Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-28 / 224. szám, szerda
24 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 28. Korosztályoknak megfelelő gyógyszereket! A strukturális támogatások lakáscélú felhasználásának megkönnyítését szeretnék elérni Brüsszelben Keserű a gyerekpirula ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kapjanak a korosztályuknak megfelelő gyógyszert a tizennyolc éven aluliak - ez akár magától értetődő is lehetne. De nem az: az EU most tervezi az eddig elhanyagolt kutatás-fejlesztés ösztönzését. Felnőtteknek ennyi, gyermekeknek a fele vagy harmada - szokásos gyakorlat ez a receptíráskor Európa-szerte. Terebélyesebb családoknál előfordul, hogy a nagypapától a macskáig mindenkinek ugyanazt az antibiotikumot írják fel. Ez azonban igen kevéssé szakszerű megoldás. Az európai gyerekek minden második felírt gyógyszernél olyasmit vesznek be, amit csak felnőtteken teszteltek. Rejtve maradnak így az őket érintő, speciális mellékhatások. A gyógyszergyártók arra hivatkoznak, hogy a kutatási-fejlesztési költségek nincsenek arányban a piac viszonylag kis méretével (pedig az EU-ban összesen százmillió 18 éven aluli él), és a gyermekeket egyébként is nehezebb klinikai teszteknek alávetni, mint a felnőtteket. A közeljövőben mindez megváltozhat. Az EU-tagállamok várhatóan rábólintanak a Francoise Grossetete francia konzervatív eu- roképviselő jelentésében foglaltakra; a szöveget a minap fogadta el az Európai Parlament. A jelentés megtartotta az Európai Bizottsági kezdeményezés alapgondolatát, vagyis azt, hogy az EU anyagilag is ösztönözze a gyógyszeripart a kifejezetten gyermekeknek és kamaszoknak szánt készítmények kifejlesztésére. Európai tudományos bizottság végzi majd a koordinációt, és közös adatbázis segíti annak kiszűrését, hogy felesleges, illetve ismételt kísérleteket végezzenek el az unión belül. A gyerekgyógyszereken rajzpályázaton kiválasztott európai emblémát tüntetnek fel: erről ismeri majd fel őket a szülő a patikában. A kezdeményezés egyetlen igazán vitatott eleme az ösztönzés mikéntje volt. A szabadalmi ügyekben általában ellentétes érdekek feszülnek egymásnak, és nincs ez másként az orvosságoknál sem. Az EU legfeljebb tizenöt évig védi az egy-egy termék kifejlesztéséhez kötődő szellemi tulajdont, majd jöhetnek az úgynevezett generikus gyógyszerek gyártói, és tömegesen, olcsóbban állíthatják elő a már nem védett terméket. Mi itt a fogyasztó érdeke? Az, hogy mihamarabb megkapja a kevésbé drága keserű pirulát, vagy az, hogy a termékfejlesztőnek érdekében álljon a továbblépés, és így hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó orvosságok jelenjenek meg? A kérdés (mint ilyen esetekben általában) kompromisszummal oldódott meg. Logikusan adódott, hogy a felnőttgyógyszerek szabadalmi idejét hosszabbítsák meg, cserébe viszont a gyártók kötelessége, hogy a megnőtt profitból gyerekkészítményeket fejlesszenek ki. A gyártók részéről szorgalmazott, akár egy évig terjedő pótlólagos védelem helyett végül fél évet rögzítettek. Ezzel az iparág 800 ezertől kilencmillió euróig terjedő pluszbevételhez jut, miközben egyetlen termék klinikai tesztelése akár négymillió euróba is kerülhet. (NOL) Olyasmit vesznek be, amit csak felnőtteken teszteltek. Madárinfluenza: egységesíteni a nemzeti terveket Nincs veszély az EU-ban MTl-JELENTÉS Brüsszel. Egyelőre nincs komoly madárinfluenza-veszély az Európai Unióban, de minden tagország tervet dolgozott ki az esetleges betegség megszüntetésére. Ezt állapították meg a tagállamok közegészségügyi és állategészségügyi hatóságainak koordinációs ülésén. Szakértők elmondták: a betegséget nem lehet úgy kezelni, mint egy országnak (vagy régiónak) a gondját, úgy kell tekinteni mint vüágproblémát. Jelenleg járványügyi helyzet van, az első lépcsőben az állatorvosnak van szerepe, s elsősorban a megelőzésre kell építeni az ezzel kapcsolatos tevékenységet. A tanácskozáson a főállatorvosok kívánatosnak tartották, hogy a nemzeti terveket a lehetőség szerint egységesítsék. Jelenleg az unióban az adatgyűjtés, az elemzés időszaka, a felhívás fázisa van folyamatban. A tagországoknak mindazonáltal - általános érvényű uniós szabály szerint - 24 órán belül jelenteniük kell, ha bármilyen járványos betegséget észlelnek az állatállományban. Szúrópróbaszerű vizsgálatokat minden tagországban végeznek (Reuters-felvétel) Együtt lobbiznak a visegrádiak Bár rózsaszín, Zöld Citadellának nevezték el azt az épületegyüttest, amelyet ezekben a napokban adnak át Magdeburgban. Azért zöldnek, mert az osztrák építész alkotásán a tetőtereket nemcsak egyszerűen bevetik fűvel, hanem fákat is ültetnek rajta. Az 55 luxuslakás mellett lesz itt egy szálloda, óvoda, több iroda és műhely is. (ČTK/AP-f elvétel) Budapest/Brüsszel. A visegrádi négyek együtt lobbizva próbálnak több uniós pénzt szerezni a lerobbant lakóépületek felújítására. ÖSSZEFOGLALÓ A visegrádi országok lakásügyben illetékes vezetői, valamint Románia és Bulgária megfigyelői a múlt héten két napon át Budapesten egyeztették álláspontjukat a 2007-2013-as időszakra vonatkozó kohéziós politikáról, a strukturális pénzkeret szabadabb fel- használásáról. A „lakásügyi miniszterek” konferenciája arra koncentrált, hogy a lakáskérdés minél teljesebb körűen jelenjen meg a most formálódó uniós jogszabályokban. A legfontosabb feladatok között határozták meg annak elérését, hogy a lakástámogatások jelenjenek meg az unió struktúrapolitikájában (Strukturális és Kohéziós Alapok). Előtérbe szeretnék helyezni annak vizsgálatát, hogy az energiahatékonysági direktíva miként hat a helyi lakáspiacra, s számos olyan konkrét problémát is közösen kívánnak felvetni Brüsszelben, amely nehezíti a strukturális támogatások lakáscélú felhasználását. Ez utóbbi kérdésben azért kell összefogni, mert alapvető vélemény- és érdekkülönbség mutatkozik a régi és az újonnan csatlakozott tagországok között. A tagállamok egy része saját belügyei- be való beavatkozásnak értékelné, ha az unió szabályozni kívánná a kérdést. Indoklásuk szerint a lakásberuházások nem tekinthetők produktív beruházásoknak. Vagyis: nem generálnak további beruházást, így nem segítik elő a kohéziós politika céljainak megvalósulását, vagyis a régiók versenyképességének növelését. Sőt a lakásszektor jelentős forrásigénye miatt kimerítené a regionális politika pénzkeretét is - állítják. Az újonnan csatlakozott országokban viszont a lakásszektorba való beruházásnak nagyon komoly struktúrapolitikai szerepe van, hiszen ezekben az országokban a lakótelepek a városi lakásállomány 20-40 százalékát adják, ezért elöregedésük a közeljövőben tömeges társadalmi problémát okozhat. Nem elhanyagolható érv az sem, a lakótelepek az energia- hatékonyság révén hozzájárulnak a fenntartható fejlődés uniós dimenziójához, hiszen tömegközlekedéssel és távfűtéssel ellátott, kompakt városrészekről van szó. Az új EU-tagok fellépésének köszönhetően a Strukturális és Kohéziós Alapok rendelettervezetében - története során először - megjelenik a lakásberuházások támogathatóságának lehetősége, azonban ez a lehetőség a szakértők szerint egyelőre meglehetősen szűkre szabott. Az energiahatékonyságot eredményező lakóépület-felújítások korlátozott mértékű támogatásának lehetőségével az Európai Parlament is egyetértett. A V4-ek és a csatlakozó országok miniszterei azonban ennél többet szeretnének. Nem értenek egyet az Európai Parlament korlátozó álláspontjával, miszerint az EU-támogatás kizárólag az energiahatékonyságjavításához vehető igénybe. A meghatározás bármilyen további megszorítása ráadásul kizárna néhányat az igazán problémás területek közül (például a romákat érintő kifejezetten problematikus lakás- helyzet a nagy lakótelepeken, vagy a belvárosi negyedek problémái, ahol nem az energiahatékonyság a fő gond). A mostani budapesti találkozó azért volt különösen fontos, mert októberben szakértői szinten lezárul a strukturális és a kohéziós alapokról szóló rendelet vitája. A V4-ek Budapesten hangsúlyozták, el szeretnék érni, hogy a lakásberuházásokat az EU közvetlenül támogassa. Eddig erre még nem volt példa, hiszen a támogatások olyan célokra összpontosítottak, mint a közműépítés, a kis- és középvállalatok eszközvásárlása, a hulladéklerakók kiépítése, informatikai hálózatok létrehozása, útépítés, közterület-felújítás, képzési és átképzési programok megvalósítása, (eurohirek.hu) Az Európai Bizottság kutatási-fejlesztési prioritásai Három évig biztos nem lesz alkotmány Behozni a lemaradást Barroso borúlátó ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság meghatározta a kutatási és fejlesztési programok 2007-2013 közötti támogatásának fő elveit. A konkrét programokat négy fő csoportba sorolják majd. Címszó- szerűen: Együttműködés, Ötletek, Emberek, Kapacitások. Mielőtt az egész szabályozás az EU Tanácsa elé kerül, az Európai Parlamentben is megvitatják. „Európának szilárd keretekre van szüksége a 2007-től kezdődő kutatásokhoz” - mondta Janez Po- tocnik, az EB tudományos és kutatási főbiztosa. „Javaslatunk célja az, hogy jusson elegendő támogatás azokra a projektekre, amelyek révén Európa versenyképessége, az EU polgárainak életminősége ugrásszerűen javul. A jogalkotási folyamat még tart, a Bizottság megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy az unió készen álljon a programok végrehajtására.” Az Együttműködés program célja vezető pozíció megszerzése a kulcsfontosságú tudományos és technológiai területeken az egyetemek, ipari ágazatok, kutatóközpontok és hatóságok közötti együttműködés támogatásával. A kilenc javasolt téma megfelel az ismeretek és a technológia fejlesztéséhez szükséges legfontosabb területeknek, amelyeken erősíteni kell a csúcskutatást az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívások leküzdése érdekében. Az Ötletek programmal létrejön egy Európai Kutatási Tanács, az igazán kreatív tudósokat, mérnököket és akadémikusokat támogató páneurópai mechanizmus. Az Emberek program célja: mennyiségileg és minőségileg erősíteni a tudomány és kutatás számára Európa-szerte rendelkezésre álló emberi erőforrásokat. Ösztönözni fogja az embereket, hogy kutatási karriert kezdjenek, bátorítja a kutatókat, hogy Európában maradjanak, valamint a remények szerint Európába vonzza a legjobbakat. A Kapacitások program Európa-szerte növeli majd a kutatási és innovációs kapacitást. Ez magában foglal olyan elemeket, mint például az új kutatási infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások támogatása, a „tudás régióinak” fejlesztése, a konvergencia- és a külső régiók kutatási potenciáljának felszabadítása, valamint a tudomány helyzetének erősítése a társadalomban, (eurohirek.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Legalább két-háróm évig nem lesz európai alkotmány, ismerte el Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „A francia és holland szavazók elutasító döntése miatt a közeljövőben kicsi a valószínűsége annak, hogy életbe lépjen az európai alkotmány, ez viszont korántsem jelenti azt, hogy Európa bénultságra lenne kárhoztatva” - fogalmazott. Mint ismeretes, a két népszavazási kudarc után az EU júniusi csúcs- értekezlete „elmélkedési időre” felfüggesztette az alkotmányozási folyamatot, elkerülve a további elutasítások kockázatát. (Az alkotmány csak akkor emelkedik törvényerőre, ha azt a tagországok kivétel nélkül elfogadják. Eddig 12 tagország hagyta jóvá, ám ebből csupán kettő népszavazással.) Egy múlt heti, az Európa jövőjével foglalkozó konferencia után Barroso azt mondta, az EU-nak nem kellene nosztalgiáznia az alkotmány kapcsán, hanem a lehető legtöbbet kellene kihoznia a tervezetből oly módon, hogy azt a mindennapi emberek érezzék és értékeljék. „Nem akarunk középszerű, védekező Európát, amely homokba dugja a fejét, és megpróbálja elkerülni a XXI. század realitásait. Európának korszerűsítenie kell gazdasági és szociális modelljét, hogy megbirkózhasson demográfiai gondjaival és a munkanélküliség problémájával.” Barroso sürgette az EU soros elnöki tisztét ellátó Nagy-Britanniát: igyekezzék megoldani a 2007-2013-as költségvetés problémáit, ez ugyanis kétségtelenjeiét adná annak, hogy az EU tovább tud lépni. Az alkotmány és a költségvetés lesz a témája az október végére tervezett londoni nem hivatalos csúcsértekezletnek is. (eurohirek.hu) Manuel Barroso (Reuters)
