Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-07 / 207. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 7. RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók háza, Kukučin utca 459.) 18 órai kezdettel mutatják be Kulcsár Ferenc Bálám szamara című verseskönyvét. A könyvet Csanda Gábor kritikus méltatja, közreműködik Gál Tamás, a Sze­vasz Színház tagja, (ú) Új tárlat a Löffler Múzeumban Kassa. Constantin Blendea román festő képeiből nyílik kiállítás a kassai Löffler Múzeumban holnap 16 órakor. A nagyváradi Mu- zeul Tarii Crisurilor és a Löffler Múzeum együttműködésének újabb gyümölcseként megvalósuló tárlat létrejöttét a kassai me­gyei önkormányzat is támogatta. A kiállított műveket a nagyvára­di múzeum igazgatója, Aurel Chiriac válogatta össze. Az érdek­lődők november 6-ig tekinthetik meg a neves román képzőművész alkotásait, (juk) A Galántai Fotóklub kiállítása Mosonmagyaróvár. A Flesch Károly Kulturális Központban (Engels u. 14.) holnap 17 órakor nyílik a Galántai Fotóklub tagjai­nak kiállítása. A szeptember 18-ig látható tárlat megnyitóján Sza­bó Béla fotóművész, a Győri Fotóklub ügyvezető elnöke és Kep- pert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója, a Galán­tai Fotóklub alapító elnöke méltatja a kiállított műveket, (ű) AZ MKKI HÍRE Szlovák-magyar kortárs kiállítás Érsekújvár. PERTU N°6 címmel a hetvenes és nyolcvanas évek nem hivatalos művészetének meghatározó alkotói, Kéri Ádám (Magyarország) és Juraj Meliš (Szlovákia) képzőművé­szek közös kiállítása nyílik meg holnap 17 órakor a Björnson ut­cai Művészeti Galériában. Az október 8-ig látható szlovák-ma­gyar kortárs kiállítás a két művész szobraiból, grafikáiból, fotói­ból kínál válogatást, (e) NÉZEM A DOBOZT Hajós, Tutajos, Csónakos A szeptember 10-én Magyarországon kezdődő rendezvénysorozat 9 városban több mint 40 programot kínál A Szlovák Kultúra Napjai Edita Gruberová (Fotó: Képarchívum) Z. NÉMETH ISTVÁN Az élet kegyetlen: az egyik játé­kosnak azért kell kiesnie a Legyen Ön is Milliomosból, mert nem is­meri Hajós András zenekara, az Emil Rulez egyik számának címét. Amúgy pedig sárga falevél árválko­dik a doboz tetején. Hosszú, forró őszt mondanak a meteorológusok, sóhajtoznak is a nebulók az iskola­padban, fél szemük az ablakon túl hullámzó délibábon. Mennének már focizni, hogy a nyári esős hete­kért kárpótolják magukat. Maga a doboz is mintha ébredni látszana: véledenszerűen feltűnik egy-egy fűm, amit még nem volt módja megunni a nagyérdeműnek. Lesz Megasztár határok nélkül, Való Vi­lág 4 gátlások nélkül, a politika pe­dig hülyít ezerrel. Benzinre úgysem telik már, s ha a villanyszámlát még ki tudjuk fizetni, telepedjünk le a doboz elé kicsit meditálni. Meren­geni azon, hogy lám, a Nagy Könyv őszi fordulója már a Topl2 versen­gésével folytatódik. A Mester és Margarita című Bulgakov-regényhez készült kis­fiún nagy részét az orosz főváros­ban forgatták. A 25 percesre ter­vezett mű rendezője Fekete Ibo­lya, aki magyar színészek mellett oroszokkal is forgatott, például Woland, az ördög figuráját egy ti­pikusan orosz színész keltette életre. A filmben feltűnik majd Bulgakov háza is, ahol a regény ötlete megszületett. Nem kis várakozás előzi meg a Micimackó című Milne-regény kis- filmjét, amelyet Pusztazámolyban, az Öreg Tölgy fogadóban forgat­tak. A rendező Alföldi Róbert, aki a műhöz olyan színészóriásokat nyert meg, mint Darvas Iván, Törőcsik Mari, Kállay Ferenc, Garas Dezső, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Máté Erzsi és Tábori Nóra. A kis- filmben a szerzőről, a történetről és a szereplőkről is sok minden kide­rül, és néhány jellegzetesen milnei jelenet is bekerül a filmbe. Mint minden „nagykönyves” filmnek, a Tüskevárnak is van olyan szereplője, aki az ARC. Ez esetben Völgyesi Gabiről, az Uni­que énekesnőjéről van szó, aki a Kis-Balatonnál - amit éppenség­gel a ráckevei Duna-ág jelenít meg - találkozik Matula bácsival (Bankó György) meg Tutajossal (Lenzsér Olivér). Kamaszokból álló fiúcsapat vo­nul egy macskaköves budapesti utcán. Geszti Péter egy háztetőről figyeli őket, közben elmeséli A Pál utcai fiúk történetét, és megosztja velünk személyes élményeit és gondolatait a regényről. Török Ferenc rendezővel 25 perces ka­landozásra csábítja a nézőket, hogy felhívja a figyelmet a regény értékeire, és kedvet teremtsen az (újra)olvasásához. A forgatás nem volt egyszerű, mivel több mint harminc tizenéves srácot kellett a csapat tagjainak fegyel­meznie, akik nagy élvezettel foly­tatták a csatát még akkor is, ami­kor a kamera már nem forgott. Csónakos megfújta trombitáját, a várvédők homokbombákkal vet­ték célba a farakást rohamozó csapatot, ám egy rosszul irányzott golyó a hangmérnököt találta el, aki a történteken szerencsére csak mosolygott. A kis herceg című regényhez készülő kisfilm első felvételeit Franciaországban, egy Lyon mel­letti kastélyban forgatták, a to­vábbi munkálatok a Margitszige­ten, illetve a budaörsi repülőtéren folytatódtak. A rendező Balogh Zsolt, a film ARCa az ifjú író, Ger- lóczy Márton. A kis herceget ala­kító Rebrus Bendegúz 10 éves, pajkosságával hamar belopta ma­gát a stábtagok szívébe. A könyvekből készülő irodalmi kampányfilmek októbertől lesz­nek láthatók. A szlovák kultúra szinte minden szeletéből ízelítőt kínál az a rendezvénysoro­zat, amely A Szlovák Kul­túra Napjai címmel szep­tember 10-étől október 8- áig tart Magyarországon. Egy hónap alatt kilenc vá­rosban több mint negyven rendezvénnyel várja a szervezők népes csapata az érdeklődőket. MISLAY EDIT Milan Resutík, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója a hét­főn tartott pozsonyi sajtótájékoz­tatón elmondta: igyekeztek gaz­dag és változatos programot összeállítani, hogy helyet kapjon benne minden, ami napjaink szlo­vák kultúrájában értéket képvisel. Budapesten kívül Pécs, Szeged, Miskolc, Kaposvár, Gödöllő,.Bé­késcsaba, Tótkomlós és Szarvas ad otthont a szlovák kulturális na­pok rendezvényeinek, amelyek között komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi, opera- és ba­lettelőadások, képzőművészeti és dokumentumkiállítások, irodalmi estek és filmvetítések egyaránt szerepelnek. A legtöbb program a magyar fővárosban vátja a közönséget. A rendezvénysorozat hivatalos meg­nyitója ugyan csak néhány nap múlva lesz, a szlovák kultúrára va­ló „ráhangolódáshoz” azonban né­mileg hozzájárult már az a nagy­szabású kiállítás is, amely Kortárs szlovák képzőművészet 1960- 2000 címmel augusztus elejétől látható az Ernst Múzeumban. Ugyancsak előzetesként, kedvcsináló­ként az ismert szlovák dzsesszmuzsikus, Dodo Šošoka lépett fel szeptem­ber 1-jén a Merlin Színházban. Az ünnepélyes megnyitó nap­ján, szeptember 10-én igazi zenei csemege várja a közönséget. A Művészetek Palotájában a Szlo­vák Nemzeti Színház operatársu­lata Donizetti Roberto Devereux című operájának olasz nyelvű előadásával vendégszerepei, a JUHÁSZ KATALIN Hét miskolci képzőművész mu­tatkozik be Kassán, a Domonkos téri Cinefil filmklub kiállítótermé­ben, ahol a vetítésre várva gyak­ran többen kerülnek kapcsolatba a kortárs festészettel és grafiká­val, mint a nagy galériákban. A nemrég alakult Miskolci Kortárs Képzőművészeti Egyesületnek (MIKOR) ez a második csoportos kiállítása külföldön. Varsányi Emília, Horváth Kinga, Lenkey- Tóth Péter, Lukács Róbert, Zom- bori József, Urbán Tibor és Kave- csánsky Gyula stílus tekintetében markánsan különböznek ugyan egymástól, céljuk azonban ezúttal ugyanaz: ízelítőt adni Miskolc gazdag és változatos képzőművé­szeti életéből, a jelen történése­iből, trendjeiből és témáiból. Len- key-Tóth Péter szerint a két ország európai uniós tagságának köszön­hetően a vendégtárlatokkal járó adminisztratív munka leegy­szerűsödött, és most már semmi akadálya a nemzetközi kapcsola­Szlovák Filharmonikus Zenekar és a magyar Nemzeti Énekkar közreműködésével. A főszerepet nem kisebb híresség, mint Edita Gruberová alakítja. Az előadás előtt nyitják meg a világhírű szopránénekesnő életpályáját be­mutató kiállítást a Művészetek Palotájában. S ha már a Szlovák Filharmonikus Zenekart említet­tem: igazgatója, Marián Lap- šanský zongoraművész szóló­hangversenyt is ad Pécsett. A ze­nekedvelőket ezenkívül Zsapka József gitárművész és Zsapková tok kiépítésének. A kassai tárlat is egy személyes kapcsolatnak kö­szönhető: Lukács Zsolt grafi­kusművész, a Kassai Műszaki Egyetem képzőművészeti kará­nak tanára kezdeményezte a mis­kolciak bemutatkozását, és ő vál­lalta magára a kurátori teendőket is. A MIKOR tagjai szerint csopor­tosan könnyebb kiállítási le­hetőséghez jutni, mint egyénileg. „Egyesületünknek eddig tíz tag­ja van: festők, grafikusok, vala­mint egy művészettörténész. Személyes ismeretség alapján szerveződtünk, de bárki jelentkez­het közénk, aki érdeklődik tagja­ink tevékenysége iránt, kíváncsi mások munkájára” - mondta la­punknak Lenkey-Tóth Péter, aki szerint a közös kiállítások alkal­mat adnak arra is, hogy összemér­jék tudásukat, összehasonlítsák az eddig elért eredményeket. Az sem kizárt, hogy a ma még más-más utakon járó művészek idővel hatni fognak egymásra, illetve inspiráci- ós forrásként szolgálnak egymás számára. Amint megtudtuk, a fes­Dagmar fuvolaművész, a Moyzes Kvartett, a régizenét játszó Musi- ca Aeterna és a Peter Lipa Jazz Band koncertje várja. Ervin Schönhauser, Anna Repková és Rajmund Kákonyi szlovák zsidó énekeket visznek Budapestre. Igazi nagyágyúval rukkol elő a Szlovák Nemzeti Galéria: a neves szlovák festőművész, Koloman So­kol hosszú idő után az első szlovák képzőművész, akinek egyéni kiál­lítása lesz a Magyar Nemzeti Galé­riában. Katarína Bajcurová, az in­tézmény igazgatója elmondta: rangos képzőművészeti anyagot akarnak Budapesten bemutatni, Sokol pedig, bár élete nagy részét a tengerentúlon töltötte, a 20. szá­zadi szlovák képzőművészet kima­gasló alakja. Koloman Sokol alko­tásait Huszár Tibornak a művész­tők és grafikusok dolga Magyaror­szágon sem könnyű, és bár a cso­port tagjai egytől egyig diplomás képzőművészek, mindegyikük kénytelen „civil” foglalkozást is űzni. „Miskolci festőnek lenni a Budapest-központúság miatt sem egyszerű, a fővárosi kollé­gák e tekintetben talán könnyebb helyzetben vannak. Úgy érzem ről készített portréi egészítik ki. A besztercebányai Állami Galéria sa­ját gyűjteményéből mutat be válo­gatást Pécsett Digitális és elektro­nikus grafika címmel, Szegeden Martin Benka tájképei, Békéscsa­bán Ernest Zmeták festményei és grafikái lesznek láthatók. Kapos­váron fiatal szlovák fotósok mun­káiból nyílik kiállítás. Érdekesnek ígérkezik az a dokumentumkiállí­tás is Miskolcon, amely a szlováki­ai történelmi városokat mutatja be. A szlovák fűm legfrissebb da­rabjait Pécs és Szeged közönsége láthatja. Milan Resutík elmondta: nem csupán a szlovák, hanem a hatá­ron túli szlovák és a szlovákiai kisebbségi kultúrából is ízelítőt kap a magyar közönség. A kultu­rális napokon fellép az eperjesi ruszin színház, és szerzői estet tart a Kalligram Kiadó is. A ki­sebbségben élő szlovákokat a vajdasági Kovačice naiv festői­nek kiállítása képviseli. A szlo­vák színházak közül a pozsonyi Astorka Színház a Vonatok indu­lása című előadással, a kassai Ál­lami Színház balett-társulata a Carmen és a Bolero, valamint A kis herceg című darabokkal ven­dégszerepei. Az iglói Szepességi Színház gyermekelőadással ér­kezik. A magyarországi Vertigo Szlovák Színház és a Szarvasi Szlovák Színház Peter Karvaš darabját mutatja be. A fesztivál utolsó napja újra a Szlovák Nemzeti Színház opera- társulatáé lesz. A Magyar Állami Operaházban egy másik Donizet- ti-darabbal, Az ezred lányával zá­rul a rendezvénysorozat. Lehetséges, jegyezte meg Mi­lan Resutík, hogy az egy hónap leforgása alatt zajló több mint negyven program első hallásra soknak tűnik, de azt szeretnék, ha ez alatt az idő alatt Magyaror­szág - vagy legalábbis egy része - nap mint nap a szlovák kultúrá­val élne. „Állandóan jelen kell lennünk a magyarországi fo­gyasztók tudatában, hiszen Kö- zép-Európában élünk, egymás szomszédságában, és az lenne a jó, ha a kultúra nem csupán az emberek szívét nyitná meg, ha­nem a szemét is.” azonban, hogy Miskolc megbe­csüli képzőművészeit, csopor­tunk tagjainak már több alka­lommal volt önálló tárlatuk a vá­rosban” - hangsúlyozta a MIKOR egyik alapítója. A kassai érdeklődők szeptem­ber 22-ig tekinthetik meg a kiállí­tott képeket a Cinefil filmklub ga­lériáján. »Állandóan jelen kell len­nünk a magyarországi fo­gyasztók tudatában.” Az EU-tagságnak köszönhetően nincs akadálya a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének Kiállítás a filmklubban A miskolciak kiállítását Lukács Zsolt kassai grafikusművész nyi­totta meg (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents