Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-20 / 217. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 20. RÖVIDEN HIVATALOS ELŐZETES VÉGEREDMÉNY 8,1% 51 mandátum Merénylet Zágrábban Zágráb. Robbanás történt tegnap a horvát fővárosban a brit nagykövetségen. Stipe Mesic horvát államfő terrorista merényletnek nevezte a történteket. A robbanószer- kezet a postázóban lépett működésbe reggel fél nyolc körül. Egy személy könnyebben megsérült, a biztonságiak közbeavatkoztak. A robbanás hírét a londoni külügyminisztérium is megerősítette. Mesic azt ígérte, a hatóságok rövidesen azonosítják az elkövetőket. (MTI) Újabb riadót fújt a WHO Noumea. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólította tegnap a nemzetközi közösséget, készüljön fel egy világméretű madárinflu- enza-járványra. Csak idő kérdése, hogy a járvány a Föld minden tájékára átterjedjen - vélekedett a WHO főigazgatója, Dzsong Vük Ri, a szervezet nyugat-csendes-óceáni éves térségi konferenciáján az új-kaledóniai Noumeában. „Nyilvánvaló, hogy így lesz, minden előfeltétel adott” - tette hozzá. Ri sürgette a térségek közötti, valamint a gazdasági élet szereplői és a nemzetközi szervezetek közötti szorosabb együttműködést. (MTI) Dzsong Vük Ri: „Minden országnak nemzeti járványellenes tervet kell kidolgoznia” (Reuters) Nem volt csomagbomba Bejrút. Az első jelentésekkel ellentétben nem postai küldeménybe rejtett pokolgép, hanem egy, az 1975- 1990-es polgárháborúból visszamaradt kézigránát robbant fel tegnap Kuvait bejrúti nagykövetségének információs irodájában. Egy ember meghalt, kettő megsebesült. Kuvait libanoni nagykövete kijelentette, szó sincs országa elleni terrormerényletről. Az iroda biztonsági őre játszadozott a gránáttal, amely felrobbant a kezében. (MTI) Putyin az iraki csapatkivonásról Moszkva. Az USA-nak és szövetségeseinek ki kellene tűzniük Irakban állomásozó csapataik kivonásának határidejét. Ezt Vlagyimir Putyin jelentette ki a Fox News amerikai tévének adott interjújában. Az orosz elnök szerint a csapatkivonásra egy-két éven belül sort kellene keríteni, bár a pontos menetrendet az ottani biztonsági helyzettől kell függővé tenni. (MTI) A német politika főszereplői, nekik kellene feloldaniuk a patthelyzetet: Gerhard Schröder kancellár újra magabiztos, Joschka Fischer (zöldek) kissé szomorkás, Angela Merkel lehet az első nő a kancellári székben, Edmund Stoiber bajor CSU-vezér elégedett, Guido Westerwelle vezetésével az FDP a csúcson érzi magát, Gregor Gysi volt keletnémet pártvezér, aki senkinek sem kell. (SITA/AP-felvételek) A CDU/CSU nyerte a német választásokat, mégsem aratott győzelmet - a vártnál sokkal jobban szerepeltek a kisebb pártok Merkel hívta táncba Schrödert Hatmillió afgán élt szavazati jogával Allen altengernagy szerint újabb trópusi viharok fenyegetik az amerikai partokat Elég alacsony részvétel Hazatérhetnek az evakuáltak? MTI-HÍR Kabul. Alig 50 százalék feletti volt a részvételi arány a vasárnapi afganisztáni parlamenti és tartományi választásokon. A választási bizottság tegnapi becslése szerint 6 millióan mentek el szavazni. Ez alacsonyabb, mint a tavalyi elnökválasztásokon való részvétel, amikor 7,3 millióan éltek szavazati jogukkal és ez a szavazásra jogosultak 67 százalékának felelt meg. Bár a tálibok 15 embert, köztük egy francia kommandóst is megöltek, végül minden körzetben megtartották a voksolást. MTI-HÍR New Orleans. Három héttel a New Orleansra lesújtó Katrina hurrikán után Ray Nagin polgár- mester a lehető leghamarabb megadná az evakuáltaknak a lehetőséget az újrakezdésre. Ezzel szemben a segélyezést koordináló Thad Allen altengernagy nagyon sötét képet festett a helyzetről, és azt állította, az elpusztított gátakat a jövő év júniusa előtt nem lehet helyreállítani, közben pedig újabb trópusi viharok fenyegetik az amerikai partokat. Ennek ellenére a hét végén már több ezren hazatértek New Orleans Matairie nevű elővárosába, ahol vasárnap kinyitottak a benzinkutak és a boltok. Állítólag már a közeli napokban lehetővé teszik a hazatérést több más városrészbe is. Allen altengernagy problematikusnak nevezte a polgármester elképzeléseit. Két év után született megállapodás a hatoldalú tárgyalásokon - az USA és Észak-Korea fokozatosan normalizálja kapcsolatait 9,8% 61 mandátum 35 3% 225 mandátum REUTERS # Berlin. Németországban a vasárnapi előrehozott választásokon leváltották a szociáldemokrata-zöld koalíciót, de a konzervatív pártoknak (CDU/CSU) nem sikerült kormányzóképes többségre szert tenniük a liberálisokkal együtt. Merkel közölte: mindenképpen ő akar kormányt alakítani, s tárgyalásokra szólította fel Schröder kancellárt. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi előzetes végeredmény szerint százalékosan a konzervatív pártok nyertek. A CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el (2002-ben 38,5 százalékát), a szociáldemokratapárt (SPD) 34,3 százalékot ért el (2002: 38,5 százalék). A liberálisok (FDP) várakozáson felül szerepeltek, s a szavazatok 9,8 százalékát szerezték meg (2002: 7,4 százalék). A Baloldali Phenjan lemond valamennyi nukleáris programjáról 34,3% 222 mandátum Párt (korábbi nevén: Demokratikus Szocializmus Pártja - PDS) a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be, 2002-ben a PDS csak két egyéni képviselőt küldhetett a parlamentbe, pártként nem érte el az ötszázalékos választási küszöböt. A zöldek (Szövetség’90/Zöldek) 8,1 százalékot szereztek, három évvel ezelőtt ennél valamivel többet: 8,6 százalékot. Tehát a konzervatív keresztény pártok 225 mandátumot szereztek, a szociáldemokraták 222- őt, a liberálisok 61-et, a Baloldali Párt 54-et, a zöldek 51-et. Az előrehozott választások'egyértelmű győztese a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a keletnémet múlttal rendelkező Baloldali Párt, amelynek egyik csúcsvezetője, Gregor Gysi azt mondta: elérték céljukat, megbukott a szociálde- mokrata-zöld koalíció, de a konzervatív-liberális ellenzék sem volt képes kormányképes többségre szert tenni. A választások estéjén mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták maguknak követelték a kormányalakítás jogát. Mind a két erő kijelentette: minden párttal hajlandó tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. Ez utóbbi másik vezéralakja Gysi mellett Oskar Lafontaine, az SPD volt elnöke, Gerhard Schröder kancellár riválisa. A szociáldemokraták igényjogosultságuk bejelentésekor megpróbálták leválasztani a kereszténydemokrata unióról (CDU) a mandátum szerzésének lehetősége. Többletmandátum akkor keletkezik, ha egy párt több egyéni jelöltje nyer mandátumot, mint amennyi a listás szavazatok alapján a pártnak jár. A párt a többletmandátumot megtarthatja, így a Bundestag létszáma felduzzad. Angela Merkel a CDU tegnapi elnökségi ülése után megerősítette: az eredmények szerint a CDU/CSU jogosult arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon. A Baloldali Párt kivételével minden parlamenti erővel hajlandó tárgyalásokat kezdeni. Felszólította a szociáldemokratákat, ismerjék el választási vereségüket, és az ő vezetése alatt kezdjenek tárgyalásokat a jobboldalibaloldali nagykoalícióról. A győztes CDU elnöksége által közölt menetrend szerint először az FDP-vel kezdenek párbeszédet, utána a szociáldemokraták következnek, majd pedig a zöldek. Egyébként Merkel rámutatott: a CDU/CSU 450 ezerrel több szavazatot kapott, mint az SPD, a CDU/CSU-FDP szövetség pedig 1,2 millióval többet az SPD-zöldek koalíciónál, (mti, t, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Szöul/Bécs. Megállapodás született az észak-koreai nukleáris program leállítását ígérő közös nyilatkozatról tegnap a Pe- kingben folyó hatoldalú tárgyalások negyedik fordulójának befejező napján. A több mint két éve tartó tárgyalások után megszületett hatpontos nyilatkozatban Phenjan. ígéretet tett: lemond valamennyi nukleáris programjáról, mielőbb visszatér az atomsorompó-egyezményhez, és kész alávetni magát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek energiaügyi és más gazdasági segítségért cserébe. A nyilatkozat szerint Észak-Korea kinyilvánította jogát a békés célú atomenergia-termeléshez, és a felek megállapodása szerint egy későbbi időpontban tárgyalhatnak arról, hogy Észak-Korea békés célú atomenergia termelését szolgáló könnyűvizes reaktorhoz juthasson. (Phenjan a Washingtonnal kötött 1994-es egyezményben két köny- nyűvizes reaktor szállítására kapott ígéretet az atomfegyverekről való lemondás fejében, de az alku meghiúsult 2002-ben, amikor amerikai illetékesek közlése szerint Észak- Korea beismerte, hogy titkos urándúsító programja van.) A dokumentum szerint az USA és Észak- Korea lépéseket tesz kapcsolataik fokozatos normalizálására. Vu Ta-vej kínai külügyminiszterhelyettes bejelentette: a tervek szerint november első harmadában tartják a hatoldalú tárgyalások 5. fordulóját. Christopher Hül amerikai főtárgyaló is üdvözölte a nyüatkozatot, Műholdfelvétel ajongbjoni nukleáris komplexumról. Phenjan májusban innen szerelt ki 8 ezer kiégett fűtőelemet, amelyekből plutóniumot nyerhet atombombájához. (ČTK/AP-felvétel) de figyelmeztetett: a kérdés még nincs megoldva, és igen fontosnak mondta a Phenjan által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. „A hat országra még igen kemény munka vár a megállapodás valóra váltásában.” Arra a kérdésre, mi várható a Phenjan által kért, békés atomenergia-termelésre szolgáló könnyű vizes reaktor ügyében, Hill úgy válaszolt, ezzel csak akkor lehet majd foglalkozni, ha Észak-Korea már felhagyott atomprogramjával, és visszatért az atomsorompó-szerződéshez. Felszólította Phenjant, gyorsan hajtsa végre a megállapodásban foglaltakat. Dél-Koreában jelentős fordulópontként értékelték az egyezményt. Csüng Dong Jong országegyesítési miniszter megfogalmazása szerint ez kiindulópont a hidegháború felszámolásához a. félszigeten. A NAÜ vezetője szerint Észak-Korea ismét csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez, így újból beenged a területére nemzetközi ellenőröket. Mohamed el- Baradei főigazgató ezt tegnap Bécsben jelentette ki újságíróknak a szervezet kormányzó tanácsának ülése előtt. (MTI, t) bajor testvérpártot, a Keresztényszociális Uniót (CSU), amely országosan 7,4 százalékot szerzett. A CSU csak Bajorországban működűt, s ott meglepő módon most csak 50 százalék alatti eredményt ért el. A mandátumok megoszlását befolyásolja a német választási rendszer sajátossága, a többlet
