Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-29 / 225. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. szeptember 29., csütörtök 3. évfolyam 29. szám Testnevelés - egészségtudatos magatartás A kitartás fejlesztése ISMERTETÉS Az egészség mint érték a jövő generációjának vonatkozásában kiemelt helyet foglalt el a különböző korok intézményes oktatásában. Az iskolai egészségnevelés nem új keletű feladat, mindig is része volt az intézményes nevelésnek. Értékeléséhez hozzátartozik annak vizsgálata, hogy az egyes korokban milyen célok és tartalmak határozzák meg az egészség fogalmát. Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon. Mindezek alapján az iskolai egészség- nevelés fő feladatát úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a felnövekvő nemzedéket egészség-magatartásuk formálásával intézményesen készítsük elő arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában. Minden sporttevékenység kiválóan fejlesztheti a gyermekek önfegyelmét, küzdeni tudását, kitartását, önbizalmát, segíti a reális önértékelés kialakulását, és hozzájárul a siker és kudarcélmény feldolgozásához; ez által kialakul az egészséges énkép, az egészséget támogató értékrend. Cikkünk az Új Pedagógiai Szemle júniusi számának A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában címmel megjelent tanulmány alapján készült, melynek szerzői: Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó, Bognár József, (úp, sn) TANODA A gyengédség hiánycikk SZEBERENYIZ. JUDIT A gyengédség a lágysággal és a finomsággal függ össze. Aki gyengéd, az tudja, hogy van ereje, de azt nem demonstrációra és mások megfélemlítésére használja, hanem a szeretet és a gondoskodás kifejezésére. A kisgyerekek tele vannak ártatlanság- gal, szelídséggel, csodálkozással. Számos bizonyíték van arra, hogy az érintés, a gyöngédség segít a túlélésben. A gyöngéd gondoskodás, a szeretet kifejezése a hétköznapok figyelmessége, az előzékenység, a megértés, az odafigyelés, a segítség is, vagy egy-egy kézfogás, integetés, mosoly, egy bók, a kabát felsegítése. Persze nemcsak a mozdulatok, hanem a szavak, a mondatok is lehetnek gyöngédek, ha őszinték, simogatják a másik embert. Erő és erőszak A ma emberére sajnos elmondható, hogy önként zárta ki azokat az érzelmi minőségeket, amelyek emberi szintre emelik a vegetációt. Elhittük és még ma is elhisszük, hogy a műszaki haladás és a fejlődés a legfontosabb Nem mindenki nő fel meleg családi légkörben (Képarchívum) cél az ember életében. Ennek következménye, hogy ma már sokszor a gép a fontos, nem az ember - ha netán egy társ vagy érzelmek hiányoznak a modern ember életéből, akkor ott vannak a pótszerek: gépek (számítógép, autó), amelyeket ma már úgy is reklámoznak, mint megbízható társat. Minél gyakrabban hallunk horrorisztikus híreket, annál szívósabban épül tudatunkba a félelem és a kiszolgáltatottság. Ezután csak egy lépés, hogy nemcsak a természeti katasztrófáktól kell félnünk, hanem a szomszédoktól és a munkatársaktól is, mert ki tudja, mikor támad ránk valami rosszindulatú rágalommal. A napközben begyűjtött stresszt pedig hazavisz- szük, kiengedjük a családra (szomszédra, kutyára stb.), ami lehetedenné teszi a meghitt családi légkör megteremtését. Mi a teendő? Első lépés a tudati felismerés, hogy milyen mértékben van jelen életünkben a gyengédség, s adni vagy kapni akarnánk inkább, mert mindkettő boldogsággal tölt el. Ezután magunkra nézve állapítsuk meg, mi akadályoz leginkább abban, hogy gyöngédek legyünk legalább 1-2 -emberrel. Sokan szégyellik a gyengédséget, hogy a mai modern életben ennek már nincs helye, és gyerekesnek, ódivatúnak tartják. Ez természetesen téves nézet, aminek nincs köze az ember érzelmi szükségleteihez. Persze nem a vezérigazgatóhoz kell gyengédnek lennünk, hanem azokhoz, akikhez a legbensőségesebb szálak fűznek. A gyengédség elsősorban a privát szféra érzelme. Számolnunk kell azzal is, hogy ennek a viselkedésnek nincs nálunk nagy hagyománya, így nem biztos, hogy találunk példaképeket. Nem mindenki nőtt fel meleg családi légkörben, ahol a gyermek két nyargalászás közben kap egy puszit a fejére. S nem minden szülőpár beszél kedvesen, meghitten egymással. Az egyetemi hallgatónak el kell hagynia minden egyebet, ami más, mint a szakma, és specializálódnia kell Az oktatás gyakori problémái Napjainkban egy hatéves gyermek könnyebben megtanulja az egyszeregyet (Somogyi Tibor felvétele) A szellemi érés, tehát az az időpont, amikor az agy a tudás jelentős mennyiségét képes befogadni, egyre inkább korábbi időpontokban következik be. MARKÓ EMIL Úgy tűnik, hogy a 12,5 év körüli korra esik a gyorsabb, a 13,5 év körüli pubertás átlagra jut a normális, míg a 15,5 év körülire a retardált szellemi fejlődés jellemző. A nehézség azonban nemcsak eny- nyi. Nem az a legfőbb kérdés, hogy mikor tanulja meg valaki a szükséges tananyagot, hanem arról, hogy képes-e egyáltalán befogadni azt. Nagyon valószínűnek látszik, hogy napjainkban egy hatéves gyermek könnyebben tanulja meg az egyszeregyet, mint kétezer évvel ezelőtti elődje, és egy 12-14 éves diák agya alkalmasabb a magas matematika befogadására, mint akár a száz évvel ezelőtt születetté. A heti óraszám 36-40 óra között van Nézzük meg, hogyan állunk a középfokú oktatás vonalán. A középiskolák négy osztályának átlagát figyelembe véve, a heti óraszám 36-40 óra között van. Ha ennek felét számítjuk az otthoni felkészülésre, akkor a diák heti össze- foglaltsága 54-60 óra. Ez több, mint a felnőtté, aki csak 44-48 órás munkahéttel dolgozik! Valószínűleg ennek tudható be, hogy statisztikai felmérések szerint a középiskolás diákok 70-75%-a nem több mint csak napi 1 órát tölt a szabad levegőn, és nem több az alvás napi átlaga sem, az esetek 50%-ában kevesebb 8,5 óránál. Az 54-60 órás szellemi elfoglaltságot számításba véve ez ebben a korcsoportban rendkívül kevés. Ha összeadjuk az óraszámokat, az eddig felsoroltak kb. napi 19 órát tesznek ki. A nap 24 órájából még kb. 5 óra marad fenn. De ezt a szabad időt sem használják fel jól, mert a tananyag elsajátítására törekvő nagy szellemi megterhelés miatt a diák az esetek többségében a fennmaradó időt - éppen a legfogékonyabb életperiódusban - nem a szépirodalom tanulmányozására és általános kulturáló- dására használja fel; éppen ellenkezőleg: ez idő alatt „kikapcsolódik”, tehát olyan „kultúrélménye- ket” szerez, amelyek az esetek többségében nagyon távol esnek a kultúra klasszikus fogalmi körétől. Kétségtelen tehát, hogy az átlagos középiskolás diák életmódja egyrészt teljesen egészségtelen azzal a nagy kérdéssel állunk szemben, hogy olyan generációk nőnek fel, amelyeknek nagy átlaga nem út túl a „kötelező olvasmányok” színvonalán sem mennyiségben, sem minőségben. Új didaktikai módszerek Természetesen más gondok is adódnak ebben a korosztályban. Az új didaktikai módszerek még csak most vannak kialakulóban, és az új tudásanyag interpretálása sem mindig megfelelő, ami még csak fokozza a túlterhelést. A diák is, a szülő is jól tudja, hogy ezek az évek döntők az egyetemi felvétel szempontjából. Tehát az egyetemi felvételi tárgyakból még külön terhet vesz magára az amúgy is túlterhelt fiatal ember. Azonkívül ehhez az ún. külső túlterheléshez még egy - az előbbiekben már említett - belső túlsó túlterhelés is hozzájárul; ez lehet egy rövidebb vagy hosszabb megbetegedés, amely alatt a diák képtelen tanulni, a mulasztottakat tehát ezután kellene majd pótolnia. A túlfeszültség miatt ez egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és a kimerültség újabb betegséghez vezethet. A továbbtanulás biztosítéka A belső és külső túlterhelés együttesen nem sok jóval biztat a közeljövőt illetően. A mindezen körülmények miatt egyre inkább körvonalazódó nehézségek már az egyetemi felvételik során jelentkeznek. Ilyenek: a jelentkezők általános kultúrfoka igen alacsony, és miután ez a megállapítás igen széles körre érvényes, a felvételt kizárólag az adott szakmai teljesítmény dönti el. Ennyi azonban egyáltalán nem biztosíték a továbbtanulásra nézve, már csak azért sem, mert a szakmára készülő ember morális és kulturális hozzáállása a szakmai kérdésekhez döntő jelentőségű. Az egyetemi hallgató a tornyosuló nehézségek ellen csak egyféleképpen védekezhet, elhagy minden egyebet, ami más, mint a szakma, és specializálódik. Egyre még a szakma szélesebb területén, azaz általános orvos, mérnök stb. specialista lesz belőle arra a néhány évre, amíg egyetemre jár. És - ha még marad rá igénye -, hogy az egyetem elvégzése után majd lesz, ereje és lehetősége az általános kultúra elsajátítására is. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Dr. Hadas Katalin pszichológus Miért fáradt a kislányom? Jelige: Túlterheltség. A kislányom most jár harmadikba. Annak ellenére, hogy még csak 9 éves, gyakran érzi magát fáradtnak. Úgy gondolom, az iskolában nagyon leterhelik őt. Iskola után még zongorára is jár, bár én ezt ne erőltettem számára. Szeret zenélni, sosem kell rászólnom, hogy gyakoroljon. Aggódom érte, mert alig vannak barátai, mindig csak tanul. Hogyan tegyem könnyebbé a diákéletét? A kislánya fáradságának sok oka lehet. On az iskolára gyanakszik, hogy ott terhelik le. Nos, lehet, hogy a tananyag mennyisége tűnik soknak, mert sok időbe telik, hogy mindent alaposan megtanuljon. Lehet azonban, hogy az az oka, hogy nem tud tanulni, sok időt elfecsérel tanulás közben, vagy játszik még, nem figyel oda a tananyagra, s ezért van szüksége sok időre. Az is lehet, egyszerűen az a hiba, hogy szünet nélkül szeretne mindent megtanulni, tanulás közben nem pihen, s így még több időbe telik, amíg sikerül megtanulnia. A hatékony tanulásnak is megvannak a fortélyai, tanulni is meg kell tanulni. Ahogy gyarapodik a tananyag, úgy nő a tanulásra szánt idő mennyisége. S ha nem tud hatékonyan tanulni, már ha csak egy kicsivel is több a feladat, mégis aránytalanul több időre van szüksége a megtanulásához. Az is okozhatja a fáradékonyságot, hogy gyengébbek az értelmi képességei, s nem elegendő neki az iskolai magyarázat, nem érti meg az új tananyagot, de mivel szeretne jól teljesíteni, sok időre van szüksége, amíg feldolgozza és megtanulja, s ettől fárad el. Nagyon fontos, hogy bizonyos ritmusa legyen a tanulásnak. Legyen a gyereknek házi órarendje is, hogy tudja, mikor mit kell tanulnia, mikor mivel kell foglalkoznia. Általában nagyon nehezen megy a tanulás azoknak a gyerekeknek, alak még délelőtt az iskolában nem tudják, hogy hol töltik a délutánjukat, estéjüket. Kijön ma érte az iskolába és mikor? Hová viszi, kinél lesz és kivel lesz? Mikor kerül ágyba, hol fog aludni? Vannak olyan szülők, akik vállalkoznak, s délután beviszik magukhoz a gyereket, hogy itt most nyugodtan leírhatod a leckét. Aztán útban hazafelé még beugranak egy-két üzlettárshoz, késő este érnek haza, esetleg nekik esti programjuk is van, ezért a nagyszülőkhöz viszik aludni a gyereket. Ilyen szétzilált állapotban nem lehet tanulni, a gyerek nem tudja előre megtervezni, hogy mit mikor csináljon, s a nagy jövésmenésben sok minden fontos dologról, feladatról meg is feledkezhet. Este aztán nem tud elaludni, mert furdalja a lelkiismeretét, hogy nem tanult meg mindent, s másnap fáradtan kell, s ez a fáradság az iskolában sem múlik el. Előfordulhat az is, hogy valamilyen betegség lappang a gyerekben, azért fárad el olyan hamar. Nem árt gyakrabban megmérni a lázát, hogy nincs-e hőemelkedése, odafigyelni a panaszaira. Ha valami gyanúsat észlel, jobb idejében orvoshoz fordulni segítségért, megelőzni a bajt, ha még lehet. Ha a kislánya szeret zongorázni, nem kell tőle eltiltania c$ak azért, hogy több szabad ideje legyen. Barátokat ön is segíthetne keresni neki. Hívjanak meg néhány gyereket, hogy együtt játszanak otthon, s közben jobban megismerhetik egymást. Lehet, hogy otthoni környezetben, szűkebb körben a kislánya is kitárulkozóbb lesz, s köny- nyebben barátkozik majd. Remélem, sikerül rátapintania a lényegre, s hamarosan megoldódnak a gondok, s kislánya boldogan éli majd mindennapjait. Tanulással és neveléssel kapcsolatos kérdéseiket várjuk az iskolautca@ujszo.com e-mail címre.
