Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-28 / 224. szám, szerda
Ta DIGITALIA 2005. szeptember 28., szerda___________________________________________________________________________________________________9. évfolyam 38. szám A horvátországi Csúzán hozták létre a 200. eMagyar pontot Az IHM bővíti az e-pontok számát NETVILÁG Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a határon túli magyar szervezetek együttműködésének eredményeként 200 darab eMa- gyarország-pont, valamint tudományos, gazdasági és kulturális együttműködés jött létre - jelentette be Kovács Kálmán informatikai miniszter. A miniszter erről a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MA-ITT) második konferenciáján beszélt, ahol ünnepélyesen átadta a horvátországi Csúzán létrehozott 200. eMagyar pontot. A határon túli magyar iskolák, ön- kormányzatok és szervezetek a magyar kormány által támogatott infrastrukturális fejlesztéseinek programját 2003-ban fogadták el. Kovács Kálmán elmondta: az eMagyar pontok létrehozására eddig mintegy 140 millió forintot költött a magyar kormány, a többi program támogatására további 100 millió forintot adtak. Jövőre a tervek szerint hasonló összeggel kívánnak hozzájárulni a fejlesztésekhez. Ismertetése szerint a tárca tervei alapján minden közintézménynyel rendelkező magyar és határon túli településen szeretnének internetelérési pontot létrehozni. Eddig a határon túli 200 eMa- gyarország-pont mellett 2700 magyarországi netelérési pont létezik mintegy kétezer településen. Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter, az RMDSZ alelnöke elmondta: az együttműködés keretében 168 informatikai eszközt vásároltak, 51 iskolában történt informatikai fejlesztés. Ismertetése szerint 26 honlapot hoztak létre, és 89 eMagyar pont működüt, 2006-ban 61 újabb pont létrehozását tervezik. (1) Szlovákiai eMagyar pontok Hazánkban 28 eMagyar pont található, ezek pedig a következő településeken: Csicsó, Diószeg, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Felsőszeli, Fülek, Galánta, Ipolynyék, Ipolyság, Kassa, Királyhelmec, Komárno, Köbölkút, Losonc, Muzsla, Nagykapos, Nagymegyer, Palást, Párkány, Pozsony, Rimaszombat, Rozsnyó, Somorja, Szepsi, Taksony, Torna, Tornaija, Zselíz. (szí) Két európai légitársaság - TAP és a bmi - gépein hamarosan mobilozhatunk Tesztelik a légi mobilszolgáltatást MOBIL Két európai légitársaság, a portugál TAP és a brit bmi jövőre lehetővé teszi majd utasainak, hogy repülés közben is mobüozzanak - igaz, egyelőre csak ideiglenes jelleggel. A két cég ugyanis 3-3 hónapig tesztek majd a svájci OnAir cég Airbus gépekre kifejlesztett technológiáját, amely lehetővé teszi az utazás közbeni mobüozást - adta hírül az AP hírügynökség. A programban részt vevő járatok utasai a felszállás után ismét bekapcsolhatják majd mobüjukat, amint a gép elérte a háromezer méteres magasságot. A GSM-szabványú mobüesz- közöket a megfelelő roaming- szolgáltatás aktiválása után lehet majd használni. Az OnAir rendszere egy belső átjátszón keresztül biztosítja majd az összeköttetést azokkal a mobilhálózatokkal, amelyek fölött a gép átrepül, így a telefonok nem zavarhatják meg a repülő műszereit. A levegőben való mobüozást viszont nem csak a technológiai nehézségek miatt tütották a légitársaságok: az újítás ellenzői szerint emiatt növekedhet a terrorcselekmények kockázata, de a mobüok rendes használata is nagyban zavarja majd a légi utazás eddigi viszonylagos nyugalmát. Az OnAir a tesztüzem során mindezeket a félelmeket is szeremé eloszlatni a szolgáltatással kapcsolatban, amelyeket 2007-től vezetne be üzletszerűen. A két légitársaság a tesztüzem alatt csak 2-3 nemzetközi járatán teszi majd elérhetővé a szolgáltatást, amelyeken közepes hatótávolságú Airbus 320-as és 321-es gépek repülnek. A szolgáltatás díja a tervek szerint megegyezik majd a szokásos roamingcsomagokéval: egy perc beszélgetésért 2,5 dollár (75 korona) körüli összeget, egy sms- ért pedig 50 centet (15 korona) számláznak majd ki. (o) A készüléket egyetlen töltéssel legalább két napon át lehessen nyüstölni Milyen legyen a telefon? A felhasználók a mobilokon sorra gyarapodó multimédiás funkciókkal szemben fontosabbnak tartják a készülék rendelkezésre állását: elvárásaik szerint egy készüléknek aktív használat mellett is legalább két napig bírnia kell a strapát - derül ki egy tanulmányból. FELMÉRÉS A TNS piackutató cég munkatársai tizenöt ország mobütelefon- használóitól arról érdeklődtek, miként képzelik el a jövő mobilkészülékeit. A tanulmány eredményeiből kiderül, a PDA-k és mobütelefonok használói kétharmadának legfontosabb igénye, hogy a készüléket egyeden töltéssel legalább két napon át folyamatosan lehessen nyüstölni aktív használat mellett is. A TNS elemzői szerint az akkumulátorok korlátozott kapacitása jelenleg még a hordozható kommunikációs eszközök gyenge pontját jelenti. A szakértők úgy vélik, sok mobütulajdonos azért nem vagy csak ritkán használja készüléke bizonyos extra funkcióit - például a zenelejátszást, wapot vagy játékokat -, mert nem akarja, hogy az eszköz idő előtt, eseüeg pont egy fontos hívás közben merüljön le. A megkérdezettek közel fele ugyanakkor azt szeremé, ha mobü- jában nagy felbontású, mozgókép rögzítésére is képes digitális kamera lenne, s közel ugyanannyian attól lennének boldogok, ha készülékükben legalább 20 gigabájtos háttértár állna rendelkezésre. Érdekesség, hogy a brazü felhasználók körében kétszer nagyobb igény mutatkozott a videotelefonálás iránt a világ egyéb részien élőkénél, ahol mindössze 25 százalék tartotta fontosnak ezt a szolgáltatást. Úgy tűnik, az mms-szolgáltatás vüágszerte egyre ismertebb, a megkérdezett felhasználók 46 százaléka nyüatkozott úgy, hogy szokott mobütelefonjáról képes üzeneteket továbbítani, 23 százalékuk videót és hangfájlokat is küldözget ezen a módon. Az mms egyébként Japánban a legnépszerűbb, itt a megkérdezettek 80 százaléka szokta használni, de a franciák, a koreaiak és a britek körében is népszerű. Az mms-t nem használók egy része a képes üzenet küldésének magas árát, a gyenge képminőséget, illetve a szolgáltatók rendszerei közti együttműködési hibáit hozta fel ellenérvként. A kamerás mobillal rendelkező felhasználók közel hatvan százaléka legalább heti egyszer rögzít egy pillanatot készülékével, a legtöbb - napi rendszerességű - felvételt pedig a francia, koreai és brit mobi- losok készítik. Az integrált fényképezővei szerelt PDA-val kevesebb fotó készül, csupán a felhasználók 46 százaléka használja az eszköz funkcióját heti rendszerességgel. A tanulmány készítői azt is vizsgálták, hogy a laptoppal rendelkező felhasználók mekkora hányada szokott internetes telefonszolgáltatásokat igénybe venni. A válaszokból kiderül, hogy a Skype és társai elsősorban fejlődő országokban - például Brazíliában, Indiában és Oroszországban - népszerűek, míg fejlettebb térségekben - például Japánban és Hollandiában nagyságrendekkel kevesebben telefonálnak VoIP technológiával. Mindez a TNS szakértői szerint annak a következménye, hogy a kevésbé fejlett országokban a telekommunikációs szolgáltatások jóval költségesebben használhatók, (o) A vüág jelenlegi leggyorsabb számítógépe a Kaliforniában üzemelő IBM Blue Gene, amelynek kapacitása 136,8 teraflop, azaz 136,8 trillió művelet másodpercenként Tízkvadrillió művelet másodpercenként TECHNOLÓGIA Japánban a minap hivatalosan bejelentették, hogy olyan számítógép építésébe kezdtek, amely a jelenlegi leggyorsabb szuperagynál is 73-szor sebesebben végzi a kalkulációkat. A vüág jelenlegi leggyorsabb számítógépe a Kaliforniában üzemelő IBM Blue Gene, amelynek kapacitása 136,8 teraflop, azaz 136,8x1012 magyarán 136,8 trillió művelet másodpercenként. Az új japán gép, amelyet 900 millió dolláros költséggel fognak megépíteni, a Blue Gene-t valósággal állva hagyja majd. A japán oktatási és tudományos minisztérium tervei szerint az új észkombájn teljesítménye eléri a 10 petaflopot, azaz a 1015 (az amerikai és japán terminológia szerinti tízkvadrillió) műveletet másodpercenként. A felfoghatatlan sebességgel agyaló gépet olyan hatalmas számítási kapacitást igénylő szakterületeken kívánják felhasználni, mint a klímaváltozás folyamatainak modellezése, a galaxisok formálódásának szimulációja, vagy annak modellezése, hogy az emberi szervezet miként reagál az új gyógyszerekre. Ha minden jól megy, a gépet 2011-ben állítják üzembe. A tudományos vüág azért részesíti előnyben a szuperszámítógépeket a köznapibb informatikai eszközökkel szemben, mert a legtöbb feladatot jelentő szimulációs és modellezési programok időtartamát nagyon lerövidítik, s ezzel (a horribilis gépbérleti idő eüené- re is) jelentős mennyiségű időt és pénzt takaríthatnak meg. A szuperszámítógépek kifejlesztését, mint annyi minden mást, a hadiipar igényei indították el. S az Egyesült AUamokban ma is az egyik legfontosabb felhasználási területük a nukleáris fegyverek fejlesztése. Éppen e nagykapacitású gépek teszik lehetővé, hogy olyan szimulációkat futtassanak le, amelyek szükségtelenné teszik a kísérleti nukleáris robbantásokat. A vüág három leggyorsabb gépe jelenleg az Egyesült Államokban található. Japánban ezzel szemben a tenger hőmérsékleti adatainak feldolgozására, az esőzések adatainak elemzése és a más meteorológiaijelenségek elemzése adja e gigászok feladatainak többségét, ugyanis a szigetországban azt remélik, ezek az elemzések segítenek a természeti katasztrófák pontosabb és korábbi előrejelzésében. E gépek különösen a pusztító trópusi tájfunok kialakulásának és viselkedésének vizsgálatában töltenek be egyre fontosabb szerepet. Japánban a szuperszá- mítógép-építésnek komoly hagyományai vannak. A Blue Gene 2004-es megjelenéséig ott működött a vüág leggyorsabb elektronikus agya. A Föld Szimuláció nevű projekt 100 teraflop kapacitású berendezése négy teniszpályánk helyet foglal el a Yokohamában lévő kutatóközpontban. A csúcsteljesítményű computerek piacának legdinamikusabban fejlődő piaca azonban Kína, ahol jelenleg épül egy 100 teraflopos eszköz. A világ 500 legnagyobb gépéből már 19 ebben az országban található, s ezzel az Egyesült Államok, Németország, Japán és Nagy-Britannia után az ötödik helyet foglalja el az országok rangsorában. (1)
