Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-14 / 213. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. Sokaknak többet jelent a szabadság, mint a tető a fejük felett. Vannak olyanok, akik akkor sem hajlandók a menhelyen aludni, ha hívják őket. Százévesnek tűnt a negyvenéves csatornalakó Vágsellye. „Negyven év körüli volt, de legalább százévesnek nézett ki, amikor behozták hozzánk a hajléktalan szállásra” - mondta Ľubor Gáli, a Városi Szociális Gondoskodó Szervezet igazgatója. GAÁL LÁSZLÓ Arról a hajléktalan férfiról beszélt, akit a városi rendőrök találtak a távhővezeték egyik csatornájában, amit az illető „lakásként” használt. Amikor bevitték a szociális szervezet által fenntartott, hajléktalanok éjszakai elszállásolására szolgáló menedékhelyre, az illető piszkos, tetves, gondozatlan volt. A szálláson megfürdették, fé- regtelenítették, és éjjeli szálláslehetőséget kínáltak neki, ám a férfi csak egyetlen éjszakát bírt ki odabenn. „Másnap reggel távozott, és azóta sem hajlandó a bérházi lakásban kialakított menhelyen aludni. Inkább visszaköltözött a maga csatornájába, mert ott szabadnak érzi magát.” - mondta az igazgató. Igaz, ez egy nem mindennapi eset volt, de szomorú emberi sorsokkal naponta találkoznak a szociális dolgozók. A szervezetet 1991-ben hozta létre a városi önkormányzat azzal a céllal, hogy szociális téren gondoskodjon a város rászorult lakosairól. Akkor három bölcsődét, két, gondozószolgálatot nyújtó lakóházat, egy anyaotthont és három nyugdíjasotthont vett át a szervezet. Azóta a háromból csak egy bölcsőde működik, de újabban egyre nagyobb iránta az érdeklődés, üzembe helyezték a nyugdíjasétkezdéket, a mentálisan sérült gyerekek nappali ellátását biztosító létesítményt, az egészségkárosultak klubját, és egy öregotthont a magukat ellátni képtelen idős embereknek. A szociális helyzet változása magával hozta azt az igényt, hogy a hajléktalanok számára is kialakítĽubor Gáli: Szomorú sorsokkal találkozunk a munkánk során sanak egy menedékhelyet. Ez 1993-tól működik, igaz, nem a legmegfelelőbb helyen, mert nincs különálló épületük, egy lakótelepi bérház egyik négyszobás lakása nyújt menedéket a rászorulóknak. Csak férfiakat befogadó tízágyas éjjeli menedékhelyről van szó, ahol naponta délután négytől délelőtt fél küencig tartózkodhatnak azok, akiknek a sorsa úgy hozta, hogy nincs hol álomra hajtani a fejüket. Szigorú házirendet kell betartaniuk, az „ügyfelek” tisztálkodhatnak, ruhát moshatnak, a konyhán elkészíthetik a magukkal hozott ételt, mert itt csak szálást kapnak, az étkezésről maguknak kell gondoskodniuk. Egy szigorú feltételt mindenképpen be kell tartaniuk - az szálláshelyen tilos alkoholt fogyasztani. A menedékhely nem galambdúc, nem állíthat be oda bárki. A szociális szervezet irodájában kell bejelentkezni. Ott megvizsgálják a szociális helyzetét, és ha valóban rászorul a segítségre, szerződést kötnek vele a szálláshasználatra, ami nem teljesen ingyenes, szimbolikus 19 koronát kell fizetni egy-egy éjszakára. A szállásnak van egy olyan „állandó lakója, aki a megnyitás óta itt tölti az éjszakáit. O a válása után került az utcára. Egy másik régi lakó egy főiskolát végzett férfi, aki rendes családi és társadalmi életet élt, de miután egy szerencsétlen baleset folytán elveszítette a fél láCzuczor Gergely költő, nyelvész rokonai Érsekújvárban és Andódon jártak Két hazában találtak otthonra SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár/Andód. Czuczor Gergely andódi születésű költő és nyelvész Magyarországra telepített hozzátartozói számára kétnapos találkozót szervezett a nyíregyházi Felvidék 1947 egyesület. Andódról a lakosságcsere idején nyolcvan családot telepítettek át Magyarországra. Dévényi József, Nyíregyháza önkormányzatának európai uniós, kisebbségi ügyekkel és külkapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke szerint városuk fogadta be a legtöbb andódi családot, köztük a költő rokonait is. „Andódról származom, anyai nagyanyám Czuczor lány volt, 1947 óta élek Nyíregyházán. A találkozó szervezésekor Czuczor Gergely 380 rokonával sikerült felvennem a kapcsolatot. Sajnos, sokan előrehaladott koruk miatt már nem tudták vállalni a négyszáz kilométeres utat” - tájékoztatott Kiss Vendel szervező, a Felvidék 1947 egyesület titkára. Az ünnepség mintegy száz magyarországi részvevőjét szombaton Be- rényi Margit, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke üdvözölte székházuk nagytermében. Röviden ismertette a bencés rendi papköltő életútját, aki a magyar nyelv nagy szótárának összeállítását még a fogság idején sem hagyta abba. A költő Czuczor János földművelő és a nemesi származású negyedi Szabó Anna tizenkét gyermeke közül másodikként látta meg a napvilágot. „Nem csupán egy rokoni találkozó részvevői vagyunk, a múltból, közös gyökerekből erőt merítő hozzátartozók határokon átnyúló, szellemi hidakat építhetnek” - hangsúlyozta Török József képviselő, aki Érsekújvár önkormányzata nevében köszöntötte a Czuczorokat. A kultúrműsorban Berényi Dávid és Hegedűs Réka Czuczor Gergely költeményeiből adott ízelítőt, Gál Gábor, felesége Teodóra, és Sotkovszky Lajos igényes zenés műsorral ajándékozta meg a vendégeket. Az ünnepélyes szentmise után An- dódra utaztak a rokonok. A faluban szeptember 4-én, Szent Rozália napján, a járványos betegségek védőszentjének ünnepén tartották a hagyományos búcsút. Czuczor Gergely hozzátartozói megkoszorúzták a költőnek a település központjában található szobrát, majd megtekintették a falu szülöttje tiszteletére berendezett emlékház gyűjteményét. Kiss Vendel, a Felvidék 1947 egyesület titkára megkoszorúzta Czuczor Gergely életnagyságú szobrát (Csuport István felvétele) Akad, akinek egy köztéri pad a szálláshelye, és az egész vagyona elfér a párnául szolgáló batyujában (Szőcs Hajnalka felvételei) bát, nem bírt megbékélni a sorssal, és az alkoholhoz menekült. Egyébként általános jelenség, hogy a hajléktalanok erősen hódolnak az alkoholnak. „Az az igazság, hogy aki alkohol hatása alatt van, azt be sem engedhetnénk a szállásra - tájékoztatott Ľubor Gáli. „Előfordul azonban, hogy a városi rendőrség, vagy a mentők hoznak be olyan ittas embert, akit egészségügyi ellátásban részesítettek, de utána nincs hová mennie. Kijózanító állomás nem létezik, és mégsem hagyhatjuk ilyen állapotban az utcán. Ezért, ha nem viselkedik agresszíven, befogadjuk éjszakára.” Előfordult már olyan is, hogy az elszállásolt férfi még a gondnokot is megtámadta, a többi lakó segítségével kellett őt megfékezni, és a városi rendőröket kellett segítségül hívni. A tízágyas menedékhelyen minden éjjel teltház van, nem tudnak minden igényt kielégíteni. Ugyanakkor vannak olyanok, akik akkor sem hajlandók ott aludni, ha hívják őket. Néhány hajléktalan a Vágparton alakított ki magának egy kis „kolóniád’, két-három földbe vájt kunyhóban laktak. Amikor a közeli lakótelep lakói panaszkodtak, hogy félnek a fura egyénektől, a város likvidáltatta a földkunyhókat, azok lakóinak pedig felajánlották, hogy a menedékhelyen éjszakázzanak. Ők azonban nem voltak hajlandók „feladni a szabadságukat”, inkább a szabad ég alatt aludtak, később pedig a lakott területtől távolabb ástak maguknak új földkunyhókat, és ott élik az életüket. (Szőcs Hajnalka felvétele) Természetesen a születésnapi torta sem maradhatott Idén már másodszor ültek századik születésnapot a nyugdíjasotthonban Köszöntötték Anna nénit GAÁL LÁSZLÓ Felsőszeli. Egy éven belül másodszor ünnepeltek századik születésnapot a felsőszeli nyugdíjasotthonban. Idén januárban az akkor százesztendős Francista Zsuzsannát köszöntötték, szeptember 10-én pedig Anna Ehrenwaldová századik születésnapja alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet az evangélikus diakónia által fenntartott otthonban. A rokonok és az otthon lakói jelenlétében négy lelkész celebrált istentiszteletet a kápolnául is szolgáló közösségi helyiségben, majd elsőként az otthon igazgatója, Hervay Zoltán köszöntötte Anna nénit. Az ünnepelt fogadta a jókívánságokat. Anna néni 1905. szeptember 5- én születet Modorban, és 1998 márciusa óta lakója a felsőszeli nyugdíjasotthonnak. SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet kelet- és közép-szlovákiai kiadását szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
