Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-06 / 206. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 6. Régió 5 Kitelepítettek és deportáltak országos találkozója Dunaradvány lesz az idei díszvendég Együttműködési keretszerződés a Selye János Egyetem és a Kodolányi János Főiskola között Ünnepélyes tanévnyitó Albert Sándor (balról) és Szabó Péter (Vas Gyula felvétele) ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom/Dél-Komárom. A Kecskés László Társaság idén már negyedik alkalommal ren­dezi meg a Felvidéki Kitelepítet­tek és Deportáltak Országos Ta­lálkozóját, amely szeptember 10-én, szombaton lesz a hagyo­mányos helyszínen, a dél-komá­romi Monostori erődben. A rendezvénynek minden év­ben egy-egy felvidéki település a díszvendége - ezúttal Dunarad- ványra esett a szervezők választá­sa. Délelőtt 10 órakor a Nagy Já­nos szobrászművész által készí­tett Kitelepítettek, és a tavaly fel­avatott Deportáltak Em­lékművénél ökumenikus istentisztelet lesz. Közre­működik a dunaradványi éneklőcsoport és a Kezek református ifjúsági együt­tes. Két tárlat is nyílik az erődben: az alsószeli születésű, néhai Pancza Ernő, valamint a ko­máromi fafaragó, Bruncz János gyűjteményes kiállítása a felvidé­ki életet, valamint a magyar falut mutatja be faragott, felöltöztetett figurák, szobrok és képek segítsé­gével. A délutáni program - ugyan­csak az emlékműnél - 14 órakor kezdődik a dunaradványiak mű­sorával. Az éneklőcsoport, a du­naradványi alapiskolások és a Kéknefelejcs ifjúsági csoport töb­bek között az egykori molnárok életéből mutat be életképeket, és több szavalat is elhangzik. Ezt kö­vetően a találkozó fővédnöke, Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke köszönti az egybegyűlte­ket, majd részleteket hallhat a kö­zönség a találkozóra kiadott kö­tetből, amelyben a kitelepítést át­élt amatőr költők verseit gyűjtöt­ték össze. Délután négy órától Meister Éva Csöndes kiáltvány a vesztesekért című műsorát láthat­ja a közönség az emlékmű mellet­ti színpadon, László Péter és Szar­ka László, a Magyar Tudományos Akadémia két professzora pedig ugyanebben az időben a kitelepí­téssel és deportálással foglalkozó két új könyvről beszél a konferen­ciateremben. A komáromi lovas­íjászok bemutatója 17 órától lesz látható az erőd udvarában. A nap záróprogramjaként 18.30-tól a Szkítia együttest hallhatja a kö­zönség az erőd nagyszínpadán, ahol Duray Miklós, az MKP ügy­vezető alelnöke mond beszédet. A jelenlévők megkóstolhatják a hagyományos radványi recept alapján készült takartos káposz­tát, amelyből - információnk sze­rint - radványi asszonyok fel­ügyelete mellett ezer adag készül az egyik dél-komáromi vendéglő konyháján, (vkm) Komárom. Együttműködé­si keretszerződést írt alá tegnap Szabó Péter, a szé­kesfehérvári Kodolányi Já­nos Főiskola (KDF) főigaz­gatója, valamint Albert Sándor, a Selye János Egyetem (SJE) rektora. V. KRASZNICA MELITTA „A Kodolányi János Főiskola a kezdetektől fogva segítette egye­temünket és több tanára ad órá­kat Komáromban is. Az együtt­működés tehát a gyakorlatban már létezik, most lényegében for­mai keretet adtunk az eddigi és jö­vőbeni közös munkának” - mond­ta Albert Sándor az aláírást köve­tően. Az együttműködés a szerző­désben foglaltak értelmében az oktatócserén kívül kiterjed a hall­gatócserére, a kreditrendszer ösz- szehangolására, amely az intéz­mények közti átjárhatóságot könnyítené, a közös pályázati és kutatási programokra, valamint a kulturális, sport- és egyéb szabad­idős tevékenységekre. Szabó Pé­tertől megtudtuk: az 1992-től működő KDF Magyarország első, államilag elismert nem állami fel­sőoktatási intézménye, amely 147 diákkal kezdte működését, és má­ra a nappali és levelező tagozato­kon több mint 10 ezer hallgatója van. „Ez a dinamikus fejlődés pél­daként szolgálhat számunkra is” - mutatott rá Albert Sándor. A cé­lok között szerepel továbbá a táv­oktatási együttműködés; a Selye Egyetem a jövőben Tornaiján is indítana képzést, mégpedig a szé­kesfehérváriak bevonásával. A kö­zös kutatás egyik lehetséges terü­leteként Albert Sándor az oktatás­módszertant jelölte meg. Bordás Sándor pszichológus vezetésével egyébként már most is folyik kö­zös kutatás a SJE, az Eötvös Ló­ránt Tudományegyetem a KJF be­vonásával. Tegnap tartották a Selye János Egyetem ünnepélyes tanévnyitóját is, amelyen részt vett Vizi E. Szü- veszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Győrffy Csaba, Budapest pozsonyi nagykövete - aki a Magyar írószövetség lapjá­nak, a Magyar Naplónak 1994- 2004 közt megjelent számait és könyvcsomagot ajándékozott az egyetem könyvtára részére - Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Si­mon Zsolt földművelésügyi, vala­mint Miklós László környezetvé­delmi miniszter. A résztvevők megkoszorúzták Selye János szob­rát. Az intézmény három karának nappali tagozatán mintegy 500, a levelezőn pedig 400 hallgató kezdi meg tanulmányait. A királyhel- meci kihelyezett képzésen kívül Losoncon is indítanak óvodapeda­gógiai képzést, egyelőre csak leve­lező tagozatosok számára. A tan­évkezdésre sikeresen befejeződött a történelem szak akkreditációja és folyamatban van a földrajz szak és a régiófejlesztés szakirány akkreditációja. A növekvő hallga­tói létszám szükségessé teszi a tan­termek bővítését: a volt szakmun­kásképző épületében szeptember 19-én 10 új szaktantermet adnak át, október folyamán pedig az Új­vár területén, az egykori parancs­noki épületben kialakított négy előadótermet vehetik birtokukba a hallgatók és a tanárok. A rendezvény szombaton lesz a dél-komáromi Monostori erődben. Domsitz Károly polgármester: „Ahhoz, hogy nagyobb telkeket tudjunk kimérni, szükséges a vasút és a város közötti rendezés” Elnapolt egy telekügyet a somorjai képviselő-testület JÓZAN MÓNIKA Somotja. Régiófejlesztési köz­pont létrehozása, a Pro Űrbe Ala­pítvány megszüntetése, a volt rendőrségi épület eladása és a Pomlé utcai kiskertek bérleti szer­ződésének meghosszabbítása - ezek voltak a legutóbbi képviselő- testületi ülés legfontosabb napi­rendi pontjai. Az ülés tizenöt kép­viselő és lakosok részvételével zaj­lott, akik szintén minden esetben szóhoz jutottak az őket érintő kér­désekben. A legnagyobb vitát a kiskertek bérleti szerződése és a telekrende­zések kérdése váltotta ki. Az ügy­ben most sem született döntés, és a következő ülésig elnapolták. A vá­rosi tulajdonban lévő telkeket bér­lők művelik, akik már régen szeret­nék megvásárolni a területet. Az utcát átszelő, használaton kívüli vasúti sínpálya alatti részt a város szeretné megvenni a Szlovák Vas­úttársaságtól, de két év alatt sem jutottak dűlőre. Somoija csak a tulajdonvi­szonyok rendezését köve­tően hajlandó eladni a tel­keket, ezért egyelőre a bér­leti szerződések meghosz- szabbítását és az elővásár­lási jogot biztosítja a jelenlegi bér­lőknek. „Úgy szeretnénk majd érté­kesíteni azokat a telkeket, ahogyan az a városfejlesztési tervnek megfe­lel. Ahhoz, hogy nagyobb telkeket tudjunk kimérni, szükséges a vasút és a város közötti rendezés” - zárta le a vitát Domsitz Károly polgár- mester. A képviselők kilenc igen és hat nem szavazattal a probléma el­napolása mellett döntöttek. Az al­polgármester előtárgyalásokat ja­vasolt a jelenlegi kiskertészekkel, míg más képviselők szerint azután térhetnek vissza az ügyhöz, miután a kertészek tisztázták kérvényei­ket. „Somotján a telek érzékeny té­ma, csak tisztázott körülmények között szavazhatunk, tiszta lelkiis­merettel” - mondta Pogány Erzsé­bet városi képviselő, A képviselők határoztak a Pro Űrbe Alapítvány megszüntetéséről, mégpedig abban az értelemben, hogy közhasznú szervezetté alakít­ják át. Erre azért volt szükség, hogy hatékonyabban tudja ellátni fel­adatát, azaz a város kulturális és sporteseményeinek, valamint sze­mélyiségeinek támogatását. A volt rendőrségi épület kikiáltá­si árát hétmillió koronában hatá­rozták meg; versenytárgyalás kere­tében próbálják értékesíteni. Jóvá­hagyták egy regionális fejlesztési központ létrehozását is Nagyszom­bat megye támogatásával. Az ügy­nökség dunaszerdahelyi járásbeli hatáskörrel segítene a projektírás­ban, tanácsadással is foglalkozna, és pályázati figyelőként működne. Ezután az interpellációk és la­kossági észrevételek napirendi pontja következett: egyes, képvise­lői kérdésekre a városi hivatal írás­ban válaszol, így még nem tudni, mi tehető a a városban lévő geszte­nyefák megmentése érdekében, s mi vonatkozik az engedély nélkül elhelyezett óriásplakátokra. Meg­válaszolták egy képviselő és egy la­kos hozzászólását, hogy kinek kell rendet tennie az építkezések után. „Az építtető kötelessége, hogy az eredeti állapotba hozza a feldúlt közterületet, erre írásban szólítunk fel minden érintettet” - mondta Bárdos Gábor hivatalvezető. „Csak tisztázott körülmények között szavazhatunk... ” A vágsellyei tanintézményben csak a hetedik és a kilencedik évfolyamban van két párhuzamos osztály, a többiben csupán egy-egy Egy fedél alatt a magyar iskola, mert kevesebb a tanuló GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Hosszú idő után is­mét egy fedél alatt kezdi a tanévet a Pázmány Péter Alapiskola mind a kilenc évfolyama - tudtuk meg Do­hányos Katalin igazgatónőtől. Az ok: csökkent a tanulók létszáma. Az alapiskola alsó tagozata az előző években egy másik helyen, az Úttörő utcai szlovák iskola épü­letében működött, de most átköl­tözött a Pázmány Péter utcai fő­épületébe, amelyet nyáron tata­roztak és festettek. Sajnos, azért vonták össze egy épületbe az intézményt, mert csökkent a tanulók létszáma, és már egy helyen is elférnek - árul­ta el az igazgatónő. Az idei tanév­ben 231 diákja lesz a vágsellyei magyar alapiskolának, tizenki­lenccel kevesebb, mint tavaly. Már csak két évfolyamban, a he­tedikben és a küencedikben van két-két párhuzamos osztály, az összes többiben egy-egy osztály maradt. Sajnos, emiatt két peda­gógust el kellett bocsátani. A most kezdődő tanévre 14 gyere­ket írattak első osztályba. Egyelő­re ugyan néggyel kevesebb elsős van, mint tavaly, de a tavalyelőtti kilenchez képest az idei 14 vi­szonylag jó eredménynek mond­ható. Azonkívül, hogy a nyár folya­mán átköltöztették az alsó tago­zatos osztályokat a Pázmány ut­cára, még új bútorokkal is berencezték a vágsellyei magyar alapiskola régi épületét. Sajnos, az iskola Pázmány utcai főépületében az összes évfolyam elfér (Szőcs Hajnalka felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Autók a folyó fenekén Trencsén. Összesen 13 gép­kocsi roncsait emelik ki ma a Vág csatornájából egy speciá­lis terepjáró segítségével a tisz­títási munkálatok során. A mindeddig észrevédenül ma­radt roncsok csak akkor tűntek elő, amikor az illetékesek a fo­lyó vizét elterelték a kanális­ból. Az elsüllyedt autók egy ré­szét rendőrségi vizsgálatnak vetik alá, a maradékot meg­semmisítik. A gépkocsik kö­zött újabb és régi típusok egy­aránt megtalálhatóak, de a vizsgálat során számos bicikli, öreg mosó- és hűtőgép, vala­mint egy széf is előkerült a csa­torna mélyéről. A létesítményt utoljára 1986-ban tisztították ki, az október közepéig tartó munkálatok 40 millió koroná­ba kerülnek majd. (TASR) Lehet, hogy az iskolától félt Pozsony. Egy nappal az is­kolakezdés előtt tűnt el egy fő­városi fiú. A 14 éves David el­tűnését vasárnap reggel jelen­tette az apja. Süvia Miháliko- vá, a pozsonyi kerületi rendőr­főkapitányság szóvivője által adott információk alapján a rendőrség feltételezi, hogy a fiú az iskolakezdéstől félt, mi­vel osztálytársai többször is zaklatták és megalázták. Amennyiben gyermekeinket hasonló inzultusok érik, fon­tos, hogy azonnal beszéljünk az illetékesekkel. Problémánk­kal érdemes a tanárokhoz, az iskola pszichológusához, vagy közvedenül az igazgatóhoz fordulni. (SITA, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents