVEZŐ ÁR. MEGBÍZHATÓ MINŐSÉG? BP-5-14619

Next

/
Thumbnails
Contents