Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-24 / 221. szám, szombat
Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 24. 6 RÖVIDEN Provokatív török bírói döntés Brüsszel/Isztambul. Az EU bizottsága nehezményezte tegnap azt a török bírósági döntést, amely elrendelte az 1915-ös örmény népirtásról szóló konferencia elhalasztását. Mint Nagy Krisztina, az EU-bizottság bővítési szóvivője közölte: „provokációnak tűnik a döntés időzítése és jogi indoklásának hiánya”, alig két héttel a Törökország EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások kezdete előtt. A brüsszeli állásfoglalás után az ankarai kormány is elítélte tegnap a bírói döntést, és a szólásszabadságjogának szavatolására szólított fel. Recep Tayyip Erdogan kormányfő úgy fogalmazott: semmi köze nincs a demokráciához egy olyan döntésnek, amely megakadályoz egy még el sem kezdődött, vitatémái tekintetében sem tisztázott találkozót. (MTI) Kim Dzsong II várja Busht Szöul. Kim Dzsong II északkoreai vezető utasítást adott phenjani külügyi illetékeseknek, szervezzenek meg egy találkozót egy magas rangú amerikai tisztségviselővel, aki akár George Bush amerikai elnök is lehetne - tette közzé tegnap a dél-koreai sajtó. A Yonhap hírügynökség egy észak-koreai ügyekben jártas, magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva közölte, Kim a lehetséges vendégek között említette magát Bush elnököt, id. George Bush volt elnököt és Condoleezza Rice külügyminisztert. Csütörtökön még olyan értesülések láttak napvilágot, melyek szerint Christopher Hül külügyi államtitkár-helyettes menne Phenjanba. (MTI) Emile Lahud nem mond le Bejrut. Elutasította Emüe Lahud libanoni elnök a tisztségéről való lemondást. Erre Fuád Szinjóra miniszterelnök szólította fel, arra hivatkozva, az államfő környezetében feltehetően több személynek is köze volt Rafik Hariri volt kormányfő ez év eleji meggyilkolásához. Lahud hangsúlyozta, ki kívánja tölteni 2007 végén lejáró elnöki megbízatását. A felszólítás a felszínre hozta a Szúia-barát Lahud és a Szíria- ellenes Szinjóra között lappangó konfliktust. (MTI) Biztonsági riadó Manchesterben London. A rendőrség által komolynak nevezett incidens miatt lezárták tegnap a manchesteri repülőtér egy részét. Egy férfi, aki valahogy kikerülte a biztonsági ellenőrzést, behatolt a repülőtér belső területére, és megpróbált megközelíteni egy repülőgépet, kezében egy csomaggal. A biztonságiak megállásra szólították fel, de nem engedelmeskedett, sőt az őrizetbe vételi kísérletnek is ellenállt, ezért elektromos sokkolóval tették ártalmatlanná. A csomagot a tűzszerészek ellenőrzött módon, távirányított berendezéssel felrobbantották. (MTI) Hodorkovszkij olajmágnást tíz napon belül börtöntelepre küldhetik - a kanadai ügyvédet egyszerűen kizsuppolták az országból Igazságszolgáltatás orosz módra Moszkva. Tíz napon belül egy Moszkvától távoli börtöntelepre szállíthatják Mihail Hodorkovszkijt, a Kremlt bíráló olajmágnást, akinek elítélését az orosz fővárosi bíróság jogerőre emelte. Ezt a moszkvai büntetésvégrehajtás vezetője, Vlagyimir Dávidov közölte tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ A moszkvai városi bíróság felülvizsgálati tanácsa előző este, órákkal egy fontos vádpont elévülése előtt helybenhagyta (bár egy évvel, nyolc esztendőre enyhítette) Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev gazdasági bűncselekmények miatti elítélését. Egyúttal megfosztotta a Yukos olajcég Kremllel szembekerült volt vezérét attól a lehetőségtől, hogy jelöltethesse magát képviselőnek egy moszkvai pótválasztáson. „A hatályos törvény értelmében a moszkvai Matrosszkaja Tyisina (Matróznyugalom) vizsgálati fogház főnöke tíz napon belül döntést hoz Hodorkovszkij és Lebegyev elszállításáról a fogházhoz rendelt javítótelepek egyikére” - mondta Dávidov, hozzátéve: csak a moszkvai régión kívül vannak ilyen börtöntelepek. Orosz liberális lapok valóságos hajszának minősítették a védelem több száz oldalt kitevő fellebbezési kereseteinek 11 óra alatti letárgya- lását. A Kommerszant szerint a fővárosi bíróság az igazságszolgáltatás látszatát keltette csupán csütörtök esti verdiktjével. Hodorkovszkij védői tegnap megerősítették, újabb, részletes panaszt nyújtanak be az Európai Emberjogi Búósághoz, amiért az orosz igazságszolgáltatás megsértette az európai emberjogi egyezménynek a korrekt búói eljáráshoz való jogot garantáló 6. cikkét. A védelem a moszkvai városi búóság elnökségéhez, majd az orosz legfelsőbb búósághoz is fellebbez. A védők vitatták a felülvizsgálati tanácsnak azt az álláspontját, hogy határozata meghozatalának időpontjában még nem évült el az a vádpont, amely szerint Hodorkovszkij és Lebegyev fondorlatosán eltulajdonította egy agrárvegyipari kutatóintézet 44 százalékos pakettjét. A felülvizsgálati bírák ebben is Dmitrij Sohin ügyész álláspontját tették magukévá, aki szerint a tízéves elévülési időt a pakett tulajdonjogának a részvényjegyzékbe való bejegyzésétől kell számítani, ez pedig csak 1995. szeptember 22-én történt meg (vagyis az elévülés csak csütörtök éjfél Hodorkovszkij a tárgyaláson, Amsterdamot felháborította a rendőrség eljárása. A perről új- üvegkalitkájában ságírók előtt kijelentette: „ez az igazságszolgáltatás azokat szol(Reuters-felvételek) gálja, akik a Yukost ellopták”. után következett volna be). Ez szemlátomást váratlanul érte a védőket, akik szerint ez a vádpont már szerdán elévült. Nagy port vert fel az is, hogy az orosz hatóságok érvénytelenítették Robert Amsterdamnak, Hodorkovszkij kanadai ügyvédjének vízumát, akinek tegnap délutánig el kell hagynia Oroszországot. Amsterdam reggel elmondta: éjjel fél egykor rendőrök jelentek meg szállodaszobájában, elkobozták útlevelét, amelyet később érvénytelenített vízummal adtak vissza neki, s egyben közölték, meddig kell elhagynia az országot. Amsterdam jelezte, eleget tesz a döntésnek, de új vízumért fog folyamodni, hogy folytathassa a harcot orosz ügyfeleinek jogaiért. Az Eho Moszkvi szerint a rendőrök azzal indokolták lépésüket, hogy Amsterdam nem jelent meg annál a tanácsadó cégnél, amely a meghívója volt. Tegnap estére kiderült: az orosz főügyészség azt is szorgalmazza, hogy fosszák meg Hodorkovszkij védőit ügyvédi státusuktól, s a bejegyzési felügyelet már kérte is hármójuk kizárását az ügyvédi kamarától. Az egyedüli kivétel a fővédő, Gennih Pravda. (MTI, ú) Túlnyerheti magát a jobboldal - egymás ellen kampányol a két pártvezér Lengyelország fordulat előtt Átvilágíttatnák az új Bundestag-képviselőket Nem lesz Jamaika-koalíció ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A lengyel államfő óva intett egy veszélyes jobboldali fordulattól, és arra buzdította honfitársait, minél többen menjenek el szavazni a holnapi parlamenti választásokon. A felmérések által jósolt földrengésszerű jobboldali diadalra utalva Aleksander Kwasniewski rádiós nyilatkozatában úgy fogalmazott: fontos, hogy más pártok is támogatásban részesüljenek az urnáknál. Az előrejelzések igen alacsony, mintegy 40 százalékos részvéten arányról szólnak. Most már csak az a nyitott kérdés, hogy a jobboldal két vezető ereje, a Polgári Platform (PO) és a Jog és Igazságosság pártja (PiS) milyen arányban osztozik a mandátumokon. A legutóbbi, csütörtöki közvélemény-kutatások szerint egyértelmű, hogy a két jobboldali erő fej fej mellett vezeti a népszerűségi listát. A PiS 34 százalékos, míg a PO 33 százalékos támogatottságot élvez például az OBOB közvélemény-kutató felmérése szerint. Más intézetek viszont a PO néhány százalékos előnyét jelezték. Mindez azért érdekes, mert több héten keresztül, egészen az utóbbi napokig elég nagy fölénnyel vezetett a PO. Megfigyelők szerint a választók azért fordulnak el tőle, mert megijedtek az általa hirdetett következetes jobboldali reformcsomagtól. A PO a privatizáció meggyorsítását és a 15 százalékos egyenadó bevezetését ígéri. Ezt a PiS nyíltan búálja, vezére, Jaroslaw Kaczynski például azzal érvelt, a lengyel családokat súlyosan érintené, ha az élelmiszereknél a jelenlegi 7-ről 15 százalékra emelnék az áfát. Gazdasági vitáik ellenére mindkét jobboldali párt már korábban jelezte: elengedhetedennek tekintik majdani koalíciójukat, és készek is szövetségre lépni, hiszen a mandátumok eloszlása is erre kényszeríti majd őket. A PiS adócsökkentést ígért, emellett a katolikus egyház vezetőinek támogatását is elnyerte, ami növelte a választópolgárok rokonszenvét, csakúgy, mint a PO gazdasági programjának becsmérlése. Jaroslaw Kaczynski pártvezér - akinek ikertestvére, Lech a párt elnökjelöltje az október 9-i államfőválasztásra - például lakonikusan tréfának nevezte a ve- télytárs „liberális kísérletnek beillő” gazdaságfejlesztési terveit. Lengyelországban legutóbb 2001-ben tartottak parlamenti választásokat, akkor a jobbközép PO 12,7 százalékot, a PiS 9,5 százalékot, míg a jelenleg kormányzó baloldali SLD 41 százalékot kapott. A korrupciós botrányokba keveredett SLD támogatottsága jelenleg 7 százalék körüli. (SITA, MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német környezetvédők (Szövetség’90/Zöldek) nem konzultálnának tovább a vasárnapi választásokon győztes konzervatív pártokkal (CDÚ/CSU) -jelentették ki a tegnapi találkozó után a zöldek vezetői. Természetesen az érintett pártok és a jamaikai zászló színei (fekete-sárga-zöld) alapján Jamai- ka-koalíciónak elkeresztelt CDU/CSU/FDP/Zöldek-koalícióról volt szó, s ez a változat egyelőre kudarcot szenvedett. Reinhard Bütikofer a zöldek társelnöke azt állapította meg, hogy a különbségek rendkívül nagyok, a kereszténypártok nem mutattak hajlandóságot programpontjaik felülvizsgálatára. Mind Bütikofer, mind Angela Merkel, a CDU elnöke nyitva hagyta azonban azt a lehetőséget, hogy talán egy későbbi időpontban még tárgyalóasztalhoz ülnek. Claudia Roth, a Zöldek másik társelnöke jelezte, ellenzéki szerepre készülnek. A két politikai formáció között feszülő egyik ellentét: a zöldek folytatnák az atomenergia kivonását az ország energiamérlegéből, míg a konzervatívok az atomerőművek működésének meghosszabbítása mellett foglalnak állást. Oskar Lafontaine és Gregor Gysi személyében „szuperkettős” került a vasárnap 8,7 százalékot szerzett Baloldali Párt frakciójának élére. Marianne Birthler, a volt keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) megmaradt úatainak rendezésével, feldolgozásával megbízott intézmény vezetője tegnap sürgette, világítsák át az új Bundestag-képviselőket. Birthler akták alapján állítja, hogy a Baloldali Párt parlamenti padsoraiban legkevesebb hét egykori nem főállású Stasi-munkatárs, segítő foglal helyet. (MTI, TASR) Először keltek át harmincnyolc év óta palesztinok izraeli felügyelet nélkül Egyiptomba Bírálat Európának Célzott támadások az Iszlám Dzsihád ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rafah. Harmincnyolc éve először keltek át tegnap palesztinok izraeli felügyelet nélkül Egyiptomba, a gázai övezeti Rafahnál. Az övezet feletti ellenőrzést a múlt hét óta magukénak tudó palesztinok két napra nyitották meg a határátkelőt, amelyen egyelőre csak az orvosi kezelésre vagy tanulás céljából Egyiptomba utazókat, illetve azokat engedik át, akiknek külföldi tartózkodási engedélyük van. Izrael két hete lezárta a rafahi átkelőt, s hónapokig így is szándékozik tartani, amíg el nem végeznek bizonyos technológiai fejlesztéseket. Az átkelő zárva tartása arra is alkalmas, hogy Izrael lemérje, képesek-e a palesztinok fenntartani a rendet a Földközi-tenger menti sávban. Közben izraeli katonák agyonlőtték az Iszlám Dzsihád palesztin radikális szervezet három fegyveres tagját tegnapra virradóra a ciszjordániai Túl-Karm közelében. A februárban kihúdetett tűzszünet ellenére - amelynek eredményeként visszaesett az izraeli-palesztin erőszakhullám - az izraeli fegyveres erők folytatják Túl- Karm térségében a célzott támadásokat, rajtaütéseket az Iszlám Dzsihád sejtjei ellen. Hatalmas robbanás történt tegnap kora este egy Hamász- nagygyűlésen, legkevesebb négyen meghaltak, 25-en megsérültek. Az izraeli hadsereg tagadta, hogy köze lenne a detonációhoz. Rafahnál tegnap nagy volt a tumultus, egyszerre több száz palesztin akarta útlevelét kezeltetni (TASR/AP-felvétel) NATO-csúcsot akar az USA Brüsszel. Az USA új NATO- nagykövete egy brüsszeli rendezvényen a katonai kiadások növelésére sürgette az európai tagállamokat. Egyúttal jelezte: Washington a jövő év végén egy NA- TO-csúcs megrendezését szorgalmazza, hogy azon áttekintsék, mennyire haladt előre a szövetség átalakítása. A nagykövet, Victoria Nuland asszony szerint a katonai szövetségnek fokoznia kellene kiképzési kapacitásait, hogy ezzel segítse a nem NATO- tagokat saját biztonságuk megőrzésében. A NATO jelentősen alulfinanszírozott, a tagállamok többségében a bruttó hazai termék 2 százalékát sem érik el a védelmi kiadások. (MTI)
