Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-20 / 217. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 20. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Lebukott a cigarettacsempész Szinnye. Elfogtak egy uk­rán cigarettacsempészt a va­sárnap délutáni órákban a szlovák-ukrán határ közelé­ben. A húszéves férfit egy Ford Tranzit típusú gépkocsiban Ugar (Uhľa) község határában állították meg a határőrök. A gépjármű átvizsgálása során a hatóságok 3120 doboz cigaret­tát találtak összesen 160 ezer korona értékben. (TASR) Két holttestet találtak Zólyomlipcse (Slovenská Lupča). Nem messze az or­szágúitól ismeretlen férfi te­temére bukkantak a Beszter­cebányai járásban található község határában.. Az orvos szakértő nem tudta meg­állapítani a halál okát, a férfi vélhetőleg négy-öt hete veszt­hette életét. A rendőrség megkezdte a nyomozást az ügyben. Rimaszombat köze­lében emberi maradványok kerültek elő a föld alól. A megtaláló tíz centiméterrel a felszín alatt ásás közben talált rá egy koponyára, és azonnal értesítette a rendőröket. A szakértők szerint egy idősebb asszony maradványait talál­ták meg. (SITA) Eltűnt ezer radiátor Fűtés nélkül maradhatnak Kassa. Fűtés nélkül maradhat a Luník Dí-es lakótelep ötezer lako­sa. A közelgő fűtési szezon előtt elvégzett ellenőrzések során kide­rült, a lakásokból ezer radiátor hi­ányzik, pótlásuk pedig több mint ötmillió koronás befektetést igé­nyelne a város részéről. A Kassai Lakáskezelő Vállalat irányításával megbízott Božena Stánková sze­rint a város vezetése még nem ho­zott végleges döntést a kérdésben. Kassa városa korábban a lakók egy részének 3,6 millió koronát utalt át a vízdíjak fizetésére, kide­rült azonban, hogy a lakók a tá­mogatás ellenére sem kezdtek el fizetni a többi szolgáltatásért. A lakótelep adóssága több mint 300 millió koronára rúg, a tartozások nagysága a büntetésekkel együtt a félmilliárd koronát is eléri. (SITA) Nem kívánt betolakodók Növénykiállítás Kassán Kassa. Nem kívánt betolakodók címmel látható a Kelet-szlovákiai Múzeum új kiállítása, amelyet teg­nap nyitottak meg. A tárlaton olyan növényeket láthatunk, amelyek el­kerültek eredeti élőhelyükről. A nö­vények egy részének nem kedvezett az új környezet, több faj azonban hamar alkalmazkodott a megválto­zott körülményekhez, és komoly károkat okozott a mezőgazdaság­ban, vagy veszélyeztette az élővi­lágot. A kiállításon látható a többi között a kaukázusi medvetalp, a japánkeserűfű, a kanadai arany­vessző és a bíbor nebáncsvirág is. A tárlaton bemutatják azokat a rendelkezéseket is, amelyek tiltják a bemutatott növények termeszté­sét és elrendelik irtásukat. A kiállí­tás október harmincadikéig tekint­hető meg. (TASR) Milan Benč polgármester szerint betonfal építését sosem tervezték (A szerző felvétele) A gyakori lopások miatt fontos, hogy minél hamarabb döntés szülessen Eperjesen Elszabadult indulatok A templomok zárva, a honlap megtévesztő, pénz nincs Ezer gyerek ünnepét szeretnék szebbé tenni Egy könyv, egy játék SZÁSZI ZOLTÁN Az időjárás átszervezte az ünnepségsorozat menetét Véget értek az L Gömöri Országnapok Gótikus út nagyobb városok információs központjainak elérhetősége szere­pel a címlistán. így ha valaki pél­dául a kiétei vagy szepesbélai templomot szeretné belülről látni, találomra kiválaszthatja, hogy Kassa, Késmárk, Lőcse, Poprád, Rimaszombat, Rozsnyó, Igló vagy Ólubló információs központjában próbál-e szerencsét, esetleg vak­merőén kimegy a helyszínre, és bezörget a megfelelő hivatal ajta­ján. A káosz fokozására a honlap egy-egy adott településnek olyan jellegzetes épületeit is feltünteti, melyeknek semmi közük a szlová­kiai gótikához, lévén pár száz év­vel későbbiek az adott korszaknál. Példaként elég az eklektikus bet- léri kastélyt vagy a garamfői ba­rokk stílusú templomot említeni. Az összességében 580 kilomé­ter hosszú Gótikus út négy útvo­nalra tagolódik, melyek közül a leghosszabb a 280 kilométeres szepes-gömöri körút, 34 telepü­lés érintésével. A projekt eddig mintegy tízmillió koronába ke­rült, melyet részint európai uniós pályázatokból, részint németor­szági támogatóktól szereztek. A legértékesebb gótikus emlékek közé tartozik Pál mester oltára Lőcsén és a 10. századi gótikus templom Kiétén (Kyjatice). kezdte a gyűjtés szervezését. A szlovákiai magyar gyerekeket, szülőket, pedagógusokat, arra ké­rik, ha tehetik, iskoláikban, okta­tási intézményeikben ők is indít­sák el a gyűjtést. Egy könyvet, egy akár használt, de ép játékot, vala­mint valamilyen zenei hanghor­dozót, kazettát, cédét várnak. A gyűjtés központja Rimaszombat­ban lesz, a polgári társulás akti­vistái pedig az egész ország terü­letéről szintén ide szállítják majd az összegyűjtött ajándékokat no­vember végéig. Bussáról és Rima­szombatból december 2-án egy­szerre indul majd el két, az adomá­nyokat szállító gépjármű, valamint egy mikrobusznyi diák is, a diákön­kormányzat tagjai, akik egy kis ad­venti műsorral is kedveskedni sze­retnének az erdélyi gyermekottho­nokban élőknek. A gyűjtés mene­téről, technikai lebonyolításáról részletesebb információkat a Tom­pa Mihály Református Gimnázium 047/5621511-es telefonszámán vagy a 0915/306649-es telefonszá­mon lehet kapni. A szervezők sze­retettel váljak a felajánlásokat. Eperjes. Továbbra sincs megoldás a Veseiá utcai „roma gettó” ügyében. A környéken lakók petíció­ban tiltakoztak az ellen, hogy közvetlen szomszéd­ságukba további összefér­hetetlen, illetve tetemes lakbérhátralékot felhalmo­zó romákat költöztessen a városi hivatal. JUHÁSZ KATALIN A „fehérek” gyakori lopásokról számolnak be, a városi tanács tag­jai pedig érezhetően tanácstala­nok. A magántulajdon védelme ér­dekében eredetileg tervezett kerí­tés felhúzása ellen több jogvédő szervezet is állást foglalt, nemrég pedig az Egyesült Államok szlová­kiai nagykövetsége, valamint Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is levélben kért magyarázatot az önkormányzattól, mivel olyan hí­rek kaptak szárnyra, hogy a nem­KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Jossi Steiner kassai főrabbi, valamint több, külföldre elszármazott polgár jelenlétében felavatták a rozsnyói zsidóság em­lékművét a városi köztemetőben. Az emlékművet 2002 óta tervezte, felállítani az önkormányzat, ám anyagiak hiányában ezt csak most sikerült megvalósítani. A kezde­ményezők Strausz Lipót Sándor külföldön élő, a városból kény- szerűségből elszármazott polgár, Ehrenfeld Tibor, a koncentrációs tábornak Rozsnyón maradt, utol­só túlélője, valamint Kardos Lász­ló helytörténeti kutató volt. Strausz Sándor 18 évesen került koncentrációs táborba, majd on­nan hazatérve a bolsevista rezsim tette lehetetlenné, hogy tanulmá­nyait befejezze, valamint más, rozsnyói polgárhoz hasonlóan méltó életet élhessen. Elmondása szerint 1968-ban döntött úgy, hogy végleg elhagyja szülőváro­sát, amelynek temetőjében sok rokona nyugodott, mígrtem a 70- es években az akkori városvezetés szanálta a zsidó temetőt és a zsi­nagógát. Ezzel az utolsó láncszem szakadt el, amely még a városhoz kötötte az elszármazottakat. 2005 zetközi botrányt kavart Ústi nad Labem-i betonfalhoz hasonló épít­ményt terveznek Eperjesen. Milan Benč polgármester szerint betonfal építését sosem tervezték, egyszerű drótkerítésről van szó, amelyhez hasonlóval lépten-nyo- mon találkozni a városban, és soha senki nem emelt kifogást ellene. Benč határozottan cáfolta azon ér­tesülésünket, hogy a tolvajok elri­asztása végett a kerítésbe áramot akarnának vezetni. Szerinte ez a verzió az újságírók fantáziájának szüleménye, akik a kétségbeesett helyi lakosoktól és kiskerttulajdo­nosoktól hallhattak erre vonatkozó óhajokat. „Bizottság alakult a hely­zet kezelésére, amelynek tagjai minden lehetséges megoldást ele­meznek, és remélhetőleg a legkö­zelebbi képviselő-testületi ülésen kész javaslattal állnak elő. Eddig a térfigyelő kamerák felszerelése tűnik a legjobb ödetnek” - mondta Milan Benč, aki elismeri, az utóbbi időben elszabadultak az indulatok az ügy kapcsán. Vannak olyan kép­viselők is, akik támogatnák a be­tonfal öüetét. „A drótkerítés nem ér szeptemberéig csak egy márvány­tábla jélezte a városháza falán, hogy rozsnyói áldozatai is voltak a holokausztnak. Holott 1944 jú­niusában több mint 400 zsidót hurcoltak el a haláltáborokba. Az elhurcoltak névsorát Kardos Lász­ló helytörténeti kutató állította össze, s többek között az ő kitartá­semmit, kidobott pénz lenne. A ro­mák néhány napon belül egy­szerűen feltekernék, és leadnák egy hulladékgyűjtő telepen. A kert­tulajdonosok joggal várnak tőlünk valamilyen megoldást, hiszen sem­milyen terményt nem tudnak le­szüretelni, és örökösen azt kell fi­gyelniük, jár-e valaki a kertjükben” - véli Jozef Kužma, a városi tanács tagja. Az egykori epeijesi téglagyár te­rületén a kilencvenes évek végén épültek fel a szükséglakások, ame­lyekben a társadalom peremére ke­rült családok élnek, akiknek adós­ságai mára összesen több mint hu­szonötmillió koronát tesznek ki, az­az esélyük sincs máshová költözni. A szociális helyzet romlását mutat­ja, hogy újabb szükséglakásokat kell építeni a meglévők szomszéd­ságába. A petíció aláírói azt is el szeretnék érni, hogy ezek a lakások a város más részein épüljenek fel. Szerintük az említett bizottság fel­állítása csak formalitás, ebben ugyanis kizárólag olyanok ülnek, akik sosem laktak a szóban forgó városrészben. sának az érdeme is, hogy az em­lékmű felépült. Az emlékmű a tórát szimboli­zálja, s Mózes tízparancsolata ol­vasható rajta. Elkészítéséhez 50 ezer korona értékben a beszter­cebányai Szlovákiai Zsidó Hit­községek Központi Szövetsége járult hozzá. Veszélyben a KOZSÁR ZSUZSANNA Szepesség/Gömör. A 90-es évek második felében elindított Gó­tikus út projektre egyre kevesebb pénz jut. A nagyszabású turisztikai tervezetben jelenleg 53 község vesz részt a Szepességből és Gömörből, ám a jövőben anyagi nehézségek miatt csak a nagyobb települések fejlesztése képzelhető el. A projekt eredetileg a gazdasá­gilag gyengébb régiók felzárkóz­tatásával és vonzóbbá tételével is számolt, ám a kisebb községek költségvetése nem elég arra, hogy a műemlékeket kellőképpen pro­pagálják, és az infrastruktúrát is kiépítsék. Komoly akadálya a turisták vonzásának az is, hogy a gótikus épületek javarészt templomok, és az egyház tulajdonában vannak, ám nem rendelkeznek gondnok­kal és folyamatos nyitvatartási idővel. A látványra éhes turista gyakran csak csukott kapukat ta­lál, és kívülről szemlélheti meg a Gótikus út egy-egy állomásának gyöngyszemeit. Megoldás lehet­ne, hogy a látogató előre bejelent­kezik a községi hivatalban vagy a papiakban. Ám a Gótikus út hon­lapján ilyen adatokat nem talál a buzgó kereső, csak a legközelebbi Rimaszombat/Bussa. Felhí­vással fordult valamennyi felvidé­ki református iskolához a rima- szombati Tompa Mihály Reformá­tus Gimnázium és a FIDES SPES CARITAS Polgári Társulás, hogy az idei karácsonyt boldogabbá és szebbé tegyék annak a mintegy ezer erdélyi magyar gyermeknek a számára, akik a dévai és a zso- boki egyházi gyermekotthonban élnek. Az ötletgazdák figyelmét Molnár Katalin bussai magánvál­lalkozó, megyei képviselő hívta fel a dévai gyermekotthonban élők helyzetére, ő maga barátai segítségével szintén gyűjtést szer­vez az ott élő, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére. A képvi­selő asszony helyszínen gyűjtött tapasztalatai szerint a gyer­mekotthonokban élő gyerekek já­tékokra, könyvekre, hanghordo­zókra vágynak. A rimaszombati Tompa Mihály Református Gim­názium igazgatója, Sebők Valéria, a FIDES, SPES, CARITAS Polgári Társulás tagjaival együtt már el­PUSKO GÁBOR Tornalja/Sajógömör/Hanva. Vasárnap ünnepi istentisztelettel és Arany János emléktáblájának le­leplezésével Hanván értek véget az I. Gömöri Országnapok. Az ese­mény pénteken este kezdődött a tornaijai kultúrházban két kiállítás­sal. Ezt követte a több mint kétórás gálaműsor, mely Gömör kulturális értékeit volt hivatott bemutatni. Ekkor adták át a Gömör-kishonti Múzeum Egyesület által-alapított Fábry János-díjakat is. Az első ki­tüntetettek között volt Karol Vla- chovský műfordító, Tőzsér Árpád költő, Ujváry Zoltán néprajzkutató, egyetemi tanár és Paládi Kovács At­tila néprajzkutató, akadémikus, a Magyar Túdományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének ve­zetője. A szombati kellemetlen időjárás és eső miatt a sajógömöri események a helyi kultúrházban zajlottak. Az est fő attrakciója, a tornaijai Zoltán-kertben található szabadtéri színpadra tervezett előadás is beszorult a művelődési ház színháztermébe. Sokan csaló­dottan mentek el, mert egyszerűen nem fértek be a terembe. Minden­esetre Dubovszky László közölte, Varga Miklós és a nyíregyházi Man­dala Dalszínház társulata megígér­te, hogy a jövő év első felében Újabb előadásra kerül sor, ekkor már a szabadtéri színpadon. Egy kő és egy ima az elhunytakért. Végre, a rozsnyói zsidó áldo­zatoknak is van emlékművük. (Szabó Ottó felvétele) A gyászoló túlélők kezdeményezése és adakozása révén készült el Felavatták a zsidóság emlékművét

Next

/
Thumbnails
Contents