Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-08 / 233. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 8. Fókuszban: az oktatási mutatók 3 A pedagógusok szakmai felkészültsége részben a továbbképzések rendszertelen volta, részben a bérekben kifejeződő alacsony motivációs erő miatt csökken Egyáltalán nem tud számolni a diákok egy része Számokkal, adatokkal igazolható, hogy évről évre elkeserítőbb a hazai oktatásügy helyzete. Az alapiskolák nyolcadikos tanulóinak matematikai ismeretei hiányosabbak, mint tíz évvel ezelőtt. A diákok egy része egyáltalán nem tud számolni, vagy csak alig, derül ki az oktatási minisztérium jelentéséből, melyet az Európa Tanács számára készített. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A dokumentum részben a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study/Nemzetközi Matematika- és Természettudományi Vizsgálat), az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement/Oktatás Eredményességét Vizsgáló Nemzetközi Szervezet) által szervezett nemzetközi vizsgálatsorozat eredményeire épít. A TIMSS-mé- rés célja, hogy a 4. és 8. évfolyam diákjainak matematikai és természettudományi ismereteit vizsgálja. A felmérés nemzetközi összehasonlításban ad képet a részt vevő mintegy negyven ország diákjainak teljesítményéről, teljesítményváltozásáról a vizsgált területeken, másrészt a különböző közoktatási rendszerek hatékonyságáról. A minisztérium jelentéséből megtudható, míg 1995-ben Szlovákia a diákjai matematikatudása Nyugat-Európában több pénzt fordítanának a képzésükre (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) alapján negyven ország közül a hetedik helyezést érte el a közoktatásra fókuszáló TIMSS-mérés során, 2003-ban már csak a tizenharmadikát. A felmérés tanúsága szerint a nyolcadikos tanulók csupán 8%-a képes bonyolultabb feladványok megoldására, és a matematikai ismereteit felhasználni a mindennapi problémakezelésben. Az említett korosztály tagjainak 10%-a legfeljebb egész számokkal tud számolni zsebszámológép nélkül. A diákok csupán 8%-ának megfelelő az életkori sajátosságaihoz mérten a problémamegoldó képessége. A nebulók túlnyomó része úgyszólván képtelen a helyzetanalízisre, a probléma megoldásának felvázolására. Kérdésfeltevéskor nem érzékelik a probléma lényegét, sem a megoldás legvalószínűbb módját. A képzésbeli színvonal alakulása szoros összefüggésben áll a tanerő szakképzettségének szintjével. A pedagógusok szakmai fel- készültsége részben a továbbképzések rendszertelen, nem kielégítő volta, részben a bérekben kifejeződő alacsony motivációs erő miatt csökken. További érdekes adat, hogy a maturandusaink legfeljebb egynegyede folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményben. A nyugat-európai fejlett társadalmakban ez az arány megközelíti a 40%-ot. Ehhez még hozzájárul, hogy eleve alacsony az érettségizettek aránya, a megfelelő korosztály tagjainak körülbelül 70%-a tesz érettségi vizsgát, tőlünk nyugatabbra 80%-a. A jelentés rámutat, hogy túl magas a speciális iskolák tanulóinak száma. Szemben az európai uniós 3%-kal, a hazai diákok mintegy 4,5%-a látogat felzárkóztató intézményt. A megoldást az elemzők szerint az érintett tanulók integrált képzése jelenthetné. Szlovákiában jelenleg 217 gimnázium, 232 szakközépiskola és 202 szakmunkásképző működik. Az adatok arra utalnak, hogy a szakképzést nyújtó intézmények túlsúlyban vannak az általános műveltséget biztosíSzlovákiai az utolsó előtti helyen ♦ Az OECD, vagyis az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamaiban évente átlagban 7343 dollárt költenek külön-külön a diákok oktatására. ♦ Szlovákia az OECD-államok sorában az utolsó előtti helyet foglalja el a maga 2200 dolláros oktatási ráfordításával, Csehország a lista végétől számított ötödik helyen található, a szomszédos államban 3400 dollár jut diákonként oktatására. ♦ Egyes szakértők szerint nincs közvetlen összefüggés az oktatási ráfordítások és a tanulók tudása között. Ezt támasztja alá, hogy a legutóbbi PISA-vizsgálat eredményei alapján a hazai diákok matematikatudása átlagosnak, a cseh nebulóké pedig átlag felettinek bizonyult. ♦ A szlovákiai 25-64 évesek 87%-a bír középfokú végzettséggel. ♦ Az OECD-átlag ezzel szemben 66%. ♦ A hazai lakosság 13, a csehek 12%-a szerzett diplomát. ♦ Az OECD-országokban átlagban 24% bír felsőfokú végzettséggel. (érvé) SZÍNJELESEK Kerület A 100-ból Pozsonyi 42 Nyitrai 21 Zsolnai 16 Trencséni 11 Kassai 5 Nagyszombati 5 Eperjesi 0 Besztercebányai 0 *A hazai színjeles nyolcadikosok megoszlása, 100-as véletlenszerű minta alapján (Forrás: www.spravaomladezi.sk ) tó iskolákkal szemben. A szakértők szerint a gimnáziumok arányát növelni, a javarészt potenciális munkanélkülieket „termelő” szakiskolákét pedig csökkenteni kellene. Ezen kívül elengedhetetlen a képzéskínálat átaSZÍNJELESEK Ország A 100-ból Szingapúr 11 Kína 10 Magyarország 4 Szlovákia 3 Csehország 3 Kanada 3 USA 2 A színjeles nyolcadik osztályosok megoszlása, 100-as véletlenszerű minta alapján (Forrás: www.spravaomladezi.sk ) lakítása, vagyis a piaci követelményekhez igazított szakok kínálatának bővítése. A felsőoktatásban a jelenleginél nagyobb terepet kellene szánni a felsőfokú alapképzésnek, szemben a mesterképzéssel, (érvé, IEA) A tanulók közötti különbségeknek átlagosan harminchat százaléka az iskolák közötti különbségekkel magyarázható az OECD-országokban Rosszabbak az esélyeik a gyengébb családi háttérrel rendelkezőknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A „Pillantás az oktatásügyre” (Education at a Glance) az oktatás statisztikai mutatóinak válogatott gyűjteményét adja közre. Az OECD e kiemelkedően népszerű, oktatással foglalkozó kiadványa a legtöbb OECD-országban az oktatáspolitika alakításában és az oktatás fejlesztésének stratégiai tervezésében jelentősnek tekintett alapmunka. A Pillantás az oktatásügyre (EAG) gazdag és átfogó összehasonlító adatokat és információkat közöl az oktatási rendszerekről. A kötetben található mutatók rávilágítanak az országok oktatási rendszereinek erősségeire és gyengéire - nemzetközi kontextusba helyezve azokat. Szlovákiában a tanulók szociokulturális háttere az OECD-átlaghoz képest erős meghatározó tényező a tanulás eredményében. Egyes országokban azonban - ezek közé tartozik Finnország, Izland, Japán, Kanada, Korea - ez a meghatározottság kevésbé érvényesül. Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a teljesítménykülönbségek szorosan összefüggnek a család iskolázottságával, illetve a szülők foglalkozásával, ami arra utal, hogy az iskola nem képes kompenzálni a szociokulturális hátrányokat. Szlovákiában az iskolák közötti különbségek az OECD-országok átlagához viszonyítva magasak. A tanulók közötti különbségeknek áda- gosan 36 százaléka az iskolák közötti különbségekkel magyarázható az OECD országokban. Egyes országokban (pl. Finnország, Svédország) azonban ez az arány mindössze 10 százalék, míg Szlovákiában, akárcsak Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban a tanulók közötti teljesítménykülönbségek több mint a felét az iskolák közötti különbségek teszik: ezekben az iskolarendszerekben a szegregáció egész társadalmi rétegek tanulási esélyeit rontja. Szlovákiában az óvodai részvétel az OECD-országok között magasnak mondható, de nem éri el pl. Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Új-Zéland, Spanyolország, Nagy-Britannia és Eszak-írország beiskolázási szintjét ebben a korosztályban. Az óvodai nevelést az OECD a tanulási esélyek kiegyenlítésében az egyik legfontosabb eszköznek tekinti. A pályakezdő hazai pedagógusok évi bruttó ádagkeresete cirka 5 ezer USD-nak felel meg. Az OECD- ádag ennek kb. a négyszerese. A különbség a pályán töltött idővel és gyakorlattal sem csökken, sőt növekszik: míg az OECD országokban egy 15 éves gyakorlattal rendelkező pedagógus évi keresete átía- gosan 31221 USD, addig a szlovákiai pedagógus ugyanilyen gyakorlattal ádagosan 5600 USD-nak megfelelő bért kap. (EAG, érvé) MŰVELŐDÉSRE SZÁNT TÉTEL ÁLLAMONKÉNT Ország Aránya a központi büdzséhez képest Mexikó 24,0% OECD-átlag 12,7% Németország, Csehország, Luxemburg, Szlovákia 10,0% (Forrás: Pillantás az oktatásra: OECD-mutatók) OKTATÁSI RÁFORDÍTÁSOK Ország A bruttó hazai össztermékhez viszonyított mérték Dánia, Izland, Korea, USA 7%-on felül Belgium, Norvégia, Svédország 6,3-7% OECD-átlag 6,2% Csehország 4,4% Szlovákia 4,1% (Forrás: Pillantás az oktatásra: OECD-mutatók) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT; 18-22 FOK A Nap kel 07.03-kor - nyugszik 18.15-kor A Hold kel 12.59-kor - nyugszik 20.29-kor A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 315, apad; Komárom: 280, apad; Párkány: 215, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára kevés felhőre számíthatunk, nyugaton helyenként megnövekedhet a. felhőzet mennyisége. A kora reggeli órákban az alacsonyabban fekvő területeken köd kialakulására lehet számítani. A legmagasabb napi hőmérséklet 18 és 22 fok között váltakozik, a hegyvidéki régiókban 13 fok várható. Gyenge keleti irányú szél fúj majd az ország területén, az éjszaka folyamán 7 és 11 fok között alakul a hőmérséklet. 0RV0SM ETE0R0L0GIA Csak gyenge fronttevékenység várható az ország területén, az időjárásjobbára kedvező hatást gyakorol a szervezetre. A kora reggeli órákban jelentkező köd hátráltatja a káros anyagok felszívódását a levegőben, ezért alkalmanként légzési nehézségekkel számolhatunk. Az alacsony vérnyomással küszködök a nap folyamán migrénes eredetű fejfájásra, szédülésre panaszkodhatnak. Holnap is hasonló hatásokkal számolhatunk.