Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-21 / 218. szám, szerda
KARRIER-ALLASLES 2005. szeptember 21., szerda_________________________________________________________________________________________________1. évfolyam l. szám Karrier lett az Álláslesből Milyen egy jó életrajz? Hol érdemes munkát keresni? Hogyan jelenjen meg az állásintetjún? Mit tegyen, ha elviselhetetlen a munkahelyi légkör? Mi a teendő, ha munkanélkülivé váb'k? Kérdések, amelyek több ezer munkanélkülit, és legalább annyi elégedetlen alkalmazottat foglalkoztatnak. De mi a sikeres állás- keresés titka? Erre keressük a választ szerdánként megjelenő mellékletünkben, melyben - mától - az állásajánlatokon kívül hasznos tanácsokat is olvashat. Hasznos olvasást, és felfelé ívelő karriert kívánunk! A szerkesztő A fókatípus korán érkezik az irodába Munkahelyi állatkert ELEMZÉS Az egyszerűen és informatívan megszerkesztett önéletrajzokat jobban szeretik, mint a bő lére eresztettet Végzetes hibák az önéletrajzban Az igásló, a makacs öszvér, a ké- nyeskedő macska, a játékos fóka és a papagáj mind megtalálható a munkahelyen, a különböző személyiségű kollégák képében. Az alábbi útmutatóból kiderül, hogy melyik állatra milyen tulajdonságok jellemzőek. Mindenki olyan kollégákkal szeremé dolgozni, akikkel hasonlóképpen gondolkodik. Ez azonban sajnos csak keveseknek adatik meg, s ez gyakran szül feszültséggel teli helyzeteket. Érdemes hamar felmérni, hogy mely munkatársainknak milyen kevésbé szerencsés tulajdonságai vannak. Egy képzeletbeli állatkert lakóiként könnyen meghatározhatóak bizonyos archetípusok. Az első a játékos fókatípus, aki korán érkezik az irodába, s ezt mindenkinek a tudtára is adja, amikor harsány rikkantással köszön be minden szobába. A nap folyamán számtalan idétlen viccet hallhatunk tőle, s általában ezeken ő szórakozik a legjobban, mindezt hangos nevetés formájában. Ő az, aki bármit megtesz azért, hogy a figyelem középpontjába kerüljön: dudorászik, táncol, dobol az iratszekrények oldalán, egyszóval bármit megtesz - csak dolgoznia ne kelljen. A kényeskedő macska egyből a konyhába siet, ahol tüzetesen megvizsgálja, hogy ki hagyott ott ételmaradékot, vagy szennyes edényt, ki nyűit bele a kávésdobozába, illetve, ki csent el egyet a tejporos tasakjai közül. Amikor végre eljut az íróasztalához, hangosan panaszolja el, hogy milyen hiányokat fedezett fel, s hozzáteszi, hogy a hűtő- szekrény már tűrhetetlen állapotban van. Végül megjegyzi, hogy ő biztos, hogy nem fogja kitakarítani, elvégre nem az ő dolga. A makacs öszvér egyből magántelefonálásba kezd, s ezt kis megszakításokkal abba sem hagyja az ebédszünetig. Amikor visszajön, savanyú arccal megkeresi a főnökét, s közli vele, hogy rosszul érzi magát, és haza kell mennie. Ezt havi vagy heti rendszerességgel meglépi. A cserfes papagáj az ajtón belépve egy levegővel kollégáira zúdítja az előző nap este történt eseményeket, majd miután a személyes beszámolójával végzett - újabb levegővétel nélkül - feleleveníti az előző esti tévéműsorok legérdekesebb műsorszámait. Külön hátrány, hogy egy hétköznapi papagájtól eltérően nem lehet egy darab kekszszel elcsendesítem. Az igásló, az a kissé búskomor arcú kolléga, aki valójában érdemi munkát végez. Szinte észrevétlenül érkezik, általában korán, s gyakran ő az utolsó, aki elhagyja az irodát. Sokszor még az ebéd-, és kávészünetekben is dolgozik. Jutalomként háromszor annyi munkát sóznak a nyakába,'mint a többieknek. A legtöbb, átlagos dolgozót rozmárokhoz és medvékhez lehet hasonlítani, akik tessék-lássék módon végeznek valamennyi munkát, miközben csak arra várnak, hogy a „gondozók” kiosszák a fizetéseket a hónap végén. Sokan annak tulajdonítják sikertelen álláskeresési próbálkozásaikat, hogy a legtöbb nekik való pozíciót már előre levajazzák, elnyerésükre egy kapcsolatok nélküli külső jelentkezőnek eleve nincs esélye, a hirdetést pedig csak formai okok miatt teszik közzé. Eközben nem veszik észre, hogy azért akadnak fenn már az első rostán, mert önéletrajzukban (CV) végzetes hibákat követtek el. TANÁCS A fejvadászok és a vállalatok személyzeti osztályainak szakemberei az egyszerűen és informatívan megszerkesztett önéletrajzokat sokkal jobban szeretik, mint a bő lére eresztett, túlságosan részletes vagy az időben igen messzire visszanyúló darabokat. Ha az alapvető, s szinte biztosan végzetes hibákat sikerül kiirtani az önéletrajzból, az már fél siker. De legalábbis a legtöbb esetben belépőt jelent a szűrőrendszer következő fokozatához. Hiányzó dátumok Sokan - annak érdekében, hogy elkerüljék az életkor vagy a tapasztalatszerzési idő hossza miatti megkülönböztetést - nem adják meg pontosan, hogy mikor fejezték be az iskoláikat, vagy korábbi munkahelyeiken mettől meddig dolgoztak. Pedig a pozíciók betöltésért felelős szakemberek az önéletrajzokat sokkal inkább az alkalmatlanok kiszűrésére, semmint az alkalmasak megtalálására használják. Egy fejvadász vagy HR-es szempontjából a hiányzó adatok egyértelműen arra utalnak, hogy ajelölt el akar titkolni bizonyos - például a túl gyakori munkahelyváltásokra vagy a túl hosszú munkanélküli periódusra utaló - információkat. És ez nem az, amivel pozitívan lehetne megragadni azok fantáziáját, akiknek használatára az önéletrajz íródott. Bár ez is tökéletlen megoldás, de adott esetben a munkahelyek és munkakörök lajstromozása helyett - ha mindenképpen szükségesnek tűnik - érdemes az elmúlt öt-tíz évben szerzett szakmai tapasztalatokat felsorolni az önéletrajzban. 2. hiba: Eladási hiányosságok Az önéletrajzban szereplő túl sok megalapozatlan követelés, vagy a túlságosan sok szakmai zsargon nem segít „eladni” a jelentkezőt. Az önéletrajz olyan marketingeszköz, amelyet úgy kell megtervezni, hogy nyilvánvalóvá tegye a kandidáló szakmai képességeit és erősségeit, s az olvasóban az alkalmasság érzetét alakítsa ki. A jó CV hatásos képet fest tulajdonosának piacképességéről, s képes lehet intetjúlehetőségek egész sorát megnyitni. Elmerülve a múltban Az egyik legnagyobb hiba, ha az önéletrajz évtizedekre visszamenőleg részletesen taglalja a jelentkező életútját. A CV nem azonos a biográfiával, így felesleges minden apró részletre kitérni. A hosszú évekkel korábbi történések, munkahelyek, tapasztalatok a legtöbb esetben irrelevánsak a mostam alkalmazás szempontjából. Mivel pedig a felvételt intéző szakemberek az önéletrajzokat az alkalmatlanok kizárására használják fel, mindazokat az önéletrajzokat, amelyek megfejtése túl Sok munkával járna, eleve a „nem feleld’ feliratú iratrendezőbe dugják. Persze a „Korábbi tapasztalatok” címszó alatt össze lehet foglalni a korábbi időszakok néhány fontosabb fordulatát, de érdemes a részletekkel az utolsó (legfeljebb) tíz év munkáira, tapasztalataira, szakmai kompetenciáira szorítkozni. A tanácsadók elhullása Sok jelölt előszeretettel jelöli meg jelenlegi tevékenységének mibenlétét ezzel a kifejezéssel: tanácsadó. Az alkalmazó szempontjából azonban éppen ez a „Nesze semmi fogd meg jól!” kategóriája. Ez alól csak az jelent kivételt, ha sikerül részletesen megfogalmazni, s projektekhez kapcsolni a konzultánsi munkát. Egyébként a tanácsadói státus a HR-esek olvasatában a munkanélküli vagy a parkoló pályára állított szinonimája. Ezek pedig nem nagyon vonzó fogalmak. Irreleváns információk A fejvadászok és a HR-esek többsége egyetért abban, hogy az adatok szintjét meghaladó személyes információkat nem helyénvaló vagy szükségtelen az önéletrajzban szerepeltetni. Egyesek pedig kifejezetten azt gondolják, hogy a CV-hez fotót mellékelni a létező legrosszabb húzás. E nézetüket azzal indokolják, hogy az önéletrajz megírása az egyetlen olyan lehetősége a jelöltnek, amelyet teljesen ellenőrzése alatt tarthat. Minden olyan dolog, amely ezt a kontrollt gyengíti - üyen például egy vitatható minőségű fotó - lehetőleg el kell kerülni. Mivel az egy-két oldalas dokumentum eldöntheti, hogy a jelöltet esetenként több száz másik közül behív- ják-e interjúra, így minden benne szereplő szó jelentőségteljes, mert ezek alapján fogadják el vagy utasítják el a felkínált szakértelmet, tapasztalatokat és a CV-n átszűrődő személyiségjegyeket. Mindezek mellett sohasem szabad elfelejteni, hogy a megnyíló állások nyolcvan százalékát valóban a személyes kapcsolatok hálóján keresztül töltik be. Ha úgy tetszik az állások legnagyobb része valóban le van vajazva. Mégis a pozíció elnyerésében a CV-nek hatalmas szerepe van, mert az ajtót az ajánlók ki tudják nyitni, de belépni magának a jelöltnek kell. I _____________________Curriculum Vitae_____________________j Né v: Született: Cím: Tel: Célok I Képzettség ] ig - tói Tanfolyamok és tréningek: [Szakmai gyakorlat______ ___________ ______J lg-tói Pozíció: Beosztás, felel_ség Együttm_köd_ cégek: Nyelvek: PC: Jogosítvány: 1000 ÁLLÁSINTERJÚ-KÉRDÉS - EZEKET FELTETTÉK MÁR VALAKINEK 1. Az alábbi kérdéseket felvételi in- teíjúkon tették fel fejvadászok vagy a személyzeti osztályok munkatársai a meghirdetett állásokra jelentkezőknek. A kérdésekből kiderül, hogy a jelöltek megismerése igen sokrétű, s ezért jól fel kell készülnie annak, aki eredményesen akar szerepelni az állás megszerzése szempontjából oly fontos beszélgetésen. Személyes kérdések Ön egy jó vesztes? Ön boldog? Járatos a testbeszédben? Honnan szerezte a legpraktikusabb tapasztalatait? Meséljen a hátteréről? Leírná, hogy milyennek látja önmagát? Szerette az utolsó munkaadóját? Hogyan kezeli a változásokat? Hogyan kezeli a bókokat? Hogyan kezeli a konfliktusokat? Versenyképesnek érzi magát? Már kihozta önmagából a legjobbat? Müyennek írná le a saját egyéniségét? Mondana valamit arról a projektről, amit a CV-jében is fontosnak tartott megemlítem a legutolsó munkahelyén? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a honvédségnél? Melyek azok a gyengeségei, amelyek mérséklésén jelenleg is dolgozik? Mi tenné önt sokkal hatékonyabbá a jelenlegi állásában? Kicsoda ön tulajdonképpen? Mi okozta életében a legnagyobb elégedettséget? Mi lehet az ön számára a legnagyobb szakmai kihívás? Hol áll az energiaszintje? Mi készteti önt ara, hogy a legnagyobb erőfeszítést megtegye? Miféle elismerésre vár a karrierje során? Milyen helyzetek kergetik depresszióba? Mi a fontosabb: a jó fizetés vagy az elégedettség a munkában? Békében van önmagával?
