Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-07 / 232. szám, péntek

1% ■ i f 11 »j /1r 11J \_ß 2005. október 7., péntek 2. évfolyam 37. szám Bűzös férgek zaklatják Bajcs lakosságát Tűrhetetlen gilisztainvázió A betegségmentesség megőrzése érdekében kizárólag egészséges szaporítóanyagot ültessünk A krizantém vírusbetegségei Képarchívum ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A komáromi járásbeli Bajcs la­kosságát - főleg a vasúthoz közeli utcák lakóit - már két hete kelle­metlen szagú, csúnya, gilisztához hasonló fekete, bűzös, 2-3,5 cm hosszú hernyók „tartják sakkban”. Nagy meglepetésre a hernyók nem a kertekben akarnak megteleped­ni, hanem a lakásokban, garázsok­ban, pincékben keresnek maguk­nak telelésre alkalmas helyet. A gi­lisztainvázió már olyan mértéket öltött, hogy a helybéliek a polgár- mesterhez fordultak segítségért. A giliszták fő „csapásideje” a hajnal. Meleg napfényes időben aktivitá­suk lecsökken, viszont ha az idő bo­rúsra fordul, még nappal is kitartó­an másznak a lakások irányába, ke­resve a befurakodási helyeket. Csapó Ferenc polgármester a já­rási növényvédelmi kirendeltség szakértőihez fordult segítségért. Köztük volt Csekes Zoltán, lapunk növényvédelmi szakírója is. „Ilyen megrázó látványban harminc éves szakmai gyakorlat alatt nem volt részem” - összegezte a látottakat a szaktanácsadó. „A hívadan vendé­gek a hengeres ezerlábúak (Juli- dae) családjába tartozó vonalas ezerlábúak (Chromatoiulus unili- neatus Koch), amelyek általában a nyirkos talajokat kedvelik. A rotha­dó terményeken, szeméúerakók- ban szaporodnak, és rothadó, bű­zös szerves anyagokat, valamint csírázó magvakat, húsos gyökere­ket, gumókat, hagymákat fogyasz­tanak, időnként súlyos károkat okozva a termésen. Kártételük kü­lönösen akkor jelentős, ha a csapa­dékos nedves időjárás sokáig tart. Ideális felszaporodási lehetősége­ket a szeméttárolókban rothadó szerves anyagok nyújtanak szá­mukra.” A legjobb védelem ellenük a talaj megmunkálásában rejlik - mondta lapunk informáto­ra. Ám ha a kártevők nagyobb mér­tékben jelentkeznek, védekezhe­tünk ellenük hosszú hatástartalmú szerves foszforsavészter hatóanya­gú vegyszereket is. Ilyen például a Pyrinex 48 EC, Zolone EC, Diazol EC stb. Azonban ezek hatását csak később észleljük. A güiszták ugyanis vándorláskor nem táplál­koznak, márpedig a felsorolt sze­rek gyomorméregként hatnak. Ha­tásos lehet még az oltott mész is. Gyors és tartós eredményt azonban csak a fertőzési gócpont felszámo­lásával lehet elérni, (cs) A krizantém a késő őszi hajtatott virágok közé tar­tozik. Hajtatása során több kórokozó is veszélyezteti egészséges fejlődését. CSEKES ZOLTÁN A növényt ritkábban károsítják vírusos betegségek, ám pusztítá­suk az állományban jelentős lehet. Ebbe a betegségkategóriába sorol­ható a paradicsom bronzfoltossá­ga, melynek hatására a krizantém levelei foltszerűen megbámulnák majd elszáradnak. Veszélyes ví­rushordozó a nyugati virágtripsz is. Virágzáskor gyakran jelentke­zik a virágtorzulás, amelynek ha­tására a virágok fakó színűek, a sziromlevelek csavarodottak, kó­cosak lesznek. A vírusokat a levél- tetvek teijesztik, amelyek már dugványozáskor fertőzhetik a nö­vényeket. A leghatásosabb véde­kezés a vírusos betegségek ellen a növények megvédése a tetvektől, tripszektől és más szívogató kár­tevőktől. Nálunk a krizantém ese­tében nem engedélyeztek vegy­szerhasználatot. Külföldön az ajánlott permetszerek közé sorol­ják a BI 58 Nové, Actara WG, Az­tec, Calypso, Mospilan, Pirimor stb. készítményeket. Fehérrozsda már nálunk is Az elmúlt évben már nálunk is észlelték krizantémon a nagyon veszélyes karantén betegséget, a fehérrozsdát (Puccinia horiana), amely a vírusbetegségek közül a legnagyobb gazdasági károkat, terméskiesést okozza. A betegség tünetei a levélen és a levélnyélen láthatók. A levél színén apró, sár­ga besüppedő foltok keletkeznek, ezek később megbámulnák. A le­vél fonákján kiemelkedő fehér gombatelepek fejlődnek, ezekről kapta a betegség a fehérrozsda el­nevezést. A betegség súlyos levélpusztu­lást eredményez, a hajtások és a virágok gyengén fejlődnek. A fe­hérrozsda az EU összes tagorszá­gában karantén betegségnek szá­mít, ezért észlelését haladéktala­nul jelenteni kell a járási növény- védelmi szolgálatnak a zárlati in­tézkedések foganatosítása érde­kében. A betegséget a Komáromi járásban már több helyen diag­nosztizálták. A fertőzés elleni védekezés leg­fontosabb eleme az egészséges szaporítóanyag beszerzése, a nö­vénymaradványok következetes megsemmisítése, és a megelőző állományvédelem. Megelőző per­metezésre használhatók a szeptó- riánál említett permetszerek 7-10 napos kezelésismétléssel. Az egyes krizantémfajták azonban permetszerekre érzékenyek, ezért a vegyszerek alkalmazásakor le­gyünk óvatosak, csak növénypró­ba után permetezzünk. Ha lehet, rezistens, tehát beteg­ségekkel szemben ellenálló fajtá­kat válasszunk. Főleg ott érdemes ezt a tanácsot betartani, ahol a be­tegség már egyszer felütötte a fejét. Szeptóriás levélfoltosság Gyakori levélbetegség a szeptó­riás levélfoltosság is, amire egyes krizantémfajták különösen fogé­konyak. Főleg a szabadba kiülte­tett, évelő krizantémon jelentke­zik gyakran. A betegség tüneteit csak a levélen találjuk meg, kez­detben 0,5 cm barnás kör alakú foltokban. Ezek egyre jobban ter­jednek, majd összefolynak a levé­len. Az ilyen levél száradni kezd, érintésre vagy szélmozgásra le­hullik, a virág felkopaszodik. A betegség első tüneteitől kezdve rendszeresen használjunk Ditha- ne, Folpan, Merpan, Efuzin, No- vozir stb. készítményeket. A krizantém didimellás betegsége főleg a hajtatásban termesztett fajtákon fordul . elő, azonban egyes fajták fogékonysága eltérő. Akkor gyanakodhatunk e beteg­ségre, amikor a levélen kör alakú szürkésbarna vizenyős, egyre na­gyobbodó foltok jelennek meg. A levél később elhal. A virágfé­szekből barna rothadás indul ki, majd a virág teljesen elrothad. A gomba leginkább öntözéssel ter­jed, és a bőrszöveteken, sebeken keresztül fertőz. A krizantén gyakori virágzáskori betegsége a botrítiszes betegség. Először a már nyílott virágok szi­romlevelein jelenik meg, amelyek csúcsa bámulni kezd. A bámulás fokozatosan az egész virágra átter­jed. A virágokon szürkésfehér pe­nészgyep jelenik meg. A betegség a párás, meleg, szellőzetlen viszo­nyok között hatalmaskodik el. Ak­kor szembesülünk vele a leggyak­rabban, ha ősszel a virágok korán kinyílnak, és a termelők a virág­zást a krizantém letakarásával, hűvös helyen történő tárolásával próbálják késleltetni. A legjobb vé­dekezés e betegség ellen a helyes termesztési gyakorlat betartása. Kiegészítő kezelésként használha­tók a következő vegyszerek: Fol­pan 80 WDG (0,2%), Rovral Flo (0,15%), Ronilan WG (0,1%) + ta­padószer, például Agrovital, A szerző növényvédelmi sza­kértő MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolvam Valuta Árfolvam EMU - euró 38,864 Lenqvelzlotv 9,889 Anqolfont 57,004 Maqvarforint(lOO) 15,507 Cseh korona 1,307 Svéd korona 4,176 Horvát kuna 5,332 Szlovén tollár (100) 16,230 Japán ien (100) 28,326 Svájci frank 25,127 Kanadai dollár 27,364 USA-dollár 32,247 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,93-39,93 31,32-32,98 1,28-1,34 14,86-16,16 OTP Bank 37,92-39,91 31,25-32,98 1,28-1,34 14,94-16,09 Postabank 37,89-39,83 31,48-33,02 1,28-1,34 13,71-17,31 Szí. Takarékpénztár 37,89-39,83 31,23-32,87 1,27-1,34 14,80-16,20 Tatra banka 37,92-39,94 31,22-32,88 1,28-1,34 14,90-16,12 UniBanka 37,91-39,89 31,26-32,89 1,27-1,34 15,11-15,90 Általános Hitelbank 37,89-39,91 31,23-32,90 1,27-1,35 14,96-16,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa október 5-én október 5-én október 5-én október 5-én október 6-án október 5-én október 5-én sárgarépa 15 Sk/köteg 13-15 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 12-16 Sk/kg 12-15 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/köteg 28-32 Sk/kg 30 Sk/kg 17 Sk/kg 29-35 Sk/kg 23-26 Sk/kg 21-29 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6-8 Sk/kg 4-9 Sk/kg tojás 3-3,70 Sk/db 3 Sk/db 2,20 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50-3,00 Sk/db 2,80 Sk/db 2,10-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 13-15 (60) Sk/kg 12-15 (65) Sk/Sk 10-12 (48)Sk/kg 10 (75) Sk/kg 8-11 (60-99) Sk/db 9-14 (45-85) Sk/db zeller 15 Sk/fej 8 Sk/db 30 Sk/kg 12-15 Sk/db 10-12 Sk/db 24 Sk/kg 20 Sk/kg zöldpaprika 25-30 Sk/kg 18-26 Sk/kg 16-30 Sk/kg 13-18 Sk/kg 15-28 Sk/kg 16-20 Sk/kg 13-30 Sk/kg paradicsom 35-40 Sk/kg 28-32 Sk/kg 30 Sk/kg X 20 Sk/kg 17-24 Sk/kg 18-30 Sk/kg kelkáposzta X 14 Sk/db 25 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 17-19 Sk/db szárazbab/zöldbab-/40 Sk/kg 60 Sk/l (30 Sk/kg) 82 (30) Sk/kg X 80 Sk/liter/x X 50 (40)Sk/kg alma/szilva 19-29 (40) Sk/kg 18-22 Sk/kg 12-20 Sk/kg X 16-29 Sk/kg 15-30 (20) Sk/kg 12-18 (20) Sk/kg karfiol/káposzta 19-22 Sk/db/15 Sk/kg 15-25 Sk/db/12-15 Sk/kg 25-35 Sk/db/10-12 Sk/kg 18-25 Sk/db/8 Sk/kg 8-20 Sk/db/8-10 Sk/kg 18 Sk/db/7-12 Sk/kg­10-30 Sk/db/8-10 Sk/kg salátauborka Ž9 Sk/kg 14 Sk/kg 25 Sk/kg 14 Sk/kg 18-20 Sk/kg 24 Sk/kg 24-30 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X 180 Sk/kg X X X szőlő 19-36 Sk/kg X 20 Sk/kg 24 Sk/kg 35-45 Sk/kg 20-36 Sk/kg 20-35 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents