Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-13 / 212. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 13. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LE FIGARO India Franciaországból kíván atomreaktorokat importálni - nyilatkozta a Jacques Chirac francia elnök meghívására hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a lapnak. Szingh kifejtette: reméli, hogy a Georges W. Bush amerikai elnökkel július 18-án aláírt megállapodás után az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie a 44 országot magába foglaló Nukleáris Szállítók Csoportját is, hogy a korlátozások feloldásával segítse Indiát nukleáris programjában. Szingh szerint bár országa nem írta alá, mégis megtartja az atomsorompó-egyezmény- ben megfogalmazott elveket. Üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely megpróbál kapcsolatot teremteni köztünk Milyen a magyar, ha nyugati? Nem sokat tudtunk korábban, és nem sokat tudunk ma sem a nyugat-európai magyarokról, szervezeteikről. Az 1989-es rendszerváltás előtt a kapcsolattartás a csehszlovákiai magyarság szempontjából „nulla” fokozaton működött. KOKES JÁNOS Ma ugyan már megnyíltak a határok, a lehetőségek megvarrnak, s a sajtóban sincsenek tabutémák, de tény, hogy az általános tájékozottságunk ma sem igen jobb. Ebből a szempontból tehát üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, amely megpróbál valamiféle kapcsolatokat teremteni köztünk, illetve minden olyan publikáció, amely lehetővé teszi, hogy a lehetőségek szerint átfogó képet kapjunk a Nyu- gat-Európában működő jelentősebb magyar szervezetekről. A svédországi Stockholmban 2001. november 23-25-én megalakult Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) példamutató módon megpróbálja vállalni a kapcsolatteremtést, s fő céljaként a magyar nyelv, kultúra és hagyományok ápolását jelölte meg. A szövetség tehát egyfajta hálózat, amelybe eddig 13 ország magyar szervezetei kapcsolódtak be. A Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége képviseltette magát az alakuló ülésen is, de a szervezet csak 2003-ban, közgyűlési döntés után vált hivatalosan taggá. Részletes információkkal a hálózatról, a tagszervezetekről a NYEOMSZSZ Tükör 2004 című kiadvány szolgál. Hasonlóan gazdag tényanyagot találunk a szervezet honlapján is ( http://www.nyeomszsz.org ). A honlapon ráadásul naprakész, új információkat is találunk, ezért érdemes olykor rákattintani. A Tükör, amely alcíme szerint a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének ismertetője, kétségtelenül hiánypódó és ilyen szempontból nagyon érdekes dokumentum. Nyugat-Európa országaiban már évszázadok, évtizedek óta vannak kisebb-na- gyobb magyar műhelyek, klubok, másutt csak az 1989-es rendszer- váltás után alakultak meg. Nem érdektelen talán megjegyezni, hogy néhány szellemi műhely - például a müncheni Új Látóhatár vagy a párizsi Műhely folyóirat köré csoportosuló értelmiségiek - a kelet-nyugati ideológiai-politikai szembenállás megszűnte után maguk is megszűntek, hiszen mindazt, amit korábban a szabad társadalmi viszonyok között csak Nyugaton lehetett megtenni, ma már Magyarországon vagy a szomszédos államok magyar közösségeinek körében is megtehető. Ezért szűnt meg a Szabad Európa Rádió magyar adása is, amely szintén egy volt, komoly szellemi centrumnak tekinthető. A kötetből az is kiderül, hogy a kisebb-nagyobb magyar népcsoportok alapvetően csak a saját gazdasági erejükre hagyatkozhatnak, s csak néhány helyen kapnak némi anyagi segítséget az államtól vagy a helyi szervektől. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége ebből a szempontból az utóbbiak, mondhatnánk, a szerencsésebbek közé tartozik. A szervezeti élet középpontjában alapvetően mindenütt a klubtevékenység áll, amellyel össze lehet fogni a helyi magyarokat, s ápolni lehet az anyanyelvet, a magyar kultúrát, a hagyományokat. Ebben szerepe van az egyházaknak is, bár tény, hogy nem minden felekezetnek van erre lehetősége. Prágában például már lassan egy éve, hogy pap nélkül maradtak a katolikusok, s a helyzet megoldása nem körvonalazódik. Bár a politikai ellentétek ma már nem jellemzőek - legalábbis az olvasottak szerint - a magyar szervezetekre, szinte mindenütt probléma, hogy az első kivándorló, emigráns generációk utánpótlása sehol sem helyi erőből, hanem csak újabb kivándorlásból fakad. így a szervezetek léte, nem léte igencsak behatárolt, s nehéz komolyabban a jövőről beszélni, amikor annak hosszabb távon csak itt-ott van meg a háttere, alapja. A tagság szinte mindenütt leginkább idősebbekből vagy középkorúakból áll. Az bizonyos, hogy a mai nyugati magyar fiatalok felett is egyszer eljár az idő, s reméljük, legalább akkor ők is megtalálják az utat a magyar klubokba. A NYEOMSZSZ legnagyobb lehetőségei az információcsere területén vannak. Nyilván nincs lehetőség nagyszabású közös, úgymond, nyugat-európai magyar akciókra, de arra igen, hogy a különböző országokban működő klubok esetleg felvegyék egymással a kapcsolatot, ügyes-bajos dolgokban segítsék egymást. És csak akkor lesz életképes, ha bizonyítja, hogy a gyakorlati életben is hasznos. Erre megvannak az igencsak szerény, de azért mégiscsak reális lehetőségek. Csak néhány helyen kapnak némi anyagi segítséget. TÁRCA Kedves Árpád apánk! SZÁSZI ZOLTÁN Érdemes újságot olvasni, tessék elhinni nekem! Külön érdemes, ha az ember új, a történelem ezerszáz éves homályát eloszlató megfogalmazásokat talál egy riportban, interjúban. Ilyenen aztán vagy meghökken, vagy további olvasásra kényszerülve röhög, igaz ez utóbbit csak inkább kínjában. így jártam én is a minap. Egy olyan nyilatkozatot olvastam, mely szerint a magyar honfoglaló törzsek közt az egyik törzs idézem: „a legmagyarabb” volt! így, kihangsúlyozva, leg- előtaggal és két bével. Nem hallottam én még ilyenről, hát rögvest utánanéztem, hogy is van ez ezzel a magyar, magyarabb, legmagyarabb fokozással. Itt, kies szülőföldünkön (hazáról nem beszélnék) tudtommal magyar, szlovák, német, cigány meg ezenkívül sok mindenféle nép él békében. Olykor morog, olykor dühöng, máskor meg álmélkodik. Az elmúlt évszázadok összekeverték bennük (bennünk) a vért, a rendszerváltozások feje tetejére állították bennük (bennünk) az öntudatot. Na hogy jön ide a fokozás? - tetszik kérdezni. Hát úgy, hogy az is e tájon él, aki csak a múltból táplálkozva annál meg is ragadt, s tett olyan kijelentést, hogy honfoglaló eleink közül az egyik törzs a legmagyarabb volt. Valahogy a tudományos írásokban sem találtam ilyen megfogalmazásokat. Az a kár, hogy már nem tudnak ellene az ősök semmi módon tiltakozni. Tessék csak elképzelni: Árpád apánk a pajzson felemelve, alatta a hét vezér, de menet közben míg az új főnököt viszi a hét törzs vezére, máris azon vitatkoznak, hogy ki a magyar, ki a magyarabb, de ugyan ki a legmagyarabb közülük. Hát nem szép látvány lett volna! Már ha így lett volna, mert abból a bizonyos vérszerződésből nem lett volna semmi se. Gondolom, a díszmagyarkodás tízezredrangú probléma lehetett eleinknél. Mondja már meg nekem valaki, mi van akkor, ha egy magát politikusnak tartó szájából hangzik el ez a fokozás? Mire mehet ki a játék? Meg akarja magát a politikus mutatni? Mást esetleg nem tud, hát a „leg- magyarabbságát” próbálja meg hangsúlyozni? Ilyenkor levelet szeretnénk fogalmazni. Az alábbi tartalommal és címzéssel: Kedves Árpád apánk! Volna egy kérdésem. Felséges uram szerint a vezérek közül melyiknek volna joga honfoglaláskor kijelenteni magáról, hogy az övé a legmagyarabb törzs? Ha ilyen megtörténne, ugye, máris borulna a vérszerződés, aztán menne a kard ki kard! Szükség van-e tehát a magyar, magyarabb és legmagyarabb fokozásra? Kedves Árpád apánk és annak szépunokája, kedves István király, kit honalapítónak is hívunk! Volna még egy kérdésem felségtek felé, nekem kései leszármazottnak, aki a Kárpát-medencébe születve legkevesebb négy nemzet vérét csörgedezted ereiben. Ugyan az a jobb magyar, aki egész nap nemzeti színbe öltözve a himnuszt énekli, mellét veri meg a kardját csörgeti, de semmit nem csinál, vagy az a jobb magyar, aki nap mint nap dolgozik, tesz, országot épít, meg esetleg lefordítja más nyelvre és terjeszti a nemzete kultúráját, átadja annak értékeit, hagyományait? Felséges válaszukat várva maradok tisztelettel - egyszerűen és minden fokozást mellőzve - magyar. KOMMENTÁR Ráncosodó ukrán narancs JARÁBIK BALÁZS Megmondtuk előre, csóválta fejét Vlagyimir Putyin orosz elnök aggódva, értesülvén az ukrán politikai válságról. Csak a kaján félmosoly az arcán érzékeltette, mennyire aggódik valójában. Bush amerikai elnök sietett telefonon konzultálni Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, miután az a múlt héten menesztette Julija Timosenko miniszterelnököt, a decemberi narancsos forradalom egyik kulcsemberét. Ideológiai alapok meghúzása helyett koncentráljunk inkább Ukrajna forradalom utáni első évének valóban legnagyobb krízisére. Arra, amire minden épeszű elemző Juscsenko győzelme napjától várt. Nem titok - mivel a demokrácia meghozta Ukrajnában a szólásszabadságot is -, hogy a Juscsenko-féle választási koalíciót különböző figurák alkották. A leghangzatosabb nevek közül érdemes megemlítem a renegát Olekszandr Zincsenkóét, az állítólagos oligarcháét, a Juscsenko-kampány fő finanszírozójáét, Petro Porosen- kóét és persze a Juscsenko miniszterelnöksége idején energiaügyi miniszteri posztot (és vagyont) szerző Julija Timosenkóét. Mellettük csupán a futottak még kategóriában szerepelt liberális üzletember konzervatív politikus, valamint populisták kisebb tömege is. Timosenko kormányfővé jelölése sokakat meglepett. Aligha kelle- metienebbül, mint az erre a posztra már csak a kampány alatti pénzügyi szolgálatai révén is ácsingózó Porosenkót. A narancsos forradalom ikonját, hercegnőjét azonban akkor nem lehetett visszautasítani. Még akkor sem, ha köztudott volt, hogy az új kormány legnagyobb kihívásában, a Leonyid Kucsma elnöksége idején fillérekért privatizált állami vagyon visszaszerzésében nem csak mint magas állami hivatalnok lehetett érdekelt. Porosenko mint a Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács elnöke kezdettől fogva egyfajta alternatív hatalom megszerzésére törekedett. Nincs összhang a gazdasági reformok irányában (Timosenko inkább az állami kapitalizmus, Porosenko a piacgazdaság híve). Az, ami Szlovákiában sikersztori, Ukrajnában a legfőbb bajok forrása. Juscsenko elnök lépésének igazi oka azonban a közelgő, 2006. márciusi parlamenti választásokban keresendő. Ahhoz, hogy a forradalom „vívmányai”, helyesebben politikai erőinek pozíciói megerősödjenek, a parlamenti választásokon többséget kellene szerezniük a kormányerőknek. Juscsenkót és környezetét már eddig is érzékenyen érintette Timosenko nagy népszerűsége. Az egyre gyorsabban gyűlő korrupciós vádak következtében és a gazdasági növekedés megtorpanását érzékelő választók körében fogyatkozni látszik a „forradalmi erők” előnye. A külföldi gazdasági elemzők egyre élesebb kritikának vetik alá - főleg a népszerűségi mutatók miatti - nagyfokú állami költekezéstől egyre ráncosodó ukrán narancsot. Persze sokkal inkább ráncosodjon az ukrán narancs az állami költekezéstől, mint KGB-gáztól. Az ukrán demokratáknak azonban össze kell szedniük magukat, hogy a narancs végleg el ne fonnyadjon. A többi keleti-európai demokrata reményeivel együtt. FIGYELŐ RADI0.HU Továbbra is titkolózik a rendőrség a Kasza József házánál két hete történt robbantás nyomozásának állásáról. A fejleményekről a sajtót nem tájékoztatta a rendőrség, a Hatvannégy Vármegye' Ifjúsági Mozgalom szabadkai tagjait viszont az eset után megkeresték. A belgrádi Ve- csemje Novoszti című napilap nem hivatalos információi szerint a robbanószerkezet nem kézigránát volt, szerintük egy petárdához hasonló riasztószer robbant a ház előtt, amit a helyszínen talált nyomok bizonyítanak. A rendőrség nem reagált erre a felvetésre. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom közleményben tudatta, hogy szabadkai tagjaikat közvetlenül az eset után megkereste a rendőrség, a vallatás egyetlen témája a Kasza József háza előtti robbantás volt. Arról kérdezték őket, hol voltak és mit csináltak a robbantás idején. Ezekről a fejleményekről a rendőrség nem értesítette a sajtót. Kasza politikai vetélytársa azt állítja, a támadás precízen kidolgozott forgató- könyv szerint zajlott. Műkő Ba- jics tartományi képviselő szerint a robbantás elterelő hadművelet volt, mivel ezekben a napokban kezdődnek meg azok a bírósági eljárások, amelyek során Kasza Józsefet is kihallgatják korrupciós vádak ügyében. A bombatámadás annyira megrengette a szerbiai államvezetést, hogy kérdéses: melyik ügyész vagy bíró meri kiadni a kihallgatási parancsot a gyanúsított ellen - mondta a tartományi és önkormányzati képviselő. ELMUND0 A tűzszünet meghirdetése céljával közvetett tárgyalásokat kezdett a spanyol kormány, valamint a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet. A tűzszünet bejelentésére a következő három hónapban sor kerül - írta a lap a spanyol hírszerzéshez közel álló forrásokat idézve. A múlt hónapban folytatott tárgyalásokon a madridi kormány közölte, kész megoldást találni a börtönben lévő 800 ETA-tag sorsára, ha azok készek felhagyni az erőszakkal. Májusban Jósé Rodriguez Zapa- tero kormánya tárgyalásokat javasolt az ETA-nak, ha a szervezet hajlandó lemondani az erőszakról, ám a csoport folytatta a robbantásos merényleteit, igaz kisebb méretekben. A függetlenségért indított baszk gerillamozgalom a hatvanas évek végén kezdődött, s jelenleg Európa legaktívabb ilyen mozgalma. Merényleteiben és az ellene folytatott harcban 1968 óta mintegy 850 ember vesztette életét, de az utóbbi két évben már nem voltak gyilkos támadásai. A spanyol hatóságok feltételezik, hogy a szervezet komolyan meggyengült azután, hogy az elmúlt években számos tagját és vezetőjét elfogták Spanyolországban és Franciaországban. (Kiss Tibor rajza)- Garantálom, hogy nem fog fájni a foga...
