Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-06 / 206. szám, kedd
14 Agrárkörkép ojszó2005.szeptembere. A magot megmunkálatlan talajba vetik A direktvetés előnyei A talaj elektromos vezetőképességének vizsgálata alapján szervezett tápanyagpótlás Precíziós növénytermesztés Termőképességi térkép a szövetkezet egyik parcellájáról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kalászos gabona vetésekor gyakori csapadékos őszi időjárás, az energiaköltségek növekedése valamint a talaj- és környezetkímélő eljárások térhódítása a gazdálkodók jelentős részének figyelmét az ún. direktvetés felé fordították. A termelői és felhasználói igények alapján a piacon megjelentek azok a direktvető gépek, amelyek felépítésükből adódóan - a talajművelést mellőzve - eltérő körülmények között is eredményesen használhatók. A hagyományos termesztés gyakorlatában bármely elővetemény után az őszi vetéskor, a vetést megelőzően több menetben is szükséges talajelőkészítési munkálatok végzése. Ezek a műveletek (szántás-, vagy tárcsázás, szántáselmun- kálás, magágykészítés) nemcsak jelentős költséget, hanem tetemes időt is igényelnek, így egyaránt növelik a termelési költségeket, illetve a többmenetes műveletek végrehajtása késlelteti a vetést. A fenti problémák kiküszöbölésére - az energia- és eszköztakarékosság, a talajvédelem jegyében -, a technológiai-műszaki fejlesztések eredményeképpen kerültek kialakításra a teljes felületű talajművelést mellőző, közvetlen vetést megvalósító gabona-direktvető gépek. Direktvetés esetén a talaj felszínén található szármaradványokat elvágják (aprítják), keskeny, sekély vetőbarázdát (magágyat) nyitnak, - a vetőmagvak talajrésbe juttatása után - a megfelelő magtakarást biztosítják. A direktvetés azt jelenti, hogy a magot olyan talajba vetik, amelyet az előző növény betakarításától a vetésig nem munkáltak meg, s ezen idő alatt a területen legfeljebb csak kémiai védekezést (gyomirtószer-kijuttatást) végeztek. Vetéskor speciális nyitócso- roszlyás direktvető géppel a cso- roszlya által nyitott keskeny, sekély magárokba, vagy talajrésbe (hasítékba) helyezik a magvakat. A művelet során a talaj felszínének csak mintegy 10-15 %-át mozgatják. A vetőmagvak kivetése, talajba helyezése után, a nyitó- csoroszlyák és a takarókerekek közé (soronként) nyomó-kerekek vannak beépítve, amelyek feladata, hogy a magvakat kellő mértékben a talajba nyomja, megteremtve ezzel a mag-talaj közötti jó kontaktust a biztonságos és gyors csírázás, kelés elősegítése érdekében. Ugyancsak igen fontos szerepet töltenek be a direktvető gépeknél a magtakaró-tömörítő kerekek, melyek a takaráson, talajfelszín tömörítésen kívül gyakran a vetőelemek mélységszabályozására is szolgálnak. A direktvetés főbb előnyei a következőkben foglalhatók össze: ♦ talajvédelmi szempontból előnyös, mert a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, csökkentve a felszín párolgási veszteségét (nedvesség-vesztését). ♦ a minimális talajmozgatás következtében a humuszban, növényi gyökerekben leggazdagabb, biológiailag legaktívabb talajréteg felszínen maradása megnöveli a talaj felső rétegének szervesanyag-tartal- mát; ♦ az élőmunka-, energia-, idő- és költségráfordítások jelentősen csökkenthetők. A direktvetési eljárásnak, mint sajátos termesztési rendszernek természetesen hátrányai is vannak (pl.: az elővetemény betakarításakor a szármaradványokat a területen felaprítva és egyenletesen szétterítve kell kint hagyni, alkalmazása speciális direktvető gép beszerzését igényli, a vetés előtt sokszor elmaradhatatlan a felületi vegyszeres gyomirtás, és annak költségei a gazdálkodót terhelik, stb.). A hagyományos módon végzett gabonavetéssel szemben - amikor a vetést megelőző különböző talajműveletek után puha, laza magágyba kerül a vetőmag -, a direktvetés esetén kemény, tömö- rödött (egyes helyeken még a betakarító gépek és szállító járművek kerekei által is megnyomott, „agyontaposott”) talajba kell a vetőmagot elhelyezni. A vetőbarázdába megfelelően kiadagolt vetőmag és a kemény talaj közötti kapcsolatot - a mag-talaj kontaktust - a vetőcsoroszlyák mögött soronként elhelyezett magnyomó kerekekkel biztosítják. Ilyenkor a magárok felülről még nyitott, s a magvakat a körülötte lévő (általában) kemény földdel még be kell takarni. Erre a célra a gépeken különböző kivitelű tömörítő kerekeket építenek be, amelyek a magvak környezetében tömör, míg a magvak felett puha, morzsalékos talajréteget alakítanak ki. Egyes gépeknél - a teljes munkaszélességben - rugósfogú talajfelszín elmunkálók is megtalálhatók. A gépek magadagoló rendszere mechanikus vagy központi lehet. A különböző vetőgépek vetési mélysége mechanikus, vagy kombinált (mechanikus + hidraulikus) módon állítható be. Az egyes gépeknél a vetőmag talajba nyomása, betakarása, a vetősor tömörítése és a talajfelszín elmunkálása különböző szerkezeti egységekkel valósítható meg. A legtöbb gabona-direktvető gép alkalmas a vetéssel egyme- netben a tápanyag visszapódására, a különböző szilárd műtrágyák kijuttatására. (agronap) A Sókszelőcei Progres Mezőgazdasági Szövetkezet a modern termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásában már évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. ÚJ SŽÓ-TÁJÉKOZTATÓ Több mint egy évtizeddel ezelőtt ebben a szövetkezetben indították útjára az ún. minimalizációs talajművelési technológiát, amelynek alapelveit a pőstyéni növénytermesztési kutatóintézettel együttműködve ültették át a szakmai gyakorlatba, s napjainkban már e rendszer gazdáiként számtalan mezőgazdasági vállalat számára szolgáltatásként végzik ezt a talaj- és költségkímélő termesztési technológiát. Emellett még számtalan modem mezőgazdasági berendezést és eljárást alkalmaznak a vetőmagkezeléstől kezdve a szárítási technológiákon át a termények élelmiszeripari feldolgozásáig. Mészáros József, a szövetkezet növénytermesztési részlegét önálló gazdasági egységként működtető Agrodívizió Kft. igazgatója határozottan állítja, a mezőgazdasági termelésben a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a termények árszínvonala várhatóan nem fog számottevően emelkedni, ezért a versenyképesség megőrzése érdekében a folyamatos megújulás, az új eljárások bevezetése szinte lét- szükséglet. Az új technológiák alkalmazásának gyakorlati haszna ugyanis a termékek minőségének javításában, a költségek és ráfordítások csökkenésében nyüvánul ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A szemes kukorica biztonságos tárolása és a raktárkapacitás szabaddá tétele az idei évben a várható nagyobb hozamok miatt különösen fontos. A termények biztonságos tárolását a szárítás mellett (vagy helyett) megoldhatjuk pro- pionsavas tartósítással és hangyasav alapú készítmény segítségével történő erjesztéssel egyaránt. A szemes kukorica anaerob erjesztéssel történő tartósítása alapvetően akkor ajánlott, amikor a termény nedvességtartalma 23-28 %- nál magasabb. Az egész szemeket is lehet erjeszteni, de élettani és gazdasági szempontból is előnyös, ha a takarmányt már ekkor előkészítjük közvetlen feletetésre, pl. roppantással. A termények aerob módon történő tartósítása akkor célszerű, ha a szemek víztartalma 23-28% alatti. Bár magasabb nedvességű szemek is tartósíthatok megfelelő készítményekkel, de a magasabb dózis miatt ebben az esetben az erjesztés már gazdaságosabb. Természetesen ez a módszer is ötvözhető előkészítéssel. A nedvesség- tartalom, amelytől kezdve érdemes módszert váltani, több tényező függvénye (pl. hatóanyagok ára, technológia költsége, növényfajta, állatfaj, stb.) Erjesztés útján történő tartósításkor egyrészt fontos, hogy megfelelő irányban, gyorsan menjen végbe az erjedés, másrészt biztosítani kell a megfelelő aerob stabilitást és ki kell küszöbölni a káros utóerjedési folyamatokat. Az erjedés előmeg. Mivel az árszínvonal inkább csökkenő tendenciát mutat, ez az egyik lehetséges útja a termelés gazdaságosságának és jövedelmezőségének. Ennek a szemléletnek az eredményeként fogott hozzá az Agro- divízió Kft. a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem szakembereivel együttműködve az ún. precíziós mező- gazdaság kidolgozott elveinek gyakorlati megvalósításához. Amint azt Mészáros Józseftől megtudtuk, ez valójában azt jelenti, hogy az egyetem szakemberei által kidolgozott talajvizsgálati módszer eredményeit kihasználva - amely a talaj elektromos vezetőképességének mérésén és annak kiértékelésén alapul - pontos vizsgálati adatokra támaszkodva tervezhetik és valósíthatják meg az egyes növény- állományok tápanyagellátását és növényvédelmét. segítése - pH-csökkentő és szelektív mikrobagátló hatása miatt - pl. hangyasavval oldható meg, a védelem biztosításához pedig a propionsav, szorbinsav, illetve a benzoesav felel meg leginkább. A szemek konzerválásához a jelenlegi ismeretek szerint a propionsav hatóanyag a legcélravezetőbb. A szerek kijuttatásakor - akár önálló, akár roppantással egybekötött kezelésről van szó - ügyelni kell arra, hogy a hatóanyagok megfelelő koncentrációban és egyenletesen kerüljenek a terményre. Tartósítási módszer megválasztásának szempontjai Az alkalmazott módszer kiválasztásánál - a teljesség igénye nélkül - a következőket mindenképpen célszerű figyelembe venni: ♦ Mekkora a rendelkezésre álló szárító kapacitása, ül. mekkora a bérszárítás költsége, ♦ Müyen raktározási lehetőségek állnak fenn a szemes termények esetében (horizontális raktár, fémsüó kapacitása, stb.), ül. az erjesztett takarmányoknál (falközti süó, fóliahengerben történő raktározás lehetősége, stb.), ♦ Az adott állatfajta és a takarmányozási rendszer szempontjából mely nedvességtartalom az optimális (pl. élettanüag nagyon jó választás lenne a sertések esetében a nagy nedvességtartalom mellett roppantással előkészített, eijesz, A talaj elektromos vezetőképességének vizsgálati eredményei alapján részletes térkép készült, amely egyúttal kiindulási alapot szolgáltat az egyes parceüák talajvizsgálati eredményeinek meghatározásához. Az így szerzett adatokat ezután összehasonlítjuk a műholdas felvételekkel készített talaj- térképekkel, s ennek alapján kerül kidolgozásra az egyes parceüák tápanyag-eüátási terve, amely az adott növényzet optimális eüátást biztosítja”, állítja az igazgató. Az Agrodivízió modem gépei fel vannak szerelve azokkal a mérőműszerekkel is, amelyek a visszacsatolási adatokat biztosítják, így például a kombájnok mérőberendezéssel ellátva azonnal pontos adatokat szolgáltatnak egy-egy parceüa betakarítási eredményeiről, a műtrágyaszórókat GPS rendszerű helymeghatározó, a traktorok munkáját petett szemes kukorica, de technoló- giaüag ez az eljárás csak a telepek egy részénél kivitelezhető - eüen- ben tehenészetek esetében az említett rendszer gond nélkül alkalmazható), ♦ Szeretnénk-e kiküszöbölni korábbi betakarításon keresztül az állategészségügyi szempontból jelentős penészgombák és toxinjaik kártételét, ♦ Sertés és baromfi esetében a rendszer mely pontján szeretnénk esetleg bevinni hozamfokozó tulajdonsággal rendelkező szerves savakat - a szemes termények tartósítása vagy erjesztése útján, ivóvízen keresztül, közvetlenül a főke- verőnél, vagy mindezek kombinációjával? Látható, hogy már az egyes alapkérdések is összetett problémát vernek fel, és a gyakorlati döntéshozatal során megannyi más, üzemspecifikus tényezőt is figyedig ún. autotrack program irányítja, amely pontosan a beállítás szerint tartja nyomvonalon a gépet az adott parceüán. Ezek az egyetem gépeivel és berendezéseivel összekapcsolva alapul szolgálnak egy olyan információs rendszer kidolgozásához, amelyben minden par- ceüára részletesen meghatározhatók az egyes termesztési feltételek és követelmények, az ehhez szükséges tápanyag-eüátási és növény- védelmi programmal, amelyeket immár a helyes mezőgazdasági gyakorlat elvei szerint dolgoznak ki. Sőt, a mérések eredményei a termények további feldolgozásához is adatokat szolgáltatnak, hiszen Sókszelőcén a kombájnok által mért paraméterek alapján osztályozzák, kezelik, raktározzák, vagy dolgozzák fel a terményt, jelentős költséget takarítva meg például a felesleges műveletek elhagyásával. Az, hogy a modern technológiák alkalmazására fordított kiadások nem kidobott pénzt jelentenek, a sőkszelőcei példa szemléletesen igazolja, hiszen a gazdaság növénytermesztési részlege a kukoricatermesztésben már évek óta 8 tonna feletti átlagos hozamokat produkál, ami országos méretekben is figyelemre méltó eredmény. A kft. hosszú távú elképzeléseinek beváltásában minden bizonnyal a precíziós termesztéstechnológia is meghozza majd a maga hasznát, egyúttal igazolja a kft. mottóként is felfogható váüalkozói filozófiáját, amely úgy tartja, a versenyképesség megőrzéséhez mindig két lépéssel a versenytársak előtt keü járni, (tszl) lembe keü venni. Azoknál az üzemeknél, ahol a növénytermesztés alapvetően az áüattenyésztési ágazatot szolgálja, viszonylag egyszerűbb a helyzet, de a legtöbb esetben értékesítési célra is termesztenek növényeket. Itt azt is érdemes figyelembe venni, hogy pl. azzal, hogy a takarmánycélú növényeket szárítás nélkül tároljuk, a növény- termesztő ágazat is jól járhat, hiszen nagyobb szárítási kapacitás marad a többi termény számára. Ugyanez érvényes hiányzó raktár- kapacitás esetére is: amennyiben a nagyobb hozam tárolási problémákat vetne fel, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy a takarmányozási célú növények raktározására más alternatívák is szóba jöhetnek (pl. nedves áüapotban, fóliahengerben történő tárolás), s így - részben vagy teljesen - „meg lehet úszni” a közraktározási költségeket. (r) (Illusztrációs felvétel) A szármaradványok csökkentik a felszín párolgási veszteségét. A nedvességtartalomtól függően erjesztéssel és/vagy konzerválással nyerhetünk jó minőségű takarmányt A kukorica tartósítása (Illusztrációs felvétel) A hatóanyagok megfelelő koncentrációban kerüljenek a terményre.
