Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-14 / 213. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 14. Kultúra 9 Kim Ki-duk tizenkettedik filmje, A nyíl Karlovy Vary idei fesztiválján is elkápráztatta a közönséget Az öreg halász és a szerelem Az öreg halász szerepében Jeong Sung-hwan nyújt remek alakítást RÖVIDEN Előkerült Misima elveszettnek hit filmje Tokió. Előkerült Misima Jukio japán író-filmrendező (1925-1970) Jukoku (Hazafiság) című, elveszettnek hitt filmjének eredeti példánya. A filmet producere, Fudzsü Hiroaki találta meg Misima házában egy teásdobozban - írta az El País című spanyol napilap. Az 1966-ban forgatott 30 perces rövidfilmet az Egy maszk vallomásai szerzője négy évvel későbbi rituális öngyilkossága előrevetítésének tekintik. A Jukoku a japán szamuráj becsületkódex magasztalása, egy hadnagy és fiatal felesége történetét meséli egy kudarcba fulladt államcsíny után. Misima, aki 1970-ben egy elvetélt „szamuráj puccs” után nyilvános harakirivel vetett véget életének, a filmben maga játszotta el a hadnagy szerepét. Az alkotás néma, csupán Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájának zenéje kíséri. (MTI) Túszdráma Egy túszdráma lelki terhétől összetörve Jeff Talley (Bruce Willis), aki a los angelesi rendőrség részéről az ügyben a tárgyalópartner volt, elköltözik Los Angeles-ből, hogy egy bűnözéssel alig fertőzött kisváros, Bristo Camino rendőrfőnökeként folytassa pályáját. Ám a kisvárosban három bűnöző hajlamú tinédzser Talley számára pontosan ugyanazt a helyzetet idézi elő, amivel soha többé az életében nem akart szembenézni. (Ameri- Jeff Talley (Bruce Willis) kai-német thriller) (Képarchívum) Magyar színész Velencében díjazott filmben Budapest. A 62. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon nagy sikerrel vetítették és elismerésben részesítették a Szívemre célozzatok című filmet, amelynek egyik főszerepét, Omar Shariff mellett, Rátóti Zoltán alakította. A film alkotói Marco Müllertől, a fesztivál igazgatójától a Film a kulturális párbeszédért elnevezésű, 2004- ben alapított díjat vehették át. A mű az Olasz Állami Televízió, az Olasz Filmintézet, a Focus Film és az Indrapur Cinematografica együttműködésével készült. (MTI) Éjszakai őrség A sötétség és a világosság erői örök harcban állnak. Az éjszaka és a nappal birodalmának határát különleges őrök vigyázzák: éjszakánként a fény harcosai járőröznek, nappal a sötétség katonái. És mert a két birodalom határa Moszkvában találkozik, az őrség is itt állomásozik. Azt mondják, valahol a városban megnyílt a Kapu. Eljött a Hatalmas, aki egy jóslat szerint véget vet az eddigi háborúnak. De senki sem tudja, hogy a Hatalmas melyik oldalra áll majd... (Orosz fantasy) A King Kong óriási üzlet Hollywood. A december 14-én az amerikai mozikba kerülő új szuperprodukció világméretű kampánya több multinacionális cég számára is óriási üzlettel kecsegtet. Peter Jackson rendező új víziója King Kongról, az immár kultikus figurává vált óriásmajomról óriási üzletté vált: sok világmárka vesz részt a produkció népszerűsítésében. A Kellog’s 18 millió csomag zabpelyhet dob piacra. A Nestlé már októberben több mint 10 millió zacskó édességgel rukkol ki, amelynek oldalán természetesen a hatalmas majom látható. Az amerikai Burger King üzleteiben is hamarosan megjelennek a kingkongos ajándékok. (MTI) Új magyar játékfilm fiatalságról, szerelemről, szexről Tibor hódítani akar Anna Dubrovskaya (Képarchívum) Éveken át csak hírből ismer(het)tük. Krokodil, Vadállatok, Kalitka fogadó - első filmjei el sem jutottak hozzánk. Pedig már 1996- ban a világ legrangosabb fesztiváljaira hívták. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kim Ki-duk, a dél-koreai filmgyártás fenegyereke harminchat évesen forgatta első filmjét, de mi csak A sziget európai bemutatója után hallottunk róla, az pedig 2000-ben készült. Sorrendben ez volt a negyedik alkotása. Ezt követte a Valóságos fikció, a Címzett ismeretien, majd a Rosszfiú, a keleteurópai forgalmazók azonban még mindig figyelmen kívül hagyták. Karlovy Vary 2002-es fesztiválján aztán megtörtént a csoda. A sziget „beúszott”’ a cseh mozikba, és a magyar nézők is láthatták. De miért e kései „felfedezés”, és miért az „elhalasztott” pályakezdés? Kim Ki-duk dél-koreai viszonylatban is messziről indult Cannes, Velence és Berlin irányába. Vidéken született, szegény földművelők gyerekeként. Az iskolát nem igazán kedvelte, nem is szerzett semmiféle képesítést, már egészen fiatalon gyári munkásként dolgozott, majd matrózként tartotta el magát, hirtelen elhatározásból pedig beállt a hadseregbe, ahol öt évet szolgált. Megélt és látott sok mindent. Kevés jót, sok rosszat. Igazságtalanságot, kegyetlenséget, emberhez méltatlan dolgokat. Újabb, forró fejjel hozott döntés: papnak áll. Protestáns papnak. De mert megtudta, hogy elég pénze van ahhoz, hogy Európába utazzon, Franciaországot választva nyakába vette a világot. Két évig élt Párizsban, ahol saját festményei eladásából tartotta el magát. 1990 és 1992 között azonban még ő maga sem hitte, hogy egyszer (jeles) filmrendező lesz. Dél- Koreába való visszatérése után előbb írni kezdett, pedig nemcsak a fogalmazás, hanem a helyesírás is komoly gondokat jelentett számára. 1993 és 1995 között született „forgatókönyvei” ugyan hemzsegtek a hibáktól, mégsem tette le a tollat. Folyamatosan írt, de moziba még mindig nem nagyon járt. Állítása szerint Párizsban is csak három filmet látott, az a három film azonban a későbbiek során kulcs- fontosságú lett számára. Voltaképpen ez volt a „főiskolája”. Leos Carax alkotása, a Pont-Neuf szerelmesei, Jean-Jacques Annaud remeke, A szerető és Jonathan Demme nagy sikerű munkája, A bárányok hallgatnak. Később meg is fogalmazta: e három film szinte tételesen jeleníti meg munkáinak alapelemeit: a társadalom peremén élők szerelmének vadromantikáját, a szerelem és az érzéki vágy konvenciókat nem tűrő hatalmát, valamint a végzetes, rafinált erőszakot. Ehhez adja mélységes melankóliáját, döbbenetes erejű szépérzékét, szinte költői képi világát, bizarr ötleteit és nem utolsósorban sokszor hátborzongató (ám sosem öncélú!) kegyetlenségét. „A filmkészítés az egyetlen lehetőség számomra, hogy megértsem a körülöttem lévő világot, amelyet másként sosem érthetnék meg” - nyilatkozta túl a negyvenen, amikor Európa legrangosabb fesztiváljain már minden jelentősebb elismerést bezsebelt. Bár iskolázatlanul, szakmai felkészültség nélkül robbant be a filmvilágba, szociális érzékenysége, a társadalmi gondok iránti fogékonysága, rendezői megszállottsága és szűnni nem akaró kísérletező kedve a legnehezebb akadályokon is átsegítette. Aki látta a Tavasz, nyár, ősz, tél... és megint tavasz című, megejtően szép buddhista tanmeséjét, amelyből kiszorult a könyörtelen erőszak, az mindent megtudhatott- Kim Ki-duk lelkivilágáról, természetszeretetéről, s mindarról, ami az emberi életről szinte archaikus egységgel elmondható. Filozófia és szentimentaliz- mus különös elegye a film, amelyben egy tavon úszó kolostor idős mestere és ifjú tanítványa éli mindennapi életét. Szakrális tárgyak között, a természet körforgásában, távol az anyagias világtól neveli leendő utódját a bölcs szerzetes, lel- kiismeret-furdalást ébresztve benne minden (gyermeki) bűne miatt, s szeretve őt akkor is, amikor önmagán a birtoklásból eredő féltékenység és a féltékenység szülte harag jeleit érzékeli. A világtól elzárt, csupán csónakkal megközelíthető kolostorban ugyanis egy beteg lányje- lenik meg, akinek lelki fájdalmán már csak az idős szerzetes enyhíthet. A tanítvány azonban már érett férfiú, kész a szerelemre, a test pedig nem tud tovább várni. Kiköveteli a magáét. Az új tavaszig azonban nemcsak a szerelem és a féltékenység tombolását látjuk. Lezajlik egy gyilkosság, megtörténik a vezeklés, és új tanonc kerül az elhagyott kolostorba. Négy díj a locarnói, egy a San Sebastian-i fesztiválon. A Tavasz, nyár, ősz, tél... és megint tavasz a lélek legmélyebb zugaiba, az eddig ábrázolhatatiannak hitt belső tartományokba csalogatja a nézőt, s boldog lehet, aki Kim Ki-duk társa e hittel és valós érzelmekkel teli, tartalmas úton. A Tavasz, nyár... 2003-ban, egy évvel a Parti őrség után és egy évvel Az irgalmas lány előtt készült. Ebből is látható: termékeny rendezővel állunk szemben. Vannak évek, amikor két-három filmet is forgat. A Kim Ki-duk-hívők most újabb két opust kapnak. Előbb a 3-vasat, majd A nyilat. A 3-vas tízperces tapsot és Ezüst Oroszlánt kapott a tavalyi velencei mustrán, s azóta is utazik a világban. Főhőse egy mo- toros-bőrdzsekis fiú, aki pizzareklámokat tűz egy nagyváros fényűző lakásainak ajtajára. Ha a cédula még másnap is ott van, abból biztosra veszi: üres a lakás. És beköltözik. Nem lop és nem rombol. Ellenkezőleg! Meglocsolja a virágokat, megeteti a magukra maradt állatokat, kimos, kitereget, megjavítja az elromlott berendezési tárgyakat. Szeretni való a fiú. Kedves. Játékos. Mire megjönnek a ház lakói, igyekszik eltűnni. Mintha ott sem járt volna. Az egyik fényűző lakásban azonban talál valakit. Egy megalázott és megkínzott fiatal feleséget. Furcsa kapcsolat születésének szemtanúi vagyunk. A nő csatlakozik a fiúhoz, és követi kalandos útján. Egészen addig, amíg közbe nem lép a milliomos férj. A bosszú nem marad el, a fiú börtönbe kerül. Kim Ki-duk története azonban nem ezzel ér véget. A briliáns húzás csak ezután következik. Tizenkettedik filmje, A nyíl az idei Karlovy Vary-i fesztivál fájdalmasan szép ajándéka volt. Két ember kapcsolatának fénnyel írt nagykönyve. Egy hatvanéves férfi kései szerelme valahol a koreai tengeren. Kopott, de még mindig bevételi forrásnak bizonyuló halászhajón él a férfi, ide hordja motorcsónakkal azokat, akik egész nap horgászbotot szorongatva várják a nagy halat. A tőlük kapott fizettségből éldegél csendes boldogságban egy gyönyörű tizenhat éves lánnyal, akit Isten tudja, hol talált, és kiskora óta oda- adóan neveli - s tiszta szerelemmel őrzi. Amikor egy nap észreveszi, hogy a városi horgászok között ott a vetélytársa, egy húsz év körüli, amúgy rokonszenves fiú, azonnal megérzi, hogy „veszélyben a vitorla”. A lány semmit sem tud a szüleiről, arra sem emlékszik, hol veszítette el őket, az öreg halász iránt odaadó szeretettel viselkedik, élete megmentőjét látja benne. Egészen addig, amíg mást nem jelez a szíve. Amikor ugyanis a fiú először öleli magához a hajón, az öreg kezébe veszi a nyilat, és kilövi az első, halálosan komoly figyelmeztető jelet. Eddig türelmes volt, éveken át hatalmas belső nyugalommal várta a lány tizenhetedik születésnapját, amikor végre feleségül veszi őt. Nyugalmas életüket azonban feldúlja a fiú egyre erősebb ragaszkodása a lányhoz. Megismeri a múltját, felkutatja a szüleit, s egy nap bevallja: komoly szándékai vannak vele. Érzelmi satuban a lány: a szíve a fiúhoz húzza, a lelke az öreg mellett marasztalja. Az idős férfi pedig a fájdalom poklát jáija. Nem beszél, nem tombol, befele nyüszít. Hátralevő élete minden reménye foszlik szét előtte, amikor a lány visszalő a nyíllal. Nem engedi, hogy gátolja őt érzelmeiben. Amikor a fiú mindent megért, s az öreg iránt érzett tisztelete legyőzi korábbi ellenszenvét, az idős halász már tudja, itt csak ő lehet a vesztes. De az esküvői ceremóniát még lebonyolítja a nyűt tengeren. Kevés a szó, sok az érzelem a filmben. A nyíl a belső dialógusok, vagy inkább a belső monológok filmje. Itt az arcok, a rezzenések, a tekintetek beszélnek tisztán, érthetően, érzékletesen és érzékien. A nyíl sem pusztán fegyverként van jelen a filmben. Hol az erő, hol a férfiasság, hol a testi vágy jele. Máskor hangszerként funkcionál. Kang Eunii zenéje és Jang Seung- beck operatőri munkája elengedhetetlen része Kim Ki-duk zsenijének. Lélektisztító film A nyű. Nincs ember, akit ne találna el. MTI-HÍR Tibor vagyok, de hódítani akarok címmel új magyar filmvígjáték készül. A film producere, Kálomista Gábor elmondta, hogy állami támogatás nélkül, példaértékű összefogással készül a film, melynek augusztus 22-én kezdték a forgatását, s szeptember végén fejezik be. Ha minden simán megy, januárban sor kerülhet a film premierjére. A hódítani akaró Tibort az ebben a tanévben érettségiző Fancsikai Péter, a Földessy Margit Stúdió tanulója alakítja, akit a Kelj fel Jancsi, a Na végre, itt a nyár filmek rendezője, az amerikai filmes gyakorlattal rendelkező Fonyó Gergely rendező fedezett fel. A film a fiatalságról, szerelemről, szexről szól. Főszereplője egy év végi matematika bukás következtében nem mehet nyaralni kedvesével, hanem a még előszezonját élő Balatonra kerül, ahol a szülőktől remélt szigorú felügyelet helyett kalandok sorát éli át a vígjátékok szinte teljes eszköztárának felvonultatásával. Ennek megfelelően a célközönség is a 16-35 éves korosztály. A Tibor vagyok, de hódítani akarok további szerepeit Gregor Bernadett, Egri Bálint, Gáspár Kata, Csema Antal, Gesztesi Károly, Molnár Piroska játssza. A forgatókönyvet Divinyi Réka írta. Termékeny rendező (Zuzana Mináčová felvétele)
