Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-24 / 221. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 24. ILLIK TUDNI A köszönés Illusztráció a Divat Salon című lapból, 1907-08 A köszöntés módja a külön­böző népeknél különböző; ezek kezet nyújtanak, má­sok meghajtják fejüket, amazok egymáshoz dör­zsölik orrukat, s megint mások hason fekve csókol­ják az út porát. Nekünk az egyik éppen olyan nevetsé­gesnek tűnik fel, mint a má­sik; de amilyen fontos a khinaiaknak, hogyan kö­szönjön a főbbrangúnak, a hasonrangúnak, az aláren­deltnek, - éppen olyan fon­tos ez ránk nézve is. (K. Benizky Irma, 1880.) KÖVES J. JULIANNA Hanem van a köszöntésnek egy neme, mely készakarva kevély ala­kot ölt; köszönteni lehet oly hide­gen és gúnyosan, hogy a szándékos sértés rögtön feltűnik; ez mindig alacsony gondolkodásmódot árul el. Ha valódi műveltséggel bíró egyén olyan emberrel találkozik, kinek örömest mutatna gúnyos, megvető arczot, ne tegye azt, hide­gen mozdulatlan arczczal menjen el mellette, mintha az egészen ide­gen volna előtte, és az illetőnek ez a teljes mellőzés legjobban bebizo­nyítja, hogy amaz őtet szíve mélyé­ből megveti, és ismerősei sorából kitörölte. (Kalocsa Róza, 1884.) Köszönésnél a kalapot akkor emeljük le, mikor még legalább há­rom lépésnyire vagyunk, és csak akkor tesszük ismét fel, mikor már túlhaladtunk egymás mellett. A ka­lapot az ellenkező kézzel emeljük le, mint amelyik oldalon a találko­zás fog történni. (Szabó István An­dor, 1923.) És férfiakat nem szokás férfiak­nak „kezét csókolom”-mal üdvö­zölni, még tréfából sem. (Új Idők, 1930.) Utcán nem köszönünk lármásan, a köszöntött ismerősünk nevét so­hasem említjük. (Dr. Berky Imre, 1947.) Nem enyhíti, csak még rontja a helyzetet a tengernyi, aszfalton ter­mett „köszönési szöveg”; a „szia”, a „csaó”, a „helló” és a csibésznyelv­nek még számos dudvája. (Burget-Kovácsvölgyi, 1959.) Csak a köszönés elmulasztása ü- letlen! A különböző köszönési for­mák alkalmazásával egymás és mások tudomására is hozzuk, mi­lyen jellegűnek is érezzük a közöt­tünk levő kapcsolatot. (Hálák Lász­ló, 1984.) A középkori latin servus humil- limus sum (legalázatosabb szolgá­ja vagyok) mondatból származik mái szervusz köszönésünk, még­sem jelent valamiféle megalázko­dást, hanem inkább bizalmas - hisz tegeződő értékű - barátságot. A múlt század második felében még inkább csak az úrfélék kö­szöntötték így egymást, majd szá­zadunk elején minden rétegben meghonosodott, olyannyira hogy lassanként tájnyelvi változatai is kialakultak, például a székelyek­nél a szerusz. Köszönni szervusz-szal ugyan­annyira nem illetlenség, mint bi­zalmaskodó - olykor csak rövid időre a divat által felkapott - be­céző változataival. Nem illetlen tehát a szevasz, a szia sem, a mostanában divatos megkétsze­rezés, a szia-szfa pedig még vala­miféle bizalmas szeretetet is kife­jez. Legfeljebb akkor válhat illet­lenséggé, ha egyiket-másikat nem a megfelelő helyen használ­juk. Legyünk bármilyen bizal­mas, tegeződő viszonyban is jóval idősebb, köztiszteletben álló fő­nökünkkel, furcsa és neveletlen bizalmaskodás, ha sziával, csaó- val stb. üdvözöljük. 103. §. Ezen elemi udvariassági szabályokon túlmenően azonban hangsúlyozzuk, amit Hálák László írt: csak a köszönés elmulasztása il­letlen! 104. §. A köszönéssel azt jelez­zük, hogy észrevettük ismerősün­ket. 105. §. Ha valahová belépünk, úgy ülik, hogy mi köszönjünk elő­ször. 106. §. Ha partnerünknek kö­szön valaki, illik nekünk is vissza­köszönnünk, akkor is, ha nem is­metjük az illetőt. 107. §. Férfiak köszönéshez - ha hordják - kalapot emelnek (a sap­kát, kucsmát nem kell levenni). A kalapot nem azzal a kézzel emeljük meg, amelyik a köszöntött személy felé esüt, hanem a másikkal. 108. §. Férfiak akkor is vegyék le a kalapjukat (de a sapkát, kucsmát is), ha valahol felhangzik a Him­nusz, vagy ha gyászmenettel talál­koznak. 109. §. Köszönéskor illik a kö- szöntöttel szembenéznünk. 110. §. Ne váljunk arra, hogy a másik fél előre köszönjön. Az iga­zán udvarias embert nehéz ebben megelőzni. 111. §. Nőknek, tekintélyes, va­lamint idősebb embereknek előre kell köszönni. 112. §. Ha a köszönéskor megál­lunk, általában kezet fogunk, eset­leg a férfi kezet csókol a nőnek. 113. §. A kézfogáshoz a kesztyűt illik lehúzni, de nők kezén az alkal­mi kesztyű fent maradhat. (A kéz­fogás egyébként a középkorból ma­radt ránk, akkor a fegyvertelenség igazolására szolgált.) 114. §. A kézfogás legyen határo­zott, erőteljes, de ne legyen túl erős szorítás. 115. §. A felénk nyújtott kezet ü- lik elfogadni. 116. §. Mindig jobb kezünket nyújtjuk a köszöntöttnek. 117. §. A kézcsók ma már nem kötelező, de nem is tilos. Erőltetni fölösleges, vannak nők, akik nem kedvelik. Ugyanakkor fölösleges ü- letlenség a kézcsók elől minden­áron elrántani kezünket. 118. §. Kézcsókhoz a férfi kissé lehajol, és megemeli - de nem túl magasra - a nő kezét. 119. §. Kesztyűs kézzel, kalap­ban vagy cigarettázva nem ülik ke­zet csókolni. 120. §. A kézcsók csak jelzéssze­rű legyen, ne hangos cuppanós. 121. §. A köszöntés szövegét a két ember kapcsolata, az időpont és a helyzet határozza meg. 122. §. Kezét csókolom-mal nők­nek vagy nagyon idős embereknek szokás köszönni - de nem kötelező. 123. §. Szervusz-szal természe­tesen csak annak köszönhetünk, akivel tegező viszonyban vagyunk. 124. §. Csak távozásnál használ­hatjuk a viszontlátásra köszönést. A viszlát rövidítés kicsit nyeglének hangzik. 125. §. A jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éjszakát köszönéseket (a napszakhoz való alkalmazás mel­lett) mindig kísérje a kívánok ige is. 126. §. Ismeretleneknek csak ak­kor köszönjünk, ha útbaigazításért, segítségért megszólítjuk őket. 127. §. Falvainkban ma is szép szokás, hogy az ismeretleneket is köszöntik. Ezért, ha üyen helyen já­runk, magunk is alkalmazkodjunk e szokáshoz. 128. §. A gyerekektől sem lehet kötelezően elvárni a kezét csóko­lom vagy a csókolom kifejezés használatát. Egy gyerek szájából is hangozhatik udvariasan a jó napot kívánok-különösen, ha hozzáteszi például: jó napot kívánok, Józsi bá­csi. Vegyük figyelembe, hogy itt is komoly eüentmondás van az ottho­ni és az iskolai nevelés között, hi­szen otthon többnyire csókolom- ra, az iskolában jó napot kívánok-ra tanítják a gyerekeket. 129. §. Nem helytelen, ha a gye­rek kezét csókolom-mal köszön a szülőknek, de főként a nagyszülők­nek. 130. §. Köszönést csókkal kísér­ni elsősorban rokonok vagy barát­nők között szokás. Manapság egyre divatosabb, hogy férfi barátok is csókkal üdvözlik egymást. Sőt, egymással baráti kapcsolatban lé­vő férfiak és nők is összecsókolóz- nak a találkozásnál. Ez sem ületlen- ség, bár ötven-hatvan éve még el­képzelhetetlen lett volna. 131. §. Bizonyos idő után, a rendszeres találkozás eredménye­ként kialakulhat idegenek között is a köszönő viszony. A buszon, met­rón gyakran velünk utazó idegent ismerősként bólintással üdvözöl­hetjük. 132. §. Lakóházak liftjébe lépve mindig illik üdvözölnünk a bent tartózkodót. A nagy közintézmény automatikus vezérlésű felvonójá­ban tartózkodóknak nem szüksé­ges köszönnünk, de ha van liftke­zelő, a fülkébe lépve őt köszönteni illik. 133. §. Köszöntésünk mindig ta­pintatos, a helyzetnek megfelelő le­gyen. Vaknak lehetőleg ne mond­juk: a viszontlátásra. 134. §. Sokáig vitatott volt a di­áknyelv elterjedt köszönési formái­nak létjogosultsága (szia, csaó, heüó, szevasz stb.). Ma már ez ön­magában nem udvariatlanság, eüe- ne legfeljebb nyelvészeti kifogása­ink lehetnek olykor. (Illik tudni -A kulturált viselke­dés szabályai, Ku.K. Kiadó 2000) CSALÁDI KVÍZ Szeptember 17-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2a, 3c, 4a, 5b. A Lilium Aurum ajándékát Kysler Veronika, kisújfalui kedves olvasónk nyerte. a) Lajos b) Imre c) Zsigmond 3. Hány koronás órabérért dolgozott a kelet-szlovákiai le­vélíró a jószívű vállalkozónál? a) 100 b) 50 c) 18 4. Miért költözött Juliette Kaliforniából New Yorkba? a) mert a New York-i iskolák jobbak b) mert nem jött ki az édes­anyjával c) mert munkahelyet változ­tattak a szülei 5. Bolement Éva beszámoló­jában milyen személyes hol­mijukat ragadta el a dagály? a) a cipőiket b) a piknikeskosarukat c) a táskáikat Kedves Olvasó! nélkül meg jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A Nem kell mást tennie, csak fi: megfejtést levelezőlapon küldje gyelmesen elolvasni hétvégi ma- be a Családi Kör címére, de ne fe- gazinunk írásait, s akkor gond ledje el feltüntetnie sajátját sem. Mert ha velünk ját­szik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Li­lium Aurum aján­dékát is megnyer­heti. Beküldési ha­táridő: szeptember 28. 1. Hány évig várt Zay Péter és Calisch Ludovika a házasságkötésre? a) 23 b) 10 c) 9 2. Ki lett a Zay család továbbvi- vője? A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Padlók gondozása A kőpadlót és terrakottpadlót szappanos vízzel mossuk le. A foltokat terpentinnel tüntetjük el. A kiömlött vizet azonnal tö­röljük fel, mert a résekbe folyik és lazítja a kőlapokat. A réseket 40 gr iszapolt kréta, ugyanennyi cinkfehér és 20 gr vízüveg keve­rékével tömíthetjük. A betonpadlót, akárcsak a kő-, a terrakotta- és fapadlókat sohase fessük át, hanem gondozzuk ter­mészetes mivoltában. Sohasem szabad savakkal tisztítani, hanem - ha nagyon piszkos - zöld- vagy ke­nőszappannal mossuk fel, de soha­sem kemény kefével. Padlómáz Az új deszkákat először is hígí­tott asztalosenywel alapozni kell. Fél kg enyvet áztassunk éjszakára hideg vízbe, másnap főzzük meg 5 liter vízzel. A híg folyadékot gyor­san és egyenletesen kell a padlóra kenni, beereszteni pedig csak töké­letes száradás után szabad. Puhafa padló Puhafa padlókat vagy csak felsú­rolunk szódalúggal, vagy beeresz­tünk. Lenolajjal is bekenhetjük és utána firniszeljük. Súrolni szódás lúggal szokták, pedig jobb, ha 3 rész frissen oltott meszet keve­rünk 1 rész fehér kőporral, ezzel súroljuk fel, és aztán tiszta vízzel. A puhafa padlót is beereszthetjük vi­asszal. A port megköti, ha az alapo­san tisztított deszkákat a következő olajjal kenjük be igen vékonyan: 300 gr sárga vazelinolaj, 120 gr gépolaj és 60 gr lenolaj. Mikor a padló az olajozást beszívta, nedve­sen is feltörölhetjük. Régi padló A régi padlót, mielőtt újra beeresztjük, alaposan fel kell súrol­ni szalmiákszeszes, szódás lúggal, vagy pedig nátronlúg és kalcium- klorid keverékével. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 ZA !>V)á>EViSt J.iGA ^F| ^ ZTOAvíE A Lelki Egészség Ligája liget­falui székházában (Ševčenkova 21., a REMA1000 üzlet mögött) szeptember 29-én a Mitől félnek a szlovákok? előadás keretében a félelem okairól, leküzdéséről és kezeléséről számol be Anton Heretik pszichológus professzor. Október 13-án a Második vagy első c. amerikai film megtekin­tése után két pszichológusnő a méltó halálról és a válást követő családi viszonyokról tart elő­adást. Október 20-án a pszicho­szomatikus ingerekre reagáló szervi elváltozásokat Peter Čemák, a bazini elmegyógyinté­zet pszichiáter igazgatója ma­gyarázza, október 27-én a min­den korban előforduló magány­ról, szerelemről, krízishelyze­tekről szóló Elveszettek című amerikai filmben látottakat pszichológusok elemzik, (erf) CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents