Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-10 / 234. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Pakisztán, India és Afganisztán szeizmikus szempontból nagyon aktív térség Dél-ázsiai földrengések TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az amerikai kormányzat madárinfluenza-eUenes terve az ország teljes felkészületlen- ségéről tanúskodik, amely mi­att a várható káoszban akár kétmillióan is életüket veszít­hetik - írta az amerikai napi­lap. A terv nem végleges válto­zata szerint - a hivatalos válto­zatot várhatóan október végén ismertetik - abban az esetben, ha a betegség emberről ember­re tetjedő változata járványos méreteket öltene Ázsiában, az Egyesült Államokba néhány hónnappal vagy héttel később érne el a járvány. Az amerikai kórházak a feltételezés szerint telis-tele lennének páciensek­kel, a védőoltásokat osztó kli­nikákon zavargások tömének ki, energia- és élelmiszerhiány keletkezne - áll a 381 oldalas „forgatókönyvben”. A doku­mentum erre a helyzetre vesz­tegzár bevezetését és az utazá­sok korlátozását irányozza elő, amelyek csak egy-két hónappal késleltetnék a járvány kitörését az USA-ban. Az egészségügyi illetékesek által kidolgozott terv szerint a legrosszabb eset­ben több mint 1,9 millió ameri­kai halna meg, és 8,5 millióan kerülnének kórházba, a várha­tó veszteségeket 450 milliárd dollárra becsülik. Ez lenne az Egyesült Államok történetének legnagyobb katasztrófája a The New York Times szerint. A terv 600 millió adag oltóanyag előállítását úja elő fél éven be­lül, azaz a jelenlegi kapacitás közel tízszeresét. FIGYELŐ VECERNJI LIST Felettébb hálásak Ausztriá­nak a horvátok amiatt, hogy az Európai Unió a múlt hét elején a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások mellett döntött. Legalábbis ez tűnt ki a Vecernji list című tekintélyes horvát na- püap felméréséből. Nyüt titok ugyanis, hogy az osztrák ve­zetők csak azután hagytak fel a Törökországgal való csatlako­zási tárgyalások makacs ellen­zésével, hogy Brüsszel egy csa­pásra úgy döntött: a Gotovina- ügy ellenére inkább Zágrábbal is megkezdi a belépést célzó tárgyalásokat. Ez indította az újságot arra, hogy feltegye a kérdést olvasóinak: „Hogyan fejeznék ki hálájukat Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnak és Ursula Plassnik külügymi­niszternek?” A válaszok önma­gukért beszéltek. Egy spliti ol­vasó például a Habsburg-mo­narchia felélesztése mellett emelt szót. „Ez egyaránt jó len­ne az osztrákoknak és jó lenne nekünk is. Ferenc Józsefnél amúgy sem lenne jobb uralko­dó” - hangzott a válasz. Egy másik előfizető pedig azt ígér­te: házára kitűzi az osztrák zászlót. Több olvasó pedig ar­ról írt, hogy a „Köszönjük, Né­metország” című régi dalt „Köszönjük, Ausztria” kez­detűre változtatnák. Amikor az egykori Jugoszlávia szét­esését követően 1992. január 15-én megtörtént Horvátor­szág nemzetközi elismerése, az egyik leghíresebb zágrábi énekesnő a „Köszönjük, Né­metország” című slágerrel fe­jezte ki háláját Helmut Kohl akkori német kancellárnak. Nagy erejű földrengés ráz­ta meg szombaton Dél- Ázsia nagy részét, sok ezer ember halálát okozva. MTI-HÁTTÉR Pakisztán, India és Afganisztán földje szeizmikus szempontból na­gyon aktív térség, mert tektonikai lemezek - az indiai és az eurázsiai lemez - találkozásánál fekszik. Az 1935. október 31-i volt az eddigi legsúlyosabb következményekkel járó földrengés a térségben, leg­alábbis az ismert, feljegyzett ren­gések közül. Az akkori földmozgás szinte teljesen romba döntötte Kvetta városát, amely Pakisztán nyugati részén fekszik. A halálos áldozatok számát nem is tudták pontosan megállapítani a romhal­mazzá vált városban, 30 és 60 ezer közé teszik a különféle becslések. Dél-Ázsiában a mostanit meg­előző legutóbbi, a Richter-skála szerinti 8,9-es erősségű földren­gés mintegy ezer halálos áldoza­tot szedett Indonézia Nias szige­tén. 2004. december 26-án 9,1-es erősségű rengés volt a tenger mé­MTI-HÁTTÉR Ma van a halálbüntetés elleni harc világnapja, amely arra emlé­keztet, hogy a halálos ítélet a leg­alapvetőbb emberi jogot - az élet­hez való jogot - sérti, és alkalma­zása helyrehozhatatlan hibával járhat, mert egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni azt a kockázatot, hogy ártatlanokat ítéljenek el. A világon először 1786. novem­ber 30-án az itáliai Toscanai Köz­társaságban törölték el a halál- büntetést. A világnap azért került október 10-ére, mert a szervezők azt akarták, hogy arányosan es­sen az emberjogi napok - június 26-a, a kínzások áldozatainak em­léknapja és december 10-e, az em­beri jogok napja - közé. Az Amnesty International nem­zetközi emberi jogi szervezet ál­lásfoglalása szerint a halálbünte­tés alapvetően kegyetlen és helyre lyén Szumátra partjai közelében. Az általa kiváltott szökőár egy tu­cat ország partjait sújtotta Ázsia déli, délkeleti részén. A cunami halálos áldozatainak és eltűntjei­nek száma elérte a 300 ezret. 31 ezren haltak meg Irán délkeleti részében, Bám városában 2003. december 26-án két egymást kö­vető (6,4-es és 6,7-es) földrengés következtében. Rengések egész sorozata leg­alább ezer halálos áldozatot sze­dett 2002. március 25-én Afgá­néin hozható büntetési forma, to­vábbá nem is állnak rendelkezés­re olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elret­tentésnek, ezért a halálos ítélet nem megfelelő, sőt elfogadhatat­lan válasz a bűnözésre”. Bár mára a vüág államainak több mint felében eltörölték a ha­lálbüntetést, az Amnesty Interna­tional kimutatása szerint tavaly így is 25 országban több mint 3797 személyt végeztek ki, 64 or­szágban pedig további 7395 sze­mélyt ítéltek halálra. (Több or­szág moratóriumot vezetett be a kivégzésekre, azaz felfüggesztette végrehajtásukat.) A halálbüntetés ellen küzdő, El a Kezekkel Káintól nevű nemzetközi szervezet tudo­mása szerint viszont 5476 embert végeztek ki a világon 2004-ben, de a valóságos szám ennek több­szöröse is lehet. Ugyanakkor a ki­nisztánban, a Hindukus hegylán­cai között elterülő Nahrin körzet­ben. Azt megelőzően 2001. janu­ár 26-án sújtotta ilyen jellegű ele­mi csapás a térséget. Több mint húszezer halálos áldozata volt egy 7,9-es erősségű földrengésnek In­dia nyugati Gudzsarát államában. 1998. május 30-án mintegy négy­ezer ember halt meg, és ötven falu dőlt romba Afganisztán északi Ta- hár tartományában egy földren­gés következtében, amely 6,9-es erősségű volt a Richter-skálán. szabott halálbüntetések száma enyhén csökken az utóbbi évek­ben. Az elmúlt esztendőben az összes ismert kivégzés 97 százalé­kát négy országban - Kínában, Iránban, Vietnamban és az Egye­sült Államokban - hajtották vég­re, Kínában legalább ötezer kivég­zés történt. Európát azért nem lehet „ha­lálbüntetés-mentes övezetnek” nyilvánítani, mert Fehéroroszor­szágban még alkalmazzák, Oroszország pedig még nem tö­rölte el, de 1996-tól moratóriu­mot alkalmaz. Az Egyesült Álla­mokban (ahol a börtönökben mintegy 3500 halálraítélt él) márciusban kampányt indított a katolikus püspöki kar a halálbün­tetés eltörléséért. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1972-ben tö­rölte a halálbüntetést az alkot­mányból, de 1977-ben visszaállí­tották, illetve az államok hatás­körébe utalták a döntést. Súlyos földrengések a világ más tájain ♦ 1976 júliusa - Kínában 8,2-es erősségű földmozgás pusztított; a hatóságok szerint 255 ezren haltak meg, viszont a nem hivatalos adatok 800 ezer áldozatról szóltak. ♦ 2001. január 13. és február 13. - Két nagy erejű földrengés (7,6- os és 6,6-os erősségű) sújtotta egy hónapos időkülönbséggel a kö­zép-amerikai Salvadort. A két csapás együttesen mintegy hárome­zer emberéletet követelt. ♦ 2001. június 23. - Algéria 6,8-as erősségű földrengést szenve­dett el. A fővárosban Algírban, valamint a tőle mintegy 50 kilomé­terre keletre elterülő Bumerdesz tartományban 2227 ember vesz­tette életét az elemi csapás nyomán. ♦ 2005. június 13- - A Richter-skála szerint 7,9-es erősségű föld­rengés sújtotta Peru és Bolívia ritkán lakott határvidékét. Tizen­egy ember életét követelte az elemi csapás, (m) Az élethez való jogra emlékeztet a halálbüntetések elleni harc világnapja Kína ma is a kivégzések országa KOMMENTÁR Fico új kuláklistát akar? barak lászló 1SMHHBHBHB Robert Fico, a Smer elnöke a múlt héten már megint skrupulusok nélkül köpött ki magából minden szót, amely a nyállal együtt az aj­kára tolult. A népbutítás országos bajnokságán évek óta a hírhedt Vladimír Mečiarral versengő politikusban ezúttal a vagyoneredet hatósági vizsgálatát lehetővé tévő törvény hatályának alkotmánybí­róság általi felfüggesztése váltott ki heves indulatot. Az affektus per­sze lehetett éppen tudatos is, hiszen olyan ügyben nyilatkozott a va­lamikori „kulákozó” kommunista komisszárok stílusában, amely kétségtelenül folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt, mert részben olyan emberi esendőségre épít, műit az irigység... A szóban forgó törvény ugyanis a személyes vagyon eredetének hatósági vizs­gálatát akár visszamenőlegesen is lehetővé tette volna, ha az alkot­mánybíróság - végleges döntése meghozataláig - fel nem függeszti hatályát. Nyilván, mert alapos a gyanú, hogy a törvény végrehajtása esetén esetleg alapvető emberi szabadságjogok sérültek volna. Jele­sül, a magántulajdonhoz való jog. Épp ezért fordult jogorvoslati igénnyel az ország legfelsőbb jogi instanciájához beadvánnyal két parlamenti képviselői csoport is. A dolog pikantériája egyebek kö­zött az, hogy a most alkotmánysértést sérelmező - több mint hat- van(!) - parlamenti képviselő között számos olyan is akadt, aki an­nak idején - dalolva vagy suttyomban - megszavazta a törvényt a parlamentben. Pedig akkor több elemző is figyelmeztette őket, hogy olyan, a dicstelen állampárti diktatúrát idéző jogszabályt készülnek elfogadni, amely minden egyes állampolgárt kiszolgáltathat a ható­ságoknak. Alapján ugyanis, akár egy rosszindulatú lakossági felje­lentés nyomán is kiszállhattak volna a rendőrök, megvizsgálandó, hogy iksz vagy ipszüon miből él, müyen úton tett szert vagyonára, ha annak összértéke meghaladja a hat és fél millió koronát... Holott efféle ellenőrzést eddig is gyakorolhatott az állam. Mégpedig ha az illetékes adóhatóság és a bűnüldöző szervek bűncselekményt gyaní­tottak. Tessék hát, uraim, hatékonyabban működtetni a létező intéz­ményeket, ne pedig nyüvánvalóan alkotmányellenes zagyvaságokat fabrikálni a törvényhozásban! Az alkotmánybíróság plénuma tehát ezúttal nem tett semmi mást, mint hogy eljárt rendeltetése szerint. Főleg ezért vissza­tetsző az a ficói kiszólás, mely szerint az előzetes döntése csak a tolvajokat, szélhámosokat meg a korrupció eszközeivel operáló új­gazdagokat szolgálja...! Mert bizony mindenkit szolgál az. Robert Ficót is, mivel kizárja, hogy politikai ellenfelei vagy éppen szimpla rosszakarói a zsebében kotorásztassanak az állam illetékeseivel... Ezt neki is tudnia kell, csakúgy, mint Daniel Lipšicnek, az igazság­ügy-miniszternek. Aki, vélhetően, mint ő, kampánycélból erősza­kolta rá a parlamentre ezt a szerencsétlen törvényt. Hiszen mind­ketten jogászok, ugyebár! Fico rendkívül buta, demagóg megnyil­vánulása ezért is kínos. Nem beszélve arról, hogy ezúttal is a legal­páribb kocsmai debatterek stílusában ment neki az egész alkot­mánybírói testületnek. Azt sugallva, hogy az a bűnözők vagy a kor- mány(?) megrendelésére döntött úgy, ahogyan döntött... S még az ilyen vágyik miniszterelnöki székbe! JEGYZET Koldus mint pszichológus BMBíiÁSZ KATALIN Hatalmas bevásárlóközpont, akciós árak, nagy tömeg. A vá­sárlókedvet szítandó ezen a he­lyen nincsenek kézi kosarak, csak óriási bevásárlókocsik, amelyek odakint parkolnak, és öt- vagy tízkoronás pénzérme segítségével vehetőek igénybe. Ez nem vevőbuzerálás, hanem okos ötlet, így ugyanis az embe­rek nem hagyják szanaszét a ko­csikat, hanem szépen visszavi­szik őket a helyükre, hogy visszakapják az érmét. Amikor pedig egymáshoz csatolják őket, találkozhatnak Kassa legfúrfan- gosabb koldusával. Sötét bőrű férfi, első ránézésre abszolúte munkaképes, de ezt most hagy­juk, tegyük fel, tényleg meg van szorulva, kilenc éhes gyerekszá­jat kell betömnie, bőrszíne miatt nem kap munkát, egyetlen le­hetősége a koldulás. Persze ezt a mesét az éhes szájakról én talál­tam ki, hősünk nem szövegel fe­leslegesen, csak áll a kocsikígyó mellett, és két rövid mondatot ismételgetve minden vásárlót egyetlen dologra igyekszik rá­venni. Arra, hogy a visszakapott érmét ne tegyék zsebre, hanem adják neki. Zseniális ötlet, mert senki sem térhet ki a kérés elől, nem vetheti oda mogorván, hogy nincs aprója, mert hiszen épp azt veszi ki a kocsi zárszer­kezetéből. Tízből legalább ket­ten odaadják az érmét, a fazon ugyanis láthatóan rossz bőrben van, lóg rajta a ruha, sőt ügyet­len beszédével egyenesen szelle­mi fogyatékosnak tűnik (bár ezt azért nem hinném!). Akocsüe- rakó elég messze van az épü­lettől ahhoz, hogy a biztonsági őrök, akik be sem engednék az üzletbe, ne vegyék észre, mit csi­nál, és ne zavarják el. Két hét alatt háromszor találkoztam ve­le. Először reflexből odaadtam az ötöst, és az ámulattól perce­kig nem tértem magamhoz. Má­sodszor már jobban megfigyel­tem a módszerét, és azt hiszem, rájöttem a titkára. Nem várja meg, míg kiveszem a pénzt a ko­csiból, hanem remek ritmusér­zékkel abban a pillanatban szól, amikor a kezem tíz centire van a kocsikígyótól. Mintha az az ér­me, amely elő fog bukkanni, máris az övé lenne. Sok koldust láttam már, de ekkora pszicholó­gushoz még nem volt szeren­csém. Harmadszor gondoltam, kifogok rajta: volt nálam egy zseton, azt dugtam a kocsiba pénz helyett. Nem fogják elhin­ni, mit történt. A zseton is kellett neki! Döbbent arcomat látva csak ennyit mondott: „Kicseré­lem ötösre.” Nem kétlem, hogy akadt is aznap egy jószívű ba­rom, akivel ki tudta cserélni... (Gyenes Gábor rajza)- Doktor úr, néha úgy érzem, hogy unalmas vagyok..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents