Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-27 / 223. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 27. Riport - hirdetés ll A nyugati ember fel van készülve arra, hogy élete során 10-12-szer váltson munkahelyet; mi viszont vállalva a bizony jövőképet, hosszú távú tervek nélkül kivárunk Agyelszívás-szindróma, avagy mire képes a Nyugat A kereskedelmi televíziózás egyik kedves mozzanata az, hogy időről időre alaposan ráijeszt az amúgy naiv, mindent készpénznek vevő tévénézőre. A közelmúltban Frei Tamás, majd a Markíza televízió is tudatta velünk, hogy a Nyugat tudatosan szívja el a közép-európai térség legjobb „agyait”; ez már éppen elegendő ok arra, hogy tisztázzuk: miben is áll ez a jelenség? LŐRINCZ ADRIÁN Sokan rosszallóan csóválják a fejüket, ha egy mai ötödikes a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre nemes egyszerűséggel csak így válaszol: bébiszitter kint, Nyugaton! A dédnagymamák ugyanis esküdni mernek arra, hogy ez egyenlő a nem éppen kellemes emlék? cselédség vállalásával, ám a mai fiatalt a jövőkép már óhatatlanul az ismeretlen Nyugathoz köti. Elvégre a határok tárva-nyitva állnak... Hogy a félelmekkel ellentétben a rendszerváltást, majd az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően mégsem leptük el csőstül Nyugat-Európa államait, annak számos oka ismert. Áz egyik legkézenfekvőbb, hogy a régebbi uniós államok hét évre lezárták munkaerő-piacaikat a külföldiek előtt, nehogy a kelet-európai munkavállalók tömeges bevándorlása veszélybe sodorja a belföldi munkahelyeket, esetleg lenyomja a béreket. Hogy jogosak voltak-e a félelmek, vagy sem, évek múltán fog beigazolódni. Tény, hogy az új tagállamokból beáramló munkaerő olcsóbban fogható fizikai munkára, ám a magas képesítéssel rendelkező mérnökember, kutató Nyugaton sem vállal olcsón munkát. A munkavállalási kvóták meghatározása során nem vették figyelembe a nyugati társadalom egyik általános problémáját, a lakosság fokozatos elöregedését sem. Egyes prognózisok szerint ez néhány évtizeden belül komoly bajba sodorhatja a nyugdíjrendszert, hiszen egyre kevesebben fognak társadalombiztosítási járulékot fizetni. Nagy-Britannia, Írország és Svédország politikusai valószínűleg felismerték ezt a veszélyt, és megnyitották a határokat az új tagállamok munkavállalói előtt; de erre készül Svájc is. Nagy-Britanniá- ban jelenleg mintegy 18 ezer szlovák állampolgár vállal munkát; a Csehországban dolgozók száma 61 ezer, a Magyarországon dolgozóké meghaladja a húszezret. Úgy tűnik, az ezredelő közép-európai embere tágabb értelemben véve ugyan, de lokálpatrióta. Akiknek nincs mit veszíteniük A fent leírt jelenséget számos szemszögből lehet vizsgálni; egészen sajátos nézőpontból villantja fel Joó Zsuzsa budapesti „karrierépítő”; szerinte a most felnövekvő generáció az, amelyiknek nincs mit veszítenie. „Tudomásom szerint eddig nem készült felmérés arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Európa államaiban munkát vállalók a gazdaság egyes ágazataiban milyen arányban oszlanak meg - mondja -, ám a Nyugat agyelszívó hatását emlegetni főképp a bulvársajtó számára hálás téma. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a közép-európai munkaerő nem igazán mobilis - még egy-egy országon belül sem. Megszoktuk, hogy a munkahely helyben, vagy legalábbis a közelben van, és a harminc-negyven kilométeres sugarú kritikus körön kívülre nem vagyunk hajlandók mozdulni. Kivételt ez alól csupán azok képeznek, akik nemrég fejezték be tanulmányaikat, és gyakorlatilag nincsenek kötelmeik; közülük választják legtöbben a Nyugatot, ám ők is rövid időre vállalnak munkát, és általában kialakítanak egy menekülési útvonalat. Ez az a korosztály, amelyik már új értékrendet vall magáénak, nem alakít ki itthon biztos egzisztenciát, és gyakorlatilag semmilyen veszíteni valója nincs. A munka utáni tömeges migrációnak azonban van egy másik kerékkötője is, mégpedig a közép-ke- let-európai térségben csapnivalóan alacsony színvonalon álló idegen nyelvi képzés. Döbbenetes, hogy a diplomával rendelkezők hetven-nyolcvan százaléka nem mondhatja el magáról, hogy tökéletesen beszél egy idegen nyelvet. Nem szerencsés dolog tehát agyelszívásról beszélni, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy része nem képesítésének megfelelő munkát végez.” Joó Zsuzsa budapesti „karrierépítő” (Somogyi Tibor felvétele) Az idegennyelv-oktatás kapcsán jegyzi még meg, hogy e téren a mai napig a kötelező orosz nyelvoktatás érzékelteti hatását; pontosabban az egykori orosz nyelvtanárokból a rendszerváltás után gyorstalpalókon angolosokká, németesek- ké stb. átképzett tanerő nem is lehet a helyzet magaslatán. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők számára pedig a tanári fizetés nem képvisel csáberőt. Akkor már inkább beülnek valamelyik multinacionális vállalat képviselői vagy asszisztensi székébe, esetleg tolmácsnak állnak. Szociológus, lélekbúvár és karrierépítő egyaránt állítja: társadalmunk „túl műveld’, fölöslegesen sok a diplomával rendelkező ember. Ágh Vilmos egyetemi tanár, társadalomkutató szerint ez óhatadanul a felsőfokú végzettség „devalválódáshoz” vezet. Diplomahalmozók „Az utóbbi években az egyetemek és a főiskolák eddig sosem tapasztalt mértékben ontják a diplomás fiatalokat - mondja a szociológus -, akik természetesen szívesen látogatják a felsőfokú tanintézményeket, hiszen ezzel is kitolják a felnőtté válás határát. Magyarán: a magukkal mit kezdeni nem tudó fiatalok gyakorta választják mintegy „menekülési útvonalként” a felsőfokú tanintézményt, majd ezt befejezve egy másikba „menekülnek”. Abban bíznak, hogy a diplomák „halmozásával” nőnek az elhelyezkedési esélyeik, ám a kettő ma már nem feltétlenül függ össze. A felsőfokú végzettség persze ma már a karrier feltétele, ám az alapvető probléma az, hogy a főiskolák, egyetemek nem tartják szem előtt az egyes országok szakemberigényeit. Pedig vannak úgynevezett diplomás hiányszakmák is - például kevés az idegen nyelvet magas szinten beszélő, jól képzett műszaki értelmiségi. Úgy vélem, egy-egy ország oktatáspolitikájának meghatározása során a szakember- igényt kellene elsősorban szem előtt tartani.” Karrier mint bűn Hogy miért nehezebb egy magas fokú végzettséggel rendelkező kö- zép-kelet-európai fiatalnak ugyanolyan pályát befutnia, mint Nyugaton született társának? Mert mifelénk a karrier még mindig bűnös dolognak minősül. „Térségünkben a karrier szó még mindig visszatetszést kelt - folytatja Joó Zsuzsa -, mégpedig azért, mert iskolarendszerünk, sőt az elmúlt rendszerben társadalmunk is az egyenlőség elvén rendezkedett be, kilógni a sorból pedig nem illik. Sajnos, a porosz mintára épülő iskolarendszerünk elveti az egyénközpontúságot, elnyomja az egészséges önbizalom kialakulását, ezért olyan kevés a határozott célokkal rendelkező fiatal.” Csupán margóra jegyzem meg, hogy a „magyar agy” világszerte még mindig az egyik „legkeresettebb árucikk”. Ennek egyik oka az, hogy számunkra - nyugati szomszédainkkal ellentétben - a munkaidő még mindig nem szentírás, zokszó nélkül képesek vagyunk napi tíz-tizenkét órát dolgozni, majd idő előtt kiégni. E téren - és az öngyilkossági statisztikák tekintetében is - csak a japánok előznek meg bennünket. Lélekbúvárok állítják, hogy ennek nem feltédenül a stressz az oka, hiszen az állandóan kiélezett helyzet csak annyira ártalmas az egészségre, mint a tétlenség. Nagyobb baj, ha az ember bizonytalanságban él, ha nem lehetnek hosszú távú tervei, ha hiányzik a jövőkép. Ezen viszont csak a gyökeres társadalmi változások tudnak segíteni. HP iPAQ hw6515* céges e-mailek, naptár, címjegyzék, feladadtok, jegyzetek 15 990 koronától áfával Orange SPV C500 céges e-mailek, naptár, címjegyzék 3 490 koronától áfával Sony Ericsson P910i céges e-mailek, naptár, címjegyzék 14 990 koronától áfával Nokia 6230i céges e-mailek, (liVIAP4), naptár, címjegyzék, jegyzetek 4 990 koronától áfával Nokia 6020 céges e-mailek, (IMAP4), naptár, címjegyzék, jegyzetek 490 koronától áfával bright ideas for business A szolgáltatás más mobiltelefonokkal is igénybe vehető. A mobiltelefonok akciós ára érvényes, ha az ügyfél aláírja a szerződéséhez csatolt, 24 hónapra szóló, a kijelölt tarifacsomagokra vonatkozó akciós függeléket. A kínálat és az árak megváltoztatásának joga fenntartva. A mobiltelefonok kínálata a készletek erejéig, legkésőbb azonban 2005. XI. 2-áig érvényes. Részletes tájékoztatás a www.orange.sk/biznis honlapon, a b2@orange.sk címen, a 905-ös ügyfélszolgálati vonalon: 0905 595 595, az Orange Slovensko márkaboltokban, valamint a közvetlen forgalmazóinknál. *A HP iPAQ hw6515-ös telefon kínálata 2005. IX. 29-étől érvényes. orange BP-5-14134
